Szolnok Megyei Néplap, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-21 / 144. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. Június M. Tárlatnyitás A kiállítás sohasem a képzőművészek belső ugye Az utolsó maszekboltos IRÁNY TURKU Szalonzenével Finnországba A bőröndöket már becso­magolták, Jutka a „pecabo- tokat” sem hagyta ki. Mert hiszi, hogy a muzsika mel­lett lesz lehetőség a ked­venc időtöltésre is. Kati el­döntötte: gyakran kirándul majd a tavakhoz. Gabi min­denképpen a zeneoktatás Finnországban használatos módszerét szeretné tanulmá­nyozni szabadidejében. Er­zsi elhatározta, megtanulja a finn nyelvet. Már hóna­pokkal ezelőtt szorgalmasan tanult finn szavakat, s azóta ha valamit meg kell köszön­nie, csak így mondja: kiitos. Másfél évvel ezelőtt öt vidám, fiatal, tehetséges (és nagyon csinos) zenetanárnő elhatározta, ha Budapesten és az ország több más he­lyén lehet női zenekar, mi­ért ne alakíthatnának egyet ők is Szolnokon, csak úgy kedvtelésből. És megalakult az együttes: hegedűsök Sűrű Erzsi. Nagy Kati, csellós Bífcás Gabi (aki egyébként kijelentette, hogy csak az együttesben Gabi, mert most már, mint a törökszentmik- lé^i zeneiskola igazgatója, ;j' bban illik hozzá a Gab­riella név). Bőgős dr. Mu­rimé Szathmári Judit. A zongoránál Bollók Mariann, aki nemcsak kiváló zenész, de nagyszerű énekes is. Zenészkörökben hamar híre ment a lányok együtte­sének, hisz nagyszerűen ját­szanak igényes, jó szalon­zenét. Fél év után már az Országos Szórakoztató Zenei Központ igazgatója is fel­ajánlotta, szívesen szerződ­teti őket egy külföldi tur­néra. A lányok kacérkodtak Szeged védekezik és készül a 25. ipari vásárra Filmhírek Az egyes filmek látoga­tottsága érdekes képet mu­tat: a „Ha” című angol fil­met január 1-től napjainkig 606 ezren nézték meg, a „Z, avagy egy politikai gyil­kosság anatómiája” című francia alkotást 548 ezren látták a bemutató óta. A közérdeklődés középpontjá­ba kerültek a magyar fil­mek is. Jancsó Miklós „Így jöttem” című filmjére feb­ruári felújításától kezdve 300 ezren váltottak jegyet, csaknem annyian, mint a korábbi időszakban együtt­véve. A Fábry Zoltán ren­dezte „Isten hozta őrnagy úr” című filmalkotás- ed­digi 474 ezres látogatószá­ma is sikert jelez. A „Szemtől-szembe” Várko- nyi—Dobozy mű pedig 400 000 nézőt vonzott. ☆ Júliustól szeptemberig 38 új filmet mutatnak be: he­tenként átlag hármat. Be­mutatják — az egyébként őszi filmújdonságot — az „Onibaba” című egzotikus japán filmet. A szórakoztató filmek közül kiemelkedik a Jean Paul Belmondo fő­szereplésével készült „Egy kínai viszontagságai Kíná­ban” című kalandos francia íilmvíg játék. Mint hírül adtuk, vasár­nap délelőtt 11 órakor nyí­lik meg Szolnokon a hagyo­mányos tavaszi tárlat A kiállítás megnyitása előtt felkerestük Elek Lajost, a megyei tanács vb művelő­désügyi osztályának helyettes vezetőjét: — Véleményem szerint a számvetés, az értékelés és az elvszerű vita a továbbhala­dás feltétele. Ezért örvende­tes, hogy most már eszten­dőről esztendőre a Damja­nich Múzeum és a Magyar Képzőművészek Szövetségé­nek Középmagyarországi Te­rületi Szervezete közösen megrendezi a tavasza és az őszi tárlatot. Ezeken a kiál­lításokon találkoznak egy­mással Bács-Kiskun és Szol­nok megye festői, grafikusai, szobrászai. A múzeum, mint állami intézmény, ezzel ha­tékonyan segíti a művészeti szövetség munkáját, életét Sajátos eszközeivel, lehető­ségeivel támogatja azt Ezen kívül a két megye közmű­velődésének állami, társadal­mi irányítói és szervezői is találkoznak ilyenkor a mű­vészekkel és a művekkel. Szolnokon egy-egy esztendőn­ként így két alkalommal is közönség elé léphetnek az al­kotók. Bizonyára része van ennek is abban, hogy évről évre nő a tárlat látogatók száma. Nemcsak a megnyitó