Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-31 / 126. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970- május 31: A körön kivül még sokan vannak A munkásőrség Szolnok " megyei törzsében nem kis beosztásokban cukorgyá_ ri, papírgyári munkások is dolgoznak. ɧ lelkiismerete­sen, becsülettel végzik, a nem kis elfoglaltsággal járó, nem kevés katonai szakér­telmet kívánó munkájukat. Azért kezdjük e jó példával, mert mindjárt mellbevágó adat is kövekezik. a mun­kások 70 százalékának sem­miféle társadalmi megbízatá­sa nincs Magyarországon. Egy szociológiai vizsgálat de. ritette ezt ki. Sajnos nemcsak az orszá­gos adatok mutatnak ilyen képet. Szolnok városban a párttagság 65 százalékának — a munkások vannak többségben a pártban — van pártmegbízatása. Ez nagyon szép arány. De a szolnoki munkások között is a párt­tagok alkotják „ kisebbséget. S a megyeszékhely szocialis­ta iparának munkásságát vizsgálva mindjárt más a vetület. Talán még az orszá­gos aránynál is kevesebbnek, a munkások 20—25 százalé­kának van csupán társadal­mi elfoglaltsága. Akkor, ami­kor a megyeszékhely szocia­lista iparában foglalkoztatot­tak 80 százaléka már csök­kentett munkaidőben dolgo. zik. Óriási energia szabadult fel a szabad szombatok be­vezetésével. S meglátszik-e mindez a társadalmi szerve­zetek munkájában, a KISZ, a népfront, az MHSZ. a szak- szervezet. vagy éppen a párt- szervezetek tevékenységé­ben is? Közel sem. Régebb óta társadalmi gond ugyanis, miközben a munkások döntő többségének semmiféle közéleti elfoglalt­sága nincs, mások meg li­hegnek a túlterheltségtől. Egy ismerősöm dagadó me!, lel sorolta, hányféle bizott­ságnak a tagja, hány szerve, zettől kapott már kitüntetést, mennyien számítanak rá. Lát. szott. dicsekvéséből egészen bizonyosan nélkülözhetetlen nagy embernek hiszi magát. Hiúságának tetszik mindez, s eszébe sem j.ut, hogy a mindenhezértés nem egyéb dilettantizmusnál. Kialakult . szinte mindenütt egy kör. A ’ tisztségviselők köre. Tessék csak összehasonlítani tíz kü­lönféle bizottság névsorát, hány azonos név fordul elő ebben is meg abban is! Nem szeretnénk megsér­teni senkit. Hiszen az is tény. hogy a sok megbíza­tás^ embereik nagyrésze is becsülettel, önmagát nem kí­mélve próbál eleget tenni a több helyről érkező bizalom­nak. De mi szükség erre? Párthatározatok jelentek meg arról, hogy minden párttag, nak legyen megbízatása, s a társadalmi munkával túlter­helt elvtársakat pedig fel kell menteni erejüket meg­haladó elfoglaltságaik alól. A példák azt mutatják, az előrehaladás nagyon lassú. Nem is szólva a pártonkí- vüliek tömegéről. A társa­dalmi szervezetek, bizottsá­gok tagjait, aktíváit még mindig a kényelmes gyakor­lat szerint válogatják össze többnyire: aki már amott megfelel, az biztosan jó lesz itt is. Másrészt akinek már mozgalmi gyakorlata van, azt nem kell betanítani, nevelni. A munkásember úgy van ve­le, ha nem hívják, nem tolak­szik. Van aki erre azt mond­ja: közömbösek az emberek. Közömbösek lennének a ma­gyar munkások? Ha arra kényszerítjük őket, igen. Minden dolgozó embernek elvárásai vannak munkahe. lyétől, a társadalomtól. Az is hogy részt vehessen a ve­zetésben. Nem úgy. hogy igazgató akar lenni, hanem úgy. hogy véleményét figye­lembe vegyék, hogy alkalma legyen közéleti munkára, a környezetében történő ese­mények formálására. U onnan ered mégis p vo„ nakodás széles töme­gek közéleti bevonása iránt? Begyepesedettségből. régi szo­kások rabságából. Kinek jut eszébe egy új bizottság ala­kítása előtt felkeresni azokat 'a munkásembereket,'akiknek sok szabadidejük is van és szívesen is vennék a társa­dalmi Szereplést? Túlterhelt társadalmi munkások kis cso­portja az egyik oldalon, s mindenféle közéleti tevé­kenység nélküli emberek nagy tábora a másik olda­lon. Ez a véglet. Nagyon elgondolkodtató. Borzák Lajos Húszéves az állami építéstervezés Tegnap délelőtt Szolnokon a városi tanács nagytermé­ben a várospolitika, városfej­lesztés éve programjának ke­retében, az Építési- és város­fejlesztési Minisztérium ren­dezésében kiállítás nyílt: húsz éves az állami építéster­vezés címmel. A 175 tablóból álló anyagot Debrecnből hoz. ták Szolnokra. Egy hétig te­kinthetik meg az érdeklődök. Ezután a kiállítás képeit — tekintettel arra. hogy orszá­gos vándorkiállításról van szó — Kecskemétre viszik. Szolnokon a bemutatót Bo- hati Lajos a megyei tervező iroda főmérnöke nyitotta meg, aki többek között hang­súlyozta: Megteremtettük az állami tervezés keretén belül a komplex, kollektív terve­zést és ezzel főleg a nagy lé­tesítmények magasabb művé­szeti színvonalát. Olyan épí­tészeti és mérnöki tervezési ágakat hoztunk létre, melyek a felszabadulás előtt nem lé­teztek és amelyeknek gyors kialakítását csak az állami tervezés tette tehetővé”. A kiállításon egyébként több, a megyénkben megva­lósult építkezés képét is lát­hattuk. így például a karcagi kórházról, a megyei pártbi­zottság épületéről, a jászbe­rényi tisztasági fürdőről ké­szült fotókat. látszótér társadalmi összefogásból Szolnokon a vásártéri há­zak mögött, a vasútvonal, az aluljáró és a Berzsenyi Dáni­el út határolta részen fél holdnyi parlag területen tár­sadalmi összefogással gyer­mekjátszótér épül. Bodnár Lajos tanácstag a szervezője a közhasznú munkának: — résztvevői sokan vannak. A közlekedésépítő vállalat földet szállított, gépet bizto­sított a járműjavító kiszistái. munkásai a hinták, padok. — egyéb felszerelések elkészíté­sére vállalkoztak. A TITÄSZ pedig a tér megvilágítását biztosította modem lámpák felszerelésé­vel, A jászberényi Hűtőgépgyár bemutatta a szupermarkcttbc való huto berendezést, me­lyet az amerikai Tyler cég lieence alapján lógnak az épülő jaszárokszallasi üzem­ben gyártani Képek a BNV-ről A törökszentmiklósi Gép­gyártó és Javító Ktsz építő­ipari gépeivel díjat nyert a vásáron A súlyos helyzet vámszedői A szegedi járásbíróság dr. Fedor Attila tanácsa gyorsított eljárással tárgyal­ta Kovács Sándornak, a ,9. számú AKÖV gépkocsiveze­tőjének ügyét, aki három te­herautó homokot nem a gá­takhoz, hanem Varga Mihály szegedi lakos házához szál­lított. A fekete fuvarért 150 forintot kapott. Az árvíz okozta súlyos helyzet miatt a lopást súlyosnak ítélte a bíróság és 6 hónapi szigorí­tott büntetésvégrehajtási he­ben letöltendő szabadság- vesztésre ítélték a gépkocsi- vezetőt, akit az ítélet kihir­detése után letartóztattak. A vádlott és védője három nap gondolkodási időt kér­tek. A letartóztatási végzés ellen fellebbeztek. Varga Mihály, aki kezde­ményezője volt a homoklo­pásnak, ugyancsak a szegedi járásbíróság elé került. Ügyét szintén gyorsított el­járással tárgyalták. Tulajdon elleni bűntettre Való fel- bujtás miatt 5 hónapi szi­gorított büntetésvégrehajtási helyen letöltendő szabadság- vesztésre ítélték. Elrendelték letartóztatását is. A vádlott és védője fel­lebbeztek. Helytállnak as olajosok A szegedi szénhidrogén medence olajbányászait ta­vasz elején a belvíz, a deré­kig érő sár gátolta a munká­ban, most pedig az árvízve­szély okoz nehézségeket. A Tisza—Maros-szögben négy fúróberendezés került ve­szélybe az árterületek kö­zelében. A sokmillió forint értékű fúrótornyokat, moto­rokat. az egész felszerelést rekordidő alatt áttelepítették a védetteb helyekre. Kimagasló eredmények voltak a középtiszavidéki és jászsági tsz-ekben A szolnoki tsz területi szö­vetség értékelte a középti­szavidéki és jászsági közös gazdaságok 1969. évi gazdál­kodását, a zárszámadások eredményeit. Tavaly igen jó évet zártak a tsz-ek. De ez nemcsak a kedvező időjárásnak köszön­hető. A gazdaságokban job­ban szervezték a munkát, s kellő időben, jó minőségben végezték azt. Kedvezően ha­tott a gazdálkodásra az új szövetkezeti törvény is. A tagok aktívabban dolgoztak, emelkedett az egy tagra ju­tó, ledolgozott munkanapok száma, s természetesen az egy napra jutó jövedelem is. csirke és a pecsenyekacsa előállítás. Üjabban a pecse­nyepulyka is. Az idén 15 db ezer négyzetméter alap- területű pecsenyepulyka telep épül. A növekvő keres­let a jó takarmányértékesü- lés, a befektetés gyors meg­térülése a baromfitenyésztés további fejlesztését indokolja. Kedvezően alakult a közös vagyon és a felhalmozás Emelkedtek a termésátlagok A tsz-ek vetésszerkezetében tavaly nem volt lényeges változás. Szembetűnő azon­ban, hogy búzából 5, kukori­cából csaknem 15, rizsből 50 százalékkal nőtt a vetésterü­let. A növénytermelésben a ta­valyihoz hasonló eredmé­nyekre még nem volt példa. A búza holdankénti hozama 34, a napraforgóé 56, a lu­cernaszénáé 44, kukoricáé 73 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Legdinamiku­sabban a kukoricatermelés fejlődött, hektárra átszámít­va 45,6 mázsa volt az átlag­termés. ' * A magas hozamok elérését a korszerűbb technológia al­kalmazása, a műtrágya fel- használás ugrásszerű emelke­dése is elősegítette. Tökéle­tesebb lett a növényvédelem, a kártevők elleni védekezés. Bővült a tsz-ek kapcsolata a kutatóintézetekkel, s igény­lik a különböző hibridfajtá­kat. A terményértékesítés ada­tai is a jó eredményekről ta­núskodnak. Tavaly az előző évinél 68,6 százalékkal több búzát értékesítettek a tsz-ek. Az állattenyésztés mérsékelten fejlődött A szövetség területén az állattenyésztés tavaly mérsé­kelten fejlődött, bruttó ter­melési értéke csak 2 száza­lékkal emelkedett. Pedig a hazai igények kielégítése, s az exportkötelezettségek tel­jesítése a gyorsabb fejlesztést követeli meg. A szarvasmarha állomány kis mértékben, a sertés vi­szont 9500-zal csökkent. (A háztájiban nagyobb arány­ban.) Csupán a tehénlétszám emelkedett 1200-zal a közös­ben. Az egy tehénre jutó tejtermelés az utóbbi 5 év­ben alig változott, elmarad az állami gazdaságok orszá­gos átlagától. (A tsz-ek or­szágos átlagát némileg meg­haladja.) A szopós borjak elhullása magas, 12,5 százalék. Oka: kevés az ellető, a borjak a tehénistállóban fertőződnek, s a tehenek brucellóval fer­tőzöttek. A malacelhullás is nagyarányú. Minden 1Ö0 szü­letett malacból csak 65-öt tudtak hízóként értékesíteni a tsz-ek. A kocák zöme bru­cellóval fertőzött E téren évek óta nincs előrelépés. A szövetség területén 14 tsz épít szakosított szarvas- marha, 8 tsz pedig szakosí­tott sertéstelepet. Ha elké­szülnek, a szarvasmarhaállo­mány 50, a sertések 30 szá­zaléka kerül jó elhelyezésre. A juhászat fejlesztésénél is nagyok a tartalékok. A baromfitermelés viszont ug­rásszerűen emelkedett. A tsz- ek 1967-ben 18 ezer, tavaly 32 ezer mázsa baromfihúst értékesítettek. Jelentős a A tsz-ek tiszta vagyona ta­valy 24,5 százalékkal gyara­podott, s meghaladta a 2181 millió forintot. Kiemelke­dik a biztonsági tartalék 140,4 százalékos emelkedése. A fejlesztési alap 47,6 száza­lékkal nőtt. A felhalmozás aránya 28,7 százalék. Az utóbbi négy év alatt ez ta­valy érte el a legmagasabb szintet. A tsz-ek 1969-ben 17,7 millió forintot fizettek ki a betegek segélyezésére. A szövetséghez tartozó tsz-ek­ben számottevően emelkedett a forgóeszközök állománya. A termelékenység emelke­dése, a költségszint javulása a bruttó jövedelem nagyará­nyú növekedéséhez (46,5 szá­zalékos) vezetett. Ez maga­sabb a megyei és az országos átlagnál. Egy tsz — a csépai Petőfi — azonban többmillió forintos mérleghiánnyal zárt, s szanálni kellett. A tsz-tagok munkadíja is emelkedett. Az egy 10 órás munkanapra eső részesedés 85,60-ról 93,90 forintra nőtt. A tsz-ek és a különböző be­osztásokban dolgozó tagok jövedelme között azonban rendkívül nagy a differenciá­lódás. — m. 1. — Á komputer, mint beszélgető partner Évről évre növekszik az az érdeklődés, amely az elektro­nikus adatfeldolgozás egyre újabb felhasználási területeit kíséri. A felhasználási lehe­tőségek között manap­ság egyre inkább elő­térbe kerül az úgy­nevezett real-time módszer, azaz a történés pillanatában való adatfeldolgozás. A real-time technika lehetővé teszi azt, hogy a jövőben necsak a nagyüzemek kap­hassanak pontos és gyors in­formációkat. hanem a kö­zép- é® kisvállalatok is. ame­lyeknek egyébként nem gazdaságos önálló adatfeldol­gozót tartaniuk, távírón vagy telefonon keresztül kapcso­latot tarthassanak fenn egy komputerrel. A számolási idő felosztása — amit egyébként Time Sharing-nak neveznek — lehetővé teszi az egyes felhasználóknak, hogy állan­dóan kapcsolatba maradja- nap a komputerrel. Kérdése­ket lehet intézni hozzá és arra is mód van, hogy a közbülső eredményeket kö­zölje. Bár a felhasználó ily— módon órák hosszat kapcso­latban áll a számítógéppel, végülis a használati díjon hí­vül csak azokat a perceket vagy másodperceket számít­ják fel neki, amelyek ideje alatt a számítógép effektiv az ő számára dolgozott. A világon már sok ilyen úgynevezett .,Time-Sharing központ” van. Mérnökök, tu­dósok vagy kereskedők köz­vetlenül kapcsolatba lépheti nek egy ilyen központtal, •J*

Next

/
Oldalképek
Tartalom