Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-30 / 125. szám

4 SZOLNOK MEG TEJ NÉPLAP 1970. május 30. GOTYÁR GYULA: Ezer kilométer v Pozsonytól Kassáig (Szlovákiai útijegyzeiek) Vasmű és kultúra Ott folytatom, ahol az elő­zőkben abbahagytam: Kassa felszabadításának- 25. évfor­dulója alkalmából a Pionírok Házában megrendezték az úttörők és a város politikai közéleti személyiségeinek ta. 1 álkozój át. A fiatalság szívé­lyesen üdvözölte Nyikolaj Jersovot, Kassa felszabadító­ját. Kassa Kelet-Szlovákia székhelye. Bratislava után a Szlovák Szocialista Köztársa ság második, fontos gazda­sági és kulturális központja, ahol jelenleg már több, mint 150 ezer ember él. Egy év­százada húszezer, tíz éve hetvenezer lakosa volt a vá­rosnak. Az 1980-ban a ter­vek szerint, kétszázezer la­kosról kell majd gondoskod­tok a város vezetőinek. Az utóbbi években bonta­kozott ki Kassán is a nagy­arányú lakásépítés. A legna_ gyobb valamennyi negyed közül az úgynevezett Üj- város. ahol megközelítőleg hatvanezer ember él. Éppen tíz esztendővel ez­előtt — szovjet szakemberek segítségévei — kezdték meg a város közelében a Kelet- Szlovákiai Vasmű építését, amely büszkesége az ország­nak. Népgazdásági jelentősé­géhez elég egy adat: terme­lési értéke megközelíti az idén az 5,5 milliárd koronát. A város egyik vezetője kü­lön is hangsúlyozta: — Akárcsak a felszabadu­láskor, a vasmű megépítésé­ben is elévülhetetlen érde­meket szereztek a szovjet emberek, a terveket, a gé­peket és a berendezéseket szállították, szakembereket küldtek, hogy átvehessük ta­pasztalataikat. S ami min­dennél fontosabb: a Szovjet­unió széles nyomtávú vas­úton szállítja az ércet a Ke- let-Szlovákia; Vasműhöz. Tíz évvel ezelőtt még az élelmiszeripar foglalta el az első helyet Kassa gazdasági életében és 28,5 százalék­ban részesült a város ipará­ból. Ma viszont a vaskohá­szat vezet a maga 35 szá­zalékos részesedésével. Ter­mészetesén a kohászat mel­lett igen nagy jelentőségű a város gépipara magnezit- és fém-megmunkáló. építő- anyaggyártó-, fafeldolgozó-, nyomda- és vegyipara. A gépgyár termékeinek je. lentős részét a szovjet pia­con értékesíti. Azzal szi­lárd elhatározással indultak két márványtáblán örökítet. a jubileumi esztendőnek, hogy az idén tíz százalékkal emelik termelési értéküket. A hagyományos tartályko­csik hidak, vegyipari és egyeb berendezések mellett most már különféle meg­munkálógépeket. préseket, fafeldolgozó berendezéseket állítanak elő nagy mennyi­ségben és kiváló minőség­ben. Kassa — kultúrközpont. Nemcsak emlegetik. de forrón ápolják is a magyar kapcsolatokat. Batsányi-kör működik Kassán és a tapol­cai forradalmár költő erőie­tek meg a közelmúltban. A kassai Állami Színház mű­sorában nemrégiben érte meg a századik előadást a Csárdáskirálynő, amelyben Vereczky Sylviát Scéfalvay Katalin primadonna játssza nagy sikerrel. Bemáth István, a városi nemzeti bizottság elnöke is­kolavárosról beszélt. — Kassán jelenleg 18 ezer diák tanul a 18 középiskolá. ban és az öt főiskolán. Csak az egyetemistáink száma meghaladja az ötezret S hozzáteszi: — Ilyen gyors ütemű fej­lődéssel nem számoltunk az elmúlt 25 esztendő alatt. Ép­pen ezért számos probléma megoldatlan maradt. Ám semmiképpen sem állíthat­juk, hogy ez bármit is le­vonna az elért eredményeink értékéből. A kassai városi nemzeti bizottság serényen dolgozik a legfontosabb gon­dok és nehézségek kiküszö­bölésén ... Tallózok a „gondokban”: Jó lenne (kérik, várják a kassaiak) ha a város útjait, utcáit, a gépkocsik számára is járhatóvá tennék. A házi_ asszonyok örülnének egy éj­jel-nappali csemegeboltnak. Szeretnének egy fedett vá­sárcsarnokot a közeli évek­ben. És még egy nem is sze­rény) igény: a két elsőosztá­lyú labdarúgó csapat közül legalább az egyik célozza mag az országos bajnoksá­got és legyen első. A város fiatalodik is, öreg­szik is. Fiatalodik új lakó­negyedeivel. és öregszik az­által.. hogy az átlagos életkor 25 esztendő alatt öt évvel emelkedett. Tovább élnek, jobb körülmények között él­nek a kassai emberek. És mit mond a Nemzeti Bizott­ság elnöke: ..örvendetes, hogy az igények miatt fel­szökkent „ kisdedóvók száma a városunkban...” Övják a haladó múltat, a hagyományokat. Ott-jártunk. kor éppen arról cikkezett az újság, hogy ..a Kovács utca 36 szám alatt Tinódi Lantos Sebestyén házát fel kellene újítani”. Erre jegyezte meg a város elnöke: „Még min­dig nem sikerült annyi pénzt biztosítanunk a műemlékvé­delemre, hogy elégedettek le­hetnénk.” De számon tartják a fel­adatokat és törekednek megvalósításukra... ☆ A távolság kitérőkkel — ezer kilométer Pozsonytól Kassáig, de minden kilomé­teren éreztük, tapasztaltuk a szívélyességet, a barátsá­got. Kérdeztek és érdeklőd­tek: mi a véleményünk .mindarról amit láttunk szer. te az országban nyolcnapos utunk során. Röviden vála­szoltunk: Csak így tovább! (Vége) Áz oktatásügy negyedik ötéves terve A Pedagógusok Szakszer­vezetének központi vezetősé­ge pénteki ülésén amelyen dr. Csűrös Zoltán elnökölt — dr. Polinszky Károly az oktatásügy negyedik ötéves tervidőszakban várható fej­lődését ismertette. Elmond­ta, hogy a következő terv­időszakban több mint 11 milliárd forintot költenek kulturális célú beruházások­ra — ennek 82 százaléka az oktatás, 18 százaléka a nép­művelés fejlesztését szolgálja. A óvodai ellátás jelenlegi színvonalának fenntartása — az új lakótelepeken épülő gyermekintézményekkel együtt — országosan 36—38 ezer hely létesítését követeli meg. Az egyes megyék kö­zötti egyenletesebb ellátott­ság érdekében, a beruházá­sok elosztásánál előnyben részesítik Borsod, Pest. Zala és Szabolcs megyét. — A rendelkezésre álló erőforrá­soknak körülbelül a felét az említett területeken használ­ják majd fel. Az általános iskolákban a tanulók száma 1970-i» mint­egy 30 ezerrel csökken, s •1973—74-ben lesz a legala­csonyabb. A megyék a lakó. telepeken épülő ezerhárom­száznyolcvan osztálytermen felül több mint ezer tante­rem és csaknem hétezer kol­légiumi helv létesítését ter­vezik. A felépülő új tanter­mek nagyobb része a kör­zeti iskolahálózat fejlesztését, illetve „ városi iskolák zsú­foltságának csökkentését szolgálja. Könnyűipari kiállítás Moszkvában Már néhány éve egymást követik a nagy nemzetközi kiállítások a moszkvai Szokolnyiki parkban. A mostani alkalommal 22 or­szág több mint 700 különbö­ző cége június 2-ától legjobb könnyűipari gépeit és ter­mékeit mutatja be. A szakmai kiállításon a szocialista országokon kívül jelen vannak Ausztria, Bel­gium, Olaszország, Finnor­szág. Anglia, NSZK, Japán és több tengerentúli ország cégeinek képviselői is. A könnyűipari gépeket és áru­kat 30 pavilonban he­lyezik el. A kiállítók közül legna­gyobb helyet a Szovjetunió foglalja el- Széleskörűen mu­tatják be a különböző gyap­júipari termékeket, a lenfonal előállításához szükséges új szalagberendezéseket és több modern varrógépet. Különle­ges helyet kap az elektro­mechanikus és programozott vezérlésű automatasor és több más automatizált be­rendezés és műszer. A magyar kiállítók kö­zött szerepel a Metrimpex és a Pannónia Külkereskedelmi Vállalat, amelyek különböző bőripari és cipőipari gépeket, valamint textilipari berende­zéseket mutatnak be. A ki­állított gépek között szerepel egy szovjet—magyar cséve- váltó automata is. A szocialista országok kö­zül Jugoszlávia, NDK, Cseh­szlovákia, Bulgária szakmai kiállítói is jelen vannak a Szokolnyiki parkban. Szak­mai körökben az NDK be­mutatók mindig nagy érdek­lődést váltanak ki. Most a kötöttárukat előállító gépe­ket mutatják be. Nagy elis­merést váltanak ki a cseh ellenőrző-mérő műszerek is. A bolgár könnyűipart a Technoexport Külkereskedel­mi Vállalat mutatja be Moszkvában. A kiállítással egyidőben ruha és cipőbemutatóra ke­rül sor és több tudományos szimpóziumot is rendeznek. Előre láthatólag csak a szo­cialista országokból több mint 3000 szakember látogat­ja meg a kiállítást. (KS—APN) 30 ország vásárolja a lengyel orvosi berendezéseket Lengyelország az orvosi berendezések és műszerek komoly exportőre. A meg­rendelők között a világ har­minc országa szerepel: a szo­cialista országokon kívül számos nyugatnémet, angol, dán, svéd és olasz cég. A len­gyel orvosi berendezéseket ismerik Ázsia ég Afrika or­szágaiban is: Törökország fogorvosi rendelők berende­zését, Pakisztán pedig elekt­romos orvosi készülékeket vásárol. Lengyelország leg­nagyobb exportmegrendelé­sei közé tartozott több ecua­dori kórhá7 teljes berendezé­sének legyártása és szállí­tása. A Csád Köztársaság 1970. évi költségvetése A Csád Küztársaság nem­zetgyűlése által ez év január végén jóváhagyott állami költségvetés az 1969. évi 12 milliárddal szemben 13 456 millió afrikai frankban álla­pítja meg a kiadások elő­irányzatát A kiadások a becslések szerint mintegy 1,7 milliárd afrikai frankkal ha­ladják meg a bevételeket. A katonai célokat szolgáló ki­adások 3,9 milliárd frankot tesznek ki — az 1969-es 2.7 milliárddal szemben, azaz valamennyi adóbevétel 33 százalékát- Az eszközökkel való takarékoskodás és az ország pénzügyi helyzetének konszolidálása céljából a kor­mány tárgyalásokat szándé­kozik folytatni külföldi hite­lezőkkel a velük szemben fennálló összesen 500 millió afrikai frank értékű tartozás 1970—71-ben esedékes tör­lesztésének elhalasztásáról. Előirányozták az államappa­rátus kiadásainak 5 százalé­kos csökkentését és a7 adók felemelését is. A költségvetés deficitjének fedezésére a kormány kénytelen lesz kül­földi államokhoz — elsősor­ban Franciaországhoz — for­dulni segítségért. Iparvállalatok építése Líbiában 1969. júliusában Homs vá­rosában üzembe helyezték a 350 tonna napi teljesítményű cementgyárat. A gyár építé­sét a Nemzeti Cementipari Társulat (részvényeinek 88 százaléka állami kézben van) hajotta végre. A7 építkezés értéke 3,5 millió líbiai font. Feltételezés szerint a gyár napi teljesítménye elérheti az ezer tonnát, s ezzel az or­szág szükségleteinek 40 szá­zalékát fedezheti. A hazai nyersanyagkészletek 50 esz­tendőre elegendők a folya­matos cementgyártás biztosí­tásához. 1968-ban Líbia 3,7 millió líbiai font értékű ce­mentet importált. Évi 100 000 tonna kapacitá­sú téglagyár építését tervezik Zanzurban- A gyár csaknem teljes mértékben ki tudná elégíteni Líbia téglaszükség­letét. Az építkezést a „Na­tional Industrial Metall Co” állami társulat végzi. A népgazdasági beruházások programja Malawiban A Malawi Köztársaság kormánya nemrégiben rész­letes adatokat hozott nyilvá­nosságra az ország három­éves (1969—1971) gazdaság- fejlesztési tervéről, amelynek során összesen 545 millió francia frank beruházását irányoznak elő a népgazda­ságba. A beruházások legna­gyobb hányada — 132 millió francia frank az útépítések finanszírozására szolgál. A vasútforgalom feljesztésére 111 millió francia frank jut. Ezen belül elsősorban a Na- kal kikötőig terjedő vasútvo­nal megépítése — amely egy­magában 93 millió francia frankba kerül — valamint 31 millió francia frank érték­ben vasúti gördülőanyagok vásárlása képezi a fő felada­tot. A mezőgazdaságban a há­roméves terv időtartama alatt 93 millió francia frank beruházását irányozták elő, hogy befejezzék az 1968-ban megkezdett három óriási ob­jektum építését. Több mint 200 000 hektár föld művelhe- tővé tételét vették tervbe, aminek eredményeként meg­kétszereződik Malawi műve­lés alá vont földterülete. A malawi-i kormány által ki­dolgozott mezőgazdaságfej­lesztési program az elkövet­kező tíz' év alatt a mezőgaz­dasági termékvolumen 280 millióról 467 millió francia frankra történő emelését tűzi ki. A nemzeti oktatási rend­szer fejlesztésére a tervidő­szakban 61,5 millió francia frank előirányzat szerepel. A kormány ennek nagy részét hitelek formájában reméli elő­teremteni a Nemzetközi Újjá­építési és fejlesztési Banktól és Angliától. A terv három évében a lakóházépítésbe 31, az állattenyésztésbe, a halte­nyésztésbe és az erdőgazdál­kodásba ugyancsak 31, a hír­közlési eszközök fejlesztésébe pedig 19,5 millió francia frank beruházást eszközöl­nek. A gazdasági fejlődés konszolidációja Kinshasa-Kongóban A kongói Nemzeti Bank nemrégiben tett közzé jelen­tést az ország gazdasági hely­zetéről és fejlődéséről az utóbbi két évben, illetve a valutareform óta eltelt idő­szakban. E jelentés értelmé­ben 1968-ban a brutto ter­mék 8 százalékkal emelke­dett, 1969-ben pedig az emel­kedés 6 százalékot tett ki. A nagyfokú növekedést 1968-ban a mezőgazdaságra nézve rendkívül kedvező időjárási viszonyokkal magyarázzák, mialatt 1969-ben ezek kedve­zőtlenebbek voltak. Ezt rész­ben az érctermelésnek az 1968. évihez viszonyított 10 százalékos növelésével pótol­ták. Megállapítást nyert, hogy 1969-ben több bányá­szati koncessziót bocsátottak ki és ez kétségtelenül kedve­ző kihatással van a jövő érc­termelésére. Ezzel szem­ben az ipari- és kisipari ter­melés még nem mutatja az intenzív fejlődés jeleit, ami azt jelenti, hogy még nem eléggé tértek magukhoz a pénzreform óta. A Nemzeti Bank külön hangsúlyozza, hogy a megva­lósított gazdasági fejlődés a politikai normalizálás követ­kezménye. A megoldandó problémák: új munkahelyek létesítése a munkanélküliség abszorbeálása céljából és a beruházások szorgalmazása, különös tekintettel a terme­lési célokra. A legtöbb re­ményt az állami jövedelmek növeléséhez fűzik, ami lehe­tővé tenné a beruházások növelését is. A jövedelmek növelése viszont a magas rézárakhoz fűződik, amelyek hozzájárultak az 1969. évi adóbevételek 45 százalékos emelkedéséhez. Ez lehetővé teszi egy olyan állami beru­házási program létrehozását, amely módot nyújtana az in­gái vízierőmű-acél-vegyi komplexum kiépítésére. Végül a jelentés megálla­pítja, hogy még nem jöttek létre a stabil gazdasági fejlő­dés és növekedés összes szükséges feltételei, mert sem az államgépezet, sem a gazdaság még nem működik kielégítően ahhoz, hogy min­den tartalékot mozgósíthas­son. j A Jászberényi műszerész ktsz-ben különböző reléket, csen­gőket, valamint a budapesti telefongyárnak kapcsolókat készítenek. Képünkön Torma Erzsébet telefonkapcsoló összeszerelé­sén dolgozik. A Ziar Nad Hronom-i Szlovák Nemzeti Felkelés kombinátja

Next

/
Oldalképek
Tartalom