Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-17 / 114. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. május CT. „Csak” a jó munkáért Megyénkben először az idei április 4-én a Ti svamén ti Ve­gyiművek KISZ bizottsága nyerte el a KISZ KB leg­A KISZ V. kongresszusá­nak felhívására, amely a vegyipar gyors fejlesztésének elősegítését tűzte ki célul a kommunista ifjúság elé, a vegyiművek KISZ szervezete 1961-ben védnökséget vállalt a savüzem és a szuperfoszfát- üzem beruházása felett. A védnökség 1966-ban fe­jeződött be. A gyár kiszesei azonban a későbbiekben is megtalálták a módját a ter- melés segítésének. A porfes­téküzem KISZ alapszerveze­te például 1968-ban az egyik szabad szombaton vietnami műszakot tartott. Munkájuk a gyárnak jelentős haáanot, 216 ezer forint termelési ér­téket eredményezett, mivel 18 tonna festéket állítottak elő terven felül. A szállító üzemrész fiatal­jai társadalmi munkában vá­gány tisztogatást és terepren­dezést végeztek. S mivel a vállalat nem tart igényt az ingyen munkára, a kiszesek 1200 forintot kerestek azon a napon. Munkabérükön kerék­párt vásároltak a vietnami­aknak. A nagy beruházások meg­valósulása óta egyre több szakemberre van a gyárban szükség. A fiatalok szakmai és politikai képzésének elő­segítésében a KISZ bizott­ság is részt vállalt Tizen­egy tagjuk az egyetemi, har­mincnégyen a középiskolai és hetvenhatan a vegyipari szakmunkásképzésben vesz­nek részt Ketten marxista magasabb kitüntetését, a KISZ érdemérmet. Mivel vívták ki az elismerést? Jelenleg a fiatalok nyolc­van százaléka vesz részt a szocialista üzem cím elnyeré­séért folyó munkaverseny­ben. A négy ifjúsági brigád közül már három a szocia­lista cím tulajdonosa. Március elejétől minden szabad szombaton,’ vagy va­sárnapon valamelyik alap­szervezet kommunista mű­szakot tartott. Az üzemi KISZ vb ugyanis a februári ülésén elhatározta, hogy a KISZ-tagok társadalmi mun­kában felragasszák a mosó­poros dobozokra a kiváló áru emblémát és a mosószer fogyasztói árát. Idáig 300 ezer csomagra kerültek fel a jelzések, amelyért, ha a TEMPO szolgáltatását veszi igénybe a vállalat, 7 ezer forint munkabért kellene ki­fizetnie. Habár a munkát így is honorálják, az összeg „házon belül” marad, a KISZ bizottság pénztára kaPja. Most a BNV-re készülve vállalták a reklámdobozok töltését, leragasztását ég cím­kézését is. egyetemre, huszonhármán a marxista középiskolába jár­nak. A KISZ oktatásnak 120 hallgatója van. Nem hiába tanulnak a fia­talok: tudásukat, mind a mű­helyekben, mind vezető be­osztásokban megbecsülik. Ezt igazolja, hogy a kilenc- venhét csoportvezetőből har­minckilencen, a negyvenöt művezetőből harmincötén, a kilenc főművezetőből né­gyen, s valamennyi üzemve­zető KISZ korosztályba tar­tozó fiatalok. De nemcsak a gazdasági, hanem a párt­munkában is elismerést vív­tak ki maguknak a kiszesek. A kilenctagú üzemi KISZ vb-ben heten párttagok, s a gyár párttagságnak a fele a KISZ-ben, nevelődött. » Elénk sport- és kulturális é'et Nem volna teljes a kép, ha nem említenénk a KISZ kulturális és sporttevé­kenységét. Igaz, ebben a vonatkozásban elsősorban na­gyobb rendezvényekről, de­monstratív megmozdulások­ról tudnak számot adni. A rendszeres, több időt igénylő klub és szakköri munka aka­dozik, a környező falvakból bejáró sok fiatal, no meg az éjszakai műszakok miatt. A kirándulásokra, egy-egy színház és mozilátogatásra, nyári külföldi társasutazásra mindig sokan jelentkeznek. Ezért az érdeklődésnek meg­felelően ilyen jellegű progra­mokat szerveznek gyakrab­ban. Évről-évre nő a tömeg­sportban résztvevők száma. Kis- és nagypályás labdarú­gó bajnokságot, télen aszta­litenisz és sakk versenyeket rendeznek- Három éve épült meg társadalmi munkában a lőtér, azóta évente kétszer tömeges lövészversenyeket is tartana^ A magas kitüntetés az idén egy olyan KISZ bizott­ság tulajdonába került, amelynek tagjai nem vala­milyen rendkívüli és nagy feladat teljesítésével, hanem a hosszú éveken át, rendsze­resen és jól végzett munká­jukkal érdemelték ki azt. H. M. A kezdet kezdetétől Mem hiába tanulnak a fiatalok Rakodómunkások A teherautók hajnali hat­kor indulásra készek. A n. kodomunkások is ilyentájt érkeznek — sok közöttük a vidéki, leginkább autó­busszal bejáró. Amint be­érnek,/ a forgalmistát kere­sik. Megmondják nekik, me. lyik kocsival dolgoznak — aztán gyors átöltözés, s irány a teherpályaudvari vágá­nyokhoz. Kezdődik a napi munka, kirakásra várnak a hosszú vagonsorok. Sokszor jártam arra. s fu­tó pillantásokkal is meg­mértem a feladatot: nehéz, nagyon nehéz munka a va­gon kirakodás. A kő. ka­vics, sóderszállítmányok voltak talán a legnagyobb erőt igénylők. Néhány éve azonban gépek is dolgoznak, daruk, kotr.ó- (gépek, markolók. — Még Dutra forgórakodó-gépünk is van — mondják az AKÖV József Attila úti te­lepén. A gépesítés ide is el­ért. s az öt év előtti „bün­tetőmunkának” sorolt va­gonrakodás már nem a régi. Az „öreg" A Nagykörűből bejáró Szolnoki János már az öt- venhatodik évében jár. — Mindössze két éve dolgozik itt, de; — Ügy gondolom, jó less itt nekem, nem is megyek, nem szándékozom innen el­menni, Pedip különösen só. meg cement szállítás idején izzasztó ez a munka. Gon­dolja csak el: hatvanegy kiló a testsúlyom, s ötvenkilós zsákokat kell rakodni! Aztán ez a munka nem olyan, hogy nyolc óra után „lete­szem”, s megyek haza! Ha sok a vagon, dolgozunk reg­geltől késő délutánig. Még­sem panaszlom, mert pénz is van szépen. Otthon Nagy­körűben, mielőtt idejöttem volna, idénymunkás voltam. Ez meg állandó. biztosan lehet rá alapozni­Négy éve daruskocsival Csősz Józsefnek ez 3 he­tedik éve a vállalatnál. Fia­talember még. alighogy túl­haladta a harminc évet. — Nem tagadja, tanult szak­mája is van — de régen, valamikor „elveszett arról a papír”. Meg aztán ez a munka jobban is fizet. Két és félezer forint biztosan megvan minden hónapban, s Csősz Józsefnek ez na­gyon fontos. Két kicsi gye­reke. asszonya van Rákóczi- újfaluban. — Már négy éve, hogy daruskocsival járok — mondja. — Ezen vitázunk néha a feleségemmel, annyi szerencsétlenségről hall, ol­vas az ember, hogy el is hiszem, félt. Dekát vigyázni kell. józanul dolgozni, meg szeretni ezt a munkát. 1958. óta rakodómunkás vagyok. Nem mondom, néha akad egy kis hiba, vita — dehát, ilyen az élet. Nem bírja mindenki, azt, is tudom, a rakodást. Egyszer hoztam ide két embert, aztán meg­fogadtam, hogy soha többet nem is hívok senkit. Ami nekem jó, nem biztos, hogy másnak is megfelel. Majd, ha az új telep felépül Nagy József, meg Csősz József is előre örül. hogy 1972-re új. korszerű AKÖV- telep épül fel. Mi tagadás, most ezen a régesrégi tele­pen éppenhogy van öltöző­jük, mosdójuk. Két lakó­kocsi is áll a telep udvarán — de bármilyen későn vé­geznek, nem szívesen töltik ott az éjszakát. Inkább utaz­nak, vágynak az otthonuk után. minden este. A három rakodómunkás közül — kikkel a hajnali munkakezdés előtt beszéltem — Nagy József a legfiata­labb. legerősebb. Ö mondja: fiatalon még sokat elbir az ember. Persze sokáig, szeret­né bírni, hat éve, hogy itt van, s éppen ebben az év­ben a vállalat már olyan bérezést. • vezetett be, amely forinttal is elismeri „ törzs­gárdát. Mitagadás az állandó mun. kások és az alkalmiak között is akadt, aki egy-egy fizetés­napon. vagy egy-egy igazán nehéz munkanap után a po­hár fenekére néz. A törzs azonban rendes, családiáért komoly célokért dolgozó ember. Nehéz munka ez. Mégis más. mint esvkor volt, s mások az emberek is, — a teherautók, vagonok között, a dsruskocsik. kotrók, mar­kolók világában. S. J. Termékkiállítás A Férfi és Fiúruha Nagy­kereskedelmi Vállalat Arany János utcai bemutató termé­ben pénteken termékkiállí­tást nyitott a győri Richards Finomposztógyár. Az üzem mintegy 120 féle — minőség­ben, színben, mintában gaz­dag választékú — szöveteit állította ki. A nagykereske­delmi vállalat a legújabb anyagokból konfekciómodel- leket készített; van köztük már maxi átmeneti kabát is. A kiállítás a nagykereskedel­mi vállalat szervezésében a győri gyár és a kereskedelem találkozója: célja az, hogy az üzem közvetlenül megismerje a vásárlók igényeiről legjob­ban tájékozott üzletvezetők véleményét, amelyet az év hátralevő részében a gyár­tásnál is figyelembe vesznek. A bemutató a kiskereske­delem számára jónéhány új­donságot hozott. Ilyen egye­bek között a gyár Meteor ne­vű, szintetikus szálból, tre- virából készült jersey-anyaga. Itthon ilyen anyagból férfi­konfekció még nem készült, külföldön viszont már egyre népszerűbb. Az új öltönyök a harmadik negyedévben ke­rülnek forgalomba. Kőszobrászok a Duna-parton A Parlament alatt, a Duna-parti műhelyben értékes műalkotások készülnek. Itt dolgozik a Kőfaragó és Épület­szobrászipari Vállalat 15 munkása, akik elsősorban a Par­lament felújításával kapcsolatos kőszobrász munkákat végzik. — Képünkön: Paál Dezső kőszobrász az időjárás viszontagságai miatt megrongálódott sóskúti homokkőből készült Báthori István szobrot faragja süttői fagyálló ke­mény mészkőbe, eredeti nagyságban. (MTI foto — Király Krisztina felv.) Százezernyi szakszervezeti tag Sok fegyelmit helyben intéznek Tizenötezerrel több könyvet kölcsönöztek Érdekes és tanulságos adat- gyűjtemény jár kézről kézre manapság a szakszervezeti aktívák között. A Szakszer­vezetek Szolnok megyei Ta­nácsának elnöksége statiszti­kát készített a mozgalom ta­valyi fejlődéséről. A nyom­tatásban megjelent ízlése^ könyvecskéből megtudhatjuk többek között, hogy egy év ala4t öt és félezerrel emelke­dett a megyében a szakszer­vezeti tagok száma. Kiderül belőle az is, hogy kevés hí­ján 13 ezer ember végez moz­galmi munkát az alapszerve­zetekben. Többségük válasz­tott tisztségben tevékenyke­dik. Ez idő szerint a megyé­ben a szervezett dolgozók száma megközelíti a százez­ret. Megtalálni az adatgyűjte­ményben azt is, hogy a 310 alapszervezetnél működő munkügyi döntőbizottság ta­valy 1800 fegyelmi ügyet tár­gyalt. A 123 társadalmi bíró­ság pedig 2600 esetben intéz­kedett. Tavaly háromszázzal volt több a szocialista brigá­dok száma, mint egy évvel korábban, összesen mintegy 35 ezren vettek részt a brigá­dok munkájában. Még egy jelentős adat: 15 ezerrel több könyvet kölcsönöztek tavaly a szakszervezeti könyvtárak­ból, mint az előző évben. Amikor as ösztönzők már nem ösztönöznek A jutalékrendszert a szö­vetkezeti kereskedelemben is alkalmazzák, különösképpen azoknál a dolgozóknál, akik munkájukkal a bolti forgal­mat befolyásolni tudják. A jutalékos rendszerbe be­vont dolgozók az elért for­galomból — a biztosított fix- béren kívül — egy előre meghatározott százalékot kapnak. Ezzel nagyobb for­galom elérésére ösztönzik őket. A bérezésnek ez a formája rendszerint hasznos, de úgy látszik előfordulhat olyan helyzet is, amikor a jutalék- rendszer nem ösztönöz a na­gyobb teljesítményre. Kunszentmártonban az ÁFÉSZ egyik boltjában ket­ten dolgoznak. Az elmúlt években olyan forgalmat ér­tek el, hogy a jutalékkulcsot többször kellett módosítani. Ezerkilencszázhatvankilenc végén jövedelmük még igy is aránytalanul magas volt. A jutalékrendszerre vonatkozó rendelkezések nem teszik le­hetővé, hogy a dolgozó alap­bérének 200 százalékán felüli összeget fizessenek ki; Ilyen helyzet alakult ki két dolgo­zónál is, akiknek ezekután már nem állt érdekében, hogy nagyobb forgalmat bo­nyolítsanak le. Rövid idő után megválto­zott a bolt egész tevékeny­sége. A vásárlók panaszkod­ni kezdtek, először az áru- választékra, később a kiszol­gálásra is. A szövetkezet vezetősége felismerte, hogy a korábban ösztönző jutalékkulcs most már gátolja a bolt eredmé­nyes munkáját. Elhatározta, hogy rövidesen három sze­mélyre emeli a létszámot, s ennek megfelelő új jutalék­kulcsot állapit meg. Jól ismerték fel azt az igazságot, hogy a legjobb bé­rezési formákat is időnként felül kell vizsgálni és szükség szerint korrigálni. —ián AZ ÖRÖM UTÁN Április elején, a fizetés napján az egészségügyiek — mindazok, akiket a bérintézkedés érintett — már a maga­sabb munkabért vitték haza. Szolnok megyében ebben az esztendőben 4 millió forintnál több bért fizetnek ki plusz­ban a kóx-házak s egyéb egészségügyi intézmények dolgozói­nak, s a béremelés, valamint az ágy melletti pótlék 2270 személyt érintett. A bérintézkedés tehát már érezteti hatását, de ezt a ha­tást azért nem szabad túlbecsülni. Tény, hogy a nagyon kri­tikus munkakörökben, mint például a szakképzett ápolónők­nél most élétik visszhangot és megelégedést váltott ki a „vas­tagabb boríték”. Arra a kérdésre viszont, hogy megállítja-e más területekre való vándorlásukat, vagy vonzóbbá teszi-e az ápolónői pályát, csak hosszabb idő elteltével kapunk választ. Ami azonban jelenleg is érdeklődésre tarthat számot az, hogyan sikerült ezt a nagy körültekintést és ener­giát igénylő feladatot a ren­delkezésre álló milliókat úgy elosztani, hogy a kapott pénz kifejezze a végzett munka nehézségét, a szakértelmet, ahogyan a munkát a dotáltak ellátják, s a dolgozóknak az adott intézményhez való ra­gaszkodását stb. Tapasztalható, hogy a kór­házak, egészségügyi intéz­mények vezetői a szakszerve­zeti bizottságokkal egyetér­tésben egyes helyeken na­gyon jól, sok helyen megfe­lelően hajtották végre a bér- intézkedést. Az Egészségügyi Miniszté­rium is arra hívta fel irány­elveiben az intézetek vezetői­nek figyelmét, hogy a bérfej­lesztést használják fel a mos­tani bérintézkedéssel nem érintett dolgozók legégetőbb bérproblémáinak megoldásá­ra, emeljék a műtősnők, szakmunkások, továbbá az alacsonyabb keresetű, vagy az úgynevezett, hiányszak­mákban dolgozó egyes orvo­sok bérét. Nagyon fontos az is, — szólt a határozat — hogy a tanácsok vezetői az állami vezetők és a szakszervezeti bizottságok összehangolt munkával és a helyi lehető­ségek felhasználásával ma­guk ig tegyenek meg min­dent az egészségügyi dolgo­zók élet- és munkakörülmé­nyeinek további javítására. Ennek ellenére mégis sok reklamáció érkezett az álla­mi és szakszervezeti veze­tőkhöz. A panaszosok azon­ban majdnem kivétel nél­kül a veszélyességi pótléko- sok közül kerültek ki. akik a béremelésük összegéi az alapbér emelésére értették, s hiányolták az utána járó pót­lékot. Rövid idő állt rendel­kezésre ahhoz, hogy minden­kit tájékoztassanak, hogy alaobérre vagy bruttó bérre kell-e értelmezni az emelés összegét, — ezzel védekez­nek az illető intézmények­ben. Egy körlevéllel, vagy kifüggesztett tájékoztatóval ez a szépséghiba is elkerül­hető lett volna. Az említett problémák — és így reálisak a bérintézke­dések jelentőségéről kiala­kult vélemények — elenyész, nek a sikeres végrehajtás ér­dekében kifejtett munka mellett. Meg kell említeni többek között a szolnoki Tü­dőbeteg gyógyintézet által nagyon jól kidolgozott és dif­ferenciáltan végrehajtott bér­emeléseket. Ez az intézmény — többektől eltérően I. 1-től visszamenőleg adta dolgo­zóinak a béremelést. A tava­lyi tartós bérmegtakarítást is alapbéremelésre fordítot­ták a tüdőkórház vezetői. A tartós bérmegtakarítást egyébként majdnem mind­egyik intézmény igyekezett felhasználni béremelés cél­jára. Határozottan előrelépést je­lent, hogy az egészségügy­ben is — hasonlóan az ipar­ban meghonosodott gyakor­lathoz — a bérhelyzet meg­ítélésével most már a bér­szint beállást veszik figye­lembe elsősorban. Az intéz­mények mindegyike elkészí­tette ez alkalomból a szemé­lyekre bontott bérszinteket, s az így kapott kép mutat­ja, helyes bérpolitikát foly­tattak-e az adott kórházban, vagy rendelőintézetben? í «.. . i m bi «f

Next

/
Oldalképek
Tartalom