Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-20 / 116. szám

197Ő. május 20.' SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nilyen a ma ifjúsága ? Mint ahogyan arról már keddi lapszámunkban beszá­moltunk: május 18-án a megye ifjúságának helyzetéről, a párt ifjúságpolitikájának néhány megyei tapasztalatáról, valamint az MSZMP KB a párt ifjúságpolitikájának né­hány kérdése Című határozatának végrehajtását szolgáló intézkedési tervről tárgyalt többek között a Szolnok me­gyei pártbizottság. A téma jelentőségéhez mérten feltétle­nül szüksékesnelc tartjuk, hogy bővebben ismertessük a szóbeli és írásos előterjesztésekben foglaltakat, a felszóla­lásokban megfogalmazottakat. Bár korántsem igényelhet­jük a teljességet — egy cikk kerete azt nem teszi lehe­tővé. 136 most végző mezőgazdasági szakembert kéznek megyénk közös gazdaságai Sokan megkérdezték a Központi Bizottság ülése után: miért vált szükségessé, hogy a KB most e témával foglalkozzon? Vannak, akik már olyan következtetésre jutottak, hogy azért, mert baj van nálunk az ifjúsággal. Azt mindjárt elöljáróban kijelenthetjük: nem erről van szó. Mint ahogyan Vad András a megyei pártbizott­ság osztályvezetője a napi­rend szóbeli ajánlásában el­mondta: ,,A szocializmus építésében bekövetkezett elő­rehaladás, az új feladatok, új igények azok, amelyek első­sorban indokolták e kérdés szélesebb körben történő ta­nulmányozását. Ugyanakkor az is lényeges, hogy az ifjú­Sokszor téma a fiatalok és az idősebbek körében arról vitatkozni: milyen is a ma ifjúsága. Feltétlenül a Köz­ponti Bizottság határozatát, illetve a megyei pártbizottság ülésén elhangzottakat kell, hogy elfogadjuk, amikor vá­laszt adunk e kérdésre. An­nál is inkább, mivel a széles­körű vizsgálatok — amelyek e témában történtek — mind azt bizonyítják: a ma élő if­júság gondolkodása, általá­nos emberi tulajdonságai, er­kölcsi magatartása többségé­ben helyes irányban fejlődik. A fiatalok többsége a szocia­lizmus híve, bízik jövőjében. Támogatja a párt politikáját, tetteivel bizonyítja, hogy azt sajátjának érzi. Megyénk ifjúságára is egy­re inkább az jellemző, hogy munkájukban, emberi kap­csolataikban, magánéletük­ben megfelelnek a társada­lom által támasztott követel­ményeknek. Döntő többségük becsülettel helytáll a termelő­munkában, munkájukkal, magatartásukkal kivívják az idősebbek, az állami és a tár­sadalmi szervek vezetőinek elismerését. Ezt bizonyítják például a szocialista munkaversenyben elért eredményeik, a Tanács- köztársaság kikiáltásának 50. évfordulójára tett munkafel­Á munkás- és parasztfiata­lok, a tanulóifjúság erkölcsi, politikai arculatának pozitív irányú fejlődésére jelentős hatással vannak azok a poli­tikai akciók, melyeket évről évre a KISZ-bizottságok és szervezetek szerveznek. Pél­dául: a Forradalmi Ifjúsági Napok, az 50. és a 25. jubi­leumi évfordulók akciói, a ,,Vádoljuk az imperializ­must!”, a vietnami békeak­ciók. Az elmúlt három évben ezekben a fiatalok ezrei vet­tek részt. Ezidő alatt több mint 4 millió forintot fizet­tek be a szolidaritási csekk­számlára. Az „Adj vért Viet­namnak!” akció során 1968- ban 600 liter vért gyűjtöttek össze. A KISZ Központi Bi­zottság „tranzisztor” akció­jára válaszul mintegy 800 rá­dió" árát fizették be a megyé­ben dolgozó fiatalok. És, hogy a magyar fiatalok­ban él a szolidaritás érzése má? népek iránt, él a prole­tárinternacionalizmus eszmé­je, azt a vietnami emberek is jól tudják. A pártbizottsági Viszont az is igaz, hogy a ma élő ifjúság a szocializmus viszonyai között nőtt fel és ennek eredményeit természe­ság szerepe, a társadalomban elfoglalt helye — mint a jö­vő társadalom felnőtt nem­zedéke — nagyon fontos a párt számára. Átfogóan 1957- ben, az ellenforadalom után határozta meg pártunk az ifjúság között végzendő po­litikai munka feladatait. Az elmúlt éveket vizsgálva meg­állapíthatjuk: ez a politika helyes volt, biztosította ifjú­ságunk szocialista szellemű nevelését Ez akkor is igaz, ha korábban és most is vol­tak és vannak az ifjúság egyes csoportjainál olyan je­lenségek, amelyek nem kívá­natosak. Az ifjúság többségé­re azonban az jellemző, hogy szocialista szellemben nevel­kedik, él és dolgozik. A fiatalok többsége a szocializmus híve ajánlásaik is. Évről évre töb­ben kapcsolódnak be a mun­kaversenybe. Csak példának néhány szám: míg 1967-ben 13 250 fiatal versenyzett, ad­dig 1970-ben már harminc­ezer. Növekedett a fiatalok részvétele a szocialista bri­gádmozgalomban is: 1964-ben még 147 brigádban 1870, 1969-ben már 484 brigádban 5396 fiatal dolgozott. Nagy számban vesznek részt a fia­talok a KISZ-szervezetek által kezdeményezett különböző termelési mozgalmakban, mint például a „Szakma Ifjú Mestere”, közgazdászok klub­ja fiatal traktorosok vetélke­dője, ifjú állattenyésztők versenye. Közülük számosán részesültek már eddig is jó munkájuk elismeréseként kü­lönböző kitüntetésekben. S míg a dolgozó ifjúság az üzemekben, termelőszövetke­zetekben, hivatalokban, in­tézményekben, addig a tanu­ló ifjúság az iskolában telje­síti kötelezettségét. Javultak tanulmányi átlagaik, csök­kent az osztályismétlők szá­ma. A tanulás mellett évente 1500—1600 fiatal vesz részt megyénkből a nyári építő­táborozásokon. Az őszi aktív szünetben — főleg a mező- gazdasági munkákban — évente mintegy ötezer tanuló vesz részt. ülésen felszólalt Csémi Ká­roly altábornagy, az MSZMP KB tagja, néphadseregünk vezérkari főnöke, elmondta: amikor a közelmúltban Viet­namban járt, szinte minden ott élő ember szóvá tette ne­ki, ismerik, tudják mit tesz­nek értük a magyar fiatalok, s véleményük, hogy pártunk igaz hazafiságra neveli ifjú­ságunkat. Arról is beszélt Csémi Károly, hogy a hadse­regben hogyan teljesítik kö­telezettségeiket a fiúk, példá­nak említette napjaink tra­gikus történéseit — az árvízi katasztrófát — ahol hősies helytállással dolgoznak éjt nappallá téve a katonafiata­lok. Kijelenthetjük, hogy me­gyénk ifjúságának hazaíisága is tettekben nyilvánul meg: munkában, a társadalmi rendszerhez való viszonyban, a katonai szolgálat példás, ön­tudatos teljesítésében, forra­dalmi hagyományaink tiszte­letében és ápolásában, a szü­lőföld szretetében. tesnek tartja. Ifjúságunkra döntően a szocialista társada­lom eszméi hatnak — ez jó dolog — de hiányzik náluk az új társadalmi rendszerért folytatott harc személyes él­ménye, taapsztalata, ami né­zeteikben, cselekedeteikben is mgnyilvánul. Egyeseknél például az elért eredmények nem kellő megbecsülésében, a szocializmus építése során jelentkező gondokkal, prob­lémákkal szembeni értetlen­ségben, türelmetlenségben is tükröződik. Vannak, akik mindezt ge­nerációk közötti vitának, meg nem értésnek fogják fel. Pe­dig nem erről van szó. Nem a fiatalok és az idősek ellen­téteiből, hanem társadalmi fejlődésünk problémáiból, az új és a régi harcából adód­nak ifjúságunk problémái. Ugyanakkor természetesen a korcsoportok között meglevő bizonyos megítélésbeli kü­lönbséget, ellentmondást sem lehet tagadni. Ez abból kö­vetkezik, hogy az ifjúság És ha már a fiatalok prob­lémái kerültek szóba, vizs­gáljuk meg azokat is köze­lebbről. Itt van például a bérezés. Bár a bérek mind az iparban, mind a mezőgazda­ságban emelkedtek, helyen­ként még mindig nagy arány­talanságok vannak a fiatalok és az idősebbek bérezésében. A vállalatok egy részénél nem minden esetben jut ki­fejezésre a végzett munka mennyisége és minősége a fiatalok anyagi elismerésé­ben. Különösen nem az épí- ■, tőiparban és a könnyűipari ' vállalatoknál. A kezdő szak­munkások, a fiatalkorúak be­sorolása, bérezése sokszor alacsony, nincs arányban szakképzettségükkel, munka­teljesítményükkel. A kívánt­nál nehezebb és lassúbb a fiatalok érdemük szerinti előbbrejutása is. Mindezeket az ifjúság úgy értékeli, hogy nem azonos az esély a fiata­lok és az idősebbek számára. Az anyagi ösztönzés torzu­lásai gátolják, késleltetik a fiatalok beilleszkedését az adott munkahely kollektívá­jába, csökkenti politikai ak­tivitásukat, rontja a munka- fegyelmet, hozzájárul az indo­kolatlan munkaerővándorlás­hoz. A munkásfiatalok szociá­lis helyzetét tekintve egyik legnagyobb probléma a la­káskérdés megoldása. Az igénylők közül legtöbb fiatal házas, akik kénytelenek ma­gas albérleti díjat fizetni, A gondok közé sorolhat­juk, hogy kevés az olyan hely, ahol ifjúságunk meg­felelő, kulturált viszonyok között töltheti el szabadide­jét — különösen falun és a vidéki városokban. Több he­lyen a művelődési otthonok vezetői és a KISZ szerveze­tek között nem a legjobb a kapcsolat. Ennek egyik oka, hogy a: művelődési házak alacsony költségvetésük miatt túlságosan ragaszkodnak a „pénzes” rendezvényekhez. És az ifjúság kalturális hely­zetének vizsgálatánál sajnos még hosszan lehetne sorolni a sürgősen megoldásra váró gondokat. Feltétlenül szólni kell még a KISZ-nek az ifjúság köré­ben végzett szervezeti tevé­kenységéről is. Sajnos a me­gye ifjúságának szervezett­sége még mindig alacsony — 38—40 százalékos. Leggyen­gébb a KISZ befolyása a mezőgazdaságban dolgozó fia­talok körében, legjobb a ta­nulóifjúságnál. Ezzel kap­csolatban Szurcsik István, a túrkevei Vörös Csillag Ter- melőszövei kezet elnöke jogo­san mondta: javulna a hely­zet, ha a munkahelyek veze­tői is jobban odafigyelnének a KISZ tevékenységére, — rendszeresen foglalkoznának a fiatalokkal, számonkémék KISZ munkájukat, s ha ott­hont adnának nekik. És is­mét hivatkozni kell Csémi Károly altábornagy felszóla­lására is: A KISZ szerveze­tek nem fordítanak gondot egyrészt mindig keresi az újat, a nagyobb önállóságot, másrészt: minden generáció­nak más és más az alapél­ménye, s ezek bizonyos mér­tékig megszabják látásmód­jukat, magatartásukat. Ez azonban nem jelentheti a nemzedéki ellentétek szük­ségszerű kiéleződését valló burzsoá nézetek igazolását. • Helytelen az a vélemény is, amely lebecsüli az ifjúság speciális jellegzetességét és az ifjúságban csak a felnőtt társadalom kicsinyített, né­miképp még éretlen, de lé­nyegében azonos mását lát­ja. A fiataloktól nem lehet megkövetelni, hogy felnőtt fejjel gondolkodjanak. Figye­lembe kell venni az életkori sajátosságokból eredő kü­lönbségeket. A politikai, a pedagógiai nevelő, az irányí­tó és szervezőmunkában az ifjúság sajátos problémáit is figyelembe kell venni. csakhogy valahol lakhassa­nak. Szolnokon helyesen al­kalmazza a városi tanács a KISZ-el együttműködve azt a módszert, hogy az épülő ál­lami és szövetkezeti lakások 20 százalékát a fiatal háza­soknak adják. Sajnos, a KISZ lakásépítési akció keretében ugyanakkor eddig mindössze 80 lakás épült fel. Ez nagyon kevés, különösen ha figye­lembe vesszük, hogy az elő­irányzat 1971-ig 250—300 la­kás felépítése. Az is igaz, hogy az építkezést gátolja a magas telekár, az építési ka­pacitás hiánya, a 6 százalé­kos kamatfizetés, nem utolsó­sorban, hogy magas összeget kell befizetniük az építkezés kezdetekor az építtetőknek. A tanulóifjúság körében is van gond — ezt egyébként Antalic Mariann mezőtúri gimnazista is szóvetette a pártbizottsági ülésen felszó­lalásában mint a KISZ me­gyei bizottságának tagja. — Nem kielégítő a kollégiumi ellátás sem a középiskolák­ban, sem a szakmunkásta­nuló intézetekben. Különö­sen nagy a gond e vonatko­zásban Jászberényben, Tö- rökszentmiklóson és Kun- szentmártönban. Azt viszont örömmel nyugtázhatjuk, amit Bárdi Imre, a megyei tanács vb elnökhelyettese felszóla­lásában elmondott: a megyei tanács vb, ismerve e nehéz helyzetet, az idén 1 millió forintot biztosít a hiányos kollégiumi ellátás javítására. arra, hogy a honvédségtől leszerelt fiatalokat visszahív­ják a lakóhelyükön működő KISZ alapszervezetekbe. Pe­dig ezek a fiatalok a hon­védségnél a KISZ tevékeny­ségére vonatkozóan is nagy tapasztalatokra tesznek szert. Mindez amiről most szól­tunk, csak néhány kiragadott része mindannak, amiről a megyei pártbizottság ülésén szó volt a megye ifjúságának helyzetével, a párt ifjúság- politikájának néhány tapasz­talatára vonatkozóan. Ám, hogy mindezt a további mun­kában jól hasznosítsuk, az idős és fiatal — az egész tár­sadalom közös feladata, ér­deke. (Tudósítónktól.) Még egy évtizede sincs, amikor szinte hatósági in­tézkedéseket kellett hozni egyes termelőszövetkezetek­nél a szakemberek fogadásá­ra, azok alkalmazására. Nem szívesen látták a fiatal szak­embereket, az is gyakori volt, hogy olyan munka- és életkörülményeket teremtet­tek részükre, melyek elriasz­tották őket. Termelőszövetkezeteink vezetői már néhány éve fel­ismerték a szakképzettség fontosságát. Igyekeznek a felnőtt dolgozók szakmai to­vábbképzését elősegíteni, s megszűnt az idegenkedés a fiatal szakemberek munká­ba állítása iránt. Korábban az egyetemeknek, techniku­moknak év végén nagy gondot jelentett a végzős hallgatók elhelyezése, most olyan gond jelentkezik: ho­gyan tudják kielégíteni az üzemek szakemberek iránti igényét. Termelőszövetkezeteink közül az idén több mint 50 gazdaság hirdetett pályáza­tot, ahová hatvanhat mér­nököt és hetven szaktech­nikust várnak. Ezenkívül igen jelentős a középfokú technikusok iránti igény is. A megyei tanács vb mező- gazdasági és élelmezésügyi osztálya koordinálja az igé­Italboftból Melegkonyhás étkeztetés­sel bővítette szolgáltató te­vékenységét Jászladányban a 2-es számú italbolt. A vasút­állomás melletti vendéglátó egységben eddig csak ital­mérés volt. Az ÁFÉSZ 80 ezer forintos ráfordítással — minden igényt kielégítő — melegkonyhás éttermet ho­zott létre, a volt italbolt he­lyébe. Május első két hetében az áprilisinál jobban kedvezett az időjárás a mezőgazdasági munkáknak. Az időszakos esőzések jól jöttek az őszi vetésű növényekre, a gabo­nák az ország egész terüle­tén szépen fejlődnek. A ve­tés is mindenfelé meggyor­sult. A vidékről érkező je­lentések szerint a kukoricá­nak csaknem 80 százalékát elvetették és a burgonyaülte­tés 70 százalékával is végez­tek a mezőgazdasági nagy­nyeket. Felkeresik a különbö­ző egyetemeket, felsőfokú technikumokat és személye­sen elbeszélgetnek a hallga­tókkal, akik a megyébe szándékoznak elhelyezkedni. Eddig csaknem harminc mérnökkel kötöttek megálla­podást. A hódmezővásárhelyi Ál­lattenyésztési Felsőfokú Technikumból tizenhárom szaktechnikus jön megyénk­be. A napokban kerül sor a karcagi felsőfokú tech. végzős hallgatóival való elbe­szélgetésre. A karcagi nö­vendékeknek jó hírük van. Ezt bizonyítja, hogy az öt­vennégy végzős hallgató 72 pályázat között válogathat. A különböző állami gazr- daságok. termelőszövetkeze­tek gyakran személyesen keresik az iskola vezetőit, hogy bejelentsék igényüket. A napokban a Hortobágyi Állami Gazdaságból jártak Karcagon, ahová tíz-tizenöt most végzős szakembert sze­retnének vinni. Szabolcs- Szatmár megye tizennégy szakemberre adta be az igé­nyét. Nem kisebb a híre a mezőtúri Felsőfokú Gépész Technikumnak sem, aho> szintén nem tudják kielégí­teni az üzemek igényeit. A szakembereknek egyre na­gyobb a tekintélyük, szíve­sen látottak a mezőgazdasá­gi üzemeinkben. étterem Az étterem szomszédságá­ban több mint száz dolgozót foglalkoztató üzem kezdi el június 30-án működését. Ez is indokolttá tette az étte­rem üzembehelyezését. A szolgáltató üzem megnyitá­sával — az előzetes felmé­rések szerint — több mint százhúszra nő az előfizetők száma. üzemek. Tavaly, az év azo­nos időszakába,, valamivel előbbre jártak a munkákkal, az idei három-négyhetes ké­sést azonban nagyon nehéz pótolni. A hónap közepén nagy erővel láttak hozzá a nö­vényvédelmi munkákhoz. Miután idén lényegesen na­gyobb gyomosodásra számí­tanak a mezőgazdászok a tavalyinál több növényvédő­szert biztosítottak a nagy­üzemek. Silózzák az őszi takarmánykeveréket a Mezőtúri Állami Gazdaságban Igaz hazafiságra neveljük ifjúságunkat Nem generációk közti vita Aránytalanságok a bérezésben Több fiatalt a KISZ-be Meggyorsultak a tavaszi mezőgazdasági munkák

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom