Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-16 / 113. szám

1970. május 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 ITELET Magyar—román—szlovák film Á fogyasztási szövetkezetek r I ■■ rr I rr I r es a kozmuvelodes Az új gyár • •• ff • jovoje Jóleső kép fogadja a kun- hegyeai pártház átalakított nagytermébe lépő látogatót. A csupa neon helyiség jelen­legi „bérlője” a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár egy bővített részlégé. A hosszú asztalok fölött szorgos lány­os asszonykezek sokdrótos szerkezeteket forrasztanak. A teremben halk tánczene szol, mindenfelé laboratóriu­mi tisztaság. ,— Sok község szívesen ma­gáénak vallaná ezt a tiszta, modern üzemet — mondom Hovanecz István részlegve­zetőnek. — Bizony akadtak kohkur- rensek, s minden követ meg. mozgattak, csakhogy oda kerüli ön a gyárrészleg. De a megyei, járási, párt és ta­nácsi szervek segítsége, s a helybeli erőfeszítések végül sikerre vezettek. S minden híresztelés ellenére a munka elkezdődött, s nem is rosszul. — Nehéz elsajátítani a finom mozdulatolcat? — Ahogy vesszük. Ezért is alkalmaztunk nőket, a beta­nulásra 160 órát adunk, to­vábbi 80-at gyakorlásra. Az alapórabér 5,50. s ez kb. 1100 forint átlagkeresetet jelent. Kellő gyakorlás után ez 1500 forintig emelkedhet. — Kevés ez, vagy sok? Bármennyire U fontosnak látszik, úgy gondolom, itt ez a kérdés nem helyénvaló. Az itt dolgozó asszonyok, lányok többsége évek óta elhelyez­kedési nehézséggel küszkö­dik. Legtöbbjük családjá­nak, férjének segít egy kis mellékessel. A munka na­gyon tiszta és érdekes, bízó. nyos intelligenciát kíván, s ami a legfontosabb, helyben van, s még mindig sokkal jobb, mint az 1700 forintos fővárosi állás, albérlettel, utazgatásokkal, különkony- hával. — Meddig üzemel itt a részleg, mik a távlati tervek? — Két lehetőség közül vá­laszthatunk. A gyár megvá­sárolja az épületet, a hozzá tartozó telekkel. Így gazda­ságosabb lesz a fejlesztés, mivel a környék közművesí­tett, s a már meglevő épü­leteket is nagyszerűen tud­nánk használni. Mindez dur­ván számítva 15—20 millió forintba kerülne. Ha éz az elképzelés nem sikerül a község szelére épít. jük fel az új üzemet, amely­nek teljes technikai, műsza­ki beindítása 40—5o millió forintot „nyelne el”. Fejlesz­tési alapunk 2—3 éven belül választ ad a kérdésre. — S nem zajos a termelés? — Azt hiszem, erről már meggyőződhetett. Jelenleg félautomata telefonközpontok szerelését végezzük, főleg a Szovjetunió részére. Mindez forrasztást igényel, s ez se nem zajos, se nem egészség­telen. — A munkások elégedet­tek? — Azt hiszem egy éve, még egyikőjük sem gondol­ta, hogy ennyire tiszta, vonzó gyárban fognak dolgozni. — Egyetlen gondunk a szociális ellátottság. Nagyon hiányzik egy korszerű zuhanyozó, de hamarosan ezt is megoldjuk. Szeretnénk hozzjárulni a környék iparosításához oly módon, hogy Kunhegyes és vidéke női munkaerejének jelentős részét alkalmazni fogjuk. Fejlesztési tervünk­ben 600, vagy esetleg na- gyob szeméi vű foglalkozta­tottság szerepel. Jelenleg vi­dékről még csak két kislány jár be de mór úiabb jelent­kezők kerestek fel. Jelenlegi létszámunk százhatvan nő és kilenc férfi. Elnézegetem „ fürge ujjak boszorkányos játékát. Ezek a nők nemcsak fiatalok, csino­sak, de ügyesen, gyorsan és jój dolgoznak. Mindannyian azt vallják, ez a .,mi” gyá­runk, a község gvára. Lelke­sedésüket látira 5nké-ete’í>nü] is azt mondom: ennek a gyárnak van jövője Kunhe­gyesen. D. Szabó Miklós Kunhegyes Négyszázötvenhat évvel ez­előtt Bakócz Tamás eszter­gomi érsek keresztes hadjá­ratot hirdetett, a hadvezér: Dózsa György. A keresztes hadjárat helyett a paraszt­had elnyomói ellen fordult... A történelmi tényeket ismer, jük: Temesvár ostroma, Dó­zsa elfogása, kínhalála. Dózsa György azóta is zászló. Legnagyobb művésze­inket, íróinkat ihlette és ihleti századokon át. Törté­nelem, jelkép és legenda. — egyszerre. A sokféle ábrázo­lásban egy azonban közös: Dózsa alakjának súlyossága, nagysága. A tabló széles: Eötvös re­gényétől. Derkovits metsze­tein keresztül a mai Dózsa ábrázolásig... Petőfi Dózsa emlékével fenyeget: „...nem tudjátok: mily szörnyű a nép, / Ha föl­kel és nem kér, de vesz. ragad? / Nem hallottátok Dózsa György hírét?” Ady tovább közelíti a pa­rasztvezér egyéniségét: „Kü- lömb volt, mint nyolcvan apátúr. / Szentebb úr nem vala itten...” Derkovits Gyula a nép robosztus erejét személyesíti meg a parasztforradalomról készített döbbenetes metsze­teivel. Milyen lesz az első Dózsa film? — két évvel ezelőtti kérdés ez. Sokan feltették. Már a forgatókönyv — Csoó. ri Sándor és Kosa Ferenc rendező közös munkája — n&gy vitát kavart A filmbéli vétkesek közé térdepelteinek három „ágról- szakadt mezítlábast’’ is: — szép kifejezése annak, hogy az alkotók milyen tudatosan vállaljá-k alkotásukat — „...pogányság bűne miatt Csoóri Kosa, Sára gyalogos katonákat, mert nem hisznek eléggé a magyarok istené­ben”. Felmentést kapnak-e ..a vétkesek” filmjük elkészül­tével? Maradümk meg az alkotó­hármas játékos jelképrend­szerében, így próbáljunk vá­laszolni a kérdésre: igen. — és nem! Az alkotóhármas ábrázo­lásmódja újszerű, nagyon is egyéni. De kinek van igaza, azoknak-e, akik Dózsát in­kább csak ..őserőnek” kép­zelik. alig többnek mint ösztönös lázadónak, akinek Lőrinc pap volt az ideológu­sa. vagy az alkotónak, akik Dózsa intellektuális habitu­sát annyira kiemelték, olyan Erfurtban van egy kedvenc kiskocsmám. No. nem olyan ez, mintha így mondhatnám: a szomszéd utcában van egy jó kiskocsma, mindig odajá­rok, Itt mindössze kétszer voltam eddig, másodszor né­hány héttel ezelőtt. Tavaly tavasszal jártam ott először. Délfelé már jó melegen sütött a nap, amikor megláttam a kocsmát. Fel­irat: itt barna aranyat mér­nek. Belépek. Szemben bá­doggal bevont söntéspult, rajta a rézfogantyús sörapa- rát, mögötte vastag bőrkö­tényben a csapos. Hangosan köszön. Kérek egy pohár sört, 6 a kezét tartja fe­lém. A zsebembe nyúlok, kezdem a pénzt kotorni. s közben a hazai tapasztalatok kísértenek. Hogy’ is gondo­lom, csakúgy sört kérni, előbb talán fizetni illene. Kérdem is az árát. A hatal­mas csapos felnevet: majd ráérek fizetni, előbb talán fogjak vele kezet. Új vendég vagyok, mondja hadd üdvö- , zöljön. Bemutatkozott és a harmadik pohár után — de nem csak annak hatására — könnyen vette az ígéretemet. helyzeteket la teremtettek filmjükben, — nyilván a bi­zonyítás lehetősége érdeké­ben — amelyek a történe­lem feljegyzéseinek sem fe­lelnek meg. Bonyolítja a kérdést az alkotói szándék; túllépni a megszokott „Dózsa-tablón” s forradalom etikájának szin­tézist adni. a másik fő tö­rekvés: korhűség, az esemé­nyek részkérdéseinek meg­változtatása ellenére is. A Dózsa „történelmi-tab­ló” ábrázolása és a forra­dalom szintézisének kettős­sége vonul végig a filmen, — és ez a kettősség végig kettősség marad. Az egyik igazság feloldódik a másik­ban. A történelmi esemény fő. alakjainak ábrázolása vitat, ható. Bessenyei Ferenc Dó­zsája túlontúl is kegyetlen, és — bocsánat — „értelmiségi” is. A Magyar Nemzet kriti­kusa szerint: „kegyetlen Hamlet”. Találó megállapí­tás. Lőrinc pap alaki- elna­gyolt, nem a megelevenítő Kodtai János hibájából. S Mészáros Lőrincet csak a huszitizmus szelleme moz­gatta? Többszörösen megkérdő­jelezhető Werbőczy alakja is. akit a film alkotói „felnö­vesztenek” Dózsa mellé, s már-már azt hisszük, hogy Werbőczy az egészséges ki­bontakozás útját kereste. En­nek is ellentmond a törté­nelem. Werbőczy Major Ta­más alakítása. Sára Sándor képei ezúttal is megragadóak, de olykor bizony statikusnak hatnak. — ti — Idejében gondoskodnak az utánpótlásról A jánoshidai ÁFÉSZ-től a közeljövőben tíz idős dolgo­zó megy nyugdíjba. A távo­zók gazdag szakmai tapaszta­latukkal sok éven át segítet­ték a szövetkezet fejlődését. A korábbi években a szak­ember-utánpótlás biztosítása érdekében a szövetkezet évente egy-egy kereskedelmi tanulót szerződtetett. Most, hogy egyszerre sokan vesz­nek búcsút a szövetkezettől, nyolc kereskedelmi tanuló szerződtetésével igyekeznek pótolni a szakemberek szá­mának csökkenését. Ezután ha arra járok, mindig megkeresem. ☆ Mondják, a precizitás né­met tulajdonság. Nem hi­szek abban, hogy ilyen faji jegyek léteznek és ezek alap­ján lehetne a népéket osz­tályozni. s ezért kicsit örül­tem is, amikor ezen a már- már félelmetes precizitáson egy kis rést találtam. Tör­tént ez Bitterfeldben, a helyi lap szerkesztőségében Terv mindenről, számunkra elkép­zelhetetlen mennyiségben és szigorú rendben. Melyik új­ságíró mikor, hová megy. Mi­kor mit ír. azt mikor ki el­lenőrzi és így tovább. Gon­dosan megrajzolva mindez táblázatokon, grafikonokon, színek, kockák, rejtjelek... Utólag bocsássátok meg bitterfeldi kollégák ennek a magyarázata kicsit untatott. Társaim azonban figyeltek. Ezért én a lapjukat nézeget­hettem közben — ami a ter­vek merev rubrikái nair elle­nére is érdekesnek, életsze­rűnek, jónak látszott. Az utolsó oldalon, mindennap van egy kis rovat, amely az aznap hatvanadik évüket el­Az elmúlt napokban ünne­pelte dolgozó népünk felsza­badulásának 25. évfordulóját. A földművesszövetkezeti ta­goknak és szövetkezeti dol­gozóknak azért is jubileumi év az 1970-es esztendő, mert a megyében már 1945-ben megalakultak az első föld­művesszövetkezetek, a lenini szövetkezeti elvek messzeme­nő figyelembevételével kezd­ték meg működésüket. A szövetkezetek fontos sze­repet vállalnak az ismeret- terjesztő, tudatformáló, a falu kulturális tevékenységé­nek szervezésében. A szövet­kezetek alapszabálya a gaz­dasági feladatok mellett fel­adatként határozza, meg a közel 150 ezer főt számláló szövetkezeti tagság kulturá­lis nevelését is. Az ilyen irá­nyú feladatok végrehajtása során felhasználják a hagyo­mányokat. Nem egy olyan öntevékeny művészeti cso­port van például napjaink­ban, amely már felszabadu­lás előtt is jelentős munkás- mozgalmi hagyományokkal rendelkezett. □ Felszabadulás után a falu­járásnak szerves része volt a kulturális nevelőmunka. A viszonylag rövid idő alatt megalakult kultúrcsoportok, együttesek tevékenységüket kiterejsztették kis falvakra, településekre is. A földmű­vesszövetkezetek pártfogásba vették és segítették a falujá­ró csoportokat. A szövetkeze­tek gazdasági erősödése pe­dig lehetőséget teremtett az ismeretterjesztő és kulturális munka anyagi támogatására. A szövetkezetek mindig fontos feladatként kezelték az ismeretterjesztő előadások szervezését. Ennek keretében az időszerű kül- és belpoliti­kai kérdések feldolgozása mellett segítették és segítik napjainkban is a mezőgazda- sági, elsősorban a háztáji ter­melés fejlesztését. Az isme­retterjesztő munka szervezé­sében eredményes együtt­működést alakítottak ki a különböző mozgalmakkal és tömegszervezetekkel. A ház­táji termelés fejlesztésében például a Hazafias Népfront­tal és a nőtanácsokkal alkuit ki eredményes együttműkö­dés. Az ismeretterjesztő munká­nak része az olvasók számá­érő polgároknak kíván — névszerint felsorolva — sok jót és még hosszú életet. Ki­bukkant a szakmai kíváncsi­ság. honnan veszik naponta az adatokat? Gondolhattam volna. Van egy társadalmi munkbizottság, amely az anyakönyvi adatok alapján, a munkaterv szerint féléven­ként elkészíti. Már fogalma­zódik bennem a gonosz kér­dés, de a szerkesztő meg­előz. Egy napon elfelejtettük ellenőrizni — mondja — és egy hónapok óta halott pol­gártársnak kívántunk hosszú életet. ☆ Amikor egy kicsit több volt már az elégnél a preci­zitásból: Lipcsében, az új, modern szálló kávéházában egy este öt magyar újságíró szeretett volna jó német sör mellett beszélgetni. Hely van bőven, kérjük a pincért, tol­ion össze két kis asztalt, hogy kénvelmesen elfértünk Nem lehet mondja Nézem az asztal lábát, nincs oda- csavarözva. Mondom is a pincérnek, dehogynem lehet, nak növelése. A járási szék­helyekről és községekből a szövetkezeti könyvbizományo­sok széles hálózata juttatja el ma már a legkisebb tele­pülésekre is a könyvet, az olvasnivalót. A megye könyv­forgalmának mintegy 60 szá­zalékát a szövetkezeti könyv- terjesztők bonyolítják le. Je­lentős a szövetkezetek tevé­kenysége a különböző napila­pok, sajtótermékek terjeszté­sében is. A megyei lapkiadó vállalattal együttesen szerve­zett akciók keretében az el­múlt évben 103 állandó olva­sót szerveztek a „Figyelő” cí­mű újságra, és több mint 300 előfizetőt különböző mező- gazdasági szaklapokra­Az öntevékeny művészeti csoportok ' szervezésében és fenntartásában több helyen hasznos együttműködés ala­kult ki a kisipari szövetkeze­tek és egy-két helyen a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetekkel is. Az öntevékeny művészeti csoportok munká­jának további fejlődése ma már egyre inkább csak e szervek fokozottabb együtt­működésével biztosítható. A gazdálkodó szerveknél meg­felelő anyagi eszközök ké­pezhetők kulturális célokra. Sajnos azonban ma még igen sokszor ezeknek felhasználá­sa nem szolgálja egyértelmű­en a közművelődést. Hason­lóan nagy jelentősége van a személyi feltételek biztosítá­sának. Különösen kisebb községben a fogyasztási szö­vetkezetek egyedül nem ké­pesek sem a* anyagi, sem a személyi feltételeket biztosí­tani. A tanácsi művelődési szervek segítségével azonban ezen a területen is jelentős előrehaladást lehetne elérni. Néhány fogyasztási szövet­kezet az elmúlt években nem fordított megfelelő gondot az öntevékeny művészeti cso­portok fejlesztésére. Ez első­sorban a színjátszó és tánc­csoportok létszámában oko­zott csökkenést. Közrejátszott ebben a szakképzett oktatók hiánya is. Kedvezően alakult viszont az énekkarok, irodal­mi színpadok, szakkörök munkája. E csoportok tagjai résztvesznek a helyi ünnep­ségeken, közreműködésükkel hozzájárulnak nemzeti és családi ünnepségeink színvo­nalának emeléséhez. Bemu­tatják műsoraikat, a fogyasz­tási szövetkezetek rendezvé­nézze csak, egészen könnyen mozog. Nem úgy érti ő, magyaráz­za most már oktató hangon az érteden külföldieknek. Az üzleti szabály nem engedi meg, hogy az asztalokat ösz- szetolják. Jó, legyintünk egyet. Ülünk öten egymás mellett a négyszemélyes asz­talnál, legfeljebb szorulko- dunk egy kicsit — fene azt a nagy rendet — csak hozza már a sört. Nem hozza. Visszajön üres kézzel és közli, hogy a rendtartás azt sem engedi, hogy négynél többen üljenek egy asztalnál. Amíg egyikünk nem ül át a szomszéd asztalhoz, nem szolgál ki bennünket. így lett Lipcsében öt újságíróból négy plusz egy. S az a négy, amelyik a pohár mellett be­szélgethetett is egymással, megállapította, hogy ez a sö­rözői drill nem Goethe Né­metországának szellemét idézi. ■ír A Halle-neustadti ifjúsági étterem bejáratánál egy nagy színes plakát látható. Két rajz van rajta. Az egyiken torzonborz, szakállas, far- mernadrágos, láthatóan ápo­latlan külsejű fiú és hason­ló „szerelésben” egy lány. A másikon pedig egy ízlésesen öltözött fiatal pár. Ez utóbbi nyein, olykor közgyűlésein. A tagság örömmel fogadja sze­replésüket, ezt bizonyítja, hogy az igazgatóságok által tett javaslatoknak megfele­lően biztosítja anyagi fenn­tartásukat, illetve ahhoz megfelelő összeg felhasználá­sát engedélyezi. Az 1969. évben meghirde­tett „Tanácsköztársasági Mű­vészeti Sterilére” a szövet­kezetek 4 énekkarral, 4 nép­tánccsoporttal, 4 irodalmi színpaddal, 3 zenekarral és mintegy ötven szavaiéval ne­veztek be. összesen mintegy ötszáz szövetkezeti tag, illet­ve dolgozó vett részt a jubi­leumi évforduló tiszteletére meghirdetett versenyben. Hasonlóan bekapcsolódtak a szövetkezeti kultúrmunkások a hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére meghirdetett „Ünnepelj ve­lünk” mozgalomba. Az öntevékeny művészeti csoportok közül kimagasló eredményeket ért el a szol­noki szövetkezet „Kodály” kórusa. Nemcsak az ország­ban, de határainkon kívül is bizonyították öntevékeny művészeti mozgalmuk ered­ményét. Elismeréssel írha­tunk a jászladányi, a tisza- földvári és jászapáti énekka­rok eredményeiről is. Az irodalmi színpadok kö­zül a jászkisérj és jászárok­szállási irodalmi színpadok munkája kiemelkedő. A jász­árokszállásiak beneveztek a „Kiváló ifjúsági klub” címért folyó versenybe és tervszerű munkájukkal a kitüntető cí­met nyerték el. A jászkisé- riek igen sokat tesznek a cso­port belső nevelőmunkája ér­dekében. A szövetkezetek kulturális nevelő munkájához elenged­hetetlenül szükséges a taná­csi művelődési szervek terv­szerű, irányító tevékenysége. Az eddiginél célszerűbb len­ne például jobban ösztönöz­ni a különböző gazdálkodó szerveket, elsősorban a me­zőgazdasági, a kisipari és a fogyasztási szövetkezeteket az anyagi és személyi felté­telek egyesítésére. Úgy vé­lem, ebben az~ illetékes taná­csi szervek sokat tehetnek. Roscnblüth György a MÉSZÖV Szövetke­zetpolitikai Osztályá­nak vezetője alá oda van írva: „így jö­hetsz csak be.” Okos dolog. Nálunk is meg kellene va­lósítani. Nem csak a plaká­tot, hanem az ízléses öltöz­ködésre nevelés hasonló módszereit. Nem is ezen akadtam fenn. Máson. Ugyanis a német szöveg alatt ott volt olvasható annak ma­gyar fordítása is. Miért csak magyarul, amikor csehek, oroszok, lengyelek, mongolok is járnak erre — kezd ágas­kodni bennem a nemzeti ön­érzet. Nem sokáig. Még az­nap este egy üzletben meg­láttam két — a rajzolt figu­rához hasonló — ifjút élő példányban is. Valamit vá­sárolni akartak. Mondja az egyik: csak magyarul a só­dert apafej. És „nyomták” is. Szegény elárusítónő, egy tisz­teskorú, nagyon udvarias asszony, már alig bírta tü­relemmel- Hát még ha értette volna, amit mondanak neki. Németül meglehetősen jól beszélő magyar vendégmun­kás fiatalok voltak. Látható­an jól szórakoztak, amíg az újságíró — alkalmazkodva a stílushoz — meg nem szólalt mellettük: ..Elég vojt az aré­nából apafe’ek. mert kaptok két fülest!” A fiúk eiódalog- tak a nemzeti önérzetem pe­dig egy kicsit alábbhagyott. V. J. Mindenütt emberek élnek Ceruzavázlatok az NDK-ban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom