Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-01 / 101. szám

KÖRSÉTA átszervezés „ügyben” a jászberényi járásban Megbeszélést tartanak az óvóhely szakszolgálat „főnökei”, Pol­gár Lajos törzsparancsnok, Hudra István műszaki felelős és Palkó Endre tervezési, szervezési felelős. Tavaly október 27-én Szolnokon a megyei tanács épületében jelen­tős tanácskozásra került sor. A me­gye polgári védelmi parancsnoka és törzsparancsnoka ismertette a hon­védelmi miniszter és a polgári vé­delem országos parancsnoka utasí­tásait, a polgári védelmi szerveze­tek (szakszolgálatok, szakszolgálati alakulatok és önvédelmi egységek) létrehozására, illetve korszerű to­vábbfejlesztésének gyakorlati meg­valósítására. E feladatokat — mint ahogyan akkor meghatározták — március 31-ig kellett végrehajtani. Mielőtt beszámolnánk arról, hogy Jászberényben és a jászberényi já­rásban hogyan végezték el ezt a nagy munkát — mivel a megláto­gatott területeken műszaki-mentő- és óvóhely szakszolgálatokat, illet­ve önvédelmi szervezeteket kellett létrehozni — beszéljünk arról, hogy mi ezen új szolgálatok feladata. Mit kell tudni a műszaki, mentő-, óvóhely szakszolgálatokról? A műszaki, mentő- és óvóhely szolgálatok tevékenysége eddig csak a városokra korlátozódott, al­egységei a városokban levő válla­latok dolgozóiból alakultak. Ezen erők alkalmazhatósága váratlan tá­madás esetén bizonytalan. Ezért a szakszolgálatok szervezetének ki­alakításánál, az alegységek meg­szervezésénél is a korszerű követel­ményekből kellett kiindulni. Annak érdekében, hogy a szervezet csapá­sok után is cselekvőképes legyen, azokat nem a veszélyeztetett váro­sokban, hanem a környező közsé­gekben kellett megszervezni. Tekintettel arra, hogy a felada­tok differenciáltak, külön kellett választani a műszaki-, mentő- és az óvóhely szakszolgálatot. Ezen utóbbi feladata lényegében a tá­madást megelőző időszakban je­lentkezik. Elkészíti a lakosság vé­delmére vonatkozó tervet, megszer­vezi és irányítja a szükségóvóhe­lyek építését. Biztosítja adott eset­ben a lakosság elhelyezését az óvó­helyeken. Gondoskodik arról, hogy a kiépített óvóhelyeket békeidő­szakban is hasznosítsák, rendszere­sen karbantartsák azokat és meg legyen bennük a szükséges felsze­relés. Ezzel szemben a műszaki, men­tőszolgálat elsődleges feladata egy adott támadás után jelentkezik, amikor a támadás következtében romok alá kerültek az óvóhelyek. Az ő feladatuk az óvóhelyek feltá­rása, a mentés műszaki biztosítása, az utak, átjárók szabaddá tétele, a közművekben keletkezett károk ideiglenes helyreállítása, az embe­rek kimentése a romok alól, a ro­mos és az égő épületekből. Az elő­készítés időszakában nekik kell ki­dolgozniuk a károk csökkentésére vonatkozó megelőző műszaki intéz­kedéseket, nekik kell felkészíteni a mentő egységeket feladataik ellá­tására. Békeidőszakban elemi csa­pás, katasztrófa esetén részt vesz­nek a károk megelőzésére irányuló munkában, a károk következmé­nyeinek felszámolásában. Saját üzemük védelméről kell gondoskodniuk A polgári védelem kiépítésével kapcsolatos feladatok újólagos meghatározása, ellátásuk rendjének és módjának szabályozása ismét szükségessé tette, hogy a korszerű követelményeknek megfelelően üzemi önvédelmi szervezeteket hoz­zanak létre. Az üzemi önvédelmi szervezet feladata, hogy a polgári szervek részére megállapított kü­lönleges polgári védelmi feladatok ellátását biztosítsa az üzemben. En­nek megfelelően a támadó fegyve­rek használatának következménye­ként várható veszteségek megelő­zése, csökkentése, a dolgozók élet­védelmének biztosítása, a polgári szerv rendeltetésszerű tevékenysé­gének további munkája érdekében az önvédelmi szervezeteknek mű­ködési területükön a következő fel­adatokat kell megoldani. Meg kell szervezni és végre kell hajtani az épületek, az ipari fé­nyek, a járművek stb. fényálcázá­sát, elsötétítését. Részt kell venniük a támadás veszélyének, a támadás következményeként kialakult hely­zetnek, a veszély elmúltának vagy egyéb tájékoztatásoknak helyi köz­lésére szolgáló riasztó- és tájékoz­tató rendszer létrehozásában. Részt kell venniük az óvóhelyek készen­létbe helyezésénél, szükség esetén az embereket elhelyezni az óvóhe­lyeken. Az ő feladatuk a lakosság kitelepítésének megszervezése és végrehajtása; a dolgozók, valamint az anyagi készletek, technikai esz­közök, az üzem területe, az üzemi épületek vegyi- és sugármentesíté­sével kapcsolatos feladatok meg­szervezése, ellátása. Részt kell ven­niük az állatállomány, a növényzet, az élelmiszer, a víz és a takarmány megelőző védelmében a vegyi su­gárellenőrzéssel, felderítéssel, a mentéssel és mentesítéssel kapcso­latos feladatok ellátásában, esetle­ges támadás után az elsődleges mentő és mentesítő munkát, illet­ve az ezekkel összefüggő egyéb fel­adatok — ideiglenes helyreállítás, dolgozók elhelyezése stb. — ön­mentő jelleggel való ellátásában. Az önvédelmi szervezetek felada­tuk jellegéből és azok ellátásának rendjéből adódóan — bár a kollek­tív védelem szerves részét képe­zik —, szűkebb területen működ­nek és tevékenységi körük miatt, mint láthatjuk, eltérnek az üzemi szakszolgálati alakulatoktól. Azokban az üzemekben, ahol szakszolgálati alakulatok létrehozá­sára is sor került, a feladatoknak megfelelően össze kellett hangolni a szakszolgálati alakulatok és az önvédelmi alegységek szervezését. Törekedni kellett a helyes szerve­zési arányok — nagyságrend, lét­szám — kialakítására. Természete­sen a szakszolgálati alakulatok lét­rehozása volt az elsődleges feladat. Előfordulhat az is, hogy egy üzem kis létszáma miatt nem tud megfelelő önvédelmi szervezeteket létrehozni, vagy éppen olyan jelle­gű polgári védelmi feladatai van­nak, amelyek alegységek létrehozá­sát nem teszik indokolttá. Ebben az esetben célszerű az önvédelmi fele­Csík József műszaki igazgató lősi hálózat kiépítése, amelyben egy-egy szakfelelős — egészségügyi, vegyi' védelmi, műszaki stb. — irá­nyításával az üzem dolgozói anél­kül, hogy polgári védelmi szerv tagjai lennének, adott esetben meg­valósítják az üzem védelmével kap­csolatos feladatokat. Azokban az üzemekben — például gyógyszertá­rak, raktárak stb. —, ahol a dolgo­zók létszáma, vagy egyéb ok miatt önvédelmi szervezet, vagy felelősi hálózat létrehozása nem biztosít­ható, az üzem dolgozóinak védel­mét a lakóterületekre vonatkozó előírásoknak megfelelően kell el­látni. Határidő előtt végrehajtottuk A jászberényi városi polgári vé­delmi parancsnokságon Turcsányi Sándor városi törzsparancsnokkal és Horváth József szervezési, terve­zési felelőssel beszélgettünk arról, hogyan hajtották végre az átszer­vezést. Horváth József elmondta, hogy a megyei eligazítást követően tájékoztatták a feladatokról a váro­si pártbizottságot. Ez nagy segítsé­get jelentett számukra, annál is in­kább, mivel azután a pártbizottság gondoskodott arról, hogy minden alapszervi titkárral megismertesse a polgári védelemre háruló új tenni­valókat. Így azután az alapszerve­zetek is segítették saját üzemük­ben, vállalatuknál vagy hivataluk­ban a gyors és pontos munkát. Beszéltek a polgári védelem vá­rosi parancsnokai a gazdaságok ve­zetőivel, az önvédelmi szervezetek létrehozásáról. Az átszervezés ugyanis azt jelentette, hogy a pol­gári védelemben részt vevők létszá­mát a korábbihoz képest mintegy másfélszeresére kellett növelniük. Üj szolgálatként kellett létrehoz­niuk az elsötétítő, az óvóhely, a műszaki, mentő, a befogadási szak- szolgálatokat és fejleszteniük kel­lett az egészségügyit is. A közös munkának eredménye, hogy decem­ber 31-re 90 százalékban megszer­vezték ezeket a szolgálatokat, vagy­is az átszervezést végrehajtották. — Valamennyi szolgálat parancs­noka tanácsi dolgozó. A törzspa­rancsnokok többsége szintén — mondta Horváth József. — A tör­zsek, szolgálattörzsek vezetői a kü­lönböző bázis vállalatok dolgozói, akik szakképzettségüknek megfele­lően kerültek ezekre a posztokra. Nagyon vigyáztunk arra, hogy sen­ki ne kapjon kétszeres beosztást. Így azután nem is volt fellebbezés nálunk. — Illetve — helyesbítette azután saját magát — a Lenin Termelő- szövetkezetből az egyik családnál a férjet is és a feleséget is beosztot­tuk. Jogilag ez helyes volt, viszont utólag tekintetbe kellett vennünk, hogy kisgyermekek vannak otthon, öreg szülők, így az asszonyt mente­sítettük a polgári védelmi kötele­zettségek teljesítése alól. — Örömünkre szolgál —, szólt közbe Turcsányi Sándor —, hogy amikor március közepén az orszá­gos parancsnokság ellenőrzést tar­tott, mindent rendben találtak ná­lunk. — És mit szóltak az emberek ah­hoz, hogy szabad idejükben ezután polgári védelmi feladatokat kell vé­gezniük? Gondolunk itt azokra, akik csak most kezdik a szolgálat­ban tevékenységüket — kérdeztük. Horváth József válaszolt: — Itt éreztük elsősorban a párt- szervezetek segítségét. Taggyűlése­ken tárgyaltak erről a témáról. Az emberek megértették, hogy szükség van rájuk. Még csak annyit, hogy a befogadási szakszolgálatnál az al­egységparancsnokok oktatása már befejeződött. A kiképzési irányel­veket a megyei parancsnokság most küldte meg a többi szolgálat részé­re, amelyek lényegében a régen ki­képzett erők továbbképzését szol­gálják. Most tehát a képzés, a ta­nulás van hátra. Terveikről, céljaikról Turcsányi Sándor beszélt. Mivel Jászberény másodlagos hatásokkal számolhat, alaposan fel kell készíteni az em­bereket más városok mentesítésére. Javaslattal akarnak élni a közvet­len parancsnokhoz, hogy havonta négy-négy órás meneteket szervez- hesenek gyakorlatképpen. Egyszó­val, alaposan fel akarják készíteni a parancsnokokat azokra a felada­tokra, amelyeket adott esetben el kell végezniök. Gyakorlati segítséget is vártunk Jászberényben a városi óvóhely szakszolgálat műszaki felelőse Hud­ra István, tervezési, szervezési fe­lelős Palkó Endre. A szakszolgálat törzsparancsnoka Polgár Lajos, ök hárman éppen feladataikról beszél­gettek, amikor meglátogattuk őket. Az első mondatoknál kiderült, hogy ők is idejében elvégezték az átszer­vezési munkát. A létszám teljes, minden posztra szakmailag hozzá­értő embert állítottak. Beosztott ál­lományuk a városgazdálkodási vál­lalat, a műszerész ktsz és a csök­kent munkaképességűeket foglal­koztató vállalat szakembergárdá­jából tevődik össze. Az állomány­nak mindössze 20 százaléka „új ember” — főként magánkisiparo­sok. Polgár Lajos azonban azt is el­mondta; jó lett volna, ha a megyéi parancsnokság nemcsak adminiszt­ratív eszközökkel, hanem a gyakor­latban is segíti őket az átszervezés­kor. Várták a megyei szintű szak­mai tájékoztatást, de az sajnos egyelőre elmaradt. Pedig egy-két jó szó, biztatás jólesett volna az em­bereknek. ök egyébként megtartot­ták a különböző tájékoztatókat, be­széltek arról minden beosztottal, hogy mit jelent a szakszolgálati munka, milyen kötelezettségekkel jár az. Hudra István szerint simán ment az átszervezés, várják most már, hogy megkezdődjön a rendszeres kiképzés. Palkó Endre még hozzá­tette: voltak, akiket koruk miatt már nem vontak be a szolgálatba, reklamáltak is. Még nem érzik ma­gukat olyan öregnek, hogy ne ve­hetnének részt a polgári védelmi munkában. A jászberényi járásban is minden rendben A jászberényi járás polgári vé­delmi parancsnokai is örömmel kö­zölték, hogy az átszervezést siker­rel hajtották végre, az eddigi négy szolgálat helyett most kilenc szak- szolgálatot kellett szervezniük és huszonhárom önvédelmi szerveze­tet. Ez több mint négy és félezer ember bevonását jelentette a járás­ban a polgári védelmi feladató végzésébe. A jászapáti Velemi Endre Tsz ben a műszaki-mentő szolgálatim kapcsolódó két önálló buldózere szakasz alakult és természetese: mintegy nyolcvan taggal megala kult az üzemi önvédelmi szerveze is. Horváth István tsz-elnöktől - aki a gazdaság polgári védelmi pa rancsnoka is — kérdeztük: — Rendelkeznek-e megfelelő gé pekkel? Sikerült-e megfelelő embe reket bevonni az üzemi önvédelm szervezetbe? — Van földgyalunk, szkréperlá dánk, tolólemezünk. Gépellátásunl szerintem megfelelő. Rövidesei Dutra rakodóval és árokásó géppé bővül gépparkunk. Véleményen szerint, adott esetben hatékonyab ban tudunk közreműködni mentés­ben, mentesítésben. Annál is in­kább, mivel embereink, akiket be­osztottunk, mind a szakszolgálatba mind az önvédelmi szervezetbe katonák voltak, foglalkoztak polgá­ri védelemmel is. Tudjuk, fel kel! készülnünk arra, hogy egy megle­petésszerű támadás se okozzon ne­künk nagy károkat, akkor se ve­szítsük el a fejünket. A mi-vagyo­nunk majdnem 55 millió forint, 5 ugyanennyi az éves termelésünk ér­téke is. És nemcsak ezt kell meg­Bakos Ferenc üzembiztonsági osz­tályvezető védenünk, hanem saját embereink, családjaink életét is. Ezért igyekez­tünk megfelelő embereket válogat­ni a polgári védelmi feladatok el­végzéséhez. És ezért jöttek egy szóra az emberek, mert megértet­ték, hogy milyen nagy szükség le­het az ő munkájukra. Segitettek üzemünk vezetői is A jászberényi Aprítógépgyárban Bakos Ferenccel, az üzembiztonsá­gi osztály vezetőjével (aki az üzem­ben a polgári védelem mindentu­dója) és Csík József műszaki igaz­gatóval beszélgettünk természete­sen a polgári védelmi kötelezettsé­gekről. Kiderült, hogy , ebben az üzemben — annak ellenére, hogy több önálló műszaki-mentő száza­dot és üzemi önvédelmi szerveze­tet kellett létrehozni, már decem­ber 22-re befejezték az átszervezést. Nagyon alaposan felkészültek an­nak idején a tennivalókra. Intézke­dési terveket készítettek, amelyek tartalmazzák, hogy mikorra, mi­lyen munkát kell elvégezni. A pa­rancsnokokat a gazdaságvezetéssel és a pártvezetőséggel együttesen választották ki. A jászberényi járásban, illetve városban tett látogatásunk után meggyőződhettünk arról, hogy min­den településen, üzemben, tsz-ben jelentőségének megfelelően foglal koznak a polgári védelmi felada­tokkal. Elismerés ezért minden em­bernek. A TMK-műhelyben dolgozók is tagjai az egyik önálló műszaki mentőszázadnak. Képünkön kúpkerékgyalugépet javít „rendes” mun­kaként — Kovács Miklós, Tóth lm re, Gulyás Imre és Moczó János. o

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom