Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-30 / 125. szám
1970. május 30; SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 8 ENYEM, TIED, MIENK Kor m ány határozat Piszkos, zavaros víztömeg. Tépett lombot hintáztat az ár, hordalékot terít magára. A tószegi alvégi házakat harapófogóban tartja a viz. Az áradat már harminc centiméterrel magasabban van, mint az utca szintje. Elöntené — ha nem állná útját a gát. De a gát áll — hátán a szorgos civilekkel, katonákkal — védelmező karként öleli körül a házakat. 1. I A homokzsákokból, földből épített töltésen a polgári védelem egyenruhásai őrködnek. Parancsnokuk, Veres József alhadnagy. Ez a terület — a tószegi Zrínyi utca — az övék. Az alhadnagy nem tudja milyen nap van. Az idő leredukálódott víz- szint emelkedéssé, homokzsákká, lapáttá. Minden, ami a gáton belül, a megmentett területen van, Veres József és társai birodalma. Megyünk végig a gáton. Lépteink nyomán megdobban a kemény homokzsák, porlik a föld. Mindenütt csend, a katonákon kívül alig látni embert. Csak néhány öreg üldögél a töltés mentén pipázva, szemük a vizet figyeli. Itt-ott kisgyerek táblából, a védekezésre előkészített homokból várat épít. 2. Borsos Imre a Zrínyi úton lakik. Portája szinte belelóg a vízbe. A homokzsákok az ő házát is védik — igaz, ez már a harmadik védővonal. Az alhadnagy félszavakkal magyaráz, a szikár, nyugdíjas ember gesztusain látszik, hogy beszélgetésük néha vitába csap. Annakidején — amikor a katonák, ezt az utolsó gátat kezdték építeni, mert a falubeliek által húzott kezdetleges töltések néhány hullám hatására eltűntek — az öreg nem akarta megengedni, hogy szénakazVeres József. Övé a Zrínyi utca edényekből kicsap az étel kellemes illata. Élet, nyüzsgés mindenütt. Réz István parancsnok, jegyzetei fölé görnyed. Beszélgetünk, a parancsnok beosztottait dicséri, köztük Gyémánt Ferenc honvédet, aki az első napokban nemigen találta meg helyét a munkában, most pedig egyike a legszorgalmasabbaknak. Tóth Lászlót, aki civil létére katonai szakasz fölött parancsnokol, s egyike a védelem irányítóinak. Kerten és portán keresztül katonák és civilek együttes munkája eredményeként, áll a gát. — k. gy. — Kálmán Gyula brigádja ja a felcsukló sírás. Friss az élmény. A tószegi áteresztőnél „civilek” védekeznek. Teherautóik mérges darazsakként zúgnak, puffannak a földre dobott homokzsákok. Kálmán Gyula brigádja dolgozik ott. Mindnyájan tószegi születésűek. Kit erre, kit arra szólít a hétköznapokon a munka, a mindennapi megélhetés. Néhányan már el is kölSzünetelnek, illetve terelő- úton közlekednek több helyen az autóbuszok A 7. számú Autóközlekedési Vállalat tájékoztatása szerint az ú.i autóbuszmenetrend május 31-én lép életbe. (A yasútállomási AKÖV elővételi pénztárnál már kapható menetrend.) Az árvízvédelmi munkák miatt több járat menetirányában, illetve közlekedtetésében változás történt. Például május 31-én tervezték beindítani a szolnoki Tisza- ligetbe a 15-ös autóbuszjáratot, azonban az ott foiyó árvízvédelmi munkálatok miatt ez később fog megtörténni. A Zagyvarékas községen át közlekedő Budapest— Jászberény—J ásó vány— Eger—Gyöngyös—Parádfür- dői járatok a 32-es számú főközlekedési út víz alatt lévő szakasza miatt Beseny- szög—J ászladány útirányon át közlekednek. A Szolnok—Kunhegyes —Tiszafüred—Mezőkövesd —Eger útirányra tervezett új autóbuszjáratot további intézkedésig csak Szolnok— Kunhegyes—Tiszafüred között közlekedtetik. Tiszafüred—Mezőkövesd—Eger között az autóbuszjáratok — egyelőre nem közlekedhetnek. mivel Poroszlónál a közút járhatatlan. Az AKÖV kéri az utasokat, hogy elutazásuk előtt a forgalmi irodától (telefonon 12—841) érdeklődjenek az autóbuszjáratok közlekedéséről. lát a víznek adják. Követelte, hogy a kis kupacot is kerítsék körül. A katonák nem engedtek, a védvonalat szabályosan húzták végig a kerten. így menekült meg a vályogfalú ház. Idős asszony jön az úton, Szeme vörös a sírástól. A szomszéd házban lakik — egyedül, ha maguk nem jönnek, most semmim se lenne”. A hála szavait még elnyomtöztek a faluból, de most hazajöttek — védeni. A veszélyeztetett ház gazdái is közöttük vannak. Tószegen mindenki védi saját portáját. Az ajtón két tábla. „Tanári” — „Századiroda”. A tantermek körletekké, hálóhelyekké változtak, a fogason fegyverek lógnak. Kinn az udvaron fehér sapkások hada forgolódik a „gulyáságyúk”, kondérok között. Az Készülődés a vacsorához Víznézők A szolnokiak kedvelt sétahelye a Tisza- part. Esténként most is sokan igyekeznek a sétányra. Csakhogy amíg máskor a szerelmesek a padokat rejtő .fák felé sétálnak, s a lassan lépegető öregek annak örülnek, hogy ismét tanúi lehettek a kanadai nyár virágzásának, most más köti le a figyelmüket. A kisöregek észre sem veszik a nyárfa levegőben szálló fehér kis pihéit és a fiatalok is kéz a kézben, a kőkorlátig lépnek. Ott álldogálnak. nézik a folyót amely tengerként hömpölyög. — Ilyen vizet én még nem láttam — mondja egy szürkeruhás idős ember. A karjába kapaszkodó asszony csak mély sóhajjal felel. — Mondja már fiatalember, mit mutat a mérce? — érdeklődik a karszalagos „vízügyestől” egy gyászruhás nő. — 904 centiméter. Csak úgy magának ismétli a számot, aztán bizakodóbb hangon mondja: — Nyugodt a folyó. És dolgoznak most is olt, a túlsó gáton. Igen. Napvilágnál és éjszaka a reflektorok fényénél emberek, gépek küzdenek az árral. S a víznézők a sétányon katonákkal találkoznak. Ott is őrködnek, hogy féken tartsák a folyót. — nk — (Folytatás az 1. oldalról) 6. Az albizottságok megszervezését és működésük megkezdését — a szükéghez képest.— az árvíz- és belvízvédekezési területi bizottság vagy az Országos Vízgazdálkodási Bizottság helyreállítási albizottsága rendeli el. A területi bizottság működésének megszűnése után az albizottságok — ha felada(Tudósitónktól) A Nagykunsági Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége tegnap rendkívüli elnökségi és küldöttértekezletet tartott. A küldöttgyűlés napirendi pontján az árvízkárosult termelő- szövetkezetek megsegítésével kapcsolatos akciómunka megszervezése szerepelt. — Kormányhatározat alapján, a szövetkezeti mozgalom segítőakcióit a területi szövetségek tervezik. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa ennek alapján javasolta, hogy a segítség hatékonysága érdekében egy-egy szövetség egy. egy árvízsújtotta község illetve az itt működő tsz-ek megsegítését vállalja. A szervezettség és n tervszerű felajánlások érdekében a nagykunsági tsz-szövetség elnöke, elnökhelyettese, és munkatársai felkeresték a nagykunsági tsz-ek részére kiielölt Nacvar községben működő termelőszövetkezetet. a. 2500 holdas tsz rendkívül nasv károkat szenvedett. Területét — 80 kh kivételével — ma »as víz borította. A falu 265 lakásából 150 összedőlt. A károk felmérése után - nagvari Máius 1. Tsz vezetőségével megbeszélték a segítség lehetőségeit. E tárgyalások alsóján Május 1. Termelőszövetkezet t&ikat még nem végezték el — mint tanácsi önálló bizottságok a megyei (megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága gazdasági elnökhelyettesének irányításával a szükséges ideig folytatják működésüket, vagy pedig feladataikat a megyei tanács végrehajtó bizottsága illetékes szakigazgatási szerveinek adják át. 8. Az építési kölcsön törlesztését, ha annak visszafizetése az adós szociális körülményei miatt nincs biztosítva, a megyei tanács végrehajtó bizottsága egyedi elbírálás alapján — a kölcsön összegének az ingatlanra való telekkönyvi bejegyzése mellett — részben vagy egész, ben felfüggesztheti. szében, a forgóvagyonban keletkezett, — valamint az egyéb károkat 50 százalékban az állami költségvetés terhére kell megtéríteni. A kár összegének megállapítása ebben az esetben is az általános biztosítási feltételekben foglaltak szerint történik. A kár megtérítésével kapcsolatos feladatokat a járási tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi oztálya látja el. 12. A költségvetési térítés összegét a mezőgazdasági nagyüzemek biztonsági alapjából (állami gazdaságoknál a tartalékalapból és a biztonsági tartalékalapból) fedezhető összeggel, valamint a megsegítésükre indított akció során kapott juttatások értékével csökkenteni kell. 13. Azoknak a termelőszövetkezeteknek. amelyeknél a tárgyévi személyes jövedelemszint a kapott kártalanítással együtt sem éri el a pénzügyi rendszer által elismert jövedelemszintet — az terményben, szakmunkában, állatok elhelyezésében és készpénzben mintegy 2,5 millió forint segítséget kért a Nagykunságtól. A rendkívüli küldöttgyűlés igen aktívan tárgyalta a segítés lehetőségét. A küldöttek egyhangúlag egyetértettek. az azonnali segítsó»adás megszervezésével. Ennek alapján tették meg felajánlásaikat is pénzben és terményben. A felaiánlások közül különösen jelentős a ke. nyérgabona, az abrak-. a szálas- és silótakarmány mennyisége és a készpénz. De jelentős segítséget jelent az is. hogy taffszövetkezetek mintegv 80—100 nő tsz-tag foglalkoztatását is biztosíttiák. A kisújszállási legeltetési bizottság közreműködésével megoldják a nagyari termelőszövetkezet állatállományának legeltetését. Jelentős segítség aT is, hogy a nagykunsági szövetkezetek mintegy harminc tagú ém'tőbrigádot küldenek a községbe, hosszabb időre nz énítkezési munkákhoz. Gon doltak a gyermekekre is. minte»v harminnöt »vermek fidiUtetárAt vállalták. A küldöttgyűlés egyhangúlag megbízta az elnökséget. hogy a felajánlások alapién tervezze meg a szállítmányokat. és ütemezze azokat. előző két év átlagának 80 százalékát — a tényleges jövedelem kiegészítésére eddig a szintig 1—3 éves hitelt kell nyújtani. Kivételesen indokolt esetben a személyes jövedelem kiegészítésére az állami költségvetésből vissza nem térítendő hozzájárulás is adható. 14. Az állami költségvetést terhelő térítést adómérsékléssel, az ezt meghaladó részt pedig közvetlen juttatással kell rendezni. Ennek során törölhető a földadója annak a mezőgazdasági nagyüzemnek, amelynél az árvíz vagy a belví7 által borított művelés alatt álló terület aránya 10 százalékot — megkülönböztetett támogatásban részesülő üzemeknél az 5 százalékot — meghaladja 15. A mezőgazdasági nagyüzem részére a termelőeszközök pótlásához — ha az e célra szükséges saját pénzügyi eszközökkel nem rendelkezik — mind a visszatérítési időre, mind pedig a kamat feltételeire kiterjedő kedvezményes beruházási hitel folyósítható. 16. A termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságában bekövetkezett állatkárok az állami biztosítási rendszer keretében, a mezőgazdasági művelés alatt álló háztáji területeket ért károk pedig a termelőszövetkezet részére az ingatlant ért károk után nyújtott biztosíási kártérítés keretében térülnek meg. Ezt a rendelkezést kell értelemszerűen alkalmazni a szak- szövtkezeti tagok egyéni tulajdonában levő ingatlanban és állatállományban bekövetkezett károk megtérítésére is. A biztosítási kártérítésből, valamint egyéb forrásokból (pl. társadalmi segélyakció valamint a termelőszövetkezet, szakszövetkezet által tagjai részére nyújtott segély stb.) meg nem térülő háztáji gazdasági károk részben vagy egészben központi forrásból történő megtérítését egyedi elbírálással <pL szociális helyzet, a károsodás mértéke, termelési érdek stb.), méltányossági alapon a járási tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg. 17. A nem háztáji egyéni gazdaságok kárának megtérítésére az általános szabályok (a károsult által kötött vagyonbiztosítás, társadalmi segély stb.) az irányadók. A költségvetési és egyéb szerveket ért károkra vonatkozó rendelkezések 18. A költségvetési szervek kezelésében levő létesítményekben (középületek, utak hírközlési létesítmények, vízi létesítmények stb.) bekövetkezett károkat a költség- vetési előirányzatból, ha pedig ez a jóváhagyott költség- vetésen belül átcsoportosítással nem oldható meg, póthitelből kell fedezni. 19. Az egyéb — nem költségvetésből — gazdálkodó állami szervek (vállalatok) továbbá az egyéb szövetkezeti szervek és a társadalmi szervezetek árvíz- és belvízkárokat saját alapjaikból fedezik. A központi forrásokból esetleg szükséges térítés indokoltságát esetenként kell megvizsgálni. Vegyes rendelkezések 20. Ez a határozat kihirdetése napján lép hatályba. Végrehajtásáról a pénzügy- miniszter — az építésügyi és városfejlesztési, valamint a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterrel együttesen — gondoskodik. A határozat rendelkezéseit az árvíz és belvízkárok folyamatban levő felmérésénél és elbírálásánál is alkalmazni kell. Budapest. 1970. május 29. Fehér Lajos s. k. a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese A kárfelmérés, kártalanítás és a helyreállítás egyes kérdései, személyi tulajdonban levő lakóépületekre vonatkozó szabályok 7. Az árvíz és belvíz által megrongált személyi tulajdonban álló épületekben keletkezett károk felmérésére és helyreállítására (újjáépítésére) a 7/1969- (3- 22.) ÉVM —PM számú együttes rendeletet, illetőleg az ezt kiegészítő és módosító jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Mezőgazdasági károk megtérítése 9. A mezőgazdasági nagyüzemekben (állami gazdaság, mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezet, mezőgazdasági szövetkezet, illetőleg ezek társulásai stb.) keletkezett károk felmérése a mezőgazdasági nagyüzemekre érvényes biztosítási feltételek szerinti kármegállapítás módszerével — szükség esetén a járási tanács végrehajtó bizottága mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának a kárfelmérésben (kármegállapításban) való közreműködése mellett — az Állami Biztosító járási fiókjának feladata, tekintet nélkül arra, hogy az üzemnek van-e biz« tosítása, vagy nincs. 10. A biztosítási szerződéssel rendelkező mezőgazdasági nagyüzem kárát a biztosítási szerződésben foglalt feltételek szerint az Állami Biztosító téríti meg. 11. A biztosítási szerződéssel nem rendelkező mezőgazdasági nagyüzemek részére — az állóvagyonban keletkezett kárt teljes égéHárommillió forint az árvizsújtotta Magyarnak A nagykunsági termelőszövetkezetek segítségnyújtása