ünnepségeken, de később is, a kiállítás egész időszakában, a törzsközönség mellet sok- sok új arccal lehet találkoz­ni. — A tárlatok tehát a mű­vészi alkotómunka fejlődésé­re, egyben pedig a közérdek­lődés formálódására is ha­tással vannak? — Feltétlenül, ég éppen ezért soha sem a képzőmű­vészek „belső ügye” egy-egy tárlatnyitás, hanem a közmű­velődés függetlenített és tár­Á moszkvai rádió magyar díjnyertesei A Moszkvai Rádió magyar adásainak szerkesztősége rö­viddel ezelőtt körkérdést in­tézett műsorainak hallgatói­hoz: mi érdekli őket a Szov­jetunió életéből, mit kíván­nak hallani a műsorokban. Százával érkeztek a jobbnál jobb válaszok, végül is több mint 1000 válaszlevél közül negyvenet jutalmazott a szer­kesztőség értékes ajándékok­kal. A díjak között hangle­mezek, népművészeti fafara­gások, teljes Lenin-bélyeg- sorozatok, könyvek, fotóalbu­mok szerepelnek. ______ A z első tíz helyezett között van Ollári János kőteleki hallgató. A díjakat postán küldik el a nyerteseknek. f Álljunk meg egy szóra! A jászalsószentgyőrgyi Pe­tőfi Tsz-ben két esztendővel ezelőtt a tagság 10 százaléka rendelkezett szakmunkás ké­pesítéssel, ma már a szövet­kezeti tagságnak közel egy- harmada­Mindenkire kiterjedő sze­mélyzeti munkát honosítot­tak meg. így pontos „térkép” áll a közös gazdaság vezetői előtt; kinek kell szakmai, po­litikai, vagy általános mű­veltségét növelnie. Ki mikor, milyen oktatási formán ta­nuljon tovább. Egy tervezik, hogy az új ötéves terv végére a szövet­kezeti parasztságnak már 80 százaléka szerez szakmunkás- bizonyítványt. A szövetkezet ily módon nemcsak termelő üzem, ha­nem valóban közösség, mely tagjait folyamatos önképzés­re ösztönzi. A szövetkezeti életnek ez olyan példája, amely mellett kár le^e szót­lanul elmenni... saidalmi munkásai, valamint a közönség számára is jelen­tős esemény. A sajtó, vala­mint a szakfolyóiratom kriti­kusai mondanak véleményt e kiállítások nyomán, nézetek csapnak össze és tisztázód­nak. Ahhoz ugyanis, hogy a művész alkotása ismertté le­gyen a közönség széles réte­gei körében, a művek ismer­tetéséért küzdő kritika „szö­vetségére” is szükség van. — A sajtót említi. Hogyan nyújthatna hatékonyabb tá­mogatást e kérdésben a pub­licisztika? — Véleményem szerint az nem tükröződik még eléggé egy-egy tárlat megnyitását követően a sajtóvisszhangok­ban, hogy a közönség véle­A Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsa az év elején pályázatot hirdetett hazánk felszabadulásának 25. évfor­dulója tiszteletére. A pályá­zók két témakörből merít­hették anyagukat. Feldolgoz­hatták Szolnok megye egy vállalatának, üzemének fej­lődését 1945-től a mai napig vagy Szolnok megye egy vál­lalatának, üzemének, intéz­ményének szakszervezeti éle­tét, ugyancsak 1945-től nap­jainkig. A mintegy kéttucatnyi pá­lyamű közül a bíráló bizott­ság néhányat eleve kizárt az értékelésből, mert nem felel­tek meg a feltételeknek: sze- repeltekmármás pályázatokon is, vagy nem dolgoztak fel hitelt érdemlő forrásanyagot, illetve a forrásanyag megje­lölése nem volt pontos. A szakemberekből álló öt­tagú zsűri végül nyolc pálya­munkát talált díjazásra ér­demesnek. Időközben meg­változott a jutalmazás mód­ja is. Külföldi utak helyett a nyertesek pénzjutalmat kap­tak. Négyezer forintot kapott a „Martfűtől az Elefántcsont­partig” című pályázat, szer­zője Ácsai Ödönné. A háromezer négyszáz fo­rintos második díj nyertese Gál Mihály, pályamunkájá­nak címe: ,,A mezőgazdasági szakoktatás negyedszázados fejlődése Mezőtúron”. A zsűri háromezer forinttal jutalmazta a 7-es AKÖV „Volán” brigádjának kollek­Békéscsaba készül a június 24-én kezdődő nemzetközi bábfesztivál rendezvénysoro­zatra. Az igen színvonalas­nak ígérkező nagyszabású bábos-seregszemlére Bulgá­riából, Csehszlovákiából, Finnországból, Franciaor­szágból, Lengyelországból, Romániából, Jugoszláviából, az NDK-ból, az NSZK-ból és a Szovjetunióból várunk együtteseket, Olaszországból, Angliából, Svédországból és Sárosán is meghitt hangu­latot áraszt a kis utca. Kes­keny járdáján csak libasor­ban lehet közlekedni. Minden ismerős itt, a drótkerítés mö­götti szőlőlugas épp úgy, mint a léckerítéssel szgélye- zett gyümölcsös. Az idegen mégis könnyen zsákutcába tévedhet. A gépkocsi se na­gyon merészkedik ide, a sár menthetetlenül foglyul ejte­né. Ebben az utcában van az utolsó zagyvarékasi maszek cseppnyi kis boltja. Tulajdonosa Dóra István­ná, hatvan éves. A bolt adó­mentes. Nyugdíjas férjével együtt vezeti az üzletet, ménye, ízlése távolról sem egységes. A kiállítások idején már a nyitást követő beszél­getéseken, azután baráti kör­ben, de nem egyszer a mun­kahelyen is sokkal több vita zajlik egy-egy képről, vagy művész munkásságáról, mint amit egy-egy cikk tükrözni képes. Jó kezdeményezés volt, hogy a lapban, „a kö­zönség művészeti fóruma” rovat helyt adott többször egymástól merőben ellenté­tes vélemények megszólalta­tásának. Ez a szakkritika fi­gyelmét is felhívja; milyen kérdésekre összponosítsa ér­veit. Érmek útját-módját kellene talán következeteseb­ben kimunkálni, és főleg ezt a gyakorlatot rendszeressé tenni... <CS) tív munkáját, amelynek címe: „A közhasználatú közúti köz­lekedés fejlődése Szolnok megyében”. A továbbiakban a bíráló bizottság kiosztott még há­rom darab ezer forintos díjat (egyet megosztva) és két nyolcszáz forintosat­A pályázat tulajdonképpen, sikeresnek mondható. Sok pályamű érkezett be és né­hány igen jó munka is akadt közöttük. A dolog egyetlen „szépséghibája”, hogy a nyolc legjobbnak minősített pálya­munka közül csupán egy foglalkozik szakszervezeti té­mával, Cs. Kovács Imre: ,,A karcagi pedagógus szakszer­vezet története 1945—1970” című írása. Egyébként is ke­vesen vállalkoztak egy-egy üzem, vállalat, intézmény szakszervezeti életének meg­írására. Ettől függetlenül a pályázat beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Néhány dolgozat szerzőjét a pályázat meghirdetői további munkára biztatják, mivel a témában még nagyobb lehetőségek is rejlenek. Az elkészült munkák a to­vábbi kutatásokban forrás­anyagként is felhasználhatók. A legjobb dolgozatokat el­juttatják az illető üzemek szakszervezeti bizottságaihoz, ahol fel tudják használni őket agitációs és propaganda munkában. A szakszervezeti politikai tanfolyamokon az anyagot, vagy annak legfon­tosabb részeit megismertetik a dolgozókkal. B. A. más államból pedig szakem­bereket, érdeklődőket. A Jókai Színházban megrende­zendő fesztivál előadásokon összesen 21 hazai és külföl­di együttes mutatja be ki­zárólag gyermekek számára készült produkcióit. A ven­déglátó békéscsabai, „Nap­sugár” bábegyüttes új mű­sorral, Bartók: Magyar tán­cok című művének bábvál- tozatával és egy bábparódiá­val vesz részt a találkozón. mindketten kereskedő család­ból valók. Bizalmatlanságot sejtető rövidséggel, szóról szóra eny- nyit mond el Dóra néni, amikor bemutatkoztunk egy­másnak. Boltjában alig 10 000 Ft érté­kű az árukészlet. Pár doboz konzerv, egy kevés fűszer­áru, kilós csomagolásban liszt, cukor, rizs és feles borsó. Ke­nyeret is árulnak, amit az ÁFÉSZ sütőüzeméből kap­nak. A bolt egyetlen dísze az alacsony polcokon olcsó pi­pereáruk és Tomi mosósze­rek. Napi forgalom 4—500 fo­rint, ebből a kettőjükre eső tiszta jövedelem 50—60 fo­rint. A szövetkezetnél örül­nek a kis boltnak. Ilyen for­galom mellett a szövetkezeti bolt ráfizetéses lenne. Egy olcsó konzervet vet­tem, pedig nem volt szándé­komban vásárolni. Éreztem „csak úgy” nem jöhetek el e kis boltból, amely régimó­di pultjával, stelázsi papíros polcaival két idős ember éle­téhez nőtt, dédelgetett „áru­házzá” magasztosult. Elbúcsúztam. Képzeletem­ben a polcokon már nem rizs és feles borsó, hanem egy szolgálatban eltöltött élet megannyi jelképe sorakozott- I. A, a gondolattal, de akkor nem mertek vállalkozni. Aa idén áprilisban tele­fonértesítés jött Budapest­ről: Szolnokra érkezik Petti Tannien finn impresszárió, aki feltétlenül meg akarja hallgatni a zenekart. Nos, a meghallgatásból szerződés lett. A Hungarian Sisters, azaz a Magyar Nővérek — plakátokon így hirdetik őket — minden este Turku- ban lépnek fel, s opera, operett részletekkel, régi magyar zenével szórakoztat­ják a finn közönséget, a Restaurant Hamburger Börs-ben. V. V. Szeged minden nyáron több hétig az ország közvé­leménye érdeklődésének elő­terében áll. Az Ünnepi Hetek időszakában tízezrek keresik fel a Tisza parti várost, hogy megtekintsék a Dóm­téren a szabadtéri játékok előadásait. Az idén a szo­kottnál hamarabb kezdődött a városi iránti fokozott ér­deklődés. A Maros, majd a Tisza teremtett figyelemre­méltó helyzetet. Sok ezer ember és gép segít elháríta­ni az árvízveszélyt. Szeged védekezik és egyben készül az Ünnepi Hetekre. A szocialista ipar szemléje 1968-ban még csak 2700 négyzetméter, egy évvel ké­sőbb 2800 négyzetméter fe­dett terület állt a kiállítók rendelkezésére. Az idén már 4580 négyzetméter fedett te­rületen mutatják be termé­keiket. A vásárhoz tartozó nyitott területen, iskolaudva­rokon, utcákon mintegy 2 A határmenti árucsere fóruma Tehát lényegében a hazai és külföldi kiállítók száma a kétharmad és egyharma­dos aránynak felel meg. Ez azt jelzi, hogy a 25. jubileu­mi Szegedi Ipari Vásár nem­csak a szocialista ipar fej­lődésének szemléltetője, a fogyasztási cikkeket gyártó ipar, a kereskedelem és a fogyasztók nyári találkozója, hanem a határmenti árucse­re vására is lesz. A legnagyobb számmal a vas- és fémipari cikkeket előállító válallatok szerepel­nek. Ezt követi a textil­területciui tvc^viocncutv ma­gukat a szegedi vásáron, a fogyasztási cikkeket gyártó vállalatok, hogy felajánlják a kishatármenti forgalom ki. szélesítésére termékeiket. A kiállító vállalatok közül több mint száz pályázik a vásár díjaira. Külön díjat Néhány napja megkezdték a Szegedi Ipari Vásár elő­készületeit. A belváros épü­lettömbjeiben a hagyomá­nyos vásárterületen sorra ürítik ki az iskolatermeket, a művelődési otthonok elő­adótermeit, a képcsarnokot, hogy helyt adjanak az ipari kiállítóknak. Már több hét­tel ezelőtt lezárták a jelent­kezéseket, s most is, mint már az elmúlt évben is, több vállalat kérését visz- sza kellett utasítani, hely­hiány miatt, pedig több nagy iskolaépülettel bővült a vásárterület. ezer négyzetmétert foglalnak el a bemutatott termékek. Két évvel ezelőtt 58 Csongrád megyei. 38 vidéki, illetve fővárosi és 16 jugosz­láv kiállító vett részt a Sze­gedi Vásáron. Tavaly már 52 Csongrád megyei, 46 vi­déki, valamint 22 jugoszláv. ipar, a fa- és bútoripar, az élelmiszeripar, a szőrme, bőr, valamint a vegyi- és műanyagipar. Először jelen­nek meg termékeikkel a többi között a szegedi vá­sáron a Férfi Fehérnemű­gyár. az Alumíniumárugyár, a Mohácsi Farostlemezgyár, Mekalor Mechanikai Művek, a Hungária Műanyagfeldol­gozó Vállalat, a Magyar Édesipar, és a Magyar Li­kőripari Vállalat. A jugoszláv vállalatok kö­zött ma már nemcsak vaj­daságiak szerepelnek. ad ki a Szeged m. j. Városi Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga. Ezenkívül két vásári nagydíjat, öt aranyérmet. 9 ezüst és 20 bronzérmet ítél majd oda a legkiválóbbak­nak a vásár zsűrije. Vala­mennyi díjjal együtt emlék­tárgyakat és oklevelet ad­nak a kiállítóknak. Egy pályázat mérlege BÁB-FESZTIVÁL Szinte eciész Jugoszlávia

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom