Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-01 / 101. szám
£44I radioaktív porok kiszóródása elleni védelem DLYTATÁS) radioaktív kiszóródási sugárzós jellemzése, élettani hatása * ) 'ZESZUte.UMO ipic\al\s Óvouelv tumnLSt A nukleáris fegyver robbanása- r keletkező, vagy a bomba anya- t képező radioaktív anyag — nt azt már említettük — a meteo- lógiai és topográfiai viszonyok- k megfelelően kiszóródik s szeny- ezi a terepet. A kiszóródott radioaktív anyag ősorban béta- és gammasugara- t bocsát ki. A béta-sugárzás int korpuszkuláris sugárzás vi- >nylag kis áthatolóképességű. (2 sV energiájú béta-részecske kb. 4 n mélységig hatol be a testszö- tbe.) A béta-sugárzás a testszövet- hatolva annak atomjait ütkö- sek révén ionizálja, miközben a ta-sugárzást alkotó elektronok ergiája fokozatosan csökken, egé- m a környezet hőmérsékletének ígfelelő hőmozgás energiájáig. A gamma-sugarak, mint nagy ergiájú fotonok áthatoló képessé- nagyságrendileg nagyobb a béta- garak áthatolóképességénél. (A mma-sugárzás intenzitása, mint- y 80—100 centiméteres földréteg- 1 század részére csökkenthető.) A mma-sugarak a testbe hatolva k ütközés révén leadják energiákat, miközben reakcióképes íok, szabad gyökök, illetve ger- iztett molekulák képződnek. IÁNY ÖNTGEN DÓZIST ÍR EL AZ EMBER? Az emberi szervezet — átlagos ittartamot véve figyelembe — integy 10 röntgen dózist szenved élete folyamán. Ez elsősorban a zmikus sugárzásból ered. Az élő ervezetek sugártűrő-képessége sok nyezőtől függ. Általánosságban egállapítható, hogy minél fejlet- bb a szeryezet, sugártűrő-képes- ge annál kisebb. (Egészséges fia- lember körülbelül 300 röntgen izist szenvedhet el halálos kime- Jtelű sugárbetegség nélkül, míg az ;ysejtűek többezer röntgen dózist elszenvedhetnek.) A • kiszóródás területén a külső igárhatás mellett számolni kell a abadban, védőeszközök nélkül tar- izkodó személyek szervezetébe bekerülő radioaktív izotópok hatásával is. A szervezetbe bekerült (in- korporált) radioaktív anyagok által okozott szervezeti elváltozásokról, az esetlegesen létrejövő genetikai mutációkról mellékletünk hasábjain már többször jelent meg cikk, így e téma részletesebb ismertetésétől eltekintünk. Azt azonban feltétlenül meg kell ismételnünk, hogy az inkorporált radioaktív anyag a szervezetben helyrehozhatatlan károsodásokat idézhet elő, éppen ezért szükséges a kiszóródás elleni védelem megvalósításához elengedhetetlen tudnivalók áttekintése. A következő fejezetben a kiszóródás elleni védelem néhány módszerét, a sugárhatás csökkentésének módjait taglaljuk, a teljességre törekvés igénye nélkül. A SUGÁRZÁS HATÁSÁNAK CSÖKKENTÉSE A leírtak alapján megállapíthatjuk, hogy a radioaktív kiszóródás területén az élő erők védelme szempontjából feladatunk kettős: meg kell védenünk az élő erőket a radioaktív porok belélegzése, szervezetbe kerülése ellen; védelmet kell biztosítani a külső sugárhatás ellen. Az előbbi kritériumot tökéletesen kielégítik a légzésvédő eszközök, de ezek semmilyen védelmet nem biztosítanak külső sugárhatás ellen. A külső és belső sugárhatás ellen egyaránt biztonságos védelmet az óvóhelyek nyújtanak. A kiszóródás várható területére eső helyeken az óvóhelyek két típusát javasoljuk. A legegyszerűbb megoldás a lakóház megfelelő — a mellékelt rajz szerinti — átalakítása. Különös gondot kell fordítani a nyílászárók (ajtók, ablakok) légmentes zárására, valamint a helyiség kiválasztására. Azt a helyiséget kell kiválasztani, amely a ház középpontjában van, s a sugárhatás gyengítése céljából a nyílászárók elé homokzsákokat, könyvekkel megrakott könyvespolcot, szekrényeket stb. kell tenni. Egy-egy kisebb közösség sugár- védelmét megfelelőképpen biztosítja a mellékelt rajzon látható ötven személyes földfelszíni óvóhely is. Az építésnél feltétlenül figyelembe veendő, hogy laza, humuszos talajra nem építhető, ezt a földréteget előzőleg el kell távolítani. Megyénkben elsősorban a földfelszíni óvóhelyek építését javasoljuk, mivel az árokóvóhelyek építése a magas talajvízszint miatt sok helyen lehetetlen. A fentebb leírt óvóhelyek természetesen mechanikai hatások ellen nem védenek, a sugárvédelmet azonban a szükséges mértékig biztosítják. Mellékelten bemutatunk még egy rendeltetésszerű életvédelmi létesítmény alaprajzát is. (Folytatjuk) A szajoli propán-bután gáztelep udvarán salakfeltöltést végeztek. A rákóczifalvai Rákóczi Tsz vontatója szállította a salakot. Építkezés közben a salak között egy fel nem robbant 82 milliméteres szárnyas aknát találtak. Az ÁFOR szajoli bázistelepének egyik dolgozója katonai ismereteire hivatkozva, saját felelősségére, „mivel nem volt beélesítve” a szárnyas aknát a Holt-Ti- szába dobta. Megyénkben is, mint az ország különböző helyein, sajnos még mindig nem egy esetben találnak a második világháborúból visszamaradt, fel nem robbant bombát, aknát, lövedéket. Szűkebb pátriánkban csak 1968-ban 74 esetben tettek bejelentést és kérték a talált robbanóanyag megsemmisítését. Ám vannak olyanok, akik maguk akarják hatástalanítani azokat, holott nem rendelkeznek ahhoz megfelelő szakértelemmel. A sajtó, a rádió, a televízió többször is beszámolt már arról, hogy a talált robbanóanyag — a felelőtlenség miatt — emberáldozatot követelt. Gyakran előfordul, hogy játék közben gyerekek találnak rá a fel nem robbant lövedékekre. Elhallgatják a felnőttek előtt, napokig Előjegyzési naptár - de tankönyvig lehetne Ez évben megjelentette a Szolnok megyei polgári védelmi parancsnokság előjegyzési naptárát. A könyvet lapozgatva első pillantásra kitűnik: tankönyvnek is beillene, hiszen a különböző jogi tanácsadásokon kívül ismerteti a tömegpusztító fegyverek fajtáit, hatásait, részletesen magyarázza az ellenük való védekezés lehetőségeit, módszereit. Segítséget nyújt ahhoz is, hogyan lehet házilag szükség-légzésvédő eszközöket elkészíteni, úgyszintén szükség-bőrvédő eszközöket. Ismerteti a különböző szakszolgálati alakulatok, egységek alegységek feladatait, tennivalóit. Az egészség- ügyi szakszolgálatra vonatkozó fejezet mindenkinek hasznos olvasmány lehet, mert a mesterséges lélegeztetéstől a vérzéscsillapításig, a sebkötözésig sok minden olvasható a könyvecskében. A könyv szerkesztő bizottsága egyébként a következőkkel ajánlja az olvasóknak a polgári védelem 1970. évi előjegyzési naptárát: „Segítséget akarunk nyújtani az állampolgárok felkészítéséhez, hogy eloszlassuk a téves, a védekezés lehetőségét tagadó helytelen nézeteket. Széles körben ismertetni kívánjuk, hogy a tömegpusztító eszközök hatásai ellen van védekezési lehetőség. A szükséges tudnivaló terjedelme rövid. Nem törekedtünk a teljességre. Röviden és csak a legszükségesebb témákat kívánjuk az olvasó elé tárni. Ezzel is szeretnénk felkelteni az állampolgárok érdeklődését a polgári védelmi ismeretek bővítésére, saját maga, családja és az egész társadalmi közösség védelme érdekében.” vizsgálgatják, hogy lehet azt szétszedni, s addig próbálják, ütögetik, míg a tragédia bekövetkezik. Több tonna az a robbanóanyag mennyiség, amit tűzszerészeink évenként megsemmisítenek. Vannak, akik úgy gondolják, ha a talált lövedéket elássák vagy éppenséggel folyóba dobják, a veszély el is múlt. Ellenkezőleg! Nem kételkedünk abban, hogy a Szajolban talált akna valóban éle- sítetlen állapotban volt, azonban rágóndolni is rossz, mi történik, ha a talált lövedék érintésre robbant volna? Vigyázzunk! Előzzük meg a tragédia bekövetkezését. Tudni kell, hogy a talált robbanóanyagot azonnal jelenteni kell az illetékes tanácsnál, a rendőrőrsön, illetve a polgári védelem parancsnokságainál; jelenteni kell a talált robbanóanyag fajtáját, helyét, a bejelentő nevét, lakcímét: ajánlatosa robbanóanyagot körülkeríteni és egy táblán figyelmeztetőt elhelyezni „Vigyázat! Robbanóanyagi” felirattal. A bejelentett robbanóanyagokat az illetékes szervek semmisítik meg. A fel nem robbant lövedék nem játék! Érdekességek innen-onnan A DOW vegyipari cég Colorado ’állambeli plutónium üzeméből olyan mennyiségű radioaktív anyag szivárgott ki, hogy az üzem körüli 7 mérföldes térségben a víz és a levegő fertőzöttnek nevezhető — állapította meg egy amerikai tudóscsoport. (A DOW-cég Rocky Flatts-i üzeme az amerikai atomenergia bizottság megbízásából plutóniumot állít elő, amelyet nukleáris robbanófejek gyártásánál használnak fel.) **» Több mint tíz év óta erőteljes kutatások folynak az USA-ban a biológiai hadviselés eszközeinek fejlesztéséért. Kenneth Dirk ezredes az egyik úgynevezett egészségügyi alakulat helyettes parancsnoka kijelentette: „A kutatások alapján nem valószínű, hogy a maláriát vagy a kolerát választják elsődleges biológiai fegyverként. Az utóbbi időben a kutatások sokkal rejtettebb betegségekre összpontosulnak, amelyek legtöbbje sohasem vagy igen ritkán fordul elő kultúrterüle- ten, így a betegségről és kezelési módjáról semmi, vagy csak minimális adat állhat az »ellenség« rendelkezésére.” **» Finnországban a nagyobb városok lakossága részére építendő nyilvános óvóhelyeket kétféle kategóriába (B—C) sorolják. A „B” kategóriás óvóhelyek háromszáz személy részére készülnek. Falvastagságuk 60 centiméter. A „C” kategóriába tartozó óvóhelyek maximálisan százötven személy befogadását teszik lehetővé és falvastagságuk csak 40 centiméter ANyA&SZÜkSÉSLET sósain Atl/AE MCCMEVTZÉ3E MERTÉKECraÉC MEMNyiíÉB FÖLDKIEMELÉS r? 50 2 «yiecacíiM.v. fie eömtúD z. db eo 3 DESZKA r- K'h." .> 50 4 GO - os SZCC *<9 3 s 40- es SZEB 4e FILC 7 7 3ZICCTELÖPAPÍR Uk. 6 a zsaV db 40 MUNKAI D&3ZÜK3E0LET SORSZÁM MUNKANEM MSCNEVUZÉ9E rtltlKMOOSZÜKSCCUT ÓRA 4 KERET KÉSZÍTÉS 32 2 AJTÓKÉSZÍTÉS 3 3 SZIGETELÉS 6 4 FÖLDMUNKA S3 ÖSSZESEN « 400 óm 50 FOS TAUJSZIMT FELETT FÁBÓL kft SZÜLT ki SZÓRÓDÁS ELLENI LímiTrifny i KÖLTSÉG AWVAG MECHEVElÉSt *** .§ |-er 4» 1* ot * ÁT a • r: s fcü fi Sg t CX‘2 *5SsCÍ9EMDA uw 3350 «24 0,003 •>* DESZKA 50« «39 0,003 im1 EZ EG il 84 0,14 4, UKLPAWk ew> 150 900 o.ll 1.4 6551ESEU10137EG7 4ŐHU2o6© ..iii ... i ÍZUHSCGOVOHELV ÍOLMZIWTEÍ, LAlMSfckU
