Szolnok Megyei Néplap, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-14 / 138. szám
8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. június 14, KÜLPOLITIKÁI Náci tengeralattjáró a Balti-tenger jenekén A szczecini önkéntes Vízi Mentőszolgálat békaemberei a Pomórzei öböl fenekén egy sziklák közé ékelődött német tengeralattjáróra bukkantak, 200 méterre a parttól, 6 méternyire á víz színe alatt. A kezdeti vizsgálatok kimutatták, hogy a tengeralattjárón nincs sérülés, a belsejét nem tölti ki víz. A szerencsétlenséget valószínűleg navigá- cós hiba vagy valamelyik berendezés műszaki hibája okozta, ami lehetetlenné tette a vízalatti sziklák felfedezését és elkerülését. A környékbeli lakosság a tengeralattjáróval kapcsolatban szinte szenzációs felvilágosítással szolgált, A swnouj- sciej, náci erőd kapitulációja után a tengerből pártra úszott néhány német tengerész. akik azt vallották, hogy a szerencsétlenül járt tengeralattjáró Lübeckből érkezett fontos küldetésben, s hogy fedélzetén a legénységen kívül magasrangú SS-tisztek voltak. Mindezt egyelőre még igazolatlan feltevéseknek kell tekintenünk mindaddig, míg sor nem kerül a tengeralattjáró belsejének átvizsgálására. Így tehát a közeljövőben talán sor kerül a tenger újabb titkának felderítésére. Gyógykúra unalom ellen Unalomban szenvedő betegek számára létesült Colorado államban (USA) egy szanatórium. Á 14 napos kezelés során a páciensek szörnyű viharokat élnek át, válogatott borzalmakon mennek keresztül, vérszomjas gengszterek rabolják el és nemés- lelkű lovagias cowboyok mentik meg őket. A gyógykezelésnek 2000 dollár az ára. Ä cipődivat átáll a maxira és a midire A 29. európai cipő bemutatón, Düsseldorfban, a legkülönbözőbb formájú és színű cipőket lehetett látni. A sokat Vitatott maxi- és mididivat az új cipőkollekciónál is párhuzamra talál. Különösen szembeötlőek a magas szárak és a még szélesebb s enyhén ferdére vágott sarkak. A színek egyre mat- tabbak, unalmasabbak lesznek. A favorizált szín a fekete. Az anyag tekintetében a gyűröttlakkört kívül leginkább a krokodil- kígyó- és gyíkbőr imitációk a keresettek. A csizmák külsejének jellegzetessége a gomb- és csatdíszítés. Mit akarnak az olasz fiatalok? Az olasz Shell-társaság. amely több mint tíz éve folytat vizsgálódást Olaszország gazdasági és társadalmi valóságának jobb megismerése érdekében, most újabb Vizsgálatba kezdett, ezen a címen: „Ilyenek a fiatalok.” A vizsgálatot a Doxa- intézet végezte, 2055 fiatal bevonásával, akik 151 különböző lakóhelyről valók és összetételük híven tükrözi a 17 és 25 év közötti, összesein mintegy 7 millió olasz fiatalság összetételét. Melyek azok a problémák, amelyeket a fiatalok a legsürgősebbeknek és legfontosabbaknak tartanak? A legtöbben a jövőt, a tanulmányokat, a hivatást, foglalkozást jelölik meg; ezután következik a szerelem és a sex; majd a politikai és társadalmi problémák; személyes problémák (félénkség, szorongás, kisebbségi érzés); vallási kérdések, az atomháborútól való félelem. Mit értékelnek legtöbbre más emberben? Az első helyen a statisztika szerint az emberi melegség, a barátság és a szolidaritás áll 65,4 százalékkal; 22,5 százalék jutott a sikernek, az eredményességnek; 9,2 százalék számára követendő modell a mások feletti uralkodás képessége. A „felsőbbrendű ember” típusa nem kedvelt. A munkára és hivatásra vonatkozó válaszok között első helyre került a megtalálható erkölcsi kielégülés a munkában, a második helyre a munkához való jog biztosítása, a harmadikra az érvényesülés; a tehetséges vezetőknek nagyobb a becsülete mint a rokonszenves kollegáknak, a magas fizetés nem előz meg minden egyebet, a csökkentett munkaidőnek nem tulajdonítanak túlságosan nagy fontosságot. A fiatalok több mint 51 százaléka szerint a szülők, jóakaratuk ellenére, nem képesek megérteni gyermekeiket, 37 százalék meg van győződve arról, hogy á szülők mindent elkövetnek, hogy megértsék gyermekeiket és sikerül is segítségükre lenniük, 13 százalék viszont arról ván meggyőződve, hogy a szülők nem törekednek megértésre, bezárkóznak saját mentalitásukba. A fiatalok szerint — a szülőket a kompromisszumokra hajlás, az önmagukba zárkózás, a passzivitás, a túlzott tekintélytisztelet jellemzi; — önmagukra azt tartják jellemzőnek, hogy nyitva állnak mások és a világ számára, hogy aktív érdeklődést tanúsítanak országuk élete iránt A kapitalista országok ipari termelésének indexei (1963 = 100) 1965 1967 1968 1969 Kapitalista országok összesen 115 127 135 145 Ezen belül: Iparilag fejlett országok 115 126 134 144 Egyesült Államok 115 127 133 139 Kanada 119 130 137 144 Japán 120 162 190 222 Nyugat-európai országok 112 118 127 141 NSZK 114 114 128 144 Anglia 112 114 12Ó 123 Franciaország 109 120 125 140 Olaszország 107 128 136 147 Hollandia 116 129 143 161 Svédország 119 127 134 146 Belgium 109 113 120 132 Ausztria 113 119 127 142 Norvégia 115 125 132 144 Finnország 115 127 132 144 Fejlődő országok 118 130 141 153 EFTA és a Közös KONTINENSÜNK nyugati felén egyre nagyobb figyelem irányul június utójára amikor is „családi fotóra”, tehát együttes fényképezte- tésre gyűlnek egybe a hat közös piaci ország és a szervezetbe felvételüket kérő Anglia és három társa — Dánia. Norvégia és Írország — külügyminiszterei. Ezzel a formális eseménnyel veheti kezdetét a csatlakozási tárgyalások hosszadalmasnak Ígérkező folyamata. A decemberi hágai közöspiaci csúcstalálkozó kompromisszumos megállapodása alapján július elsejével megkezdődnek a britekkel a tárgyalások, mégha csak egy ínosoly-fotó erejéig is... Hiszen nem sokkal előtte, június 18-án zajlanak le-a brit választások, amelyek ugyan mit sem változtathatnak a közöspiaci kérelmezésen — merthogy mindkét nagy angol párt a csatlakozás mellett van, bárha a választók kétharmada ellene! —, Viszont ilyenformán az ősznél előbb komoly és aprólékos tárgyalásokról egyszerűen gyakorlati okok miatt sem lehet szó; a nyári szabadságok szintén perdöntőek... EZEKBEN A HETEKBEN azonban az érintett fővárosokban a valóban nagy eseményre készülnek Köny- hyű voit ugyanis — legalábbis viszonylag könnyű — Hágóban meghirdetni a kezdetet, annál nehezebb megjelölni a jelenleg egymás ve- télytársaként működő két nyugat-európai integrációs szervezet jövőjét. Nem vitás, hogy a Közös piac ellenlábasaként létrehozott EFTA össze sem hasonlítható sikeresebb vetélytár- sával; hiszen még egyetlen eredménye, a bét tagország egymásközti kereskedelmének növekedése is szoros összefüggésben van azzal a ténynyel, hogy a közös piaci megkülönböztetés kiszorította őket a hatok piacának egy részéről. . . Az EFTa nem is tűzött ki maga elé igazi integrációs célokat, csupán a Közös Piacból kimaradtak lépéstartását próbálta biztosítani. S a szervezet halálos ítéletét abban a pillanatban írták alá. amikor — Angliával az élen — néhány tagja csatlakozási kérelemmel fordult Brüsszelhez, az ottani közöspiaci bizottsághoz. A dologban viszont éppen az a sajátságos, hogy amit létével és versenyével el nem ért az EFTA, talán meghozza azt éppen a halála: minél közelebbnek látszik a brit csatlakozás megvalósulása, annál lehetetlenebbnek minősíthető a kibővülő Közös Piacon kívül rekedő kis nyugat-európai országok dilemmája. Hiszen választásra kényszerítik őket semlegességük é„ gazdasági alapérdekeik között. ANGLIA ÉS A NATO- TÁG partnerei könnyen beléphetnek a mind több politikai jellegű együttműködést fejlesztő, s ma már a katonai kooperációról is egyre nagyobb hangsúllyal beszélő Közös Piacba. Semleges státusuk megőrzésével a svédek vagy svájciak, osztrákok ezt nem tehetik. Vitathatatlan; komor konfliktus körvonalazódik Nyugat-Európában. A Közös Piacon belül a franciák ragaszkodnak eddigi kedvezményeikhez, s a maguk szája ízére kívánják „tökéletesíteni” a hatok szervezetét — még mielőtt abba a britek és más kívülállók beleszólhatnának. A napokban, a római NATO-ülésszak után került sor — az olasz fővárostól nem messze, Bag- naia hegyi üdülőhely egyik 15. századbeli villájában a hat közös piaci külügyminiszter tanácskozására. S ezen a politikai együttműködés kereteit körvonalazták, kezdve a miniszterek rendszeres konzultációjától a külügyminisztériumi tisztviselők afféle ..cseregyerek” formájú kölcsönös — és persze időleges —■ alkalmaztatásáig. Mindenesetre a franciák máris kikötötték, hogy ha majd a témakör ismét napirendre kerül, július derekán, a csatlakozókat a következő külügyminiszteri értekezlet másnapjára szabad csak meghívni, — az érdemi vitában tehát egyelőre nem vehetnek részt. Pedig mondani sem kell, hogy éppen a politikai egység problémái mennyire érdekesek a leendő új tagok számára. A fentiekből nem szabad azt a következtetést lévonni, hogy Párizs a politikai konzultációk általa iR javasolt rendszerével hajlandó volna elfogadni immár a nyugatnémetek régi tervét a politikai unió megteremtésére. A franciák csupán az angolok esetleges beleszólása előtt akarnak rendezni minden kérdést a hatok portáján, nehogy később meglepetés érje őkét. AMÍG LONDON a kapuk előtt várakozik, a kibővülés és a belső alakulás mikéntjéről tovább tart az évek óta folyó Párizs—Bonn kötélhúzás. S az Economist szerint a briteket máris aggasztja, hogy amig az idei második félévben nyugatnémet elnöke lesz 'a közöspiaci miniszteri értekezleteknek, addig e posztra francia kerül — éppen a csatlakozási tárgyalások kritikus szakaszában, — 1971 első felében. Avar János Prostitúció - s Fejlődik a „mesterség" Egy angol turista, a ,,vidám Párizs” régi látogatója, a húsvéti ünnepek alkalmával néhány napot töltött a francia fővárosban és keserűen panaszolta: „Nincs több »■tossz IcúTiy« Párizsban.” Tény az. hogy ebben a tekintetben is megváltozott Párizs arculata. ,A világ legrégibb mestersége” is bizonyos irányban fejlődik... Igaz, hogy a St. Denis vagy a St. Martán utcákban és a környékükön még mindig látni rövidszoknyás, kihívó öltözetű „könnyű nőket”, akik az erre kóborló férfiakat a hagyományos „Gyere velem, kedves,, megszólítással csalogatják. A „mesterség” azonban kiveszőben van, vagy jobban mondva átalakul. E cikkben nem célunk „ megbotránko- zó erkölcs-csősz szerepében tetszelegni, vagy azt taglalni, hogy a pénz uralma hogyan aiacsonyítja le a n°t. Egyszerűen csak szeretnénk megemlíteni e kisebbfajta változást, amely korunkra és társadalmunkra egyaránt jellemző. Mi idézte elő e változást? Bizonyára több indító okról van szó. Az Express egyik újságírója megkísérelte feltárni ezeket az okokat A Vásárcsarnoknál A változás első oka kétségtelenül az, hogy a Párizs közepén trónoló Vásárcsarnokot az egyik nagy peremvárosba helyezték át. A Vásárcsarnok a benne dolgozó férfiak tömegéveli valamint vevőközönségével, igen megfelelő hely volt a prostituáltak számára. Egyikük, aki azt állítja, hogy húsz éven át „dolgozott” a Vásárcsarnoknál. s naponta átlag 10 „vendége” volt. elmondotta: „Mi nemcsak a turistákkal dolgoztunk, valamint a sofőrökkel, a munkásokkal, hanem a kereskedők is jó keresetet jelenteitek számunkra. Rungisban (ide helyezték át a Vásárcsarnokot), nincs semmi és a »nyílt mezőnyön« az ember ki van szolgáltatva a rendőrség kénye-kedvének.” Megfigyelhető azonban, hogy ez a „visszafejlődés” nemcsak a Vásárcsarnok környékére vonatkozik. Hasonló jelenségnek vagyunk tanúi a sokkal előkelőbb negyedekben, például a Madeleine templom környékén. 1964-ben e negyed hetéráit a szállodák folyosóira szorították be. Egyes rossz nyelvek szerint ennek oka az volt. hogy Madame De Gaulle nyugodtan vásárolhasson Fauchon-nál (Párizs egyik leghíresebb csemege- keresikedésében) anélkül, hogy le kellene sütnie szemét... 4 • Üzleti forgalom Közvetve az állam mérte a legnagyobb csapást a főváros járdáin virágzó iparágra. Amióta bezárták a „nyilvános házakat”, (a szállodákat és kávéházakat, ahol fényes nappal folyt az üzletszerű kéjelgés, valaniint eltörölték az egészségügyi nyilvántartást 1960-ban, p szifilisz 40 százalékkal növekedett. De „a vásári szerelem” továbbra sem tilos, s üzletszerű űzése sincs engedélyhez kötve. Párizs 800 „hívatásos prostituáltja” évi 1 millió „alkalmi” és 400 ezer „állandó” ügvfelével 1966-ban 1 milliárd frankos üzleti forgalmat bonyolított lé. Tí2 prostituált közül 9 szállodai szobában „dolgozik” és tíz közül nvolc a kitartott stricik Zsebébe. A törvényhozás, a garniszállók tulajdonosainak üldözésével súlyos csapást mért „a mesterség űzőire”. A szállodatulajdonosoknak nem érdekük többé az olyan üzlet,, amely csak nagyon keveset, vagy semmit sem hoz. Az 500 kétes hírű szálloda közül mintegy 100 teljesen bezárt, a többit pedig átalakították. Ma már csak kerülbelül 60 garniszálló működik. Otthon Miután a szállodások töb» bé nem érdekeltek az üzletben, nagymértékben megnövekedett az otthon , űzött prostitúció, amely sokkal fényűzőbb és drágább. A különleges szolgáltatások mintegy 1000 „call-grilt-t” foglalkoztatnak, akik az előkelő negyedekben lévő ,.műtermekben” állnak a Vendégek rendelkezésére. Meg kell még említeni az „amatőröket” is. akiknek a száma egyre növekszik. Ennek oka elsősorban a sokkal nagyobb erkölcsi szabadság, valamint a nőgyógyászat fejlődése (fogamzásgátló pirula stb.) Ezekre az amatőrökre igen panaszkodnak a hivatásos prostituáltak. azt állítva, hogy többet „ártanak” a mesterségnek, mint a rendőrségi intézkedések. Egy egész hierarchia van kitörődében: a lépcső alján még mindig az 50 frankos „járdatündérek” Ä,1-’Pk. mfg az „aranyásók” -piát kocsijukon közlekednek, a legfelsőbb fokon vannak az elegáns prostituáltak, akik fényűző bárokban, palotákban. a légiki kötőkbe^ bonyolítják le üzleteiket... —• Ezek az utóbbiak 600 frankon alul nem „dolgoznak”
