Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-12 / 109. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. május 12. Fotomontázs Európa leghosszabb függőhíd,járói, a Boszporusz európai és ázsiai partját összekötő isztambuli hídról. Híd Európa és Ázsia között. Három bárány feláldozásával és a Boszporuszon úszó hajók kürtjeinek bugása közben az isztambuli part ázsiai oldalán lerakták az Európát és Ázsiát összekötő híd alapkövét. A tervek szerint a hidat 1973 tavaszán adják át a forgalomnak. A híd teljes hossza 1560, szélessége 34, a víz feletti magassága 64 méter lesz. Pilléreinek magassága 165 méter, a hídtartó acélhuzalok 15 centiméter átmérőjűek. Ez lesz Európa legnagyobb függő- hídja. A híd megkönnyíti a közlekedést Isztambul és a többi török város között. Idegen- forgalmi szempontból is jelentős, hiszen az Ázsiába igyekvő európai autósoknak nem kell órák hosszat vár- niok, hogy kompokon átkelhessenek. A híd megépítésével egy többezer éves álom válik valóra. Dáriusz perzsa császár tett először kísérletet időszámításunk előtt 513-ban, hogy hidat építtessen a Boszporu- son. Három évtizeddel később pedig időszámításunk előtt 480-ban Xerxesz a Hel- leszpontusz, a mai Dardanellák partjait kötötte össze hajókból készült pomtonhíddal. A tákolmányt azonban a vihar szétzúzta. Xerxesz ezért megkorbácsoltatta a tengert: 300 ütést méretett rá. Azzal számolnak, hogy a hídon évente 15 millió autó halad majd át, és az építkezés költségei a hídpénzből megtérülnek. Isztambul városi közlekedése szempontjából is jelentős szerepe lesz az új hídnak. Isztambul a tengerszoros két partján fekszik és már jelenleg is több mint 2 millió lakosa van. Néhány éven belül a lakosság száma valószínűleg megkétszereződik. A híddal egyidőben 72 km hosszú autópályát is építenek, amely a város európai részét kettészelő Aranyszarv öblöt is átíveli. Ehhez újabb hídra lesz szükség, amelynek terveit most dolgozzák ki. 1/ ■■ | ii *i ■■ I *« rr Kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolótok Szovjet műszaki-tudómé- f nyos napokat rendeznek május 12. és 20. között Budapesten, a Technika Házában és hat más városban: Győrött. Miskolcon, Mosonmagyaróvár ott, Szegeden, Székesfehérvárott és Veszprémben. E rendezvénysorozat eseményei a tavaly Moszkvában, Kievben és Lenin- grádban nagy sikerrel megtartott magyar műszaki-tudományos napokkal együtt kiváló lehetőséget teremtenek a két ország szakembereinek tapasztalatcseréjére, a hagyományos és az új kapcsolatok építésére. A szovjet műszaki és tudományos napok a két ország sokoldalú együttműködésének megfeielően más jellegűek, mint általában az egy-egy ország eredményeit bemutató hasonló elnevezésű rendezvények. így nem kerül sor például a szovjet technika és tudomány átfogó bemutatására, hiszen szakembereink azt személyes tapasztalatból is jól ismerik. Ehelyett néhány fontos területen adnak közvetlen információkat a legújabb eredményekről és a fejlődés irányzatairól. Egyebek között kiváló szovjet szakértők a szerszámgépgyártás, a mezőgép-, a traktoripar, a különlegesen kemény szerszámok. a számítástechnika, az automatizálás, a gépjárműipar. a kőolajtermelés, a vegyipar, az energetika. a híradástechnika, a mikroelektronika, a textilipar, pz építőanyagipar és a szennyvíztisztítás néhány időszerű kérdéséről tartanak előadást. S az előadásokat követően műszaki filmeket vetítenek. Az eseménysorozat szerves része a szovjet és magyar szakemberek kötetlen eszmecseréje. üzemek, intézmények, kutatóintézetek tanulmányozása. A szovjet műszaki és tudományos napok minden bizonnyal hozzájárulnak’ országaink barátságának, műszaki és tudományos kapcsolatainak elmélyítéséhez. E kapcsolatok magas szintjére egyébként sok tény utal. Jelenleg 148 szovjet és 117 magyar intézet, illetve vállalat, összesen 234 témában végez közös kutató és fejlesztő munkát. A műszaki- tudományos együttműködés mindkét ország számára gyü- "ölcsöző és hasznos. Így 'erény lehetőségeinkhez épest hazánk is hozzájárul a szovjet műszaki és gazdasági élet fejlesztéséhez. A legutóbbi húsz év során például 1700 műszaki dokumentációt adtunk át és 3000 szovjet szakembert fogadtunk tapasztalatátadás céljából. Noha kapcsolataink az egyenjogúságra, a kölcsönös előnyökre épülnek, a két or- < szágnak azonban mégsem azonosak a lehetőségei. A Szovjetunió műszaki-tudományos nagyhatalom; a kutatásban, fejlesztésben foglal kozta tobt szakemberek száma s a kutatás és fejlesztés eredménye világviszonylatban is csak az Egyesült Államokéhoz hasonlítható. Elég csupán egyetlen összefüggésre utalnunk. A Szovjetunió nemzeti jövedelme évente átlagosan 7,1 százalékkal növekedett, i960 —1968 között. Ugyanezen idő alatt minden esztendőben 16.4 százalékkal növelték átlagosan a műszakitudományos problémák megoldására fordított összegeket. Vagy egy másik, a szovjet műszaki, gazdasági potenciált jellemző adat: tavaly — tehát egyetlen esztendő alatt — 350 új nagy iparvállalat épült. A május 12-én kezdődő eseménysorozat jó alkalmat kínál arra. hogy a magyar szakemberek széles köre megismerje a szovjet műszaki és tudományos élet néhány fontos, időszerű tapasztalatát, s mind több területen hasznosítsuk a szovjet kutató és fejlesztő munka eredményeit, elmélyítve hagyományos, kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolatainkat. Ämerika háborúja Kambodzsa ellen A vietnami háború indokínai háborúvá szélesedett. Az amerikaiak dél-vietnami és laoszi beavatkozásuk után Kambodzsára is kiterjesztették katonai tevékenységüket, sőt ezzel egyidőben súlyos bombatámadásokat intéztek a VDK területe ellen is. Az ingatag helyzetbe került Phnom Penh-i rezsim támogatására törtek be az intervenciósok Kambodzsa területére. A dél-vietnami zsoldosok a déli „Kacsacsőr”-tér- ségben Svay Rieng felmentésére és a Saigon—Phnom Penh-i főútvonal biztosítására törekszenek, az északi „Horog” térségben harcoló körülbelül 50 000 amerikai katona pedig a partizánmozgalom feltételezett központját, a Mimot környéki kau- csuk ültetvényeket akarja megtisztítani. időközben a frontvonal kiszélesítésével már csaknem a kambodzsai— dél-vietnami határ minden szakaszán dühöng a harc. Az említett térség erősen felszabdalt, nagyrészt dzsungellel borított hegyvidék, ahol azonban jelentős kau- csuk ültetvények is találhatók, amelyeket főleg vietnami származású munkások művelnek. Figyelemre méltó az a körülmény, hogy a kivitel 22 százalékát adó kau- csuk ültetvények á partizánok által ellenőrzött országrészben vannak. (1968-ban 51 360 t kaucsukot termeltek Kambodzsában, ennek a zömét exportálták. Az export közel 30 százaiéira az USA- ba irányult.) K. J. „Összkomfortos“ ébresztő Egy amerikai cég gyártja a képen látható, rádióval egybeépített „mindentudó” ébresztőt. A készülék jobboldali skálája állomáskeresésre szolgál. A baloldali óraszerkezet számára többféle „utasítás” adható. Ha kell, a kívánt időpontban felerősíti az automatikusan bekapcsolódó rádió hangját; a mélyenalvók számára erőshangú berregőszerkezet lép működésbe, mely hétpercenként — ötször egymás után — megismétli az ébresztést, egyre fokozódó hangerővel; a könnyen felébredők gyengébb, ütemes kopogtató hangot „rendelhetnek meg” a készüléktől. Arra való tekintettel, hogy áramkimaradás esetén kellemetlen meglepetés érhetné az elektromossággal működtetett ébresztő szerkezet tulajdonosát, szárazelemeket is elhelyeznek (a készülékben és olyan kapcsoló szerkezetet építenek bele, amely automatikusan átvált zavar esetén. A múzsák hódolói A múzeum eredetileg a Múzsák temploma volt. Kilenc múzsa őrizte a görög világban e szent tüzet. Később az őrző épület, hol tudományos és művészeti tárgyak gyűltek össze, örökölte a múzeum nevet. A múzeumokat viszont meg kellett alapítani. Magyarországon a reformkori magára eszmélő nemzet, a XIX. század polgárosodni s művelődni vágyó eszme-férfiúi adták ki e jelszót tudományos kincsek egybegyűjtésére, közgyűjtemények ala. pítására. A munka megindult — de a szabadságharc bukása után évtizedekre megbénult. S milyen fájdalmas tény, hogy a szabadságharcban elesett költő forradalmár Petőfi Sándor neve szolgált fnozgósító erőül múzeumalapításra. Vagy nem is fájdalom már, hanem a nemzeti büszkeség érzése: néhány évtizeddel halála után élő történelemmé, irodalomtörténetté vált a költő? 1888-ban, Kolozsvárott, három lelkes irodalomtanár folyóiratot alapított Petőfi Múzeum címmel, g azzal a céllal, hogy a költő kéziratait, személyes tárgyait ösz- szegyűjtsók, a róla szóló emlékezéseket kinyomtassák. Országos mozgalom követte kezdeményezésüket: Petőfi Társaság alakult, a közadakozásból. a költészet híveinek filléreiből nyitották meg 1909, novemberében a Petőfi, házat, a Bajza utcában. Ott alapítottak múzeumot, abban az épületben, ahol az ifjúkori barát Jókai Mór is lakott, vagy egy évtizeden át. A múlt század végén, az új évszázad elején hasonlóképpen nyíltak múzeumok országszerte. — Keszthelyen 1897-ben a Balatoni Múzeum Egyesület, Debrecenben 1905 májusában, Csokonai halálának centenáriumán a városi műpártoló egyesület gyűjtött össze egy-egy múzeumra valót. Ma Keszthelyen és Debrecenben áll és büszkélkedik az ország talán két legszebb múzeumépülete. Hódmezővásárhelyen 1904_ ben ipari és mezőgazdasági kiállításra készültek, s a rendezőségbe a vásárhelyi művészeket, Tornyai Jánost és társait is beválasztották. Két hét alatt két nagy szobára való anyag, művészeti és néprajzi tárgy gyűlt össze a városból és a tanyavilágból. A kiállítás sikere állandó múzeum létesítésére buzdította a vásárhelyieket. A múzeum őre az akkor éppen frissen színitanodát végzett, vakációra hazatérő a gyűjtőmunkában lelkesen részt vállaló Kiss Lajos lett. ki örökre felcserélte ihletet- adó múzsáit,' s odahagyta Thália-templomát. a színházat. Kiss Lajos lett azután a magyar néprajz „atyja”, a szegény emberek életének halálig kutatója, Győrffy István mellett a XX. századi magyar néprajztudomány klasszikusa. A Nyírségben élt a csodadoktor Jósa András, ki a maga mulatságára és tudományos kíváncsiságának kielégítésére ezeréves álmokat akart megfejteni. A maga költségére ezeréves sírokat tárt fel Szabolcsban s szenvedélye nyomán Ftiróna-hírű leletek kerültek felszínre a honfoglaláskor] Magyarországról. Ma 180 kisebb-naavobb múzeumunk van s tavaly hat és félmillióan látogatták e gyűjteményeket. Minden esztendőben, ősszel Múzeumi Hónap hívia fel a figyelmet még inkább a magvar múzeumok kinkéire.. 1968-ban a Múzeumi Hónap’ eseményei époen Nyíregyházáról indultak el, ahol a Jósa András Múzeum fennállásának 100. évfordulóját ünnenelte. Mindezek után hogyan lehetne szólni ma, az atom. a holdutazások és televízió szinte mindent elsöprő éveiben. a közfieveimet más irányokba terelő, vagy mindenesetre megosztó időkben a régi Múzsákról — a múzeumokról? Már a múzeumok megnövekedett számából — a fel- szabadulás előtt mindössze 48 múzeum volt Magyarországon — is következtetni lehet a megnövekedett érdeklődésre. De ez az érdeklődés ma másfajta — mást kívánnak a múzeumok és mást igényel a nagyközönség. A nagyközönség nagy része csupán a látvány kedvéért, az alkalom-szülte kíváncsiság okából jár múzeumba. A tihanyi múzeumot például, szerencsésebb esztendőkben.. egymillió látogató tekinti meg. E látogatók jelentős többsége csupán kirándulóként érkezik valamilyen balatoni irányból Tihanyba, g ha már ott van, megnézi a múzeumot is. Természetes, hogy a7 egyszeri látogatóik e milliós tömegére is nagy szükségünk van, mint ahogy világszerte a múzeumok látogatóinak hetvenöt-nyolcvan százaléka iskolás, akiket tanáraik vezetnek el Iziandtól Indiáig és Amerikától Japánig a múzeumokba. A múzeum nia már kicsit kulturális centrum is — legalábbis azzá kellene válnia. Debrecenben például Múzeumi Kurír jelenik meg, melyet a Hajdú-Bihar megyei Múzeumbarátok Köre ad ki, aktuális eseményekről, a múzeumi életről tájékoztatva az érdeklődőket. Milyen figyelemre méltó ebben a szép kiállítású közlönyben a Múzeumbarátok: Körének tagnévsora, s külön az Érem tani Szakosztály Debreceni Csoportjának névsora. Ök igazán múzeumbarátok, tevőleges tényezői nem csak a múzeumi életnek, hanem városuk-megyé- jük művelődésügyének is. Kalocsán még nincs múzeum, most szervezik. De a - város vezetői s az értelmiség színe-java mindent elkövet, hogy a helyi múzeum minél előbb megnyílhasson. Addig is a legkülönfélébb módokon gondoskodnak „múzeumi” témákról. Amikor például a Járási Könyvtár székházában — amit különben a régi zsinagógából alakítottak át — a futurizmus- ról szólt az ismeretterjesztő előadás (A huszadik század nagy művészeti mozgalmai sorozat keretében), az előadás után az egyik főorvos az alagsorban kiállította rriintegy négyszáz darabból álló Magyarországon egyedülálló cári és forradalmi papírpénz-gyűjteményét, az 1914—1924. közötti időkből. Társadalmi segítséggel is alakulnak ma múzeumok, A lakosság összefogása tette lehetővé Nagykanizsán a Thu. ry György Múzeum felállítását. Erdészek. vasutasok* mezőgazdasági vállalatok, mérnökök és diákok fogtak össze, hogy a magyar történelmi középkor e legendás alakjáról elnevezett múzeum Zala megye egyik kulturális közoontio lehessen. Hiszen azok. akik ma a társadalmi összefogás keretei között segítették felépíteni a múzeumot, holnap maguk is. gyerekeik is lelkes látogatói lesznek az új intézménvnek. A múzeumok a fővárosban és ország°'7»rie keresik a módot és lehetőséget, a testvéri Múzsák segítségével, hogv a modern korn~k megfelelő kiállítási módszerekkel. az egves állandó és időszaki kiállításokat kísérő műsoros estekkel kielégítsék a közönség sokirányú érdeklődését. A Petőfi Irodalmi Múzeum, amely a Károlyi palotában kaDOtt végleges helyet. a régi palota lovardájában olvan kultúrtermet létesít. ahol nem csak irodalmi estek, művészi koncertek, viták rendezésére nyílik lehetőség, hanem a Filmtudományi Intézettel együttműködve megöl akítta az irodalombará+ok zá-tkörű filmklubját, ahol irodnlom- és filmművészet «zprenrsős találkozására ko-üUipt majd naponta sor. Tóbiás Áron !
