Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-31 / 126. szám
1970- május 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Épül Szolnok városközpontja Kazánház a „padláson" — Előregyártás házilag — Lassan halad a szanálás Új szerzemények a Damjanich János Múzeumban GYERMEKNAP (Foto: — NZs —) Már ott is? Cipőt vett a bak. fis. Olcsót, 150 forintosat iskolába járni. Néhány nap után aztán észrevette, hogy a tál. Pa levált. Visszavitte megszokott boltjába, — Jogos a trek- lamáció. állapította meg az üzlet vezetője —- kicseréljük. Kicserél, ték! Loholt újból a bakfis iskolába. boltba, őrsi órára. Néhány napi fut- kosás után észreveszi, hagy az újabb cipő sarka, ról hiányzik a flekk. — Ha valóban ragaszkodik a fazonhoz, megcsináltatjuk — mondja ismét készségesen a szolnoki Kristály bolt vezetője. — S egy hét múlva megújultan megkapja az újsarkú cipőt a lányka. Üjabb loholások és már a javított sarok is elmaradt, a bakfis unja a huzavonát, a mama pedig tűnődik: Már nemcsak a gyárra, hanem a javító műhelyekre is gyanakodni kell?! *— borsi —ü Szombati szemle a szolnoki piacon 1800 LÉPÉS A Ságvári körúton közlekedők számára nem sokat mond most még az új város- központ területén folyó munka. Csupán a kitermelt földet látják. Legfeljebb az tűnik szemükbe, hogy az utóbbi napokban meggyorsult a vízügyi igazgatóság számára épülő központ pincetömbjének kiemelése. Az árvízhez szállítják onnan a földetAz eddigi munka tehát korántsem látványos, ám annál értékesebb. Megközelítőleg húsz méter mély beton- falakat, úgynevezett résalapokat készítettek már el, — több mint hatmillió forint értékbenBár a majdan hetven méterre — tehát a mostani toronyházaknál is magasabbra ívelő — épületnek nem lesz alagsora, a pincetömb földjét a liftakna miatt ki kell termelni. E munka után, előreláthatóan július közeMint ismeretes, május 27- én megnyílt a szolnoki Damjanich János Múzeumban az új szerzemények kiállítása. Kaposvári Gyula, a múzeum igazgatója a következőket mondotta munkatársunknak a kiállításról: — A közönség az utóbbi három év alatt szerzett anyagunkat láthatja. Ennek értéke 700 ezer forint. Főleg a Magyar Népköztársaság Művészeti alapja, a Művelődésügyi Minisztérium, a megyei tanács vb, művészek és magángyűjtök ajándékai, valamint a Damjanich János Múzeum vásárlásai tették lehetővé, hogy ilyen kiállítást rendezhetünk. — Az ajándékozás biztosítja-e a megfelelő válogatás lehetőségét? — Természetesen. A művek nagyobb részét eleve mi választjuk az állami vásárlásokból rendezett kiállításon. Nem kapunk meg ugyan pén kezdik á falak felhúzását. A vízügyi központ különben 1973-ban lesz készen. Érdekesség a tetőre kerülő gázkazánház. A falakat előregyártott elemekből húzzák fel. Az építők saját maguk gyártják majd az elemeket. Az ehhez szükséges „placc” mór szinte teljesen készen van. A portáldaru hiányzik még. Már az is a helyszínen volna, ha kapnának szállító- eszközt, — de az most az árvíz miatt „hiánycikk”. A vízügyi központtal párhuzamosan épül majd az olajbányászok székhaza, illetve az új szálloda. A folyamatos építkezésnek gátat szab azonban a szanálás lassú üteme. Van például olyan épület is, amiből életveszély miatt kiköltöztették a lakókat, a környék gyermekei játszótérnek használják, mégsem bontják lemindent, amit szeretnénk, hiszen egy-egt! alkotásra gyakran több igénylő is van, de a választásunk mindig tudatos. Nívós országos anyagot, rangos kiállítást sikerült rendeznünk. A szolnoki művésztelep minden alkotója szerepel művével — és nem maradnak el m országos színvonaltól. — A kiállítás egyik termében új régészeti szerzeményeink vannak. Igyekeztünk, hogy valóban minden értékes új anyagunlaat bemutassunk. — Meddig marad nyitva a kiállítás? — Három hétig lesz nyitva. Utána a Magyar Képzőművészek Szövetsége Közép- magyarcnszági Területi Szervezetének tavaszi tárlatát rendezzük meg, amely eredetileg Kecskeméten nyílik meg, az anyagot onnan hozzuk ét Szolnokra. B. A. A köz- gazdasági szakközépiskola sikere Az elmúlt 15 óv alatt a szolnoki Vásárhelyi Pál köz- gazdasági szakközépiskola tanulói . minden, alkalommal küldtek dolgozatokat a Művelődésügyi Minisztérium és a KISZ Központi Bizottsága által meghirdetett kollektív közgazdasági pályázatra. A 15 év alatt háromszor első dijat nyertek és dolgozataik minden alkalommal ott voltak a legjobb tíz között. Tíz év összesített eredménye alapján 1965-ben megállapították, hogy az iskola szereplése volt a legsikeresebb az ország hasonló intézetei között. Az idén öt év mérlegét vonták meg, s ismét a Vásárhelyi Pál közgazdasági szakközépiskola lett az első, ezért 3000 forint értékű könyvutalványt és emlékplakettet kapott. Az 1969—70. évi pályázat célja felszabadulásunk 25. évfordulójának méltó megünneplése mellett a korszerű közgazdasági szemlélet fejlesztése és a KISZ-szervezetek erősítése volt. A pályázatra összesen 72 dolgozat érkezett, közülük a bírálók a szolnoki közgazdasági szakközépiskola közgazdasági szakkörének pályaművét ítélték a legjobbnak. A szakkör tagjai Szabó Katalin tanárnő vezetésével „20 év a kemizálás századából a 'Hazamenti Vegyiművekben” című témát dolgozták fel. A dolgozatot készítő kollektíva 3000 forint jutalmat és díszoklevelet nyert, amelyet a közeljövőben Budapesten vesznek át. Kunhegyes és Kunmadaras között kanyarog az út. A Félix-ma.iori iskolához fákkal szegélyezett dűlő vezet. Az iskola körül pázsit, ma- dárcsicsergéS, idill. Nyáron nagyon szép. Nyáron... A tanteremben a tanulók a tollszárat rágják. (Amíg a tanító nénj rájuk nem szól.) Lesnek ki az ablakon, kikívánkoznak a szabadba. Tanyasi gyerekek. Hógtön vége a fogalmazásnak. szünet lesz, — suttogják. Elsősök, negyedikesek. A tanítónéni hatalmas, díszes mappát tesz elém, nézzem meg, mit csináltak a gyerekei. Az album a jubileumi évfordulóra készült, szép fénykép-gyűjtemény „Lenin bácsiról”. Különböző újságokból. folyóiratokból, könyvekből vágták ki a gyerekek a Lenin fotókat. — A televíziót szoktátok-e nézni? Kórusban: — Nem, nincs..» D3 Van, de nincs. Tavaly őszszel, a ,,Televíziót minden iskolának” mozgalom keretében a Budapesti Technika Külkereskedelmi Vállalat ajándékozott ugyan egy televíziót az iskolának, de sajnos, nem tudják használni, mert nincs villanyáram. A Beloiannisz gyár segítségükre volt, a Latinka Sándor szocialista brigád kijavított egy áramfejlesztő gépet, elhozták a Félix-majori gyerekeknek. Szép példája ez a baráti segítségnek. Csak éppen.;. De ez már nem a Beloiannisz gyáriakon múlott és múlik. A nagyteljesítményű áramfejlesztő gép az iskola végében árválkodik. műanyagfólia alatt. Kihaszná- latlantuL Nem lehet működtetni, nincs fedett helye (egy kétszer három méteres botonalapzatű kis bódé kellene), és nincs megfelelő vezeték, amelyen a tanterembe és a pedagógus lakásba vezetnék az áramot. Huszonhat tanyasi kisiskolás (az öcsikéket és húgocs- kákat nem számítva) nézhetné az iskolatelevíziót is. A A szombati hétvégi piacot az egy évvel ezelőttivel hasonlítottuk össze. A piacirodától kapott adatok alapján tavaly az egyéni termelők és a tsz-ek összesen 707 kilogramm élőcsirkét hoztak eladásra, ennek többségét a szövetkezetek. Az akkori átlagár 36,20 forint volt. A tegnapi piacon a szövetkezetek nem árusítottak, vajon miért nem? A magántermelők viszont többet hoztak csirkéből és tyúkból eladásra. Az átlagár mindössze 10 fillérrel haladta meg a tavalyit. Tojást egy évvel ezelőtt csak a magántermelők hoztak, több mint 7 ezret és az átlagár akkor 1,50 forint volt. A tegnapi piacon az összes felhozatal mintegy 10 ezer 400 volt és az átlagár l,2o forint volt. Burgonyából tavaly ilyenkor összesen 330 kilogramm volt a piacon és az átlagár 5,30 forint volt Tegnap viszont mintegy 1500 kilogrammot árusítottál-; 3,10 forintos átlagáron. Nagyon drága — 26,70 és 22 forint — volt a tavalyi piacon május végén a sárgarépa és a petrezselyem. Tegnap viszont a felhozott mennyiség is sokkal több volt és az átlagár most 5,60, illetve 6,70 forint volt kilogrammonként. Kelkáposztából tavaly ilyenkor már csaknem 200 kilogramm volt és az átlagára 8,70 forint. Most viszont mindössze 30 kilogrammot kínáltak eladásra 12 forintos átlagáron. Karfiolból tavaly 116 kilogrammot adtak el a május végi piacon, 16,80 forintos átlagáron. Tegnap viszont a 35 kilogrammot 20 forintért mérték el. Tavaly ilyenkor paradicsomot nem árusítottak, tegnap viszont volt a tsz-eknél mintegy 100 kilogramm, amit 40 forintos átlagáron mértek. Zöldpaprikából tavaly ilyenkor aránylag kisebb volt a felhozatal és az átlagár meghaladta a 100 forintot, a tegnap felhozott mintegy 20 kilogrammot kilogrammonként, aránylag olcsóbban 96 forintért mérték. Kevés volt tavaly a zöldhagyma, a paraj, a sóska, sőt már az alma is. Jelentősen több volt viszont a tegnapinál a zöldborsó, s az akkori 11,90-es átlagár helyett a tegnap felhozott 36 kilogrammot átlag 20 forintért mérték. Kevés volt a tavalyihoz viszonyítva tegnap a cseresznye, a földieper felhozatal is és az árak ennek megfelelően szintén magasak voltak. » környéken nyolcvanegy család lakik, a bánhalmi állami gazdaság dolgozói és az abádszalóki Lenin Tsz tagjai. A környékbeliek azt mondják. ha volna egy kis bódé az agregátomak, minden rendben volna. Nem hiszem, hogy ezáltal minden megoldódna. Az áramfejlesztő gépet hozzáértőnek kellene üzemeltetni. A Félix-majori iskolában nincs aki megnyugtató módon kezelné. Az elektromos távvezeték viszont 1800 lépésre van az iskolátóL Mindössze 1800 lépésre. .. Társadalmi összefogás kellene. A bánhalmi gazdaság, az abádszalóki Lenin Tsz és Kunhegyes község. .. Az áramfejlesztő masinát meg máshol kellene használni, ahol van aki kezelje. Mikor juttatja el az emberi jóakarat azon az 1800 méteren a kultúrát hozó villanyáramot az iskolának, a gyerekeknek?! T. h. Kisarért és a tiszamenti tsz-ekért Jé hangulatú küldöttgyűlés a szolnoki tsz szövetségben E hét közepén a Szabolcs megyei Kisar községben járt a szolnoki tsz szövetség delegációja, Bereczki Lajos titkár vezetésével. Megrázó élményben volt részük. A kisközség háromszázhúsz házából kétszáznyolcvan teljesen összedűlt, a többi megrongálódott. Az Üj Élet Tsz 2860 holdas határa teljesen víz alá került, úgyszintén a majorok. a műhelyek, a gépek. Összedűlt a tsz két növen- dékístállója is. Már a küldöttgyűlés előtt be is futottak az első Szolnok megyei szállítmányok. Elsőnek a tiszaföldvári Lenin Tsz küldött bálázott szalmát Kisarra, hogy a sátorban élő lakosságnak egyáltalán legyen mire lefeküdnie. Tegnap hajnalban egyébként 13 tehergépkocsi indult a szövetség területéről 80 mázsa bálázott szalmával, 200 ma- zsa bálázott szénával, 4 vagon burgonyával, 72 mázsa árpával. A tegnap délelőtti elnökségi ülés, maid a küldött- gyűlés ügy határozott, hogy zárszámadásig segíti a kis- ári tsz-t. Ma reggel 5 vagon abrak indul útnak. A továbbiakban a tagszövetkezetek fogadjak legelőikre a kisari tsz megmaradt juhállományát. Mintegy hatvan fős építőbrigádot küldenek a faluba, s tizenhattagú gépszerelő gárdát is. A küldöttgyűlésen nyolc tsz-elnök jelentette be, hogy egyenként 100 ezer forintot befizet a szövetkezetük a TOT számlájára, s körülbelül száz kisari gyereket várnak a nyárra a szövetség tagszövetkezetei. Mivel a szolnoki szövetség területén is vannak nehéz helyzetben lévő árvíz- és belvízsújtotta szövetkezetek, mint a tiszasülyi Lenin, a kőtelki Ady. a nagyrévi Béke és Barátság. a tiszaugi Tiszagyöngye, a tiszasasi Rákóczi, a Tiszajenő—Vezseny Tiszamenti Tsz is, ezek megsegítéséről is határozott a küldöttgyűlés. Gócza József országgyűlési képviselő, a jáspskiséri Kossuth Tsz elnöke irányításával tíz tagú bizottság alakult a jobb körülmények között gazdálkodó tsz-ek vezetőiből. E bizottság kidolgozza a kármegálla- pitás után, hogyan segítsenek a tiszamenti tsz-ek««? Azt máris felajánlották a jelenlevő küldöttek, gépekkel, s mássál mindenkor segítenek rajtuk. E bizottság javaslatot juttat majd el a megyei tanácshoz, állami intézkedések megtételére is.
