Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-12 / 109. szám
1970. május 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A lakásügy — társadalmi ügy Az eredmények és gondok évtizedei A Központi Bizottság megbízásából szakemberek széleskörű bevonásával még a múlt évben, elkészültek a K. B. irányelvei a lakásépítés fejlesztéséről és a lakásel- osztásról. Az irányelveket az elmúlt hónapokban összevont tanáícskozásokon megvitatták a budapesti, a megyei párt- és tanácsi végrehajtó bizottságok; vitára bocsátották a SZOT elnöksége ég a KISZ Intéző Bizottsága kibővített ülésén. Gondos előkészületek után a Központi Bizottság és a Miniszter- tanács április 16-i együttes Ülése megvitatta és elfogadta az MSZMP Politikai Bizottságának előterjesztését a laKözismert. hogy a lakás- helyzet, a lakásellátás az életszínvonal alakulásának egyik legfontosabb tényezője. A lakások száma, nagysága, felszereltsége, építésük minősége és elosztása a társadalom különböző rétegei között közvetlenül befolyásolja az emberek életmódját, életnívóját. Minél magasabb egy ország lakosságának életszínvonala, általában annál nagyobb az ország lakássűrűsége, kevesebb az egy lakószobára jutó lakosok száma, több a komfortos lakás és magasabb színvonalú a kommuná- is ellátás is. Nem végleges adatok szerint az ország lakásállománya 1970. január 1-én a népszámlálás idején 3 millió 157 ezer lakás volt. Húsz év alatt, 1950 és 1970 között öszesen 1 millió 65 ezer új lakás épült az országban, s a Családoknak majdnem egyharmada költözött új lakásba. Az építés szempontjából ez a húsz év nem volt egyenletes. A gazdasági tervekben az 1957-et követő évek óta kapott nagyobb szerepet a lakásépítés, nőtt az állami befektetés is, a lakosság jelentősebb anyagi erői kapcsolódtak be az építésbe. Az 1 millió 65 ezer új lakásból 1900-ban — mint az előzőén közölt adatok bizonyították — a lakásépítésben „—iményes évtized vette kezdetét. Akkor megértek a feltételei annak is. hogy a párt és kormányszervek kidolgozzák a lő éves lakásfejlesztési tervet, amely szerint 1975 végéig 1 millió új lakást kell megépíteni. Ebből 600 ezer lakás az év végére kész lesz, a következő 5 éves tervben pedig befejeződik a nagyszabású program. A tervezők 1960- ban úgy látták, hogy a 15 év alatt felszámolható az kásópítés fejlesztéséről, a lakáselosztás és a lakbérek új rendszeréről. Ennek rövid lényegét majd pedig magát a határozatot már közölték az újságok, ismertette a tv és a rádió. A hivatalos tájékoztató, mivel nagy horderejű társadalompolitikai kérdésről szól, érthetően élénk érdeklődést, vitákat is kiváltott. Olvasóinknak ezúttal több. egymást követő részletben bővebb kiegészítést, indok- lás>t és magyarázatot kívánunk nyújtani a Központi Bizottság és a Minisztertanács határozatához, annak jobb megértése érdekében. a két évtized alatt 315 ezer állami, mintegy háromnegyed millió pedig magánerőből. illetve hitellel támogatott magánerőből . készült. Persze, a több mint egy millió új lakásból csak 830 ezer a tiszta szaporulat; 170 ezerrel a lebontott régi lakásokat kellett pótolni. 1970. január elsején 400 ezerrel, 15 százalékkal volt több lakás Magyarországon, mint tíz évvel korábban. A szobák száma pedig ma meghaladja az 5 millió 200 ezret, ami 1 millió 150 ezerrel — 33 százalékkal — több. mint tíz évvel ezelőtt volt. Így az utóbbi évtizedben csökkent — az 1960-as 61 százalékról 47 százalékra — az egyszobás lakások aránya; a kétszobásoké viszont a tíz évvel ezelőtti 32 százalékról 43 százalékra emelkedett. Nőtt a három-, illetve többszobás lakások aránya is. Mivel a lakásnövekedés üteme nagyobb volt a nép- szaporulatnál, s mivel nagyobb, kulturáltabb lakások épültek, ma kényelmesebben. jobb körülmények között lakunk, mint eddig bármikor. Jellemzi ezt, hogy a száz lakásra jutó népesség száma — országosan — mintegy 10 százalékkal; a 100 szobára jutók száma pedig mintegy 20 százalékkal csökkent az elmúlt évtizedben. országban a lakáshiány. Ez a számítás azonban nem bizonyult reálisnak. Miért? Minden ország lakásszükségletét három alaptényező alakítja. Ezek a népszaporulatból, a lakásállomány pusztulásából. a megfelelő lakás nélkül élők elhelyezéséből eredő szükségletek, s ide kell sorolni a belső vándorlásból, a lakosság átréte- geződésébcp eredő szükségleteket is. A 15 éves lakásterv ezeket a tényleges szükségleteket alábecsülte, kevesebb családdal (nagyobb családanyaggal); kisebb arányú lakásavulással; lassúbb átrétegző- déssel. illetve kisebb városi lakossággal számolt. így az 1 millió új lakás felépítése 1975-ig nem oldhatja meg, csak enyhítheti a lakáshiányt. Az utóbbi évtized nagy erőfeszítései ellenére még mindig kevés lakást építünk. Az ezer főre jutó évente épülő új lakások száma 1957 óta 5,8—6,1 között ingadozik. Az európai országok átlagában viszont 1000 főre számítva évi kb. 8. a Szovjetunióban évi 10,3 új lakást építenek. A hazai alacsony lakásépítési arány miatt az élavult, bontásra érett épületeknek is csak mintegy 1/4-ét számoltuk fel. Ez ugyan átmenetileg mérsékelte a lakáshiányt, de fékezte a minőségi javulást és növelte az amúgy is elhanyagolt lakáskarbantartás- felújítás költségeit. Ennek az elmaradásnak az értéke csak az állami bérlakásoknál az utóbbi húsz évben becslések szerint mintegy 12—13 mil- liárdra halmozódott. A jelenlegi alacsony lakbérek viszont nem teszik lehetővé a felújítási hátralék csökkentését, sőt a folyamatos javítások kiadásait sem fedezik teljesen. Hátráltatta a felújítást az állandó építőipari kapacitáshiány is. S itt utalni kell arra: a házgyárak s az új technológiák térhódítása ellenére az építőipar és az építőanyagipar részben még ma sincs kellően felkészülve a lakásépítési és felújítási igények kielégítésére. Végülis azonban 1950 óta több mint egymillió új lakás került tető alá s ha nagy nehézségek közepette is. de eredményesen halad a 15 éves lakásépítési program megvalósítása. Hogyan állunk tehát a valóságos lakáshiánnyal, vagyis, a családok számának és a lakásállománynak a különbségével? Lássuk a az adatokat. 1951-ben országosan mintegy 450 ezer volt a hiányzó lakások száma, másként kifejezve; ennyi családnak vagy családtöredéknek nem jutott önálló, megfelelő lakás. Budapesten 1951-ben közel 170 ezer, a városokban kb. 100 ezer, a községekben több mint 180 ezer volt a hiányzó lakás. És ma? Az országos hiány csaknem 350 ezer lakás, ebből a budapesti megközelítően 150. a városi 140, a községi hiány pedig 60 ezer lakás- Amint látható; az elmúlt két évtizedben a lakáshiány jelentősen csökkent a községekben, de Budapesten alig javult a helyzet a városokban pedig még romlott is. A lakáshelyzet általános javításán belül is most és a következő években a legégetőbb társadalompolitikai és szociális feladat a fővárosban és a vidéki városokban élő munkáscsaládok és családalapító fiatalok lakáshelyzetének a javítása. ■ Szenes Sándor (Folytatjuk) Jutalomtábor, külföldi utazás A KISZ KB Intéző Bizottságának határozata szerint azoknak a fiataloknak, akik hazánk felszabadulásának 25. és Lenin születésének 100. évfordulója alkalmával a legeredményesebben dolgoztak. s az akciók megvalósításéból is kivették részüket, felszabadulási KISZ jelvényt és lenini centenáriumi jelvényt adományoznak. sorszámmal ellátott emléklappal együtt. A KISZ megyei bizottsága pedig a nyáron jutalomtábort szervez, ahova a kitüntetettek közül sorsolással kerülnek a fiatalok. A szolnoki járásban száznegyven fiú és lánv kapta meg az említett kitüntetést. Közülük az a harminc fiatal tölt egy hetet augusztus 24- től a Tisza-ligeti KISZ táborban, akiknek sorszámát az újszászi jubileumi vetélkedő befejező aktusaként kisorsolták. Csupán érdekességként említjük, hogy az elsőként kihúzott sorszám tulajdonosa Gyüre Rozália, az újszászi ÁFÉSZ KISZ alapszervezetének titkára, ö és a többi huszonkilenc nyertes jó munkája jutalmaként a kitüntetés mellett még a táborozáson js részt vehet. A KISZ szolnoki járási végrehajtó bizottsága hamarosan dönteni fog abban is. ki lesz az a két fiatal, aki a járás ifmsáeát kéoviseli az ősszel a Szovjetunióba induló centenáriumi vonaton. Az életszínvonal fontos tényezője Eredményes évtized a lakásépítésben Megkezdődtek a Székely Mihály zenei napok Szombaton délután ünnepi kürtszó harsant a Székely Mihály általános iskola előtt. Ezzel kezdetét vette a harmadízben megrendezett Székely Mihály zenei napok eseménysorozata. A megnyitón megjelent a város nagy szülöttjének özvegye, jelen voltak a város párt- és tanácsi vezetői. Négy óra után néhány perccel Nagy József, a jászberényi városi tanács vb elnökhelyettese lépett a mikrofon elé. „A sors különös ajándéka — mondotta —, hogy a felszabadulás előtti Jászságban, az alföldi ugaron olyan csodálatos igazgyöngyök termettek, mint Déryné, Palotásy János, Pethes Imre, Rácz Aladár, Székely Mihály és még sorolhatnánk másokat is, akik nemzeti kultúránk értékeit kiemelkedő módon gyarapították”. Említést tett arról, hogy ma milyen feladataink vannak, legszebb hagyományaink ápolásában. — A továbbiakban a szónok részletesen taglalta azt, hogy milyen előzmények nyomán kerül sor évről évre a Székely Mihály zenei napokra, hogyan emlékezik Jászberény nagy szülöttjére. A beszéd elhangzása után Nagy József a városi tanács, Dobos István igazgató pedig a Székely Mihály általános iskola nevében helyezte el a megemlékezés koszorúját az iskola falán levő emléktáblán. Az iskola nagytermében az általános iskolák és a zeneiskola növendékei adtak emlékműsort. A szépszámú közönség tetszéssel fogadta az iskolák kamarakórusainak bemutatóját, a Székely Mihály általános iskola irodalmi összeállítását, a zeneiskola tehetséges növendékeinek előadását. Az emlékműsor keretében harmadízben adták át a Székely Mi- hály-alapítványt: az 500 forintos pénzjutalmat a tantestület döntése alapján Soós Éva, a Székely Mihály általános iskola kiemelkedően tehetséges tanulója kapta. Vasárnap a Székely Mihály zenei napok legtöbb közreműködőt megmozgató vállalkozása, a kórustalálkozó került sorra. Pontosan fél 12-kor Bárdos István, a ‘ városi tanács vb-titkára üdvözölte az új felszabadulási emlékmű előtt a megyei és városi vezetőket, azt az ötszáz dalost, aki eljött a jászberényi taláklozóra. Külön köszöntötte Bárdos Lajos Kossuth-díjas kiváló művészt, aki a résztvevők tapsvihara mellett lépett fel a karmesteri dobogóra. Néhány kedves szava után felcsendültek a karmester művének hangjai... Pethő László Tűzoltéverceny Vasárnap J ászárokszál 1 á son önkéntes tűzöltóverseny volt. Kilenc óra volt, mikor az első csapatok elindultak a futballpályán,. Gurultak a tömlők, futottak a versenyzők és villámgyors mozdulatokkal illesztették össze a csatlakozásokat. A pálya végében lángralobbant három »tartályban a gázolaj. A szakadó esőre ügyet sem vetettek a tekerődző láng- nyelvek, ám a porlasztóit vízsugár egy-kettőre eloltotta azokat. Eredményhirdetésre sorakoztak fel a csapatok és gazdára talált a mintegy hatezer forint értékű tárgyjutalom. A kocsi-fecskendőt a jászkiséri lányok és a jános- hidai fiúk kezelték a legügyesebben. a 800 literes motorfecskendőt a jászkiséri csapat, a 400 literest pedig a jászszentandrási férfi és nőj csapat tptte leghamarabb ..vízkésszé”. Ebben a kategóriában a fiúk versenyét is p szentandrásiak nyerték, míg a lányoknál a jásztelekiek diadalmaskodtak. A gépjármű fecskendők versenyében a helyi csapat győzött. Koos József és Gregor Miklós a jászárokszállási csapat tagjai szerelés közben Szűcs Zsuzsanna és Szentpéteri Irén a győztes jászkiséri csapatban versenyeztek Rejtekhely az Elbán Szöveg: Cs. Horváth Tibor Rajz;» Gugi Sándor Pedig idegem melyem SZÁLLÁST VENMj, EGYENLŐ A LEBUKÁSSALEgyetlem kiutat latok\, FOLVTATJUKA Lunge l'g vrewEzr, HOGY AZ ELSŐ napokBan barátjánál SZÁLLNAK MEG' OTTO STA LECKER, A GANS- BOHMER G VÁR MŰSZERÉSZE, SORÁ/Q KONCENTRÁCIÓS TÁBORBAN sínylődött mm OKA GYÜLÖLK/A NÁCIKAT, BIZTOSAN SZÁMÍTHATNAK A SEGÍTSÉGÉRE. A KIS KERTES HÁZ ELŐTT AZONBAN VÁRATLAN KÉP FO FOGAD— DÖMÉÉ.. JA A KÖZE LE, MEnyTELEMER 70VÁBBHAIADN/. ATTÓL TAF/TOK,HOGY OTTO LEBUKOTT ÁS EZEKNEK UTALTÁK KI A LAKÁSÁT.
