Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-17 / 114. szám

8 sízoúno« megyei néplap 1970; május IT­A „zubrówka" gyógyít ? Jgaz-e. hogy a lengjél „zubrówka” — a (Magyaror­szágon is jól ismert lengyel vocikafajta amelyet a líiaio- wiczai Vadon egyik különle­ges fűfajtájából főznek — gyógyító erejű? Egyesek sze­rint igaz. Többek között Ge­orgius Gordiano, a bolognai orvosakadémia professzora arra a meggyőződésre jutott, hogy a zubrówka gyógyítja a tályogokat, gennyesedé se­beket. Az Európában forga­lomban lévő többszáz szesz­fajta elemzése során azt a következtetést vonta le, hogy a lengyel „zubrówka” gyár­tási eljárásának és a szesz­ben áztatott fűfajtának kö­szönheti gyógyító hatását, többek között a sebek gyors gyógyulását. Kétségtelen az, hogy a Bialowiezai Vadon vidékének lakosai az emlí­tett „bölényfűből’ borogatást készítenek a különféle tályo­gokra és égési sebekre. TANULÓYEZETÖK Á termelés irányítóinak továbbképzése a Szovjetunióban Magyarország és Olasz­ország kapcsolatai A minisztérium egyik munkatársa megkérdezte Nyikolaj Fedorenko akadé­mikust. hogy véleménye sze­rint megelégedhet-e egy mű. szaki értelmiség azokkal az ismeretekkel, amelyeket a főiskolán szerzett, anélkül, hogy önmagának ártana? — Ha valaki megelégszik az egyetemen szerzett tudás­sal, akkor három év múlva elveszíti a jólképzett szak­ember címet, öt év múltán pedig menthetetlenül lema­rad. A beszélgetés után hama­rosan részt vettem a szovjet Vegyipari minisztérium veze­tő-továbbképző intézetének avatásán. Nyikolaj Fedoren­ko akadémikus tartotta a be­vezető előadást. S mintha korábbi nyilatkozatát folytat­ná, kijelentette: — A. statisztika bizonyítja, hogy az ipar vezető ágazatai­ban á berendezésék 10 év alatt elöregednek, ugyanak­kor a tudományos informá­ciók mennyisége egy évtized alatt megkétszereződik. A vegyiparban, a kohászatban, a rádióelektronikában. a műszeriparban szemünk előtt alakulnak ki mind újabb és újabb termelési ónak. Ezek irányítása elképzelhetetlen a modern tudomány nélkül. Ezeket az ismereteket hiva­tott terjeszteni ez intézet. — Az új továbbképző inté. zet három fakultással mű­ködik: közgazdasági, venyipa ri — technológiai, valamint számító-ellenőrző műszerek­kel és automatizálással fog­lalkozó tagozattal. A közel­múltban újabb tanszék ala­kult — amely a termelés- szervezés tudományos alan­yaival foglalkozik. A tanszék élén Viktor Sepelj a filozó­fiai tudományok kandidátusa áll. Elmondta, hogy nagv termelő kollektívák irányító, sának tudományos módsze­reire akarják megtanítani a mérnököket. — A vezetés — tudomány. Korábban, amikor a termelés nem volt olyan bonyolult mint napjainkban, a vezető­nek elég volt a tapasztalat, a találékonyság és „ szerve­zőkészség. — mondotta Se­pelj. — Ma azonban ez már nem elég. Alaposan ismernie kell a termelésirányítás elmé. letét, élnie kell as elektro­nikus számító-technikával, is­mernie kell a pszichológiai, a pedagógia, az etilín. és a szociológia törvényeit. Intéze_ lünkben egy év alatt több mint. kétezer embert képe- sdink tovább. — A munka mellett? — Nem. Egy-egy tanfo­lyam 2—3 hónapig tart. de erre az időre a résztvevőket felszabadítják a munkától, kapják „ fizetésüket, más városbelieknek pedig ingye­nes Szállodát biztosítunk, A vegyipari minisztérium továbbképző intézete azon­ban nem egyetlen a maga nemében. A Szovjetunióban létrehozták vezetői tovább­képzés széles hálózatát, amely ágazati felépítésű és mintegy három fokozatból áll: tanfolyamok, főiskolákon működő tanszékek, miniszté­riumok és főigazgatóságok intézetei Ezeknek a munká­ját a Felső, és közéofokú szakoktatási minisztérium irányítja. Találunk ilyen in­tézeteket Moszkvában és Leningrádban. Rosztovban, Rigában, Kalinvingrádban, Minszkben. Kijevben, Odesz- szában. Vilniuszban és így tovább. Nyikolaj Krasznov, a Fel­ső- és középfokú szakokta­tási minisztérium miniszter­helyettese elmondotta, hogy a továbbképzés minden fo­kán vannak olyPn tárgyak, mint a közgazdaságtan, ága. zati termelésirányítás és ter­vezés, tudományos munka- szervezés, korszerű technoló­gia. Emellett foglalkoznak valószínűségszámítási elmé­lettel, matematikai progra­mozással, gépesített adatfel­dolgozással és így tovább. , Értékes tapasztalatokat szereztek például a tovább­képzés terén az élelmiszer- iparban. Tíz tanfolyamot, 3 tanszéket és egy intézetet hoztak létre, amelyekben évente 35 ezer igazgató, iga/., gatőhelyettes, főmérnök és főtechnológus bővíti ismere­teit, A Moszkvai Élelmiszer- ipari technológiai főiskola tanszékén például ott talál­juk a szövetségi köztársasá­gok minisztériumainak mun­katársait is. — Moszkvában. Lenin­grádban és Harkovban a mérnök-közgazdász főiskolán és az Uráli Műegyetemen termelési-szervezési tanszék működik. A moszkvai főis­kola foglalkozásain, — az építőipari trösztök vezetői­nek továbbképzése folyik. Grigoríj Branszkij, a ter­melés-szervezési fakultás dé­kánja elmondotta: — Nálunk egy éves tan­folyamok vannak, így prog­ramunk is sokkal szélesebb- körű — elméleti tárgyakat és gyakorlati foglalkozásokat is magában foglal — mon­dotta a dékán. — Nagy fi­gyelmet fordítunk a filozó­fiára, a politikai gazdaság­tanra és a pszichológiára. Hiszen nagyon fontos, hogy a vezetők megfelelő kapcso­latokat építsenek ki aláren­deltjeikkel és minden posz­ton tekintetbe vegyék a munka pszichológiai sajátos­ságait. a korszerű vezetőnek rendkívül széleskörű ismere­tekkel kell rendelkeznie. B. Vinokurov (APN) Május 1 Van hazánkba érkezett Aldo Moro, Olaszország külügy* minisztere. A 301 224 km’ terüle­tű 52.7S millió lakosú fejlett tő­kés ország gyors iparosodásával előkelő helyet vívott ki magá­nak a világranglistán, különösen a vegyipar, textil* és gépipar fejlődött sok t az utóbbi évti­zedben. Az iparosodással azon­ban nem tart lépést a mezőgaz­dasági termelés, amely növeli a társadalmi feszültségeket az ipa­rosodott északi és az alacsony termelési színvonalú déli mező- gazdasági területek között. (A déli területeken az egy főre jutó jövedelem alig több mint har­mada az északi területeken el­ért jövedelemnek). A megélhe­tési költségek növekedése a* erős sztrájkmozgalom kibonta­kozásához vezetett. Moro külügyminiszter látogatá­sa Magyarországon a két ország fejlődő kapcsolatait is doku­mentálja. — Olaszország tőkés partnereink sorában 1969-ben is megtartotta második helyét, — több mint 2 milliárd devizaforin­tos külkereskedelmi forgalom­mal. Hazánk szempontjából az export gyors fejlődése örvende­tes. Olaszországban különösei* mezőgazdasági termékeink kerea settek — belőlük tevődik össze áz oda irányuló kivitelünk több mint 70 százaléka. Az élőállatod nagy részét Olaszországban ad* juk el, a vágómarha 58.5, a vas góló (10.2 ‘ és a vágósertés 13.3 százalékát. Kohászati, gépipar! félkész és késztermékeink —> ugyancsak jelentős súllyal szes repelnek kivitelünkben. Magyarország a cellulózé és a szintetikus selyem 38.4, illetve 72.4 száz lékát, a cellulózé ros­tok 9 százalékát vásárolja az olasz piacon. A vegyi szálak és a műanyag alapanyagok az on­nan származó behozatalunk 26.» százalékát rdják, de a fontosabb áruk között gépek, alkatrészek és fogyasztási cikkek is sze­repelnek. A kereskedelmi. gazdaság* kapcsoatokon túl örvendetes azr idegenforgalom fejlődése is a kéé ország között. Olaszország a ma­gyar turisták által felkeresett tőkés országok között a liarma- dik helyen áll, de fz olasz tu­risták érdeklődése is fokozódik hazánk iránt. „Emberevők” kongresszusa _ Ö tszáz törzs - ötszáz nyelv — Holdbéli ember Ami a hírek mögött van: Nagycir gazdasági küldöttség Dél-ilmerlkában Ha az ember belelapoz a legkülönbözőbb képes folyó­iratokba, szinte ámulatba ej­tik az űrhajózással Hold-uta­zással és a technika legújabb vívmányaival kapcsolatos ké­pek, közlemények. Ezek mel­lett szinte hihetetlenül ha­tott, amit a napokban az egyik közismert nyugati ké­pes magazin közölt. A szemtanú leírása szerint az Új Guinea-i Mount Hagen kisváros utcáin kétévenként rendszeresen bábeli nyelv­zavar uralkodik. Nem ritka, hogy ezeken az összejövete­leken sokszor száznál is több törzs képviselteti magát, ab­ból a* ötszázból, amely a szigeten él. Mivel minden törzs egy-egy különálló völgyet foglalt . el magának, mind­egyik más-más nyelvet is fej­lesztett ki az idők folyamán. Voltaképpen egy akkora te­rületen mint Norvégia vagy Svédország — ötszáz nyelven beszélnek. Egy-egy ilyen összejövete­len százak és ezrek tolonga­nak. A törzseket az öltözet, a színek különböztetik meg egymástól. A színes képek tanúsága szerint vannak sár­gára festett arcú, óriás piros parókás, átszúrt orrlyukú bennszülöttek. Varázslóik ar­ca kékre festett, csupán or­mukat mázolták pirosra. A többiektől az is megkülön­bözteti őket, hogy fejüket fe­kete paróka díszíti. A férfiak meztelen felsőteste ragyog a kenőcsöktől, viseletűket tő­rök, nyilak, ijjak egészítik ki- izeken a törzsi összejövetele­ken vad táncokat lejtenek. Századok óta így ünnepük a dunák, az emberevő szom­széd népek feletti győzelmet. A nők arca festetten, csupán fejüket díszíti valamilyen fű­féléből fonott hosszú sál. Va­lamennyiük között az azsa- rok hatnak a legkísértetie- sebben. Kicsiny, úgyszólván törékeny testüket szürkés, agyagos sár fedi, fejükön sárszínű vödömagysá- gú agyagmaszk, amelyen a szélesre tátott szájat kutya­fogak díszítik. A szemtanú Tony Clifton, a Quick riportere nem érte be a törzsi gyülekezeten lá­tottakkal, hanem valódi va­dakat: porgaigákat, hevákat akart látni, akik még ma is megeszik az embert. Útnak indult hát Új Guinea keleti hegyvidékére dunatörzsbéli málhahordozókkal. 'Az út nagyrészét hegynek felfelé tették meg, egészen 1500 méter magasságig. Csak­nem állandóan sűrű trópusi esőíüggönyben haladtak. Ez az európai ember számára jó­formán elviselhetetlen, a du­nák számára azonban telje­sen megszokott, ök otthon vannak, az időjárás nem je­lent számukra megterhelést. Érdekes, hogy a falu, vagy a nagyobb település ismeretlen számukra. Minden duná-csa- lád külön-külön önmagának él. Olyannyira, hogy még a férfiak és az asszonyok is külön kunyhóban élnek. A fiúk például 10 éves korukig az anyával laknak, azután átköltöznek az apa kunyhójá­ba. Törzsi törvény, hogy a férfi, vagy a nő soha nem léphet be társának kunyhó­jába. Azt a nézetet vallják, hogy a szerelem. számára az ég a legalkalma­sabb tető. Az expedíció mély szaka­dékok és rohanó folyók fe­lett haladva ért el a Yaru folyóhoz. A folyó mindkét ol­dalán száz méternél is maga­sabb, iszonyúan meredek mészkő sziklák magasodnak. E falak mögött szinte kőkor- szakbeli állapotok között él­nek a törzsek. A porgaigák törpeszerűen kicsinyek, s úgyszólván csak édesburgo­nyán (csicsókán) élnek. Ha mégis nagyon gyötri őket az éhség, hát megesznek egy-egy szomszédot Néhány hónapja is, egy el­hagyott tábortűz hantija alatt, két porgaiga csontjaira bukkantak. A fehér mészkősziklákan túlra a kormányzati őrjárat nem engedte Cliftont és kí­sérőit, mondván, hogy ezek­től az emberevőktől nehéz az üt visszafelé. Az utazó tehát nem találkozott szemtől szembe a porgaigákkal, jólle­het. már számos kutató járt közöttük. Ismeretes, hogy például Mikluho-Makláj orosz antropológus és etnológus egy évszázaddal ezelőtt a többi között Új Guineában is végzett úttörő jellegű termé­szettudományi, antropológiai és etnológiai kutatásokat. Az emberevő pápuák nem bán- tották-_ Azt hitték ugyanis, hogy ő a Holdról jött ember. (—s) Néhány dél-amerikai or­szágban kedvező kilátások nyíltak gazdasági kapcsola­taink fejlesztésére. A lehető­ségek tisztázása és megálla­podások megkötése céljából Vályi Péter pénzügyminisz­ter vezetésével magyar gaz­dasági küldöttség Peruba, Bolíviába és Venezuelába utazott, hogy ott tárgyaláso­kat folytasson. Peru Az 1,3 millió négyzetkilo­méter kiterjedésű és csak­nem 13 millió lakost számlá­ló Peru az Andok legmaga­sabban fekvő országa, az in­kák egykori birodalmának szíve volt. Az Egyenlítőtől délre, a Csendes Óceán part­ján terül el. Lakosságának csaknem fele még ma is in­dián, a többi főleg mesztic és spanyol származású kreol. Az utóbbi években Peru életében jelentős változások történtek. Az Egyesült Álla­mok befolyása ellen egyre nagyobb arányokat öltött a munkások és parasztok har­ca Á társadalom erjedésének nyilván döntő szerepe volt abban, hogy a kormány 1969 júniusában megkezdte a földreform végrehajtását, szeptember elején pedig Pe­ru átvette az International Petroleum Company ameri­kai olaimonopólium minden vagyonát. Peru egyébként fejlődésnek indult agrárország, amely vi­lággazdasági jelentőségű bá­nyászattal is rendelkezik. Bányatermékei között a kő­olajon kívül a vas, a réz, és ólomérc is megtalálható. A ritka fémek közül wolfra- mot, antimont és uránt bá­nyásznak Peruban. Feldolgo­zó iparára a textil-, élelmi­szer- és a faipar jellemző. Különösen jelentős a hal­konzerv és halliszt termelés. Ennek megfelelően iparcikk­szállításaink ellenértékeként Peruból eddig elsősorban hallisztet vásároltunk, a jö­vőben érceket, kávét és egyéb perui árukat is kívá­nunk behozni. Bolivia A hazánknál mintegy ti­zenkétszer nagyobb, — négy és fél millió lakosú Bolívia Dél-Amerika közepén fekszik. Az örszág lakóinak több mint fele indián, a töb­bi mesztic, kreol és európai. A második világháború után Bolíviában is kibontakozott az antiimperialista jellegű harc és napirendre került a földreformnak, a bányatársa­ságok államosításának és a közélet demokratizálásának a kérdése, amelyet megújuló fegyveres harc kísért. A je­lenlegi kormány feladatának tekinti a gazdasági élet fej­lesztését, a földreform végre­hajtását és a/- ország termé­szeti kincseinek államosítá­sát. Napirendre tűzték a dip­lomáciai kapcsolatok rende­zését a szocialista orszá­gokkal. Magyarország az el­múlt hetekben emelte nagy­követi szintre kapcsolatait Bolíviával. Bolívia a mezőgazdaság és az ipar tekintetében elmara?- dott ország, bányászata azon­ban jelentős, a bányászatból származik a nemzeti jövede­lem 70 százaléka. A legfon4* tosabb ásványkincsei a vas* ércen és a kőolajon kívül a wolfram, az antimon, az ólom, a bizmut és a réz. Május 4-én magyar—bo­líviai államközi tárgyalások kezdődtek La Pazban. az or­szág fővárosában Vályi Pé­ter jelenlegi látogatása al­kalmából több kormányközi megállapodás aláírása vár­ható. Venezuela A magyar küldöttség dél- amerikai útja során felkeresi a Dél-Amerika legészakibb részén, a Karib-tenser tér­ségében elterülő, 9,7 millió lakosú Venezuelát is. Az or­szág lakóinak kétharmada mesztic. Venezuela gyengén fejlett és a külföldi tőkétől függő gazdasági életének alapja a bánvászat, elsősorban a kő­olajtermelés. Az államháztars tás bevételeinek 75 százaléka az olajtársaságok adóiból és egvéb fizetési kötelezettség geiből származik. A feldolgo-j zóipar vezető ága az olaifi-. nomítás és a földgáz bázisrá épített műtrágyagyártás. y—I

Next

/
Oldalképek
Tartalom