Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-06 / 104. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. május 6» ORSZÁGJÁRÁS I ■MMUINMHHIWMHIUlllHtHMHmUIIHMMIHMtHIHtHIDUIMMUNMtMHHW A DUNA-KANYAR HÁROM ARCA A Duna-kanyar gyönyörű panorámája tárul a Viscgrád fölötti iellegvarbol a turista elé A Duna-kanyart már Má­tyás király felfedezte — pa­lotát építtetett Visegrádon. Az utóbbi néhány esztendő­ben mi is rájöttünk, hogy a Dunának ez a csaknem de­rékszögű kanyarulata egészen pompás környezet arra, hogy hét végeken felüdüljünk, összkomfortos táj: víz, szi­getek, a Börzsöny és a Pilis, tehát minden egyszerre és egy helyen, ráadásul egy vi­lágvárostól, Budapesttől né­hány ugrásnyira, az ország szívében, az ide az ország minden részéből sugárirány­ban haladó út- és vasútháló­zatunk középpontjában. Szentendre A legforgalmasabb és a legismertebb a Duna jobb­parti dunántúli része Szent­endrétől Visegrádig és to­vább Komárom megyében Esztergomig. Hét végeken százezrek ke­resik fel a kanyarnak eme szakaszát, amely a félelmete­sen szaporodó hétvégi nyara­lóházak miatt már-már ösz- saefüggő, hézagmentes óriás „települést” alkot a folyó mentén. Ma már minden talpalatnyi hely kevés, ezért aztán a telekárak az utóbbi három évben — az azelőtt 100 forinton aluli átlagárhoz képest — négy—ötszörösére emelkedtek. A Szentendréig közlekedő HÉV (a fővárosból közleke­dő helyiérdekű vasút) szom­bat, vasárnaponként olyan tömött, mint a körúton a 6- os a legnagyobb csúcsforga­lomban. Az út — amelyet a 11. számúnak neveztek el és nemrég felújították — forgal­ma pedig ilyenkor vetek­szik a balatoni autópálya nem megvetendő forgalmá­val. A kiránduló hajókra sem árt ha az ember jó elő­re biztosítja a jegyét. A Duna-kanyar eme részé­nek kapuja Szentendre, az ódon barokk város 2000 éves, ahol á kirándulót elsősorban a festői kis főtér kápráztatja el, majd a görögkeleti Belg- rád székesegyház, a Várdom­bi középkori templom, a szerb ikongyűjtemény, a Fe- renczy Károly Múzeum és hazánk egyetlen szabadtéri tárlata, a Szoborkert. Az em­lített főtéren tavaly rendez­ték meg először a Szentend­rei Teátrum elnevezésű sza­badtéri játékokat — itt régi magyar színjátékok felújítá­sát tűzték ki célul. Tehát a város elsősorban kultúrájával vonzza az érdeklődőket ég a művészeket egyaránt. A jobbpart Következő állomásunk Leányfalu, amit Móricz Zsig­mondi „fedezett” fel — villá­ját bárki megtekintheti. Itt található a legtöbb SZOT- üdülő és magánnyaraló. Szomszédságában települt Tahi-Tótfalu, ahonnan híd vezet a Szentendrei szigetre. A szigeten az utóbbi évek folyamán két, ma már nevet szerzett nyaralótelep nőtt ki a földből: Horány és Surány. A legkedveltebb kiránduló- hely azonban Visegrád, ide jár a legtöbb külföldi is — bár meg kell jegyeznünk, hogy a külföldi turistáknak még nem fedeztük fel érde­meihez méltóan a Duna-ka­nyart. A visegrádi várrend­szer és a királyi palota — ahová a Panoráma autóút vezet és onnan tovább fel Nagyvillámig — a Mátyás király Múzeum tartalmas időtöltést ígér. Háttérben a Pilis, szemben a másik par­ton a Börzsöny rendkívül festői környezetet biztosíta­nak. A Duna-kanyar azonban ma még csak a hétvégi ki­rándulók igényeit elégítheti ki magasabb színvonalon. Bár Visegrádon két turista- szálló, Szentendrén a tavaly épült modern Touring hotel, a Danubiusz és a pap-szigeti meg a leányfalui kemping hosszabb időre is fogadhat vendégeket, azonban az iga­zi lehetőségekhez, a teljes ki- használtsági fokhoz képest ez csak minimális szálláshe­lyet jelent. A balpart A „másik” Duna-kanyar a balparton: Alsógöd, Göd. Fel- sőgöd, Sződliget, Vác, Verő­ce, Kismaros, Zebegény, Nagymaros komoly verseny­Felszabadulásának 25 éves évfordulóját ünnepli május 9-én Csehszlovákia. A szom­szédos szocialista országok életében gyökeres változáso­kat hozott az elmúlt negyed évszázad: a munkásosztály került hatalomra és ennek következtében a lenini elves alapján rendezték a nemzeti­ségek egyenjogúsítását, amely 1969. január elsején a Cseh és Szlovák Szocialista Köz­társaság megalatritásával tel­jesedett ki. Bár Csehszlovákia koráb­társa az előzőek — és pa­naszkodik, hogy kevesebbet költenek rá, így aztán lema­rad. Vaiami kis igaza lehet, de hozzá kell tennünk: ,,szürkébb” mint jobbparti társa. Szürkébb? — és hitel­rontásért nyugodtan feljelent­hetnének — hiszen sokkal több víkendház található a három Gödön és Sződligeten. mint a túlparton. Vác sem bir kevesebb műemlékkel, mint Szentendre és a Bör­zsöny vadregényesebb, mint a Pilis. Inkább csak azt mondhatnánk, hogy olcsóbbb, nem követel magának annyi „reprezentációt”. A kisebb pénzű emberek minden eset­re itt építkeznek, a csende­sebb környezetre vágyók erre felé veszik útjukat. És nem járnak rosszul, ha komppal átkelnek a Szentendrei szi­getre és megebédelnek a Po­kol-csárdában, vagy felverik a sátrukat Sólyomszigeten, vagy végigsétálnak a váci és nagymarosi Duna-parton, vagy beveszik magukat Zebegény környéki hegyekbe. Dunaágak De létezik egy „harmadik” Duna-kanyar is. Ez ma még valóban mostohatestvére az előző „kettőnek”.' A főváros­tól délre található, ez a Ráczkevei és a Soroksári Dunaág. Kiépítését tervezik. Berkovits György ban is a fejlett ipari orszá­gok közé tartozott további fejlődés követKezett be 1945 után. 1937-hez viszonyítva a nemzeti jövedelem három és félszeresére, az ipar terme­lése pedig hatszorosára nö­vekedett. Jelentős változás következett be az ipar föld­rajzi elhelyezkedésében. Si­került mérsékelni a cseh és szlovák országrész közti kü­lönbséget: míg 1937-ben Szlo­vákiában az egy főre eső ipari termelés még csak egy negyede volt a csehországi­Magyar— jugoszláv építésügyi tárgyalások Az Építésügyi- és Város- fejlesztési Minisztériumban kedden • délelőtt megkezdte munkáját a Magyar—Jugo­szláv Építő- és Építőanyag­ipari Állandó Együttműködé­si Albizottság VI. ülésszaka. A megbeszéléseken értéke­lik az együttműködés eddigi eredményeit, a legutóbbi ülésszak óta végzett munkát, majd a kapcsolatok kiszéle­sítését, segítő újabb lehető­ségek figyelembevételével egyeztetik az 1971—75. évi hosszúlejáratú építőanyag­ipari árúcsereforgalom előze­tes terveit ég megtárgyalják a határmenti árucsereforga­lom fejlesztésének kérdéseit. Pulitzer díj Hétfőn New Yorkban oda­ítélték a nemzetközi Pulitzer- díjat azoknak az újságírók­nak, íróknak. zeneszerzők­nek. akik a zsűri megítélése szerint az újságírás, regény-, dráma- és novellaírás, vala­mint a költészet és a zene­szerzés területén kiemelkedő művet alkottak. Az újságírás, ezen belül a riport kategóriájában Puli- tzer-díjjal tüntették ki Sey­mour M. Hersh amerikai új­ságírót a My Lai-i tömegmé­szárlást leleplező riportjáért. Hersh értesülését a' hadügy­minisztériumból szerezte, majd helyszíni utazás során bizonyosodott meg az infor­máció valódiságáról és szer­zett részletes adatokat, ame­lyek alapján aztán világszer­te feltűnést keltett beszámo­lóját megírta. Ugyancsak díjat kapott Dean Acheson, Truman volt amerikai elnök egykori kül­ügyminisztere „Az alkotás tanúja voltam” című önélet­rajzi regényéért, amely a második világháború idején folytatott amerikai külpoli­tikát ábrázolja. A dráma kategóriájában Charles Gordoné néger drá­maíró nyerte el a díjat „Nincs helyed a világban” című színművéért, amely a New York-i művésznegyed színesbőrű lakóinak életét ábrázolja. nak 1969-ben már kéthar­mada. Üj iparvidékek ala­kultak ki Bratislava (Po­zsony). Kosice (Kassa), vala­mint Zilina (Zsolna) környé­kén. Űj beruházások léte­sültek a cseh országrész pe­remvidékein is, ami ugyan­csak csökkentette ^z egyes területek közti különbsége­ket A peremvidékek — külö­nösen Szlovákia fejlesztését elősegíti a szomszédos szo­cialista országokkal való fo­kozott együttműködés. 25 éve szabadult fel Csehszlovákia KÉPERNYŐJE ELŐTT Képernyőn a „nehéz ember” Ugyanis a szombat este látott Ráktérítő fiatal építé­szére ráillik a név: nehéz ember. Abból a fajtából va­ló. akikről évekkel ezelőtt Kovács András már készí­tett filmet. Komáromi Zoltán, a tévéfilm hőse a kérdéses film szereplőnek i édestestvé­re lehetne. Tehetségének tu­datában, elhivatottságának érzetében éppúgy mániákus, megszállott rabja és harcosa gondolatainak és elképzelé­seinek, mint Kovács András nehéz emberei. Ö sem’ ismer sem istent, sem embert, ha tervéről, a modem mező- gazdasági telep tervéről ván szó. S ha úgy hozza, összeüt­közik környezetével, s elke­seredett indulataitól még családját sem kíméli meg. Nehezen elviselhető, össze­férhetetlen; Izgága és kö­nyörtelen nyugtalanságával, amely nincs tekintettel má­sokra. megkeseríti környeze­te életét. Társaságát inkább kerülik, mintsem keresik. A Hámori Ottó forgatóköny­véből készült tévéfilm — Szőinyi G. Sándor rendező munkája — ezt a rendhagyó emberfajtát állította elénk, jól megvilágítva e magatar­tás jellemző jegyeit, de egy­ben rámutatva a „nehéz-em­berség” következményeire, az egyénre gyakorolt vissza­hatására is. Érdekes és modem meg­oldást választottak a fűm alkotói: a Ráklérítőben a je­len és a múlt elemei ele­gyedtek a lelkiismeretvizsgá- lat pórázára fűzve. A jelent az „önkéntes száműzetés” napjainak eseményei adták, a múltat a „száműzetés” válla­lásáig megtett út állomásai, dönitő mozzanatai. így. mi nézők is a főhős tudatán át, szinte a jelenben éltük át a megtörtént eseményeket, s ennek alapján még inkább lehetővé vált. hogy a nehéz ember lélekrajzára összpon­tosítsuk figyelmünket, s az ő drámáját éljük át, és úgy ítélkezzünk: ez a tehet­séges, a társadalom számára kétségtelenül ‘ értékes ember hogyan is vált sok szempont­ból elviselhetetlen és terhes emberfajtává. Komáromi Zoltánnak van ideje a történtek végiggon­dolására; a tengerpart józa- nító csendje és magánya, to­vábbá a kedves és szép ide­genvezető-kisasszony vonzó közelsége és feloldó társasá­ga alkalmas környezet a dol­gok tisztázására. Maga döb­ben rá, hogy a beteges ér- zselmi válságból a gyógyulás kivezető útja: a munka, ahol érezheti az ember az erejét. És nem Cipruson, ahol jól­lehet kevesebb a zűr, hanem otthon. Ott, ahol a kompli­kációk is születtek, csak ott lehet józan értelemmel a bonyodalmakat megoldani. Lehet, hogy a film egésze hitelesebben bizonyítja a ne­hézemberség drámáját, mint Komáromi Zoltán észretéré- sét. hazatalálását — talán ítt-ott inkább csak kimond dolgokat, mintsem ábrázol — végeredményben igényes alkbtás. Dávid Kiss Ferenc nehéz embere pedig kitűnő alakítás. Nagyszerűen tudta ábrázolni a nehéz embex'ek bonyolult lelkivilágát. — s markáns figurája emberi ' mélységeket tárt fel. Az ő ne­héz emberéért külön is ér­demes volt erősebben odafi­gyelni a hagyományostól el­térő, „nehezen követhető” cselekményű filmre. Szenvedélyekről — szenvedély mentesen A televízió Zenés elvonó­kúraként kínálta a péntek esti kabarét. Jelenetek, tré­fák és dalok formájában el akarta rettenteni a nézőket a káros szenvedélyelvnek va­ló hódolástól. az e nembeli élvezetek mértéktelen halmo­zásától. A lottózás, a kártya, az evés és az ivás, a do­hányzás. a kávéfogyasztás, a sakk és a sex, no meg a ló­verseny kerültek terítékre — természetesen humorosan. S közben — keretként — egy alkalmi tévénéző vendégse­reg kórusa „nyerített fel” — hogy, lám, illik nevetni, mi is milyen jól szórakozunk. Ettől aztán végképp elmehe­tett a néző kedve. Ez az idétlen keretjáték rendkívül lerontotta a kabaré színvo­nalát, Hogy mégis örömünk tellett helyenként a Kalmár Tibor rendezte műsorban, az elsősorban a két kitűnő szí­nész. Kibédi és Alfonzé ja- vára írandó. Ők mentették meg a Búzáné Fábri Éva szerkesztette kabarét. Két köszöntő Az alkalmat mindkettőre jelentős évforduló adta. Má­jus elsején lett 25 esztendős a felszabadult Magyar Rádió, és 100 éve született Lehár Ferenc, az operettmuzsika halhatatlanja. Az előbbi a negyedszázad jelentősebb pillanatait elevenítette fel, beavatva a rádiózás műhely­titkaiba is; az utóbbi az életpálya legfőbb állomásait villantotta fel a legszebb Lehár-dallamok felcsendíté- sével. és a rendelkezésre álló dokumentumok. filmrészle­tek felvonultatásával. Szívesen hallottuk a rádió munkatársainak emlékezése­it, s jó volt látni néhány ritkaságszámba menő doku­mentumot. s ebben az ün­nepi hangulatú látogatásban még az érzelmesebb hang sem vált hamissá. Lásd Sze­pesi György elfogódott val­lomása a mikrofonnak. Mát- ray Mihály és Radványi De­zső a fiatalabb testvér, az öccs nevében szépen köszön­tötte az idősebbet, a bátyját. De dicséret jár Kristóf Ká- rolynak is, aki Arany és ezüst címmel ízléses kiállí­tású és szolid hangulatú, tar­talmas összeállítást adott közre Seregi I .ászló rende­zésében. Röviden A kockavetés már jól megy a Zenélő órákban, a műsor színvonala azonban semmit sem emelkedett. Hi­ányzik belőle a lényeg: a zene varázsa. A játékban túlságosan alárendelt sze­repet játszik a muzsika. Befejeződött Pásztor Fe­renc filmsorozata, a Pamir ’69. Az utolsó rész érdekes­sége a magyarul évtizedek múltán is szépen beszélő három „magyarka” megszó­laltatása volt. Az útirajz egyéb részletei nem hatottak a felfedezés izgalmával. Ezúttal Toldy Mária ka­pott húsz percet a képer­nyőn. Szitányi András kép­ben mindent elkövetett a Si­kerért. Az énekesnő egyéni­sége azonban kevésbé érvé­nyesült ebben az artisztikus művi környezetben. Ered­mény: halvány show V. M. FELHÍVÁS Vegyszeres gyomirtás a MÁV vonalain: A MÁV hódmezővásárhe­lyi Pft. Főnökség folyó év május 11-én Szarvas, Mező­túr. május 12-én Nagytőke— Tiszatenyő állomások között MÁV Hungária, Citovett ösz- szetételű anyaggal vegysze­res gyomirtást fog végezni. A vegyszer lábas és szár­nyas jószágokra, valamint méhekre veszélyes. Ezért a jelzett vonalakon 14 napon át legeltetni veszélyes, illet­ve nem szabad. Kérjük a lakosságot, és a szomszéd birtokosokat a fenti értesí­tés betartására. A rendelet be nem tartásáért felelőssé­get nem vállalunk. MÁV Hódmezővásárhelyi Pályafenntartási Főnökség

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom