Szolnok Megyei Néplap, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-16 / 139. szám

1970, június 18.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Férfifalva

Lassan hajtunk végig a község főutcáján. Fura érzés szorongat mindannyiunkat, de még nem tudjuk mi az. Sehol egy lélek. Csend van. Behajtunk a dévaványai községi tanács udvarára. A fák hűvösében munkásőrök, katonák, civilek, üldögélnek. Tikkasztó meleg van. Gellai Bélát az iskolaigazgatót és megbízott községi párttitkárt keressük. A tanácsházán azt javasolják: keressük az iskolában, lehet, hogy ott van.

Az általános iskola kapujában tábla fogad — rajzkiállítás. — A folyosó itt is üres, összes élőlény egy cirmos cica. Az iskolaigazgatót benn találjuk hivatali szobájában. Asztala terítve hivatalos papírokkal, beszámolókkal, tételekkel- Ismét ugyanaz a furcsa szorongató érzés. Most már rájövünk mi az: üres a község, üres az iskola. Dévaványát kiürítették. A hivatalsegéd is a gátakon van. Gellai Béla alacsony termetű, színe* beszédű ember. Kedélye most se hagyta cserben, pedig tegnap feküdt le egy órácskára „azóta”. A kiürítésről így beszél:

— Évzáró ünnepély alatt kaptuk a hírt szombaton — kiürítés. Körösladányban, a szomszédos községben már a töltéskoronáig ért a víz. Csak a gyorsan épített nyúlgát fogta meg az árt- Mi öt méterrel mélyebben fekszünk mint a ladányiak. A két község érdeke ugyanaz. Először ötszáz embert riasztottunk, aztán még kétszázat átadtunk a körösladányiaknak. Utcánként raisztottunk. Községünk tízezernél több lelket számlál, itthon maradt ezer ember. Gyomára, Orosházára, Kondorosra telepítettük őket. Tegnap jártam náluk. A kitelepítő buszok parancsnokai mesélték, hogy mikor Gyomén körültekintettek, hogy kit hova osszanak, a jó gyomaiak már ,,szétkapkodták” a kitelepítetteket. Megnyugtató érzés volt ilyesmiről hallani.

Most ezer ember dolgozik a nagy védőgát építésén. A község körül körtöltést készítenek- A munkában nincs megállás. Akadnak azonban érdekes epizódok is, így például egy extra „riasztás”. Az iskola egyik pedagógusa nyakába akasztotta dobot, mert Dévaványa külterületein nincs hangosbeszélő. Kinn megpergette a dobot, aztán elkiáltotta magát. „Emberek! Szeretett községünk veszélyben van! Fogjunk lapátot, gyerünk a gátra! Én mondom ezt, a község tanítója!” Félóra múlva kétszáz lapátos ember tolongott a tanácsháza udvarán, munkára jelentkeztek.

Semmi pánik, semmi kapkodás. Itt is, ott is felcsillan a humor. A férfiak, akik együttesen a Vadkacsa szállodában ebédelnek, kijelentették, hogy így még az asz- szonyok sem főznek. Nem volt cigarettájuk. Fogtak egy karton füstölni valót, egy ember az utcán árulni kezdte; Megoldották a problémát.

Az udvarokon tyúkok kárálnak, maradt otthon állat is. Utcafelelősöket neveztek ki, akik naponta megetetik a jószágot.

A község csendes, mert mindenki kinn van a gátakon, megvédik Dévaványát

— kékesi —■

Munkásorök készen étben

A kunszentmártoni Nagy Péter munkásőr század készenlétben áll az árvízvédelmi munkára. A mezőtúri Dózsa György század tizenegy napos fegyelmezett, nagyszerű helytállás után tegnap vonult haza a Körösről. Kqnszentmártonban

Szűcs János, a járási párt- bizottság első titkára köszönte meg a mezőtúri munkásőrök példás helytállását

Átvágták a Berettyó gátfát

Ismét árad a Tisza — Nehéz helyzet a Körösök völgyében Lassan emelkedik a

Berettyó vízállása is

Az utóbbi napokban a figyelem középpontjába került a Sebes-Körös és a Berettyó gyors áradása. Az elmúlt napok rendkívüli esőzései következtében olyan árhullám indult meg a Berettyó és a Sebes-Körös folyókon, amelyekre eddig még nem volt példa. Ez jellemezhető azzal a ténnyel, hogy a Berettyó torkolatánál az eddigi maximumnál 112 cm-rel, a Sebes- Körös torkolatánál pedig 100 cm-rel jelentkezett magasabb árvízszint. Ennek következtében különösen a Sebes-Körösön alakult ki súlyos helyzet, ahol három rövidebb szakaszon a töltés egyharmada megcsúszott. Így a rendkívüli fokozott védekezés ellenére is fennáll a töltésszakadás veszélye.

Az alsó szakaszok tehermentesítése érdekében a területi bizottság úgy döntött, hogy a Berettyó balpartján kiépült vésztározót is igénybe kell venni és így 15-én reggel 9 órakor a Berettyó balparti töltését a 6000-es szelvényben 35 m hosszúságban megnyitotta a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság és megkezdte a tározó feltöltését. Ennek következtében 10 óra alatt a Berettyó torkolatnál 97

cm-t a Sebes-Körös torkolatnál 71 cm-t apadt az árvízszint. Ennek az intézkedésnek következtében remény van arra, hogy a Sebes-Körös védtöltése is tartható lesz.

Az intézkedéseket megelőzően a lakosság biztonsága érdekében kitelepítésre került Újiráz, Csökmő és részben Darvas községek, mivel egy töltésszakadás esetén ezek a községek teljesen víz alá kerülhettek volna. A Berettyó és a Sebes-Körös felső szakaszán a helyzet jelenleg megnyugtató. A torkolati szakaszokon még az elmúlt éjjel is mintegy ötezren dolgoztak a védekezésben- A lakosság, a honvédség, a munkásőrség, a polgári védelem közösen vették ki részüket az ár elleni küzdelemből. A Horto- bágy-Berettyó főcsatorna árvízhelyzete miatt annak érdekében, hogy a torkolati szakaszon gátszakadás ne következzék be a 66 900-as szelvényben egy mederelzárás készült és az így visszatartott belvizek a nagyiváni tározóba kerülnek bevezetésre, ahol 31 millió köbméter víz tárolható.

Boda László

A Tiszán levonuló árhullám lassú ütemű áradása már a Tiszafüred—Szolnok közötti szakaszra is kiterjedt, Csongrád és Szeged között az áradás mintegy 20 centiméterrel emelkedett. Változatlanul nehéz az árvédelmi helyzet a Körösök völgyében, a még mindig emelkedő árhullám elleni védekezés nagy erőfeszítéseket követel.

A Hortobágy—Berettyó főcsatornán is tovább tart az eddig észlelt maximális vízállás fölötti vízszint emelkedés.

Jellemző vízállások tegnap este 18 órakor: Tiszaroíf 778 cm, Szolnok 803 cm, Tisza- ug 786 cm Szarvas 947 cm, Ecsegfalva 381 cm, Horto- bágy-Berettyó torkolati vízmércén 727 cm. A Tiszán Tiszafüredtől Csongrádig, a Hármas-Körösön és a Hortobágy—Berettyón harmadfokú árvédelmi készültség van.

A belvízvédelemben a lles számú mezőtúri belvízöblözetben van harmadfokú belvízvédelmi készültség.

A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén a tiszai fővédvonalakon fokozott megfigyelő szolgálatot tartanak, tovább erősítik a szivárgó padkákat. Valamennyi árvédelmi szakaszon hozzákezdtek a homokzsáktöltő depóniák kialakításához és azokon megfelelő mennyiségű homokzsák-készlet feltöltéséhez.

Az igazgatóság árvédelmi könnyűosztaga Tiszaug térségében homokzsák beépítést végez.

Legnagyobb erővel a védekezés a 11-es árvédelmi szakaszon van, a Hármas- Körösön levonuló árhullám kivédésére.

A 4., 5„ 6. őrjáratokban a töltéserősítéshez földmunka- gépeket. teherkocsikat irányítottak. Ezeken kívül többszáz közerő is állandó váltással résztvesz a védekezésben. A könnyűbúvárok a XI.

6-os körzetben megkezdték a fóliázást a töltésátázások ellen. A XI/5-ös szakaszon, egy részen meg kell emelni a töltéskoronát is.

A vízügyi igazgatóság védvonalain tegnap mint- , egy ötezren vettek részt az árvédekezésben.

Munkájukat mintegy 30G gépjármű, 24 vízijármű, 149 földmunkagép segítette.

A töltések megtámasztására jelenleg 210 700 homokzsák, szivárgás gátlásra 37 100 négyzetméter fólia van beépítve. Ezen kívül a töltések erősítésére a tegnapi napig 255 700 köbméter földet és 1848 tonna terméskövet használtak fel.

A védvonalak mellett a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén 225 340 folyóméter hosszban fakadóvíz, 70 550 folyóméter hosz- szúságban szivárgó víz jelentkezett. A belvízzel elborított terület mintegy 17 ezer katasztrális hold.

Ez a helyzet Knnszentmártonban

Szolnok megyeiek Sarkad védelmében

Az árvízi védekezés súlypontja a Tisza mellől a Körösökre tevődött át. Ez a folyó is halomra döntött minden eddigi csúcsot. A tegnap Szarvasnál mért 954 centiméteres vízállás 56 centiméterrel magasabb az 1919- es maximumnál.

Tegnap Kunszentmártonba indultunk, hogy megismerkedjünk az ottani árvízhelyzettel. Nem volt könnyű a községbe bejutni, mivel a 44-es utat újra lezárták. Félelmetes látvány az út Kun- szentmárton előtti szakasza. Jobbról is balról is méterrel magasabban áll a víz szintje az úttestnél, a nyúl- gátakat alaposan megtámogatták homokzsákokkal, csak így képesek tartani a vizet. Az út különben száraz, poros. csak itt-otf van. szivárgás a homokzsákok között.

Gulyás Pált, a kunszentmártoni községi tanács vb elnökét arra kértük, tájékoztasson bennünket. milyen védekezési munkálatok folynak a község térségében.

— A kungyalui részen a gát alacsonynak bizonyult,

homokzsákokkal kellett megemelni. A tegnapi nappal a 44-es utat lezártuk, községünket Szolnok jelöl ismét csak Öcsödön át lehet megközelíteni. Kérjük a gépkocsivezetőket, hogy ne is ki- séreljék meg a lezárt útszakaszon a,z áthaladást.

— Sajnos a Köröst kisérö szikes töltés több helyütt megrepedt. Nem egy helyen erős csurgást észleltek, ám a védekezés nagy erőkkel folyik. Részt vesznek a védelmi munkában ÁKSZ osztagok és pátriafal leverésével védik a gyengébb gátszakaszokat. a búvárok fóliaborításokat raknak fel a szivárgások ellen. Magyar- tés-Zalota térségében buzgár is feltört, amit sikerült elfojtani.

— A Pannónia Szőrmeki- készitő Vállalat kunszentmártoni üzemének irodaépü- lete a fakadóvíz következtében összeomlott. Az iroda helvett új helyiséget jelöltünk ki. ar átállás megtörtént. az üzemben a munka zavartalanul folyik.

A malomfoiki szivattyúház csak néhány száz méterre van a román határtól. Szombaton a határkő melletti szakaszon dolgozva a Szolnok megyei polgári védelmi alakulat katonáiról csurgóit a veríték. Sarkad védelmében dolgoztak a megcsúszással fenyegető gáton. A Tisza és a Maros mellett már kivívták a „fiúk” és a parancsnokok a lakosság elismerését. Tószegnél új gátat építettek és a régi gátat magasították. Mindebből kivették részüket, ami az árvízvédelemmel öste- szefügg. Már leszerelés előtt álltak, amikor átirányították őket a Fekete-Körösre. S mint a Tiszán, a Körösön is úgy dolgoznak, ahogy joggal elvárják a védelemre szorulók.

A „Cigány” brigád különösen kitett magáért. Nevüket saját maguk adták, mert a szél és a Nap az utóbbi hetekben úgy lebarnította őket, hogy bőrük szinte fekete. Fáradtak, de jókedvűek. Kemény legények. Négy óra alatt lokalizálták a gát megcsúszását.

— A lányok nagyon kedvesen fogadtak bennünket Sarkadon — mondta Tuskó, vagyis Tiger László, aki civilben gépjármű-villanyszerelő — csupán egy hibája volt a dolognak, az hogy csak távolról integettek.

S mint annyiszor, akkor is kitört a nevetés— Jól összekovácsolódott együttes, alakulat a mienk, szinte egyszerre mozdul mindenki — magyarázták.

— őszintén szólva meglepődtünk egy kicsit, amikor otthon megtudtuk, hogy nem szerelünk le, miután a Tiszáról bevonultunk, dehát a kötelesség az kötelesség — mondta Pócz István, a polgári életben esztergályos csoportvezető. — Nagyon jól tudjuk, hiszen a Tisznál és a Marosnál láttuk mit jelent a víz.

Másnap már a Kettős-Körös gátján találkoztam a szolnokiakkal. Nem kis büszkeséggel és őszinte örömmel számoltak be arról — amit különben mindenki tud —, hogy a Sarkad alatti védelmi munka sikerrel járt.

Rövid pihenő után

Ismét megjelentek a munkásőrök a Körös és a Berettyó gátakon

A múlt héten már pihenőre tértek a megye munkásőr alakulatai, a mezőtúri század kivételével A Tisza mellékfolyóinak áradása azonban újra a gátakra szólította a munkáshadsereg alakulatait. Szombaton a karcagi század a Berettyó mentére vonult Mezőtúrra, s egy alegységük Túrkevére. övék a Hortobágy—Berettyó figyelőszolgálatának ellátása, Ecsegfalva, Túrkeve és Mezőtúr térségében. Hétfőn pedig a már ugyancsak pihenőben lévő törökszentmiklósi Kilián György munkásőr zászlóalj két százada kezdte meg ár- vízvédelmi tevékenységét a Körösön, Öcsöd, Kunszent- márton, Szelevény mentén, Békésszentandrástól egészen Csongrádig. A mezőtúri alakulat Kunszentmártonban és Szelevényben szállásolta el magát.

Negyvenötösök

Molnár György, az első Kossuth díjas

A Tüzes hét kilométerre esik a falutól. Szőlőföld, érett homok, sárga mint a császárkörte.

— Kutyatemető. Kutyatemető ez itten. De ugye, akinek lelke van a földhöz, azé másképpen néz ki.

Tisztelettel állunk a harsogó zöld szőlőföld, a míves munka előtt. Meg azért is: ha a szőlő itt van, az embernek is itt kell lenni. — A krumpliföld felől tűnik fel. Vékony, magas, galambősz ember. Molnár György. Az egykori tiszakürti mintagaz- tía. Az első Kossuth-díjas parasztember.

— Az volt nagyon régen elvtárs. Már most én a het- venkettediket taposom. Mikor meg még az első Kos- suth-díjat kaptam...

— Hát hányat kapott Molnár bácsi?

— Egyet, de kettő van. Fapp Karcsi, a tanácselnökünk most a jubileumra másolatot készített róla. Pontosan olyan mint az eredeti. Na, mondom, már megint kaptam egyet.

Leülünk egy vén diófa alá. Visszapergetjük az időt. Em- beröltőnyire vissza.

— Mértük a határt. Földosztó bizottsági tag voltam, a Bolza gróféból öt holdat, a Búzás szigeten. Na. ezen a kapott földön történt. — Mondtam a fiamnak: fogjunk, gyerünk. Vasárnap, ünnepnap, nem számított. A hodályból meg a gulyaállásról kihordtuk a sok trágyát, komposztot, sok gyékény törmeléket. Hát ez aztán megbolondította a földet. De mennyi fájdalmas küzdelem után. Két hold búzám volt. fizetett negyven mázsa hatvan kilót.

— Jöttek a párttól, a megyétől.

Nem akarták elhinni. Behívtak az elöljáróságra, megvizsgálták a csóplési bizonylatokat. Attól kezdve figyeltek engem nagyon. Mérték

rettentő módon a búzámat. Hordáskor lesték nem csapok-e hozzá valahonnan, — mert nagyon nagy asztag volt. Na, akkor a két hold föld adott is 42 mázsa gabonát.

Mindenre emlékszik, pontosan. Jött a papír, 1948 kora tavaszán. „A Magyar Köztársaság kormánya, a mező- gazdasági termelés fokozása terén kifejtett munkájának elismeróseképen, Molnár György részére tízezer forintos Kossuth-díjat adományozott. Erről ezúton örömmel értesítem. Budapest. 1948. évi március hó 15-én. Diny- nyés Lajos sk. miniszterelnök.”

— Sokan voltunk a parlamentben. Színészek, művészek, de nem ismertem én senkit. Csak azt tudom, hogy ilyen földmunkások hárman kaptunk. Tildy Zoltán adta át. Meg ott volt Rákosi Mátyás is. Hanem akkor engem elintéztek az újságok; Azt

írták, hogy Tisza iszappal terítettem meg a földet. Na ezt a faluban mindenki tudta, hogy nem lehet. A jónép aztán irigykedett rám érte. Hát jobb száz irigy, mint egy sajnáló. De a pénz is nagyon nagy szó volt akkor.

Ruhát vett a családnak, meg gazdasági felszereléseket.

— Garétot, vetőgépet. Meg a pártnak vettem R. Gárdista ruhát. Felöltöztettem a tiszakürti R. Gárdát, tíz öltözet ruhával, kék inggel, vörös nyakkendővel.

Szép idő volt.

— Negyvennyolc nyarán avattuk a kisújszállási vasútat. Gerő Ernő volt még akkor ami volt. Ö avatta. Nagygyűlés, sok ember. Ahogy beérek, hallom nyomja a hangszóró: „Szeretettel üdvözöljük a tiszakürti Molnár György Kossuth-díjas mintagazdát.” Meg, hogy menjek az elnökségbe. Ott ültem a miniszterekkel. Aztán Szolnok megye népe nevében én köszöntem meg a pártnak a kisvasútat.

Űj esztendők jöttek, új Kossuth-díjasok is. Az elsőket lassan betemette az idő. Molnár György családiáv.l dolgozott rengeteget, szépen.

— Olyan terméseim voltak. hogy... Egyszer kaptam a kis répaföld után hét zsák cukrot, meg 700 forintot.

Dinnyéztem is, kellett a zsákra a folt. Ami szemes termett. az ment a beszolgáltatásba. Én azt is bírtam. No, hogy megtörtént, bevittem két nagy szekér kukoricát Az átvevő rámnéz, hozzak még vagy másfél zsákkal. Honnan? Hát az én kis malackám mitől hízik meg?

A Hunyadi Tsz-ben is dinnyés volt.

— Két hold dinnyéről 30 ezer forint hasznot vittem be az irodára. De már megöregedtem, fel kellett köszönnöm.

A sors is megnyomorította. Két fiát elvesztette. A lánya él Tószegen, juhászné.

— Elmotyogtam volna még én. Az orvosok leszázalékoltak. Amúgy nem mondhatom. a géptől küldte a búzát a nyáron is az elnök.

Hét kilométerre esik a Tüzes a falutól. Omlós, érett homok. Az öi-eg többször megáll pihenni, mire hazaér. Hetvenkét esztendő. — Megyünk vissza a szőlőhöz. A háztáji földhöz, már csak ezt bírja munkálni. Kimagaslik a környezetből a kis szőlő. Az öregember megáll a végében.

— Azért megírhatja az ' elvtárs. az öreg Ko«snth-dí- ías sző’őiét mpg mindig meg lehet ám nézni.

A kapanyélre támaszkodik. Pihen.

Borzák Lajos