Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-31 / 126. szám
.1970' május 3í: SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 8 A v és az éjszaka Alszik a Tisza-l'get. Kihunytak az üdülök fényei, csak a pátra \ilágít egy gyöngysornyi fényfüzér. Hallani a teherau ók, munkagépek mély hangú zúgását. A gáton mindenhol emberek. a Tisza-liget alszik — de őrzik álmát. 2. A polgári védelem katonái homokzsákokkal erősítik a töltést. 2. A védők egyik segítsége az állandó URH összeköttetés, minden veszélyeztetett ponttal. 3. Csorna Kálmán, a városi tanács vb elnöke is a gáton töl- íötíe az éjszakát. 4. Jól esik a frissítő. Répa vetőmag térítésmenteseu Á szolnoki cukorgyár szó. cialista brigádjai munkahelyükön elsőként kezdeményezték az árvízkárosultak anyagi megsegítését, amelyhez egy emberként csatlakozott a többi dolgozó. Ezen túlmenően. a cukorgyár a termelőit térítésmentes répamaghoz juttatja az árvíz és belvíztől sújtott területek újra vetéséhez. Azokat a termelőket, akik más. kipusztult növénykultúra helyén répát kívánnak termel, ni, szintén térítésmentes ré- pamaghoz juttatja a cukorgyár. Az igényeket táviratilag, telefonon, levélben, vagy a cukorgyár felügyelőhálózatán keresztül jelenthetik be és a cukorgyár soronkívüt saját szállítóeszközével a répamagot eljuttatja a termelőhöz. Hegdolgoztat a Tisza Abádszalóknál a vízmérce jelzése szerint péntek óta 6 centimétert apadt a Tisza. A gáton járva azonban semmi változást nem látni a szinte végeláthatatlan víztükrön. Az ott dolgozó vízügyi szakemberek szerint sok víznek kell még a védőgáttól 7 kilométerre levő Tiszán lefolyni, hogy a megáradt folyó a földekről visszahúzódjon medrébe. Két hét kell, ha tö: vábbra is ilyen jó lesz az a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság egyik tíz tagú brigádja is. Ök már április eleje óta Abádszalókon vannak, rőzsetutajjal, fóliával és homokzsákokkal erősítették az árvíz ellen a községet védő gátat. — A szivárgás okozza a legnagyobb gondot, mivel öreg gát ez már, az alja kavicsos és könnyen átereszti a vizet — magyarázza Nász József, aki Tornaj monostorán lakik és átélte már az 1932- es nagy árvizet is. — Habár most jóval nagyobb a Tisza mint akkor volt. Nem is mozdulhatunk el mellőle, Április 4. óta csak idő, ha a szél és az eső nem emeli a víz szintjét. — Tartós védekezésre kell számítani, ezért van szükség a szádfalazásra — mondta Szalai Ferenc, a két napja Abádszalóknál dolgozó szombathelyi vízügyi igazgatóság AKSZ osztagának vezetője. Rajtuk kívül a debreceni vízügyi igazgatóság ötvenegy munkást küldött erre a védelmi szakaszra és egy-egy órára tudtunk hazaszaladni, hogy megnézzük a családot. Akinek szerencséje volt, jutott melegétel, akit nem vártak, annak csak rántottét sütött az asszony. — így jött ki a múlt hónapban is a 400 órás teljesítményünk — teszi hozzá a fia Nász János, aki két évvel ezelőtt jött haza a falujába Budapestről. Azóta egy brigádban dolgozik az édesapjával. Rózsa Dezsőt, aki már 14 éve vízügyi dolgozó, három gyerek várja odahaza, no meg a kényelem, s a házi koszt. — Hiányoznak az biztos. De már volt időm mgszokni ezt az életet. A munkásszállót, a napi kétszeri szalonnát, kenyeret, meg az esti melegételt. — Azt hol kapják? — Magunknak főzünk, öreglebbencset, paprikáskrumplit, krumplilevest. Ehetnénk a vendéglőben is, de nem elég ám annak az embernek egy kiporciózott adag, aki 3 liter lebbencset is megeszik egyszerre. — Szavait a többiek is helyeslik : — Nem a vendéglői koszt hiányzik, hanem friss kenve? kellene inkább esténként a boltba. Amikor megyünk hazafelé, akkor vásárolunk vacsorát. Amíg Littmann Jánossal rocsóval végigmentünk a gát mellett, morgolódik egy kicsit, mert három hete nem hallott már a családjáról. — Illene megnéznem őket, meg alaposan megmosakodni és egy jót aludni. Dehát most nem lehet! Nagyon megdolgoztat minket a Tisza. — horváth — az abádszalóki gátat erősíti Diplomás gátvédők Menteni kell, ez a lényeg — Még a tehén is megbokrosodott — Van negyven „értelmiségi” katonánk is. Egyetemisták. nemrégen végzett orvosok, mérnökök, tanárok. Nagyon jól dolgoznak. Mintha egész életükben ku- bikoltak volna. — Dicsérték a tiszakürti gáton a homokzsákokat szorgosan töltögető, cipekedő, földet lapátoló, fürdő- nadrágos, napbarnított katonákat, akik a Szabolcs megyei árvízvédekezéstől érkeztek Szolnok megyébe. Ök ugyan nem nagyon értik, mi különöset találnak mások abban, hogy derekasan dolgoznak. „Csak az első vizhólyag fájt, az első lépéseknél borzongtunk meg a derékig érő Tisza vízben.’’ Azon gondolkodni, hogv nehéz-e a fizikai munka, ameddig nem kérdeztem, eszükbe sem jutott. De a kérdésre adott választ is ilyen tömören fejezték be: „Menteni kell, ez a lényeg.” A község lakói pedig hálásak a segít” ságért. A vöröskereszt helyi szervezetének aktivistái egyik délután házi kolbásszal, szalonnával, friss kenyérre] vendégelték meg a fiúkat. Igen. így nevezik őket: derék fiúk. a fiaink. Az egyik, egy elektroműszerész valóban hazajött a Tiszazugba megvédeni a faluját. A rokonlátogatásra idáig nem jutott idő. Majd mielőtt tovább indulnak, beköszön a Clia' Iádhoz. A megfeszített munka nem halványította el a humorukat, tréfálkozó kedvüket. Van egy Gugyerákjuk is — bányamérnök civilben — aki remekül utánozza a népszerű figurát és egy kis rögtönzött produkcióra soha nem kéreti magát. Rajtakívül azonban majdnem mindenkinek van egy-egy jó „sztorija”, ami a Nyírségben a mentés, a veszedelem pillanataiban történt velük. Az akkor „véres” valóságon most mesélés közben már jót derülnek. Az egyiküknek egy lxísz házőrzővel gyűlt meg a baja. A kötelességét pillanatra sem felejtő mérges kutya nem akarta engedni, hogy a disznóólból, ahol már térdig ért a betörő víz, kitereljék a kocát. A találékony katona az egyik kezével a disznó farkába kapaszkodott, úgy húzta kifelé, a másikban pedig egy bottal tartotta magától a vicsorgó ebet. Másvalaki megbokrosodott tehénnel került szembe. s egy ügyetlen mozdulat miatt bizony hátulról felbillentette őt a különben jámbor négylábú. Ennél na- gyob baleset — s ezt lekopogják a lapát, nyelén — senkit sem ért. Pedig legtöbbször nem a partról nézték a megáradt Tiszát. Egyetemi hallgatók és friss diplomások. Bátorságból, emberi helytállásból már több mint egy hónapja jelesen vizsgáznak a gáton. H. M. Őszre szeretnék felépíteni (Munkatársunk jelenti a Nyírségből) Községek névtáblái tűnnek fel. Helységnevek, melyeknek sorsát aggodalommal figyelte az egész országGyörtelken poros az út- A rögösre szikkadt szántóföld közepén egy csónak „ül”. — Csak a figyelmesebb szemlélődök veszik észre, hogy a házak falán úgy félméternyi magasságban iszapcsík húzódik. Csengercn még vasárnapi kirándulóként nézelődnek kifelé az újságírók a mikro- buszból. Komlodtótialu elején már-már arra gondolunk, hogy eltúlozták a katasztrófát hiszen állnak a házak. Es akkor egy kanyar után... Iszonyú! Inkább hasonlít egv holdbéli tájhoz a látvány, mintsem egy takaros község maradványához. S mindez olyan hirtelen, hogy többen megdörzsöitük a szemünket; vajon jó] látunk-e? A község 279 házából 17tí dőlt össze. És a víz sajnos alapos munkát végzett. Amit lehetett azt a visszavonulása során magával ragadott. — Megszikkadt sárkupacok jelzik a hajdani családi otthonok helyet. A szétázolt vályog ma szárazán porló memento. Jólesne leírni, hogy az elpusztult község lakói építik új otthonukat a romokon. Egyelőre azonban Komlód- tótfalu károsultjai nehezen térnek magukhoz a megrázkódtatás okozta sokkból. Túl élénken él még bennük a szörnyű éjszakának emléke— A nagyobbik fiamat már vitte a víz... Az uram két nap két éjjel kuporgott az árban egy rozoga híd tetejénApró kupacokba rakják ami megmaradt és állnak a ház elótt, várva a biztató szót. Lesik a tekinteteket, karok ragadjak meg az idegent és a szemekben ott a néma kérdés: Mi lesz velünk? „A miniszter elvtársis mondta... lock elvtárs is ígérte...” Belekapaszkodnak az adott szóba és mennyire nem szólam, hogy ez tartja bennük a lelket: a feléjük áramló segítés, a törődés tudata. Almásj János a gáton volt, mikor hátbatámadta őket a víz. — Két szobám volt berendezve, tíz évi kezemmunká- ja benne. Bokáig ért a víz, mikor bementeni. Tíz percem volt arra, hogy három malackát, meg a tv-t mentsem. Ez az iszapos rongykupac az ágynemű, ez a néhány deszkadarab a bútor. — Hogyan tovább? — Őszre szeretnénk felépíteni. — Ránk néz, vajon megerősitjük-e reményében. A község lakóinak a termelőszövetkezetben főznek ebédet. Valahogy a reggeli is kikerül. Szállás? Tizenegyen laknak egy 4x4-es szobában. Húrom család- De már megkapták fejenként az 500 forintos gyorssegélyt- Az építési kölcsönnél sem lesz huzavona, az adminisztráció majd ráér utána. ígérték a Szaboles-Szatmár megyei tanácsnál. Egy csoport asszonyhoz lépek. — Hogyan tovább? — Néma vállvonogatás a válasz. Dr. Fekszi István. a megyei tanács vb elnöke pénteken sajtó tájékoz tr. tóján azt mondta, hogyha az országban csak annyi építőanyag volna, amennyi ide keli, akkor is télen már minden károsult feje felett tető lesz! így lesz. És ez meg kell. hogy nyugtassa a kikerekedett szemű asszonyokat. — palágyi — Munkásőrök a gátakon Idézet a tegnap kiadott 63. számú megyei árvízvédelmi táj ékozta tóból: „A rendkívüli árvíz eile_ nj sikeres munkában a vízügyi dolgozók, a honvédség, a polgárvédelem, a munkásörök, a közerő, a Tisza- menti községek lakói igen fegyelmezetten, lelki ismeretesen vesznek reszt.” A munkásőrökről először ejt szót a jelentés a megyében. Noha a testület hír- adószolgáiati csoportjai kezdettől sokat segítettek a védekezőknek. A megyében. a tervszerűen szervezett védekezési program szerint azonban most érke, zett el e friss erők bevetésének az ideje. Május 29-én riasztotta a megyei parancsnokság elsőnek a tiszafüredi és a kunszentmártoni egységet. Mindkét alakulat a Tiszához vonult, s olyan fegyelmezetten, hogy a riadó elhangzását követő néhány órán belül már a tetthelyen voltak. Tegnap este újabb nagy munkásőr egységeket, a törökszentmiklósi és a jászberényi zászlóaljat szólította a parancs a gátakra, s ma bálnáiban őket is b:- zalommal fogadták az ott dolgozók. A munkásőr alakulatokra — mint Posta Mi Italy megvei parancsnok közölte — elsősorban a gátak őrzése, a figyelőszolgálat vár. Szakemberek szerint az eddig kiépült gátrendszer tartani tudja a vizet, s a védekezés sikerül ha éjjelnappal színe lépésről lépés, re szemmel tartják a töltéseket. A társ fegyveres testületekkel együtt ez a munkásőralakulatok legfőbb dolga. A kunszentmár. toni egységet például átvezényelték a Körösre, hiszen az alakulat tagjai ott élő, ott dolgozó emberek, akii: ismerik a Körös gátakat. A következő időkben nagyon nagy jelentősége lesz annak, hogy szinte minden talpalatnyi földnek gazdája legyen a gátakon. a csurgásokat. fakadásokat, buzgárokat időben jelentse a szolgálat. A munkásőrség magasfokú szervezettsége a védőkkel együtt képes lesz erre. Mától kezdve a veszélyeztetett folyókon végig ott járőröznek éjjel-nappal a munkásőrök. S mint mondják, mindaddig ott is maradnak, amíg a megye lakosságát, a Tisza-menti településeket veszély fenyegeti. „Hegedűtök" { katona lett >na”,f cm,f rak-f Árvízvédelmi munkára bevonult egy „kiskatona kinek magassága 210 cipőmérete 49-es. A rak tár nem tudott részére, ilyen extra méretű csiz-f mát biztosítani, így ragadt rá a „Hegedűtök” elnevezés. * Nevét nem írom meg,1' mert nem szeretné, ha* az alegységen túl is híre* menne keresztelőjének.* Vígkedélyű, tréfacsináló* ember. Az árvízvédelmi munkálatoknál termeté-* vei, de munkájával is kiemelkedik. Munkahelyén négy éve szocialista bri- , gádtag. Csak akkor ko- f molyodott el, ha a láb- f beli került szóba. * A napokban kocsira ül- v tettük „Hegedütokol”. J Irány a Tisza Cipőgyár.(> * Az éjszakai szolgálat J után fáradtan indult el. f Ott azután megoldották \ lábbeli problémáját. A f 19-es csizma felhúzása J után boldogan újságolta \ mindenkinek: „most már J a lábam is katona lett” * Az alegység együtt örült ..Hegedűtök” jenek. szerencse- * Ö. B.
