Szolnok Megyei Néplap, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-02 / 127. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. június 2. Vasárnapi „műszakban 99 Tisza-liget reggel 8 óra: rakodógép markolja a homokot, katonás rendben sorakoznak alá a lovasfogatok. Most megszokott kép ez. — Mint az is, hogy homokzsá— Mi 24-én reggel 6 órakor kezdtük a munkát. Személyi állományunk Szolnok megyei. Az ő véleményük, hogy ez a mi megyénk és nekünk kell elsősorban meg— Moslj egy kicsit csendesebb. Akik nincsenek szolgálatban, azok a hozzátartozóikat várják látogatásra. Nem mondta, de mindenki tudja; amerre dolgoztak a Rakodógép pakolja a homokot a lovaskocsira polgári védelem katonái az emberek hálával és köszönettel emlegetik őket. A megyében készített összes nyúl- gát, jászolgát, hullámverés elleni védekezés 80 százalékát ők csinálták. Martfűnél a gyár alatt a magasított töltés mellett homokzsákokat töltögettek az emberek. A járőrök figyelmesen nézegették: nem szi- várog-e a víz valahol. Beré- nyi Zoltán védelemvezetőtől tudtuk meg: négy nap alatt a polgári védelem katonái itt mintegy 1 méter 30 centis magasságban emelték meg a gátat. Segített nekik a lakosság is, a gyár dolgozói. S bár a katonákat azóta a megye más területére hívta a kötelesség, a gyáriak most is készenlétben állnak. „Nem törhet át a víz” vallják egy emberként a martfűiek. Mintha népvándorlás lett volna ezen a vasárnapon: asszonyok, öregek és fiatalok, gyerekek érkeztek Tószegre meglátogatni a katona férjeket, apákat. Gazdag József Besenyszögről vonult he, egyébként a csataszögi Szebb Élet Tsz-ben dolgozik. A munkahelyére érkezett a behívó. Csak annyi ideje volt, hogy haza szaladjon néhány pillanatra, aztán már indult is a meghatározott gyülekezési helyre. Ennek már elmúlt egy hete. Most feleségével, meg a komájával meghitten beszélgettek a körletté kinevezett iskola- épület szomszédságában. — Mesélte a feleségének: „Három kilométeres körgátat építettünk mi itt. Volt, ahol többször kellett gátat húzni, mert a víz mindig a nyomunkba ért. De sikerrel dolgoztunk”. A felesége meg arról beszélt, hogy: „A kislány látott a tv-ben, azóta folyton azt mondja mindenkinek, apuci katona, — gátat épít. Távolabb Kántor József ölelte magához kétéves kisfiát. Attilát. Neki is egy órán belül kellett bevonulnia, — amikor megkapta a parancsot. Civilben az építőipari vállalatnál szobafestő-mázo- ló. A nehéz napok után most boldog: ölelhette a fiát, beszélhetett a feleségével. És boldog az asszony is, mert láthatta, hogy nincs semmi baja a hitesurának. Minden látogató nyugodtan utazott el este Tószegről. V. V. kokat egyengetnek a katonák, a rádió adó-vevővel felszerelt munkásőr rójja az utakat, —• védelmi anyagot szállító autók kanyarodnak a ligetbe. Az ott dolgozó katonákról a „fiairól” szeretettel beszél , Gonda Sándor, a polgári vé- rdelmi alakulat parancsnoka; védeni! ezt a szűkebb hazát. Eddig 225 ezer munkaórát dolgoztunk Szolnokon, Tószegen, Vezsenyben, Vár- konyban, Dobán és Kiskörén; Emellett fokozott járőrszolgálatot tartunk Alpártól Űj- szászig és Üjszásztól Nagykörűig. — Vasárnap is dolgoznak? Martfűn még vasárnap is töltötték a homokzsákokat az emberek Apu, mi1 van a zsebedben? Egy, a Tisza mentén lokalizált buzgárok közül „jÉn, a dolgosó magyar nép fia, esküszöm..*9 ESKÜTÉTEL A GÁTON Szabó István Bázakerettyén olajmérnök; Hársfalvi István egy nagy üzem termelési osztályának vezetője; Dávid László Balatonmogyo- ródon általános iskolaigazgató; Gémes Károly gépész- mérnök a miskolci műszaki egyetem KISZ bizottságának titkára; Kordás Zoltán Bor- sosberényben földrajz-biológia szakos tanár; dr. Muzsay József ügyvéd Salgótarjánban.. Amikor május 4-én bevonultak simának és egyszerűnek ígérkezett az elkövetkezendő időszak a tanfolyam ideje. Aztán a kilencedik nap éjszakáján riadóztatták őket. Irány a Szamosköz-,- Arra sem volt idő, hogy a megszabott napon, ünnepélyes keretek között letegyék a katonai esküt. A tiszasasi általános iskola udvarán szemerkélő esőben hűvös szélben, gyakorló- ruhában sorakoztak fel az eskütételre. A község vezetői, az iskolások zászlókkal, virágokkal ékesítették fel az udvart. Ünnepélyesen hangzanak az eskü szavai. Az elmúlt hetekben átélt események megfontoltabbá, jobban átérezhetővé tették a szavakat: .....a népi vag yont megőrzőm. és meg- őriztetem...” P. Nagy Gyula főtiszt az egység parancsnoka mondta ünnepi beszédében: „Rendkívüli idő ez, amikor Önök esküt tesznek. Az egész nép hatalmas erőfeszítéseket tesz, hogy elhárítsa azt a hatalmas természeti katasztrófái amely országunkat fenyegeti. Harc ez \a javából, helyt kell állni a pusztító áradattal szemben. Önök egy emberként összefogva mentették az embert. Ezért nem dicséret jár, csak köszöne'. Az ország, a nép köszöneté...” Gémes Károly válaszbeszédéből néhány szó: „Elérkeztünk életünknek ahhoz a pillanatához, amikor harci körülmények között letettük a katonai esküt... mindig és mindenkor pártunk és kormányunk hivó szovára helyt, állunk ott. ahol azt részünkre meghatározzák...” V. V. Szabó István mondja az eskü szövegét Emberek, gátak, vizek Tiszasülynél. a párába, az alacsonyan kojtoló felhőkbe veszett a Tisza bal partja. Part? A hatalmas ártér mindkét oldalon sárga, örvénylő víz alatt van. A fűzfák haragzöld koronája mesz- sziről megtéveszti a szemet, mintha óriási uszályok horgonyoznának, vagy mintha az „aranyember” szigetét látnám. Félelmetesen szép látvány a magas gátról... A dobai csatorna előtt hatalmas szarvasbika terpeszkedik a töltés tetején. Remegnek a lábai, nyakát hosszan elnyújtja, ágas-bo- gas dísze a hátához simul- Bőg, nagyokat bődül a fűzfa szigetek felé. Onnan menekülhetett, nem találja a helyét, vagy talán ott maradt a párja...? A töltés két oldalán őrjáratok, kilométerenként. Ismerős arcok, szolnokiak, jászberényiek, a polgárivédelem katonái, munkásőrök. Ahol szivárog a víz, ásóval, lapáttal „kalauzolják”... N szolnoki tisztviselő gu- miruíiában, féltérdig vízben, tréfásan megjegyzi: — Tíz hektó vizet egy üveg sörért... A katonák nevetnek, bólogatnak : — Az biztos, ha ennek a vizecskének elkapjuk a torkát. megisszuk rá az áldomást. Majd szolgálat után. 1. Falon térképek, diagramok, szelvények, táblázatok. A kémcsövekben talajminták. Az asztalon telefonok sokasága. Ebből a Tiszasüly-végi szobácskából 36 kilométeres Tisza szakasz védelmét irányítják. Donkó Károly védelemvezetővel percenként szakad meg a beszélgetésünk, csörögnek a telefonok, jelentkeznek a gátőrházak. „4/6-os, rendben, csendes, hullámverésre felkészültünk.” A fáradt, borostás arcú ember bólint, mintha távolbalátó lenne a telefon. „Rendben, köszönöm, folytatni”. Űjabb és újabb csengetés. „A 4/4-es jelentkezik, a szorítógát építése zavartalan.. — Ez a legnehezebb .szakasz, a 4/4-es gátőrház előtti rész. Erős az átszivárgás, ezért szorítótöltést építünk. Eddig 5500 köbméter földet hordtunk oda. Csaknem 20 kilométeres szakaszon észlelünk fakadóvizeket, 2 kilométeren, az említett körzetben, szivárgás van. Huszonegy billenős gépkocsink. 4 vontatónk, 2 kotrónk és 3 földtolónk dolgozik. Négyszáz emberrel védekezem. — Mióta már? — Három hónapja, úgy alszom, mint a nyúl a bokorban. 2. A tiszasülyi templom alatt meg van „drótozva” a töltés. A vastag acélhuzalok a rőzsekötegeket tartják. Lejjebb, 16 méteres gátrepedést fedeztek fel. Azonnal bevetették a szükséges erőket, a gátcsúszást megakadályozták. Kovács Sándor gátőr és a figyelőszolgálat azért ott van a megerősített ponton. Csaknem hétszáz homokzsák támasztja a töltés talapzatát. Mehrli Péter mérnök két- óránként szintező műszerrel ellenőrzi, hogy süllyedt-e, mozdult-e a gát. A védelmi naplóba feljegyzik az adatokat, amit a műszer mutat. „12 óra: 21,70; 14 órti: 21,70.’’ A szint azonos, a gát megerősítve áll. A fiatal mérnök hatalmas testű ember. — Csak felszíni repedés volt, nincs baj, nem is lesz. Egyetlen milimétert sem mozdul a gát. 3. A gáthoz futó tiszasülyi, kőtelki kertek jórészt víz alatt vannak. Ha a házakat közelítené a viz, védeni fogjuk, mondják... Kőtelek alatt, úgy jó 2 kilométer hosszan, homokzsákokkal terhelték le a töltés falu felőli oldalát. A zsákok mögött kősor, majd utána szorítótöltés, szivárgóval. Az emberi ész itt is legyőzi a vizet: az alkalmi gát alá vascsöveket, átereszeket építettek be, sem a fő védővonalat, sem a szorítótöltést nem tudja áztatni a víz. Ezen a szakaszon Kelemen János gátőr irányítja a védekezést. — Kérem, én itt vagyok már majd negyven éve, de ekkora víz itt még nem volt. De ilyen erő se ellene! A gátőrházból padlókon megyünk fel a töltésre. Erősen szivárog a gát, de a szakemberek szerint nincs baj. Megfigyeltem, úgy vannak az emberek errefelé is a Tiszával mint amikor a rossz gyerek, vagy a rákon-, cátlan testvér bajt csinál. Haragszanak rá, haragszanak, korholják, de valahogy szeretettel. Petőfi óta magyar ember, csak hirtelen haragjában mond rosszat a Ti- szára. Tiszai Lajos
