Szolnok Megyei Néplap, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-16 / 139. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. június 16. Máté György: Felezőtek Indokína múltjából Az ázsiai „Nagy Armada” L pusztulása „Nemsokára” már hat földrész lesz A homok asszonya ^be Kobo regényét Cserés Miklós dr. alkalmazta rádió­ra és a péntek esti Kalei­doszkóp műsorban hangzott el. Cselekménye egyszerű és világos. Elmondani röviden szinte mégis lehetetlen. Niki Dzümpei, gimnáziumi tanár egy, a saját szigorú törvényei szerint élő falu foglya lesz. A történet elsősorban a fér­fiben lejátszódó lelki átala­kulás, a szabadságért folyta­tott sziszifuszi harc és a be­letörődés folyamatának áb­rázolása. Abe Kobo könyve 1966-ban Franciaországban a legjobb külföldi regény cí­mét nyerte el, több nyelvre lefordíották, átdolgozták, színpadi játék, film, rádiójá­ték készült belőle. Miért? Mi az, ami egyetemes ebben a történetben, hogy az egész világ odafigyel rá? Végtele­nül egyszerű és végtelenül emberi. A siker magyaráza­ta: e történet sokkal több önmagánál. Jelkép és tömör összefoglalás. Niki Dzümpei sorsában egy emberi életforma fogal­mazódik meg. A környezete, embertársai által korlátok közé szorított ember életfor­mája. mely ellen harcol, küzd majd — egyrészt mert nem tud mit tenni, másrészt, mert felfedezi, hogy az em­ber bármely környezetben megtalálhatja önmagát — kiegyezik saját életével. A tulajdonképpen két szereplős játék (Makiári János csak epizódszereplő) megfelelően nem „rádiószerű”. Sok a belső monológ, s a lehetőség­hez mérve kevés- az alkalma­zott hangeffektus. Cserés dr. mesteri arányérzékkel találta meg a tömör anyaghoz illő darabosra munkált, egyszerű formát. Avar István pedig markáns karaktert formált a tanár szerepében. Dómján Edit kissé affektáló hangja nem illett a darabba. Bár alakítása egyébként elfogad­ható lenne, a férfiasán ke­mény, nehéz életű asszony megformálásához jobban il­lett volna határozottabb hanganyag. Allahnah száz neve van Mesejáték is, szatirikus fricska is, meg még sok egyéb. Allah századik neve: egy pár jó cipő, egy jó étel és egy éjszaka a nyilvános ház nyilvánvaló foglalkozású dolgozónőjével. S aki mind­ezt keresi, majd meg is talál­ja: Hakim, akinek megszó­lalt a próféta. Az ő karrier­jének felfutása és hanyatlása a történet. Günter Eich neves és gya­korlott hangjátékíró. aki is­meri a műfaj legsajátosabb eszközeit és tud bánni ve­lük, így válik ez a példabe­szédízű történet könnyeddé, fintoros-gúnyoros modorával szórakoztatóvá. Noha az anyag a keleti mesék terjen- gősségét kívánja — a tömö­rebb fogalmazás hasznára vált volna a történetnek, így kissé elkalandozgató, rit­musa egyenetlen, a kezdeti tempó különösen a végefelé lazul. Hakim, Gábor Miklós hang­ja sokszínű, élvezetes alakí­tás. A feleség, Fatime keve­sebb lehetőség Ruttkai Éva számára és alakítása így in­kább rutinmunkának tűnik. A nagyszámú közreműködő­nek jobbára csak néhány mondatos szerep jut, őket jól fogja össze a rendező Gál Péter, meg tudja terem­teni a keleti történet sajátos hangulatát. —- trömböczky « Pekingben a kínai főváros­ban, az egykori császár lak­helyének, a téli palotának kapuján belül, ma is megle­pi a látogatót az elmondha­tatlan fényűzés. A legmegra- gadóbb azonban az a keskeny út, amelyen a bejárattól a trónusig lehet eljutni. Talán egy kilométer hosszú. Ez a hosszú út csupa egy­forma kőlappal van kirakva. Mindegyik akkora, mint egy- egy közepes nagyságú íróasz­tal lapja. Ha valaki kéréssel akart a császár elé járulni, térden kellett megtennie ezt az utat és minden követ fe­jével kellett érintenie. Ha a császár közelébe került em­ber feje nem dagadt meg, ha nem volt véres, nem is en­gedték oda. Családi ügy, val­lási dogma alól való mente­sítés, panasz a szomszédra, a helyi kisistenre — ki tudja már mi mindennel jöttek el Pekingbe a távoli Taiwanról, Jünanból, Vietnamból, Laosz- ból, vagy Kambodzsából. Ha kegyet kaptak, boldogan tér­tek meg távoli vályogházuk­ba fél év, egy esztendő múl­tán. De ha a császár megha­ragudott, egy lábmozdulattal dárdákkal bélelt verembe ta­szította a vakmerőt. A palo­tában régen nem lakik a csá­szár, múzeum lett (amely az úgynevezett nagy kulturális forradalom óta zárva van). A sár- és bambuszviskók azon­ban állnak még minden olyan területen, amely valaha a Kínai Birodalomhoz tarto­zott Kína nagy hatalma és lenyűgöző kultúrája nem­csak ártott ezeken a területe­ken, de sok szempontból hasznukra is volt az ott élő népeknek. A többi között az­zal, hogy utazó kedvű kínaiak bejárták a7 egész birodalmat, többek között a „déli tarto­mányokat”, Vietnamot, Kambodzsát, Laoszt is és le­írták, mit láttak ott. A régi Kambodzsáról például enél- kül jóformán semmit sem tudnánk. Az első, hitelt ér­demlő feljegyzés időszámítá­sunk után 245-ből származik. Akkor járt ott két bátor kí­nai felfedező, Kang Thai és Csu Jing. Elbeszélésük nyo­mán ismerünk valamit az ősi Khmer főváros pezsgő életé­ről. A nagykiterjedésű tele­pülés egyetlen emeletes épü­lete a királyi lak volt. De nemcsak ezt a palotát, a kis házakat is művészi faragvá- nyokkal díszítették. Az ipar és a kereskedelem egyaránt virágzott. A nemesfémesek a bámészkodók szeme láttára készítettek arany gyűrűt, karperecét, ezüst edényt. A gazdagok azonnal megvették a legszebbeket, a szegények meg csak áhítoztak rájuk. Erről az időről alig maradt tárgyi emlék. Az a napló azonban, amelyet Csen Tha Kuan, Kína XIII. századi kambodzsai követe vezetett, már könnyen ellen­őrizhető, hála az észak-kam­bodzsai őserdőnek, amely hí­ven megőrizte a mi korunk­nak Angkor Vat, Bajon és Angkor Tom bámulatos templomvárosait. A modern tudomány is megállapíthatja, milyen virágzást ért el ez a birodalom a nagy Khmer is­ten-királyok négy évszázados uralma alatt, időszámításunk után a IX—XIII. század kö­zötti időszakban. A nagy Khmer királyok, a Jajavarmanok és Surjavara- mok ebben az időszakban fé­nyükkel és hatalmukkal va­lóban elhomályosítottak em­bert és istent egyaránt. Ba­jon nagy szentélyét például VII. Jajavarman négy, egyen­ként 20 méter magas, óriási arcképe díszíti, amely a négy világtáj felé néz. Ez a király maga Buddha. Befolyása, le­galább is a szobrok vallomá­sa szerint, az egész Kambod­zsában ismert világra kiter­jedt- A kínaj követ leírta Crindavarman király 1296- ban lefolyt hadjáratát is. Az isten-király fehér elefánthát­ról irányította százezres had­seregének mozdulatain. Her­ceglei is színarany koronát viseltek a háborúban, kard­juk markolatát óriási gyöngyök díszítették. Az Magávalragadó táncosnő-áb­rázolás az Angkor Tom-i ki­rályi palota falán Angkor Var-ban sértetlenül fennmaradt korabeli dombor­művek pontosan igazolják ezt a leírást. De Crindavar­man hadjárata volt az utolsó, amely sikeres volt. Utóbb, minden oldalról Kambodzsá­ra zúduló ellenség megköze­lítette Angkort és az isten­császár elrendelte a város ki­ürítését. Az őserdő néhány évtized alatt elfoglalta a nép- telen utcákat, behatolt a kas­télyokba és Angkor évszáza­dokra eltűnt az emberek sze­me elől... Vietnam az időszámításun­kat közvetlenül megelőző évszázadban független ország volt. Kína azonban leigázta é9 beolvasztotta déli tarto­mányaiba. Eleinte Nam Viet A perui, úagesztáni és kirgí- ziai földrengések ismét az ér­deklődés előterébe állították ezt a sokszor súlyos katasztrófákat előidéző természeti jelenséget. A földrengések száma sokkal nagyobb annál, mint amennyit a hírlapok jelentései alapján el­képzelnénk. Évente legalább 4000 —6000 rengést észlelnek világ­szerte, de a földkerekség bár­mely pontján észlelhető úgyne­vezett világrengés is átlagosan 18 naponként megismétlődik. A földrengés tehát nem különleges jelenség, általa oldódnak fel a földkéregben fehalmozódott fe­néven szerepelt Kína meghó­dított területeinek sorában. A hatalmas Hanh-császárok azonban végkép eltaposták függetlenségének maradvá­nyait. A századok folyamán Vietnamban számtalan láza­dás tört ki a kínai császárok uralma ellen. Vietnam egy része időnként felszabadult a hódítók uralma alól, de ak­kor új támadók igyekeztek rátenni kezüket. A XII—XIII. században például mongol portyázók vetettek szemet Vietnamra. A támadók a Vö­rös Folyó és a tenger mentén haladtak előre. A vietnami védők azonban vastag, kihe­gyezett törzseket vertek a fo­lyó és a tengeröböl medrébe. A mongol flotta a dagállyal érkezett és könnyen át is kelt a csapda fölött. Elérkezett az apály ideje és a büszke mon­gol hajóhad, Ázsia „Nagy Ár- mádája” belefutott az ében­fa csapdába. A cölöpök fel­nyársalták a hajókat, vala­mennyi a habokba veszett... Laosz ősi történetéről még kevesebbet tudunk, mint a másik két „indokínai” or­szágéról. A vad hegyek, er­dőségek közé ékelt települé­sek között sok olyan akad, amely mindmáig nem látott idegent és még az ősközösség idejét éli, 6—8 ezer évvel elmarad­va Európa és a Közel-Kelet társadalmi fejlődése mögött. E tájon a buddhizmus orto­dox, szigorúan merev törvé­nyei uralkodnak. A királyi hercegek se gazdagok. A rég­múlt emlékei is sokkal sze­rényebbek, mint Kambodzsá­ban és Vietnamban. Időgépünkön évezredeket jártunk be percek alatt, de még mindig csak a XIII. szá­zadnál tartunk. Kétszáz esz­tendő választ el attól az idő­ponttól, amelyben Kolumbus Kristóf, Amerika felfedezője megszületett. Ki gondolt vol­na akkor arra, hogy egyszer majd amerikaiak lépnek fel olyan igénnyel, hogy „kultú­rát” vigyenek arra a terület­re, amely hasonlíthatatlanul kultúráltabb volt Amerikánál és sok szempontból civilizál­tabb ma is. Következik: 2. Hármas keresztelő és búcsú. szüitségek. A nagyobb kataszt­rófát előidéző mozgások azon­ban nem túlzottan gyakoriak: évezredünk során 18 olyan ese­tet jegyeztek fel, amikor 10 ezernél több volt az áldozatok száma. Nincsenek a felsorolás­ban a legutóbbi dagesztáni, kir- giziai, törökországi (gedizi) vagy a tavalyi jugoszláviai földrengé­sek. ahol ugyan kevesebb az áldozatok száma, azonban az okozott károk vetekednek a tér­képen felsoroltakkal. A földrengésektől gyakran súj­tott területek nem oszlanak el Kelet-Afrika egy szaka­déktól széttöredezett vidéke a geológusok szomorítója. Már régóta megkezdődött itt egy hasadási folyamat, me­lyet a szakemberek árok- képződésinek neveznek. Eb­ben az összefüggésben tudo­mányos szempontból különö­sen az etiópiai ,,Afar-há- romszög” érdekes. A fekete kontinens e sok­szor 50 fokos hőségtől ki­száradt területének — ame­lyet a pokol vidékének is neveznek, — a földrengések a legjellemzőbb vonásai. Hamuhalmok, felszakadt lá­va és vulkánok alakítják ki e vidék képét Homokkatla­nok — melyek mélyebben fekszenek, mint a tenger szintje — és melegforrások barázdálják itt a földet. A sziklahasadékokban titokza­tosan csillog valami: a gipsz és a keserűsök lerakódásai a kőzeteket szinte vékony filmréteggel vonták be. Er­ről a vidékről azt rebesge­tik, hogy hamarosan a vi­lág egy újabb tengere fog itt elterülni. A hipotézis ugyanis azt állítja: Etiópia északkeleti részét egy geofi­zikai folyamat el fogja sza­kítani az afrikai kontinens­től. Valóban, ha valaki Kelet- Afrika felszíni szerkezeté­nek térképét figyeli, különös dolgot észlelhet. Északkeleti irányban, a Viktória-tótól nyugatra mély bevágás fut végig. Ebben az árokban fekszik az Albert-tó, a Tanganyika- tó, a Nyassza-tó és sok más kisebb tavacska is. Keleten a Viktoria-tó és a Kili­mandzsáró között fut végig a második árok. A Manja- ra-tóval itt egv további tó­láncolat kezdődik. Ez a lán­colat először délről észak felé tart, a Rudolf-tónál azonban elfordul észak-ke­leti irányba, s végül betor­kollik az Afar-három szögbe. Vele párhuzamos irányban, a hegyvonulatokban is ha- sadékokat és szakadékokat találhatunk. Mi hát a7 Afar-három- szög. amely röviddel ezelőtt p tudományt még rejtély elé állította. Ez a terület há­romszöget képez, melyet há­rom hegyvonulat fog közre. Az északi oldalon a vulka­nikus Danakil-heaység. dé­len a kétezer méter magas Szomáli-hegytömb, nyugaton pedig az etiópiai hegyek négyezer méter magas vonu­lata. Röviddel ezelőtt az Afar-üiáromszög csaknem egyenletesen bolygónk felszínén, banem övezetet alkotnak a csen­des-óceáni medence peremén, és a fiatal eurázsiai hegyrendszer területén. A rengések 90 százaléka tek­tonikus eredetű, 7 százaléka vulkanizmussal kapcsolatos és csupán 3 százaléka a helyi be­szakadások eredménye. A nagy rengések alkalmával olyan ener­giamennyiség szabadul fel. mint több száz atombomba robban­tása alkalmával. Ezek idézik elő a nagy természeti katasztrófákat. megközelíthetetlen volt. Ma is legjobban helikopterrel lehet eljutni ide. Annak, hogy az Afar-há- romszög a ,,fekete kontinens nyitott sebe” lett, különös oka van: a földkéreg három tektonikus rendszerének metszéspontjában fekszik ugyanis. A Vörös-tenger hosszú, mély árka itt fut be az Adeni-öböl jobb sarkába. — amelynek felszíne alatt egy tengeralatti hegyvonu­lat ütközik az afrikai par­tokba. Délnyugaton a kelet­afrikai árok szakadékai tó­ton ganak. E három geoló­giai rendszer összetalálkozá­sa pedig megteremtheti a lehetőséget arra. hogy a vi­lág egy új tengere alakul­jon ki ebben a térségben. A tenger feneke már ki is alakult, mondják a kutatók, hiszen az Afar-háromszög vidéke egykor maga is ten­gerfenék volt. Évmilliókkal ezelőtt még a Vörös-tenger borította ezt a területet és csak egy tektonikai vélet­lennek köszönhető az, hogy néhány évtizeddel ezelőtt ez a vidék szárazra vetődött. Az ércek és ásványok össze­tétele is ezt a hipotézist tá­masztják alá. Arra,, hogy korábban is tenger volt, a következő bi­zonyítékot a lávatömbökön keletkezett korall-szirtek szolgáltatják. Az, hogy a he­gyek oldalán só jelzi a víz egykori magasságát, hogy a völgyek alján üledékes kőzet található. R hogy az etiópiai hegység falait kagy­lók borítják, mind e vidék korábbi állapotára utalnak. A Vörös-tenger és az af­rikai árokrendszer keletke­zését a kontinensek mozgá­sával lehet megmagyarázni. Az Afar-háromszög afrikai és ázsiai oldala öbleivel, partkitüremléseivel és be­vágásaival jobban összeillik, mint Afrika és Dél-Amerika partjai. A még mindig uralkodó vélemény szerint ugyanis Afrika és Dél-Amerika egy­kor egységes kontinenst al­kottak, azután azonban két részre törtek és töredékeik elsodródtak egymástól. Ha azonban Észak-Afrika egykori Afar-háromszögének partjait az ázsiai oldal meg­felelőjével pontosan össze­illesztjük, úgy már nem áll távol az a következtetés, hogy ezek egykor egymással szoros összeköttetésben vol­tak. Mivel azonban ma a Vörös-tenger ékelődött közé­jük, azt is feltételezhetjük, hogy az afrikai árokrendszer mindkét oldala ugyanígy el fog távolodni egymástól. Ebből viszont az az elmé­let következik, hogy a Vö­rös-tenger egy új óceán magja, s ez az új óceán Af­rika keleti és nyugati része közötti árokrendszer mentén fog előrenyomulni. Ez azon­ban mindenképpen néhány földtörténeti korszakot vesz majd igénybe. A reménység kongresszusa Hetven ország több mint hétezer szakértője, orvosa és kutatója ült össze a Texas-állambeli Houstonban, hogy részt vegyen a X. Nemzetközi Rákkutatási Kongresszuson. A rákbetegség nem kizá­rólagos emberi betegség. Minden állatot megtámad, még az egysejtűeket is. Ma már csaknem minden rák­kutató egyetért abban, hogy a rákbetegség vírusos ere­detű. Állati kísérleteknél ez már százszázalékosan beiga­zolódott.. de igen valószínű­en áll ez az ember vonatko­zásában is. Minthogv a vírus általában antigenikus. vagyis ellenanyagképző hatású, nem lehetetlen annak feltevése, hogy egy szép napon fel­használható bizonyos rák- kórokozó-tipusoknál az im- munothe>-apia. Egvébként az elrákosodás mechanizmusá­nak tanulmányozása tera- peutikai távlatokat nyithat meg.-Erős földrengések epicentrumai © 1268, Kis-Azsia 60 000 halott © 1290 Kína 100 000 halott © 1556 Kína 830 000 halott- © 1737 Calcutta 300 OOOhalott © 1755 Lisboa 60 000 halott © 1783 Olaszország 50 000 halott ©1875 Venezuela 16 OOOhalott © 1906 San Francisco 70 000 halott ©1908 Olaszország 75000 halott ©1920 Kína 160 OOOhalott © 1923 Tökyö H3 000 halott ©1935 India 60 000 halott @ 1939 Törökország 23 000 halott © I960 Marokkó 12 000 halott © 1960 Chile 5-1000 halott © 1962 Irán 10000 halott © 1968Irán 20 000 halott © 1970 Peru 50 OOOhalott

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom