Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-17 / 114. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. május CT. „Csak” a jó munkáért Megyénkben először az idei április 4-én a Ti svamén ti Vegyiművek KISZ bizottsága nyerte el a KISZ KB legA KISZ V. kongresszusának felhívására, amely a vegyipar gyors fejlesztésének elősegítését tűzte ki célul a kommunista ifjúság elé, a vegyiművek KISZ szervezete 1961-ben védnökséget vállalt a savüzem és a szuperfoszfát- üzem beruházása felett. A védnökség 1966-ban fejeződött be. A gyár kiszesei azonban a későbbiekben is megtalálták a módját a ter- melés segítésének. A porfestéküzem KISZ alapszervezete például 1968-ban az egyik szabad szombaton vietnami műszakot tartott. Munkájuk a gyárnak jelentős haáanot, 216 ezer forint termelési értéket eredményezett, mivel 18 tonna festéket állítottak elő terven felül. A szállító üzemrész fiataljai társadalmi munkában vágány tisztogatást és tereprendezést végeztek. S mivel a vállalat nem tart igényt az ingyen munkára, a kiszesek 1200 forintot kerestek azon a napon. Munkabérükön kerékpárt vásároltak a vietnamiaknak. A nagy beruházások megvalósulása óta egyre több szakemberre van a gyárban szükség. A fiatalok szakmai és politikai képzésének elősegítésében a KISZ bizottság is részt vállalt Tizenegy tagjuk az egyetemi, harmincnégyen a középiskolai és hetvenhatan a vegyipari szakmunkásképzésben vesznek részt Ketten marxista magasabb kitüntetését, a KISZ érdemérmet. Mivel vívták ki az elismerést? Jelenleg a fiatalok nyolcvan százaléka vesz részt a szocialista üzem cím elnyeréséért folyó munkaversenyben. A négy ifjúsági brigád közül már három a szocialista cím tulajdonosa. Március elejétől minden szabad szombaton,’ vagy vasárnapon valamelyik alapszervezet kommunista műszakot tartott. Az üzemi KISZ vb ugyanis a februári ülésén elhatározta, hogy a KISZ-tagok társadalmi munkában felragasszák a mosóporos dobozokra a kiváló áru emblémát és a mosószer fogyasztói árát. Idáig 300 ezer csomagra kerültek fel a jelzések, amelyért, ha a TEMPO szolgáltatását veszi igénybe a vállalat, 7 ezer forint munkabért kellene kifizetnie. Habár a munkát így is honorálják, az összeg „házon belül” marad, a KISZ bizottság pénztára kaPja. Most a BNV-re készülve vállalták a reklámdobozok töltését, leragasztását ég címkézését is. egyetemre, huszonhármán a marxista középiskolába járnak. A KISZ oktatásnak 120 hallgatója van. Nem hiába tanulnak a fiatalok: tudásukat, mind a műhelyekben, mind vezető beosztásokban megbecsülik. Ezt igazolja, hogy a kilenc- venhét csoportvezetőből harminckilencen, a negyvenöt művezetőből harmincötén, a kilenc főművezetőből négyen, s valamennyi üzemvezető KISZ korosztályba tartozó fiatalok. De nemcsak a gazdasági, hanem a pártmunkában is elismerést vívtak ki maguknak a kiszesek. A kilenctagú üzemi KISZ vb-ben heten párttagok, s a gyár párttagságnak a fele a KISZ-ben, nevelődött. » Elénk sport- és kulturális é'et Nem volna teljes a kép, ha nem említenénk a KISZ kulturális és sporttevékenységét. Igaz, ebben a vonatkozásban elsősorban nagyobb rendezvényekről, demonstratív megmozdulásokról tudnak számot adni. A rendszeres, több időt igénylő klub és szakköri munka akadozik, a környező falvakból bejáró sok fiatal, no meg az éjszakai műszakok miatt. A kirándulásokra, egy-egy színház és mozilátogatásra, nyári külföldi társasutazásra mindig sokan jelentkeznek. Ezért az érdeklődésnek megfelelően ilyen jellegű programokat szerveznek gyakrabban. Évről-évre nő a tömegsportban résztvevők száma. Kis- és nagypályás labdarúgó bajnokságot, télen asztalitenisz és sakk versenyeket rendeznek- Három éve épült meg társadalmi munkában a lőtér, azóta évente kétszer tömeges lövészversenyeket is tartana^ A magas kitüntetés az idén egy olyan KISZ bizottság tulajdonába került, amelynek tagjai nem valamilyen rendkívüli és nagy feladat teljesítésével, hanem a hosszú éveken át, rendszeresen és jól végzett munkájukkal érdemelték ki azt. H. M. A kezdet kezdetétől Mem hiába tanulnak a fiatalok Rakodómunkások A teherautók hajnali hatkor indulásra készek. A n. kodomunkások is ilyentájt érkeznek — sok közöttük a vidéki, leginkább autóbusszal bejáró. Amint beérnek,/ a forgalmistát keresik. Megmondják nekik, me. lyik kocsival dolgoznak — aztán gyors átöltözés, s irány a teherpályaudvari vágányokhoz. Kezdődik a napi munka, kirakásra várnak a hosszú vagonsorok. Sokszor jártam arra. s futó pillantásokkal is megmértem a feladatot: nehéz, nagyon nehéz munka a vagon kirakodás. A kő. kavics, sóderszállítmányok voltak talán a legnagyobb erőt igénylők. Néhány éve azonban gépek is dolgoznak, daruk, kotr.ó- (gépek, markolók. — Még Dutra forgórakodó-gépünk is van — mondják az AKÖV József Attila úti telepén. A gépesítés ide is elért. s az öt év előtti „büntetőmunkának” sorolt vagonrakodás már nem a régi. Az „öreg" A Nagykörűből bejáró Szolnoki János már az öt- venhatodik évében jár. — Mindössze két éve dolgozik itt, de; — Ügy gondolom, jó less itt nekem, nem is megyek, nem szándékozom innen elmenni, Pedip különösen só. meg cement szállítás idején izzasztó ez a munka. Gondolja csak el: hatvanegy kiló a testsúlyom, s ötvenkilós zsákokat kell rakodni! Aztán ez a munka nem olyan, hogy nyolc óra után „leteszem”, s megyek haza! Ha sok a vagon, dolgozunk reggeltől késő délutánig. Mégsem panaszlom, mert pénz is van szépen. Otthon Nagykörűben, mielőtt idejöttem volna, idénymunkás voltam. Ez meg állandó. biztosan lehet rá alapozniNégy éve daruskocsival Csősz Józsefnek ez 3 hetedik éve a vállalatnál. Fiatalember még. alighogy túlhaladta a harminc évet. — Nem tagadja, tanult szakmája is van — de régen, valamikor „elveszett arról a papír”. Meg aztán ez a munka jobban is fizet. Két és félezer forint biztosan megvan minden hónapban, s Csősz Józsefnek ez nagyon fontos. Két kicsi gyereke. asszonya van Rákóczi- újfaluban. — Már négy éve, hogy daruskocsival járok — mondja. — Ezen vitázunk néha a feleségemmel, annyi szerencsétlenségről hall, olvas az ember, hogy el is hiszem, félt. Dekát vigyázni kell. józanul dolgozni, meg szeretni ezt a munkát. 1958. óta rakodómunkás vagyok. Nem mondom, néha akad egy kis hiba, vita — dehát, ilyen az élet. Nem bírja mindenki, azt, is tudom, a rakodást. Egyszer hoztam ide két embert, aztán megfogadtam, hogy soha többet nem is hívok senkit. Ami nekem jó, nem biztos, hogy másnak is megfelel. Majd, ha az új telep felépül Nagy József, meg Csősz József is előre örül. hogy 1972-re új. korszerű AKÖV- telep épül fel. Mi tagadás, most ezen a régesrégi telepen éppenhogy van öltözőjük, mosdójuk. Két lakókocsi is áll a telep udvarán — de bármilyen későn végeznek, nem szívesen töltik ott az éjszakát. Inkább utaznak, vágynak az otthonuk után. minden este. A három rakodómunkás közül — kikkel a hajnali munkakezdés előtt beszéltem — Nagy József a legfiatalabb. legerősebb. Ö mondja: fiatalon még sokat elbir az ember. Persze sokáig, szeretné bírni, hat éve, hogy itt van, s éppen ebben az évben a vállalat már olyan bérezést. • vezetett be, amely forinttal is elismeri „ törzsgárdát. Mitagadás az állandó mun. kások és az alkalmiak között is akadt, aki egy-egy fizetésnapon. vagy egy-egy igazán nehéz munkanap után a pohár fenekére néz. A törzs azonban rendes, családiáért komoly célokért dolgozó ember. Nehéz munka ez. Mégis más. mint esvkor volt, s mások az emberek is, — a teherautók, vagonok között, a dsruskocsik. kotrók, markolók világában. S. J. Termékkiállítás A Férfi és Fiúruha Nagykereskedelmi Vállalat Arany János utcai bemutató termében pénteken termékkiállítást nyitott a győri Richards Finomposztógyár. Az üzem mintegy 120 féle — minőségben, színben, mintában gazdag választékú — szöveteit állította ki. A nagykereskedelmi vállalat a legújabb anyagokból konfekciómodel- leket készített; van köztük már maxi átmeneti kabát is. A kiállítás a nagykereskedelmi vállalat szervezésében a győri gyár és a kereskedelem találkozója: célja az, hogy az üzem közvetlenül megismerje a vásárlók igényeiről legjobban tájékozott üzletvezetők véleményét, amelyet az év hátralevő részében a gyártásnál is figyelembe vesznek. A bemutató a kiskereskedelem számára jónéhány újdonságot hozott. Ilyen egyebek között a gyár Meteor nevű, szintetikus szálból, tre- virából készült jersey-anyaga. Itthon ilyen anyagból férfikonfekció még nem készült, külföldön viszont már egyre népszerűbb. Az új öltönyök a harmadik negyedévben kerülnek forgalomba. Kőszobrászok a Duna-parton A Parlament alatt, a Duna-parti műhelyben értékes műalkotások készülnek. Itt dolgozik a Kőfaragó és Épületszobrászipari Vállalat 15 munkása, akik elsősorban a Parlament felújításával kapcsolatos kőszobrász munkákat végzik. — Képünkön: Paál Dezső kőszobrász az időjárás viszontagságai miatt megrongálódott sóskúti homokkőből készült Báthori István szobrot faragja süttői fagyálló kemény mészkőbe, eredeti nagyságban. (MTI foto — Király Krisztina felv.) Százezernyi szakszervezeti tag Sok fegyelmit helyben intéznek Tizenötezerrel több könyvet kölcsönöztek Érdekes és tanulságos adat- gyűjtemény jár kézről kézre manapság a szakszervezeti aktívák között. A Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsának elnöksége statisztikát készített a mozgalom tavalyi fejlődéséről. A nyomtatásban megjelent ízlése^ könyvecskéből megtudhatjuk többek között, hogy egy év ala4t öt és félezerrel emelkedett a megyében a szakszervezeti tagok száma. Kiderül belőle az is, hogy kevés híján 13 ezer ember végez mozgalmi munkát az alapszervezetekben. Többségük választott tisztségben tevékenykedik. Ez idő szerint a megyében a szervezett dolgozók száma megközelíti a százezret. Megtalálni az adatgyűjteményben azt is, hogy a 310 alapszervezetnél működő munkügyi döntőbizottság tavaly 1800 fegyelmi ügyet tárgyalt. A 123 társadalmi bíróság pedig 2600 esetben intézkedett. Tavaly háromszázzal volt több a szocialista brigádok száma, mint egy évvel korábban, összesen mintegy 35 ezren vettek részt a brigádok munkájában. Még egy jelentős adat: 15 ezerrel több könyvet kölcsönöztek tavaly a szakszervezeti könyvtárakból, mint az előző évben. Amikor as ösztönzők már nem ösztönöznek A jutalékrendszert a szövetkezeti kereskedelemben is alkalmazzák, különösképpen azoknál a dolgozóknál, akik munkájukkal a bolti forgalmat befolyásolni tudják. A jutalékos rendszerbe bevont dolgozók az elért forgalomból — a biztosított fix- béren kívül — egy előre meghatározott százalékot kapnak. Ezzel nagyobb forgalom elérésére ösztönzik őket. A bérezésnek ez a formája rendszerint hasznos, de úgy látszik előfordulhat olyan helyzet is, amikor a jutalék- rendszer nem ösztönöz a nagyobb teljesítményre. Kunszentmártonban az ÁFÉSZ egyik boltjában ketten dolgoznak. Az elmúlt években olyan forgalmat értek el, hogy a jutalékkulcsot többször kellett módosítani. Ezerkilencszázhatvankilenc végén jövedelmük még igy is aránytalanul magas volt. A jutalékrendszerre vonatkozó rendelkezések nem teszik lehetővé, hogy a dolgozó alapbérének 200 százalékán felüli összeget fizessenek ki; Ilyen helyzet alakult ki két dolgozónál is, akiknek ezekután már nem állt érdekében, hogy nagyobb forgalmat bonyolítsanak le. Rövid idő után megváltozott a bolt egész tevékenysége. A vásárlók panaszkodni kezdtek, először az áru- választékra, később a kiszolgálásra is. A szövetkezet vezetősége felismerte, hogy a korábban ösztönző jutalékkulcs most már gátolja a bolt eredményes munkáját. Elhatározta, hogy rövidesen három személyre emeli a létszámot, s ennek megfelelő új jutalékkulcsot állapit meg. Jól ismerték fel azt az igazságot, hogy a legjobb bérezési formákat is időnként felül kell vizsgálni és szükség szerint korrigálni. —ián AZ ÖRÖM UTÁN Április elején, a fizetés napján az egészségügyiek — mindazok, akiket a bérintézkedés érintett — már a magasabb munkabért vitték haza. Szolnok megyében ebben az esztendőben 4 millió forintnál több bért fizetnek ki pluszban a kóx-házak s egyéb egészségügyi intézmények dolgozóinak, s a béremelés, valamint az ágy melletti pótlék 2270 személyt érintett. A bérintézkedés tehát már érezteti hatását, de ezt a hatást azért nem szabad túlbecsülni. Tény, hogy a nagyon kritikus munkakörökben, mint például a szakképzett ápolónőknél most élétik visszhangot és megelégedést váltott ki a „vastagabb boríték”. Arra a kérdésre viszont, hogy megállítja-e más területekre való vándorlásukat, vagy vonzóbbá teszi-e az ápolónői pályát, csak hosszabb idő elteltével kapunk választ. Ami azonban jelenleg is érdeklődésre tarthat számot az, hogyan sikerült ezt a nagy körültekintést és energiát igénylő feladatot a rendelkezésre álló milliókat úgy elosztani, hogy a kapott pénz kifejezze a végzett munka nehézségét, a szakértelmet, ahogyan a munkát a dotáltak ellátják, s a dolgozóknak az adott intézményhez való ragaszkodását stb. Tapasztalható, hogy a kórházak, egészségügyi intézmények vezetői a szakszervezeti bizottságokkal egyetértésben egyes helyeken nagyon jól, sok helyen megfelelően hajtották végre a bér- intézkedést. Az Egészségügyi Minisztérium is arra hívta fel irányelveiben az intézetek vezetőinek figyelmét, hogy a bérfejlesztést használják fel a mostani bérintézkedéssel nem érintett dolgozók legégetőbb bérproblémáinak megoldására, emeljék a műtősnők, szakmunkások, továbbá az alacsonyabb keresetű, vagy az úgynevezett, hiányszakmákban dolgozó egyes orvosok bérét. Nagyon fontos az is, — szólt a határozat — hogy a tanácsok vezetői az állami vezetők és a szakszervezeti bizottságok összehangolt munkával és a helyi lehetőségek felhasználásával maguk ig tegyenek meg mindent az egészségügyi dolgozók élet- és munkakörülményeinek további javítására. Ennek ellenére mégis sok reklamáció érkezett az állami és szakszervezeti vezetőkhöz. A panaszosok azonban majdnem kivétel nélkül a veszélyességi pótléko- sok közül kerültek ki. akik a béremelésük összegéi az alapbér emelésére értették, s hiányolták az utána járó pótlékot. Rövid idő állt rendelkezésre ahhoz, hogy mindenkit tájékoztassanak, hogy alaobérre vagy bruttó bérre kell-e értelmezni az emelés összegét, — ezzel védekeznek az illető intézményekben. Egy körlevéllel, vagy kifüggesztett tájékoztatóval ez a szépséghiba is elkerülhető lett volna. Az említett problémák — és így reálisak a bérintézkedések jelentőségéről kialakult vélemények — elenyész, nek a sikeres végrehajtás érdekében kifejtett munka mellett. Meg kell említeni többek között a szolnoki Tüdőbeteg gyógyintézet által nagyon jól kidolgozott és differenciáltan végrehajtott béremeléseket. Ez az intézmény — többektől eltérően I. 1-től visszamenőleg adta dolgozóinak a béremelést. A tavalyi tartós bérmegtakarítást is alapbéremelésre fordították a tüdőkórház vezetői. A tartós bérmegtakarítást egyébként majdnem mindegyik intézmény igyekezett felhasználni béremelés céljára. Határozottan előrelépést jelent, hogy az egészségügyben is — hasonlóan az iparban meghonosodott gyakorlathoz — a bérhelyzet megítélésével most már a bérszint beállást veszik figyelembe elsősorban. Az intézmények mindegyike elkészítette ez alkalomból a személyekre bontott bérszinteket, s az így kapott kép mutatja, helyes bérpolitikát folytattak-e az adott kórházban, vagy rendelőintézetben? í «.. . i m bi «f
