Szolnok Megyei Néplap, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-02 / 127. szám

1970. Június 2. SZOLNOK MEG TE! NÉPLAP 3 Rendkívüli előléptetés Két katonát az árvízvéde­lemben tanúsított bátor helytállásááért, illetve ki­magasló munkájáért szom­batom előléptettek. Ilyen előléptetéssel általában csak a leszerelés napján tüntetik ki a katonákat. Százból ta­lán egyet. — Először nem 1® akartam elhinAi. A parancskihirdetés- kor ugyanis nem voltam je­len. Kint dolgoztunk. Amikor a többiektől hallottam a hírt, azt gondoltam ugratnak — mondta Varga Béla, aki szakaszvezetőből lépett elő őrmesterré. Rajának a gépek technikai karbantartása, ja­vítása. azonnali üzemképes­ségének biztosítása a fel­adata. — A jó munkáért kapott kitüntetés az egész brigádnak szól, hiszen mind­nyájan a légjobb tudásunk szerint dolgozunk. Vasárnap is egész éjjel szereltünk, mert másnap reggel indítani kellett a kocsit. Hogy mégis én kaptam az előléptetést? Talán, mert én va^vok a rangidős és hamarosan le­szerelek. Kun Imre, aki kétéltűjével a Szamos-közi, majd a Felső tiszai árvízvédekezéstől „csurgott le’’ Szolnokig, tu­lajdonképpen hazaérkezett. Szülőfaluja Besenyszög, s mielőtt bevonult katonának, a mezőgazdasági gépjavító­nál dolgozott géplakatosként. Néhány megrázó pillanatot soha sem tud elfelejteni. Nemegyszer a háztetőről kellett a biztonságot jelentő kétóltúre felvenni az embe­reket. Mentette az elkesere­dett, sírva átkozódó, egy pil­lanat alatt nincstelenné vál­takat, a halálra ijedteket. Mentett a fehérgyarmati kórházból olyan betegeket, akiket egy nappal az árvíz előtt szállítottak oda. sánta, törött lábú, agyvérzéses, ma. gatehetetlen öregeket, a kór­házat utoljára elhagyó be­tegápolókat és mentőautót. Azalatt a kritikus három nap alatt talán, ha négy órát aludt összesen. Csak enni és üzemanyagot vételezni állt meg. Az édesapjával pénteken találkozott, aikikor még nem tudott arról, hogy őt is elő­léptették őrmesterré, pedig mennyire örültek volna oda­haza a jó hírnek. Reméljük, ha másként nem, ezúton ér. tesül róla a család és na­gyon büszkék lesznek a ka­tona fiukra. i Az alegység | köszöneté (Tudósítónktól) Lassan már több minfí egy hete, hogy a szol no-< ki kertvárosi művelődésig otthonba polgári védelmid alegység szállásolt be azf árvízvédelmi munkálatok f idejére. Piczmann Mihályné. az\ otthon gondnoka és csa-v ládja az első naptólv kezdve mindent elkövet, V hogy megkönnyítse azt éjjel-nappal dolgozó ka-J tonák életét. Hajnaltól! estig főzik a kávét, be-! vásárolnak. újságokat! szereznek. — ahogy ők! mondják — a „megnő-! vekedett család” mindenj tagjának. Az alegység minden I katonája köszönetét fe-j jezá ki n Piczmann csa-. fi Iádnak és leszerelésük, ß után is hálásan emlé-i k kérnék rájuk. I? —v Munkásőrök között A kanyargós Tisza mentén 0 Emberek, tájak, körletek, napszakok. A táj lenyűgöző és félel­metes egyszerre. Éjfél után van. Csendes nyáreste. Kis­köre alatt alszik a vidék. Jól járt békák sokasága uj­jong. Frissen kaszált széna, száradásának erős, jó szaga. Kilométerek hosszán imboly­gó lámpafények, a gát vi­gyázó pilácsai. A táj vad szépsége megállásra kénysze­ríti az embert. De aztán, élmények űzik el az idillt. A körleteké is. A besenyszögi általános iskolá­ban álmatlankodik a jászsági munkásőr zászlóalj. Takaro­dó előtt. Sike Gyula, a 70 éves jászapáti munkásőr fá­radtan átcsattog a folyosón. Lövészeten volt az egység fönn, Tardon. Korán keltek. Utánuk ment a riadó. In­duljanak azonnal a Tisza- gátra. A tanyai kollégium és is­kola kiürített termében a parkettán ülnek az emberek. Falnak támasztják a hátu­kat. Nagypál Béla idős mun­kásőr, a géppisztolyt tárazza. Elernyedt iszmainak nehezen engedelmeskedik a dobtár. Molnár József, parancsnoka, civilben tsz párttitkár, segít neki. A kollégista fiúk kinn az udvaron, s benn a körle­tekben, csapatokban a mun­kásőrök körül. Igazság sze­rint szolgálati szabálysértés lenne. De. hát... A fiúkon látszik, minden nagyon tet­szik nekik, s még fel sem fogják valójában miről is Van szó. A férfiak, a meg­lett emberek, csendesek, szótlanok. A sátorlapot Is­tenük a csupasz parkettára, rádűlnek, alszanak. A pa­rancsnoki szobában ágyakról esik szó. Lehetne hozni Bu­dapestről. Az állomány dön­tött: nem keli. Reggei 5-kor már a gátakon lesznek. Pi­henőre majd csak akad vala­mi. Abádszalók, általános is­kola. A hajnali levegő le- hűtötte az udvarra vontatott ivóvizes lajtot. Az alakulat kinn a Tiszán A váltás pi­hen csak benn, a tantermek­be készített szalmán, csak a derékövet oldva meg. Tiszapüspöki, művelődési otthon. A nagyteremben szé­na a fekhely. A századpa­rancsnok a zuhogó eső elől, a folyosón tart eligazítást. Az őrség kinn ázik. Törökszentmiklóson talál­koztam egy munkásőrrel. Fe­lesége a szolnoki nyomdában dolgozik. Ö bevonult, az asz- szony műszakra ment szabad szombaton. Az árvízkárosul­taknak dolgoztak. Olyan a hangulat — mondta, hogy így sem maradhat távol... Gondolkodtam. Szabad-e ilyen áldozatokat várni az emberektől? Egy parancsnok megfogalmazta: elvtársak, most ezt kívánja tőlünk a haza. Kevesen mondják csak ki. Egyszerűen csak teszik, amit a védelem rájuk bí­zott. Nem lelkesedve? Nem hát. Mi ebben az ujjongani való? Itt ez a szép tavasz­vége És ágy is van világon. Vetett ágy, tiszta, pihentető, Orbán József országgyűlési képviselő, cukorgyári aszta­los napokon át nem volt ott­hon. Éjfélkor hazament. Haj­nali 3-kor szólították. Be­jött és azt mondta: — De jó volt ágyban alud­ni. És ment tovább, ahová szolgálata küldte. Nem sze­retem a kifejezést; hősiesség Túl elkoptatott. Másról van szó, s ott Abádszalókon ér­tettem meg. 0 Álltam a töltésen, a falu fölött, a víz magasággal egy­szintűn, 4 méterrel magasabb ban a településnél. És ott a padka rézsűje megcsúszott. A szombathelyi és a debre­ceni ÁKSZ osztagok pátriale­mezeket verve haladtak egy­máshoz. A munkahely fény­szórója pásztázta a vizet. Dermesztő víztömeg. Uram­isten, ha ez egyszer nekisza­ladhatna. Mert akar! A pát- riás szakasz mögött csupa, sár egy munkásőr bakancsa- Alul átázott a gát. A mun­kásőr mozdulatlanul áll, lámpáját egyhelyben tartja. Picike buzgárra világít. Fi­gyelni kell a feszes szolgá­lat éberségével. Alattomos a víz. Hátulról szinte kedve­sen sompolyogna, hogy az­tán mindent felfaló szörnye­teg lehessen. Emberek ezrei, zsákot hordanak, homokot cipelnek, pátriát vernek, fi­gyelőszolgálatot látnak eL Fáradtan, de nem fásultan. Hallok ideges szóváltásokat is. De csinálják. Nem hő­siességből. Kényszerhelyzet­ből, de becsületesen. Vagy ez, vagy a víz. Nincs más választás. — borzáfc —* A Marina Hotel pincére babgulyást főz Baranyi Lajos honvéd, a balatonfüredi Marina Szál­lóban volt pincér mielőtt bevonult katonának, a le­szerelés után pedig a keszt­helyi Helikon Szállodában számítanak rá. Főzni azért tud. mert a vendéglátóipari technikum elvégzése után a felsőfokú vendéglátóipari technikumban folytatta ta­nulmányait. Nem fogható rá, hogy meghízott a saját főztjén, vagy hogy a húsosfazék mel­lett nagyobb porciót szed masának. A tekintélyes üs­tök. gulyáságyúk között ala­csony, vékony termete szin­te elvész. ■— Nem a nagy darab tel* met teszi a jó szakácsot — bizonygatják a katonák. — Elégedettek vagyunk a fözt. jével, mert nagyon finom babgulyást, gulyáslevest, pörköltet, főzelékeket, sül­teket készít. — A tábori konyhán nem nehéz fázni, csak a techno­lógiát kell ismerni, mert mindenből nagy mennyiség­gel dolgozunk. — Olyannyira eltér a mi konyhánk a háziasszonyoké­tól. hogy amikor Nagydobo­son az árvízkárosultaknak főztek a közétkeztetési kony­hán, engem hívtak ételt íze­síteni az asszonyok. Nem panaszkodik, pedig nehéz most az ő élete is. Gyakran késő éjjel is várja még a meleg vacsorával a fiúkat. Hajnali négykor kel, hogy elkészítse a reggelit, éjszakánként teát, kávét és hideg élelmet készít a gáton dolgozóknak. Tunyogmatolcs óta pedig még gyarapodott is a kony­háján étkezők száma. Áz egység kimentett az árból egy kéthónapos farkaskutya kölyököt, „aki’’ azóta velük tart. S habár Pörköltnek — stílusosan így nevezték el — egész nap színét sem látni, ebédre, vacsorára mindig pontosan érkezik. H. M. További felajánlások Csatlakozva a szocialista brigádokhoz A jászfényszarui Béke Tsz huszonegy szocialista brigád­ja egy napi munkabérét ajánlotta fel az árvízkáro­sultak javára. Csatlakoztak hozzájuk a Béke Tsz tagjai is. A mezőtúri felsőfokú technikum tanműhelyében dolgozók — száznyolcvanán — egy napi keresetük össze­gyűjtésével enyhítik a Felső. Tiszavidék lakóinak gondját. Már 13 ezer 200 forintot be is fizettek. — Űjszászon az ÁFÉSZ ruházati boltjában dolgozó Kossuth szocialista brigád kezdeményezésére, egy napi munkabérük fel­ajánlásával segítenek a sző. vetkezet; ek. A Keletmagvar- országi Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat szolnoki lerakatának hatvan dolgozója ugyancsak egy na­pi keresetét ajánlotta fel. Az összegyűjtött összeget már be is fizették. Jásziákóhalmán a Béke Tsz Martos Flóra szocialista brigádja egy napra eső kér», setét adja az árvízkárosultak­nak. A szövetkezeti tagok csatlakozva hozzájuk szintén felajánlották ezt az összeget. illetve többen két-három napi keresetüket. A tsz ve­zetői egy vagon étkezési búr. gonyával is segítenek. A jutalmat nem vették át A szolnoki Felszabadulás Halászati Tsz tavalyi gaz­dálkodási eredményei alap­ján a halászati szövetkeze­tek közül országos második lett a versenyben. Vándor­zászlót és 10 ezer forint ju­talmat nyertek. Az átadási ünnepségen a vándorzászlót átvették a tsz vezetői, a 10 ezer forintot pedig azonnal felajánlották az árvízkáro­sultak javára. Az egyéni gyűjtés is megkezdődött. A halászati tsz dolgozói egy havi fizetésük öt százalékát — mintegy 15—20 ezer fo- nitot — fizetik be az árvíz­károsultak csekkszámlájára. Gyógynövény gyűjtés A tiszai gart 752. számú Gárdonyi Gcza úttörőcsapat tagjai a Szolnok megvei Nép. lap és a Pajtás című lap szerkesztőségéhez is elküld­ték felhívásukat, amelyet az ország úttörőihez intéztek. Azt kezdeményezik, hogy az úttörőcsapatok gyógynövény- és hulladékanyag gyűjtéssel, valamint kulturális és sport, rendezvények bevételéből és munkavállalásból eredő jö­vedelmükből segítsék az ár­vízkárosultakat. A túrkevei Kossuth Va­dásztársaság 50 élőnyulat és 100 élőfácánt ajánlott fel az árvízsújtotta terület valame­lyik vadásztársaságának. A karcagi vezetők levélben keresték meg Szabolcs-Szat- már megye párt- és állami vezetőit és fölajánlották a tárgyi segítséget: ruhaneműt, takarót, élelmet, vetőmagot, takarmányt, mezőgazdasági felszerelést, emberi- és gépi munkát. Szükség s2erint az árvízsújtotta családok gyer­mekeinek kollégiumi elhe. lyezését is biztosítják. Áz árvízkárosultak megsegítésével kapcsolatos jogszabályi rendelkezés Az árvízkárosultak sze­mélyi tulajdonában álló la­kóépületek helyreállításával illetőleg újjáépítésével kap­csolatos 7/1969. ÉVM—PM. sz. együttes rendelet fonto­sabb rendelkezéseit az aláb­biakban ismertetjük: Az árvíz levonulása után haladéktalanul meg kell kez­deni az épületkárok felméré­sét. Az épületkárok tényét és mértékét, továbbá az azok elhárítása érdekében szüksé­ges építési munkák jellegét helyszíni szemlén kell meg­állapítani. A szemlének ki kell terjednie annak megál­lapítására is hogy a kárt szenvedett épületek az eset­leg szükséges állagvédelmi, vagy helyreállítási munkák elvégzése előtt használatba- vehetők-e. Az épületbe visz- szaköltözni, vagy azt újra használatba venni, illetőleg lebontani — a szemle meg­állapításától függően — csak az I. fokú építésügyi ható­ság írásbeli engedélyével szabad. A szemlét az I. fokú építésügyi hatóság tartja meg. Az árvíz által megrongált épületeken a további épület­károk megakadályozása ér­dekében a helyszíni szemle megállapításai alapján az épület tulajdonosa (bérlője, használója) haladéktalanul köteles gondoskodni a mű­szakilag szükséges állagvé­delmi, aládúcolási, megtá- masztási, stb. munkák elvég­zéséről. Az épület helyreállításá­hoz, újjáépítéséhez, ha az el­végzendő építési munkák kö­re engedélyezés alá tartozik, Építési kölcsön Ha az épületkár összege a 2000 forintot meghaladja, a takarékpénztár az épület helyreállítására (újjáépítésé­re) az épület tulajdonosa, bérlője, használója részére kedvezményes építési köl­csönt nyújthat abban az esetben is. ha a károsult az építési kölcsönökre vonatko­zó általános szabályok sze­rint kölcsön felvételére egyébként nem jogosult. Építési kölcsön elsősorban az épület tulajdonosa részére nyújtható. Közös tulajdon­ban álló épület esetében a kölcsön felvételére egymagá­ban az a tulajdonostárs is jogosult, aki az ingatlannak legalább egytized részében tulajdonosa. Az épület bérlő­je részére akkor lehet épí­tési kölcsönt nyújtani, ha a tulajdonos az épületet nem kívánja helyreállítani. Ilyen esetekben az épületnek a bér­lő. használó által történő helyreállításához és a köl­csön biztosításhoz szükséges jelzálog telekkönyvi bejegy­zéséhez a tulajdonos írásbeli hozzájárulása szükséges. Az épület tulajdonosa ré­szére az újjáépítési, helyre- állítási munkákra vonatkozó költségvetés teljes összege erejéig, legfeljebb azonban 130 000 forintig terjedő ka­az I. fokú építésügyi ható­ság engedélye szükséges. Az engedélyt az épület helyre­állítására általában a hely­színen írásban kell megadni. Az épület helyreállításához, újjáépítéséhez szükséges műszaki tervek elkészítésé­ről — ideértve a költségvetés elkészítését is — elsősorban magának a károsultnak kell gondoskodnia. Az újjáépítést általában típustervek alap­ján kell elvégezni. Indokolt esetben azonban az építés­ügyi hatóság az újjáépítést egyedi műszaki terv alapján is engedélyezheti. A kivitelezésről elsősorban a károsultnak magának kell gondoskodnia. Ha ez nem le­hetséges. az I. fokú építés­ügyi hatóság államigazgatási úton kötelezhet építőipari te­vékenységet gyakorló, a me­gye területén működő szö­vetkezeti szervet, vagy építő kisiparost, az állagvédelmi, a helyreállítási, illetőleg az újjáépítési munkák elvégzé­sére. Ha a károsult maga kí­vánja a kivitelezést elvégez­ni. ismerősei ipar jogosítvány nélkül is közreműködhetnek. A műszaki tervezésre, és a kivitelezésre a károsultnak a tervezővel, illetőlég a kivi­telezővel szerződést kell köt­nie. Az építkezéshez szükséges építési anyagokat az I. fokú építésügyi hatóság által iga­zolt anyagkivonatok alapján készpénz, vagy a takarék- pénztár által kiadott hitelle­vél ellenében adják ki a bel­kereskedelmi szervek a káro­sultnak, illetőleg a kivitele­zőnek. igénybevétele matmentes építést* kölcsönt lehet nyújtani. A bontásiból kikerülő anyagok a kölcsön összegét csökkentik. Ha az építőipari munkák összkölt­sége a 130 000 forintot meg­haladja és a károsult a kü­lönbözeiét építési anyaggal a kárt szenvedett épületből származó beépíthető bon­tási anyagokkal, saját és társadalmi munkával, vagy készpénzzel nem tudja fedez­ni, a kamatmentes 'kölcsönön felül az építési kölcsönökre vonatkozó általános feltéte­lek szerint további kölcsönt lehet nyújtani. Megsemmisült lakóépület újjáépítése esetében a tulaj­donost a kamatmentes köl­csön csak akkor illeti meg, ha az új épület a megsem­misült épülettel azonos szo­baszámú, legfeljebb azonban két szobás és a tulajdonos Családjának létszáma azt in­dokolttá teszi. Ha a meg­semmisült épületet lakás cél­jára használták ugyan, de az állandó lakás céljára nem volt alkalmas és a károsult az építési kölcsönökre vo­natkozó általános szabályok szerint kölcsön feltételére nem jogosult, részére csak az e célre megjelölt tipizált terv szerinti épület építésére nyújtható kölcsön. Az építési kölcsön törlesztési ideje Helyreállítás esetében 15 ,v. újjáépítés esetében 25 év. A havi törlesztőrészlet ösz- szege helyreállítási kölcsön esetében 50 forintnál, újjá­építési kölcsön esetében 100 forintnál kevesebb nem le­het. Az építési kölcsön tör­lesztésének kezdődő időpont­ja a kölcsönszerződés szerin­ti befejezési határidőt köve­tő hónap első napja. Fizeté­si késedelem esetén a hátra­lékos kölcsöntartozás után évi 6 százalékos késedelmi kamatot kell fizetni. Ha az épülettel kapcsolatban a ta­karékpénztárral szemben ko­rábbi kölcsön, vagy vételár­tartozás áll fenn, ezek tör­lesztésének kötelezettségét a takarékpénztár a káresetet követő év június hó 30. nap­jáig felfüggeszti. A helyreállított, újjáépített épület használatbavételéhez az I. fokú építésügyi ható- *• ság engedélye szükséges. A helyreállított, újjáépített épületet a házadóról szóló jogszabályokban meghatáro­zott házadó-kedvezmény (házadómentesség) illeti meg. A kölcsönigényléshez szüksé­ges engedélyekről és igazo­lásokról a takarékpénztár nyújt tájékoztatást. Dr. T. I. Hirdessen a NÉPLAP-bctn 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom