Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-22 / 118. szám

1970. május 22;

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

KALAPOT NEKIK

Összefogás a víz ellen

Ä régi szolnoki vásártéren, mikor délutánra vége lett a nagy alkuknak, az utcaseprők mindig nevetgéltek; na, itt besenyszögiek jártak. Más falubeli emberek szekerei után lucerna, meg széna töredék maradt ott. a besenyszögi szekerek helyén pedig törek.

Rongy föld, sziki föld a besenyszögi. A Szatmáry káptalan — tizenkétezer holdja volt itt — csupán negyven—nyolcvan kiló búzáért adta haszonbérbe a földet. Még ez se nagyon vonzott senkit. Volt, hogy májusban, júniusban se tudtak rámenni a földre, ott maradt parlagon. Két-há- rom évig termeltek valamicskét rajta, a harmadikban, negyedikben hagyták ugaron. Mint a honfoglalás utáni magyarok gazdálkodása idején. Ha valaki megpróbált kifogni rajta. a szik kíméletlenül agyonvágta.

Mikor negyvenötben Danyi János és földosztó társai 17 ezer hold földet mértek ki a besenyszögi határban, huszonöt—harminc holdjával osztották. Olyan is volt, aki 40 holdat kapott. Ki, menynyit akart. Még rá is lőcsölték. Lévai György 25 holdat íratott a Homorszögön. Mondták neki;

— Tegyél még rá Gyuri. Ennyi földön nem élsz meg a nagy családdal.

Jász János, a szövetkezet mostani párttitkára községi titkár volt mikor kijött a kuláklista. Akinek 25 holdnál többje van, az kizsákmányoló. Írtak, fellebbeztek a besenyszögi vezetők, hogy ez nem igazság, mert itt még 40 holdja is lehet valakinek, s akkor is szegény ember. Harminchét újgazda került a kuláklistára, köztük Lévai György is. Demokratikus ku- lákoknak hívták őket.

Makai Mihály, a Kossuth Tsz tejeskocsisa végigcsinálta ezt a küzdelmes életet. Dolgozott az uradalomban, volt újgazda, árkot ásott, hogy javítsa a földet. Négy esztendeje beépítette egyablakos tanyáját a faluba, a tisztási földekre. Akkor kicserélte a bútort is. Akik otthagyják az egyablakos tanyákat, az egyablakos kis házkat. mindjárt bútort is vesznek, ahogy telik rá. Mindenestől leszámolni a régi maradékkal. A tisztási

földeket nemrég osztották ki a falu szélén, a Millér partján, házhelynek. A százhatvanból nyolcvanat már beépítettek. szép kétszobás lakásokkal. De a község 1351 lakásából még 62 a konyha nélküli, s 1136 az egyszoba, konyhás lakás. Az Árpád utcában még láttam kerítés nélküli házakat, s még a fő utcáról is lelátni egyablakos, szűk kis vályoglakásokra. Évente huszonöt—harminc új ház épül már. Popovics Antal főagronómussal jártunk Lévai Gyuri bácsi, a ,,demokratikus kulák” házában. Szövetkezeti nyugdíjas. Három éve épített családjával gyönyörű lakást az Árpád utcában. Popovics Antal agrármérnök Nádudvarról származott ide.

— Hogy mi volt itt, mikor még mi idekerültünk? Az első lakásunk körül volt ei.y kis kert. A feleségem művelte egész évben, aztán nem termett semmit. Azt mondta, azonnal pakoljuk, ezen a földön nem lehet megmaradni. A nagy szegénység nyomai nyomasztóak voltak még akkor. Sanyarú, zord élet volt itt.

Mikor már a falu szélén jártunk, egy takaros kis ház kapuján ránk kiabáltak.

— Befelé, hozzám.

Kosaras Károly egykori tsz-elnök, párttitkár, s még korábban cselédember a szép ház gazdája, régi ismerősöm.

— Mi van, Károly bátyám?

— Mi lenne? Leszázalékoltak. Asztma. Vissza nyúlt a régi világ, ősszel az esőkben, nappal szántottam, vetettem, este lefektettem a családot, éjszaka kimentem répát szedni. Csak így lehetett megélni.

Horváth János tsz-elnököt megállították az utcán.

— Elnök elvtárs, magát még jobban szereti anyám, mint engem.

Akkor volt ez> mikor a szövetkezet két évtizedes jubileumát ünnepelte, s kétszázezer forintot osztott ki az öregeknek, a nyugdíjasoknak, a járadékosoknak. A kis járadék itt valóban kicsi járadék. A ház körül csak nagyon kevés helyen terem meg valami. Alighanem a besenyszögi Kossuth Tsz az egyetlen a megyében, amelyik nem termel kukoricát. Nincs hol.

— Még háztájit se sikerül -rendesen kiosztani mindig. A Kovácsiban szoktuk kiadni, de az is olyan föld, hogy nagyon sokat terem, vagy semmit. A 12 ezer hold birtokból 7 ezer holdon történt már talajjavítás. Biztos, hogy rekord. Sajnos, szomorú rekord ez nekünk — vélekedik Popovics Antal.

Még hét éves' programjuk van a talajjavítás befejezésére. Még mindig egy évtized, mire sikerül a besenyszögi sziket igazán termővé tenni. Párhuzamosan a belvízvezetéssel. Ezen a tavaszon is 1600 holdon állt meg a víz. Néhol 10—20 centi magasan hullámzott. A sziken gyorsan összeáll a tócsa. Harminc —negyven ember vezette naponta, mire odáig jutottak, hogy legfeljebb 160 holdnyi vetést vitt ki. A belvízlevezető rendszer kiépítését négy és félezer holdra tervezik. Évek óta csinálják. Sokat kapnak a7 államtól, ehhez is a talajjavításhoz is.

— Egy tsz-elnök barátom azt mondta, ez már hazár- dirozás, amit mi csinálunk — meséli az elnök. — Olyan a fejlesztési ütem, hogy ebben az évben 18,5 milliós beruházással például veszteségesre terveztük a gazdálkodást. Na, úgy kell ezt érteni, hogy tavaly 9,5 millió forintot tartalékoltunk, s ez természetesen fedezet. Tudjuk mi, hogy ilyen ütemben kockázatos a fejlesztés. Nincs más kiút. Az utolsó 24 órában vagyunk. A sziki embernek, a besenyszögi embernek is méltó életet kell teremteni.

Horváth János agrármérnök elnök egyébként a hu- szonharmadik tsz-elnök a faluban. Erre se igen lehet példa az országban. Nagy álma: bebizonyítani, hogy a sziken is lehet szépen élni, mai körülmények között.

Tavaly épült fel a lucernaszárító üzemük. Lucernalisztet gyártanak. Kétezer hold lucerna. Szépen hoz. S a növény gyökerej mélyre hatolnak a szikbe, lazítják a talajt, javítják. A másik nagy vállalkozás, a legelőtelepítés. Van vagy ezer hold, amit hiába csigáznak nem lesz jó szántóföld soha. Visszatelepítik legelőnek. Tavaly 250 holdat már betelepítettek.

A legelők látják majd el a szarvasmarhát és a juhot.

••

Ülést tartott az ár- és belvíz- védekezési területi bizottság

Épül az új szakosított telep, s a gödöllői egyetem fáradozásával olyan juhfajtát tenyésztenek itt ki, ami a világpiacnak is megfelel, s Be- senyszögön is legjobban hasznosul. Búzából tavaly 19,5 mázsát termeltek holdanként. Erre még nem volt példa a négy—öt mázsás terméshez szokott faluban. A tagonkénti jövedelem 6200 forint volt még 1962-ben, tavaly pedig 22 ezer forint már.

Az idei tervtárgyaló közgyűlésen arról is beszéltek, üdülőt vásárolnak a Balatonon, meg autóbuszt, ami viszi, hozza az embereket. Évente kétszáz ember juthat el oda.

Azt mesélik a besenyszögi parasztembert nagyon tisztelték a környéken mindig. Ügy mondták: kalapot neki, mert besenyszögi. Kalapot nekik. Mert irtóztató küzdelemmel átalakítják a sziket és életüket.

Borzák Lajos

Csütörtökön a Kereskedelmi- Pénzügyi- és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága és a megyei tanács kereskedelmi állandó bizottsága együttes ülést tartott. A résztvevők jelentést fogadta^ el megyénkre vonatkozóan arról, hogyan alakult tavaly az áruellátás, milyenek voltak az árak, megfelelt-e az áruk minősége a követemények- nek, érvényesült-e a fogyasztói érdekvédelem?

A tanácskozáson a kereskedelmi szakemberek alaposan megvitatták ezeket a kérdéseket és megállapították, hogy megyénk bolti kisTegnap délelőtt 9 órakor a megyei tanács vb termében ülést tartott az ár- és belvízvédekezési területi bizottság. Az ülésen megjelent Csáki István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Szolnok megyei pártbizottság első titkára, dr. Mondok Pál, a Pest megyei tanács vb-el- nöke, Berecz István, a Heves megyei tanács vb-elnök- helyettese, Fodor Mihály, a Szolnok megyei tanács vb- elnöke, a területi bizottság vezetője, valamint a védekezésben résztvevő szervek számos képviselője.

Legnagyobb árhullám 1932-ben

Hegedűs Lajos, a Közép- tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője beszámolt a kialakult árvízhelyzetről, valamint az eddigi védekezésről. Bevezetőjében ismertette az eddig mért legnagyobb árhullámokat. Ezek szerint Szolnokon Í932-ben volt a legmagasabb a Tisza vízállása, amikoris elérte a 894 centimétert.

Ezek után az áprilisi ár során végzett védekezési

kereskedelmi forgalma tavaly 9,2 százalékkal haladta meg az előző évit. ennek ellenére azonban elmaradt az országos átlagtól. A ruházati forgalom sem alakult egyenletesen. Ennek jelentős mértékben mennyiségi és a választékhiány állta útját. Vegyesiparcikkekből sem érte el a forgalom az előirányzottat. Az országos átlagtól pedig több mint 4 százalékkal elmaradt.

Az elmaradás okai közül a tanácskozás sokat szóvátett. Többek között azt, hogy a különböző beszerzési, tárolási stb. nehézségek állandóan gátolták a jó ellátást.

munkálatokat ismertette, amelyek mintegy 20 millió forintot emésztettek fel. A beszámoló további részéből megtudtuk, hogy a vízügyi igazgatóság területén egy tizenkét fős szakértői csoport végzi munkáját a leghatékonyabb védekezési mód kidolgozására. Folyik a tiszaligeti körgát erősítése, a víz szeny- nyeződését pedig vasárap óta az egész Tiszán állandó figyelemmel kisérik. Aggodalomra nincs ok, a szennyezett ár nem veszélyeztet az igazgatóság területén.

Mi újság Kiskörén?

A kiskörei építkezés körtöltéseinek külön védekezési terve van. Itt a legfontosabb feladat a talajvízszint süly- lyesztő berendezések zavartalan működésének biztosítása. A Tisza meder felőli mélykútsor szivattyúi képesek biztosítani a víztelenítést. A védekezéshez elegendő védanvag és ember «áll rendelkezésre.

Az ülés résztvevőinek véleménye megegyezett abban, hogy bár a veszély nagy ám a résztvevő szervek kialakult együttműködése biztosíték az eredményes védekezéshez. Az 1888 óta számontartott 21 árhullámból 7 1962-től vonult le a Tiszán.

A tegnapi vízállások

A Tisza tegnap a Tokaj feletti térségben tetőzött. A vízállás 8 órakor 855 centiméter volt, mely 17 centiméterrel alacsonyabb az eddig mért maximumnál. Ebből a vízállásból, valamint a Maroson eevidejűleg levonuló rendkívül magas árhullám hatásából következtetve az igazgatóságunk területén a Tisza legmagasabb vízállását megközelítő szintekkel kell számolni.

A védelmi tervnek megfelelően eddig 3100 méteres szakaszon homokzsák támaszbordák elhelyezésére került sor az átázásra hajlamos helyeken. A hullámverés ellen mintegy tízezer méternyi szakaszon védőanyagot raktak le, köztük mintegy 900 négyzetméternyi fóliát.

Majoros Károly:

Agrárértelmiség it és közművelődés

Hogyan lehetne röviden összefoglalni á mezőgazdasági értelmiség szerepét a parasztság öntudatának formálásában?

1. Segítse elő, hogy a parasztság otthonosan érezze magát új környezetében, a kollektív gazdaságban. Erősítse azt a tudatot, mely szerint a kollektív gazdaság minden tsz-tag saját tulajdona is egyben.

2. Sajátos feladat, hogy a

régebben stabilizálódott falusi értékek előtt járjon politikailag, világnézetben,

életvitelben, szemléletben, ízlésben egyaránt. Tehát az új szocialista értékrendek kialakulását segítse, azt reprezentálja. Legyen aktív nevelője a kollektív gazdaság dolgozóinak.

3. Legyen véleményvezér, töltsön be felerősítő szerepet a párt politikájának hangoz- íatásában és terjesztésében. Segítse az átmeneti értékrendek gyorsabb változását. A párt politikáját, mint sajátját terjessze és hirdesse. Mint szakember, szakismeretével, magatartásával, élet- felfogásával nagyban befolyásolhatja az új arculatú parasztság kialakulását.

4. Gyorsítsa meg a hagyományos falu átalakulását. Az új, szocialista valóság győzelme a gondolkodásban, a paraszti életvitelben és magatartásban még csak részben történt meg. A régi hagyományos falvakban természetes volt, hogy ugyanaz a munkahelyi főnök és ugyanaz a családfő is egyben. Tehát az apa a munkában is parancsolt, de otthon is az övé volt az utolsó szó. Csaknem minden esetben a munkahelyi közösség és a családi közösség is egybeesett. A kisparaszti gazdaságban természetes volt a családi művelés. Nyilvánvaló, hogy így a parasztember munkát, világnézetet nem önmaga választott. A munkát az apa, a világnézetet a családi környezet adta a maga szűrő szerepén keresztül. Talán azt sem túlzás hozzátenni, hogy a paraszt- ember még házastársat sem mindig maga választott, mert a gazdasági viszonyok szigorúan behatárolták azt a környezetet. ahonnan választhatott magának élettársat.

Igaz ugyan, hogy ma már a munkahely és a család vezetője nem mindig ugyanaz. Az is tény, hogy a munkahelyi közösség és a családi közösség nem esik egybe. De életvitelben, magatartásban, párválasztásban, a másokhoz való viszonyban bizony még sokszor ugyanaz a régi gondolkodásmód érvényesül. Tehát az új gondolkodás győzelmének még csak a kezdetén tartunk.

5. A leglényegesebb talán, hogy segítse a tsz demokrácia hatékonyabb kibontakozását. Ennek feltételei már régen adottak a termelőszövetkezetekben. Azonban a mezőgazdasági értelmiségi* is hárul az a feladat, hogy minél többen éljenek is a demokráciával. Ma még nem mondhatjuk el, hogy mindenki tódul a demokrácia asztalához. A vele való élés lehetőségét és szükségességét tudatosítani nagyban a mező- gazdasági értelmiség munkája is.

Milyenek a feltételek?

Vajon ezek megvalósításához adottak-e a feltételek? A válaszunk egyértelműen az lehet, hogy igen. 1969-ben Szolnok megyében a főagro- nómusok 72 százaléka egyetemet, 26 százaléka pedig mezőgazdasági technikumot végzett. — Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdaság vezető posztjain 98 százalékban olyan szakember dolgozik, akik meg tudják a fenti feladatokat valósítani, vagy legalább is azt elő tudják segíteni.

A főagronómusok 78 százaléka párttag. Tehát politikai arculatuk is olyan, amely a fenti feladat megoldására serkenti vagy talán azt is

mondhatnánk, kötelezi őket.

A tennivalók végrehajtása szubjektív feltételeinek megteremtésében sokkal több pótolnivaló van. Ugyanis a mezőgazdasági szakemberek célirányos, átgondolt, tudatformáló tevékenysége viszonylag gyenge. Ezt természetesen csak egy oldalról lehet megközelíteni úgy, hogy a kapott vagy a ráháruló adatformáló feladatot milyen szinten oldják meg. Tehát a feladat és a megoldás viszonya lehet a mérték. Jelenleg a tudatformálás területén a mezőgazdasági szakemberekre háruló feladat és a megoldás szintje nincs úgy szinkronban, mint a kapott gazdasági feladat és annak végrehajtása.

Gond számunkra az is. hogy a mezőgazdasági szakemberek az előrelépést gyakran nem a termelőszövetkezetekben keresik. Tehát nem kötődnek szorosan a kollektív gazdasághoz és szubjek- tíve éppen ezért a kultúrpolitikai feladatokat nem, vagy csak részben vállalják magukra. A Hazafias Népfront felmérése szerint a Nagykunsági Tsz Szövetség területén a szakemberek 73.2 százaléka három évnél rövidebb ideje dolgozik a növénytermesztésben, az állattenyésztésben pedig 77,6 százalék ugyanez az arány. Viszont az elmúlt három évben a Szolnok megyébe érkező, egyetemet végzett szakemberek közül már csak 22,8 százalék távozott el a kollektív gazdaságokból. Egy következő szubjektív tényező, amely a tudatformáló feladatok megoldását nehezíti, hogy a termelőszövetkezeti beosztások iránt nincs nagy érdeklődés a mezőgazdasági szakemberek részéről. Ennek okai között nyilvánvalóan közrejátszik, hogy nagy a fizikai megterhelésük és csaknem korlátlan a munkaidejük. A Hazafias Népfront felmérése alapján ez átlagban heti 61 óra. Társadalmi rangjuk is viszonylag alacsony. Alacsonyabb, mint más azonos végzettségű szakembereknek. Persze ebben azt is látni kell, hogy a7 új mezőgazdasági szakemberek tömeges képzése tulajdonképpen az utóbbi években indult

meg, így bizonyos idő kell még ahhoz, hogy társadalmi rangjuk az orvoséhoz vagy pedagóguséhoz hasonló legyen.

Megtalálható időnként a munkahelyi sajátosság eltúl- zása is. Általában arra hivatkoznak, hogy társadalmi kapcsolataik azért vannak alatta más értelmiségi rétegekének, mert nehéz a munkakörük. Nem vitás, hogy a munkahelyi körülményeik nehezek. De egyoldalúság, ha a hasonlítás mindig csak a kedvezőbb körülmények között levő értelmiséghez történik. a pedagógusokhoz, orvosokhoz, vagy a tanácsi dolgozókhoz. Legalább ilyen mostoha munkakörülmények között dolgoznak az olajbányászok, kultúrmérnökök és sorolhatnánk még tovább is.

Miért kell ezekre a jelenségekre odafigyelni? Azért, mert így a mezőgazdasági értelmiség a ma falujában rá váró sajátos értelmiségi feladatokat — kultúráiig tevékenység, nevelés, példa az életvitelben új szocialista szokásrendek kialakítása — csak részben tudja megoldani. Ma még gyakran nem is tekinti sajátjának ezeket a tennivalókat. Ekkor viszont a gazdasági tevékenységen túl vagy azon kívül nem is foglalkozik azokkal a sajátos értelmiségi feladatokkal, amelyek minden értelmiségi réteg számára kötelezőek és a szocializmus építése során az új értelmiséggel szemben ej is várták# ' , , *

Az országos átlag alatt

Ülésezett a KPVDSZ megyei bizottsága