Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-12 / 85. szám

2

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

Wtd. áprffls tS,

■»

gyermeket Sítek meg, még

többet pedig súlyosan megsebesítettek.

Délkelet-Ázsiából szintén gyászos, véres tudósításokat kopogtak a távirógépek. A Kambodzsában hatalomra került amerika barát kormány csapatai valóságos vérengzéseket rendeznek a vietnami nemzetiségű kambodzsai állampolgárok soraiban. Az ország földjén polgárháború

VASÁRNAP: Holtan találták meg Spreti grófot, az elrabolt guatemalai nyugatnémet nagykövetet

Willy Brandt az Egyesült Államokba érkezett

Csou En-laj látogatása Phenjanban.

HÉTto: -DODiinym, wasningtoni szovjet nagykövet tárgyalása a közel-keleti helyzetről Sisco amerikai külügyi államtitkárral.

KEDD: Péter János Nilsson svéd külügyminiszter meghívására Stockholmba utazott

Novikov szovjet miniszterelnök-helyettes Tokióba érkezett.

SZERDA: Izraeli pilóták egy egyiptomi falu bombázása közben megöltek 31 iskolás gyermeket

CSÜTÖRTÖK: A dél-vietnami szabadságharcosok folytatták tavaszi offenzívájukat.

PÉNTEK: Befejezte stockholmi látogatását Péter János.

Az olasz szenátus bizalmat szavazott a Rumor-kor- mánynak

De Due Tho hozautazott a párizsi vietnami tárgyalásokról.

SZOMBAT: Sisco Kairóban tárgyal.

Fellőtték az Apollo—13

Így látja a hetet kommentátorunk, Pálfy József:

A hét első híre megrázta a vi'ágot. A géni Iák álfal elrabolt guatemalai nyugatnémet nagy Kövedre mar csak holtan találtak rá. — nem ismétlődött meg, ami ezelőtt féltucatnyi, Latin-Ame- rikában hasonló körülmények között elragadott diplomata esetében történt: a fegyveres akciók végrehajtóinak feltételeit a guatemalai hatóságok nem fogadták el, a diplomata nem. nyerhette vissza szabadságát... Emlékezetes, hogy a gerillák vezetői 25 elfogott társuknak a börtönből való kiengedését és 700 000 dollár megfizetését követelték cserébe a nyugatnémet diplomatáért. A bonni kormány hajlandó lett volna a pénzösszeget megfizetni... Guatemala urai azonban megmakacsolták magu- ka. Sőt. vasárnap már híre járt, hogy az egyik gerilla- harcos. akinek a szabadságát az emberrablók követelték, a börtönben meghalt — talán kivégezték.

Az ügynek még a legcsekélyebb következménye az a diplomáciai bonyodalom, amely az NSZK és Guatemala között támadt. Bonnban távozásra szólították fel Guatemala nagykövetét. a közép-amerikai országból hazarendelték a nyugatnémet m yz.eté'*' ‘°1

külügyminiszter odarepült, hogy személyesem is kifejezze tiltakozását a guatemalai kormány eljárása miatt.

Világszerte sok kommentár foglalkozik a diplomatahalál tátterével és politikai hatásával, várható következményeivel. A reakció a

űrhajót

mó és terror-rendszer ellen valóban fegyveres harcot hirdetnek a guatemalai kommunisták, de — az egész nép harcát! már 1963-ban elhatárolták magukat az olyan egyéni akcióktól, mint amilyen a Far-Er (Lázadó Fegyveres Erők — rebellis hadsereg) elnevezésű gerilla-csa- port számlájára írandó most. E csoportom belül egyébként a trockdsta hatás érvényesül, ennek eredménye, hogy nem vetik el az egyéni terror módszereit A gyászos eset igazi tragikomikuma az, hogy egyfelől olyan tömegeket lehet ennek nyomén eltántorítani a nép igaz ügyéért rneyirtHuló kii reléi »m tőt, amelyek részesei és támogatói lehetnének a harcnak, másfelől ezután csak éleződhetik a guatemalai „fehér terror”. Washingtonból a guatemalai antikommunista „fejvadászok”, mint- Arana ezredes, aki július 1-től az ország köztársasági elnöki székét is elfoglalja, szóban fejmosást a gyakorlatban azonban pénzt és fegyvereket kaphatnak... A hét közepén érkezett hírek már jelezték, hogy a guatemalai hatóságok folytatják a haladó erők elleni „boszorkányül- dözést”.

A guatemalai diplomata halál szóbakerült azon a megbeszélésen is, amelyet az amerikai hivatalos látogatáson lévő Willy Brandt Nixon elnökkel folytatott A

gatnémet és a lengyel—nyugatnémet tárgyalásokon. És szó volt az amerikai csapatoknak az NSZK földjén való további állomásozásáról: Brandt politikai okokból a tengerentúli katonák maradását kívánja, de egyre csekélyebb mértékben kívánna hozzájárulni a költségeik fe-' dezéséhez.

Hogy az Egyesült Államokban maradjunk: a közel-kekörvonalai rajzolódnak ki, Kambodzsa egyes részein a Norodom Sziltanukhoz hű csapatok ellenőrzésük alá vontak jelentős területeket. A szomszédos Dél-Vietnamban a szabadságharcosok tavaszi offenzívája tovább tart, harci sikereik nyugtalanítják mind Washingtont, mind Saigont,

Feltehetően gázszivárgás következtében hatalmas robbanás történt Oszakában, egy aluljáró építkezésénél. Eddig 92 halottról és 210 sebesültről számolnak be a jelentések.

(Telefoto — AP—MTI—KS)

Ieti válságról ismét tárgyalt a Szovjetunió washingtoni nagykövete, Dobrinyin Sisco külügyi államtitkárral. Találkozásuk jelentőségét növelte, hogy Sisco ezt követően közel-keleti útra indult. Azt mondotta ugyan, hogy poggyászában nem visz új amerikai javaslatot, de a diplomaták bőröndjeit még a vámosok sem nézik meg...

Nixon kiküldötte rossz lélektani pillanatban érkezett

hiszen a bábrendszer csapa* fcait u kambodzsai tét nagysága miatt át kell irányíta- niok a szomszéd országba.

Békés események kommentálásával kívánom befejezni e heti hírmagyarázatomat, ráadásul olyanokkal, amelyek a Magyar Népköz- társaság nemzetközi tekintélyének gyarapodását mutatják. Péter János külügyminiszter svédországi útja igen

Nehéz helyzetet teremtett a szokatlan tavasz az NDK-ban is. Cottbus térségében súlyos árvizet okozott a felolvadt hatalmas hótömeg. Képünkön: munkában a szivattyú.

(Telefoto — ZB—MTI—KS)

kommunisták nyakába akarja varrni a felelősséget és egyenlőségjelet tesz a Guatemalái Munkapárt (ez ott a

fegyveres gerilla-csoportok

közé. Az jl J4 óta egyre kellemetlenebbé váló, népelnyonyugatnémet kancellár természetesen más, fontosabb dolgokról is tárgyalt a Fehér Ház urával: a kelet—nyugati viszonyról, amely nagyban függ az NSZK magatartásától a két német állam közöt>- ti, valamint a szovjet—nyumeg Kairóba. A hét közepén világ-felháborodást keltett a hír, hogy izraeli bombázógépekről — éppen amerikai gyártmányú Phantomokról — bombákat szórtak egy egyiptomi falura és annak iskolájában a napalmbombák 31

eredményes volt, noha némileg megzavarta az a tény, hogy vendéglátója, Torsten Nilsson épp látogatása napjaiban betegedett meg. Külügyminiszterünk és kísérete ennek ellenére hasznos tárgyalásokat folytatott a két ország kapcsolatainak bővítéséről. az európai biztonsági értekezlet előkészítéséről és más fontos kérdésekről. Talán még az idén sor kerül Palme miniszterelnök és Nilsson külügyminiszter magyarországi látogatására is. E meghívás hírének hallatán — s ne vegye szerénytelen hivalkodásnak az olvasó! — eszembe jut, hogy épp öt esztendeje egy magyar újságíró küldöttség stockholmi útja során hangzott el először a bennünket fogadó Nilssonhoz címzett kérdés: „Nem lenne-e kedve Magyar- országra látogatni?” A svéd külügyminiszter járt már nálunk, látogatását most viszonozta Péter János, ezt követően már miniszterelnöki utazás jelezheti a két ország kapcsolatainak állandó javulását.

Elindult az Apollo—13

(Folytatás az 1. oldalról.)

az űrkabinban. Hold-kerülő pályán. Feladata különösen nagy a holdkomp visszatértekor, mert az összekapcsolást gyakorlatilag 6 irányítja, de as Apollo—13 esetében a feladat nagyobb, mint korábban. azért, mert az űrkabin a holdkomp leválása előtt maga is igen alacsony pályán kering az égitest körül. részben azért, mert a pályát kihasználva újabb leszállóhelyeket kell felderítenie.

Swigert ugyanabban az előkészítésben részesült,

mint Mattingly és sok szempontból hasonló helyzetben volt: az űrkutatási programba együtt kapcsolódtak be, egyikük sem volt még tényleges űrrepülésen, sőt még abban is megegyeznek, hogy mindketten nőtlenek. Swigert nehezebb, mint az eredeti pilóta s ezért az űrkabinban ki kellett cserélni az egyik ülést és néhány más kisebb átalakítást is végre kellett hajtani. Amikor Mattingly útja kétségessé vált, a két űrhajós együtt dolgozott, hogy az utolsó pillanatban Mattingly átadhassa tapasztalatait.

Tudósok véleménye szerint lehetséges, hogy az összeszokottság hiánya érezteti hatását, de Swigertet teljes mértékben alkalmasnak tartják a feladat ellátására. Amennyiben a Holdra-szál- ló expedíció bármelyik tagja került volna hasonló helyzetbe. a rajtot feltétlenül elhalasztották volna.

Az Apollo—13 személyzete így egy veteránból és két újoncból áll majd. A veterán James Lovell, az expedíció parancsnoka, aki két Gemini és az első Holdhoz jutó Apollo űrhajó személyzete tagjaként a világon a leghosszabb időt. több mint 500 órát töltött a világűrben. Lovell lesz az ötödik űrhajós, aki a Holdra lép. A

holdkomp pilótája Fred Haise, polglári bea-epülö pilóta, aki Loveüel együtt száll le a Hold felszínére. Az űrkabin parancsnoka Swigert lesz.

Az űrhajósok feladata sok tekintetben megegyezik az Apollo—12 űrutasainak tevékenységével, azonban a kutatások szempontjából fontosabb, a megközelítés szempontjából nehezebb körzetben szállnak le: az úgynevezett esők tengerében, a Fra Mauro holdkráterben, ahol feltételezések szerint a Hold őskőzeteinek darabjai találhat''-’- a felszínen. A három űrhajós útja a Holdig lényegében azonos lesz, mint korábban, ott azonban más módon közelítik meg az égitestet és a holdkompot csak alacsonyabb magasságban indítják el a leszálló- pályára. hogy a bonyolultnak ígérkező leszálláshoz üzemanyagot takarítsanak meg. A holdkomp kéttagú személyzete valamivel hosszabb időt tölt az égitest felszínén, mint az Apollo 12 utasai és a kabinon kívül is többet lesznek. Újdonság lesz néhány műszer, amelyet az égitesten helyeznek el, továbbá az a tény, hogy mechanikus fúróval három méteres mélységből vesznek talajmintát. Ismét megkísérlik a színes tv közvetítést, amely az Apollo—12 útjának, műszaki hiba miatt nem sikerült, de ezúttal tartalékkamerát is magukkal visznek. A begyűjtendő kőzetminták súlya iá nagyobb lesz valamivel.

Az Appollo—13 közép- európai idő szerint röviddel este háromnegyed 11 után indul el a Hold felé, ahova április 15-én éjjel egy óra után érkezik meg. A hold- kornp április 16-án kora heggel Száll le a Holdra.

Az Apollo—13 a terv szerint tegnap este 19 óra után elindult Föld-körüli pályájára.

Kijárási tilalom Kambodzsában

A kambodzsai fővárosban mintegy hetvenezer diák és polgári alkalmazott részvételével nagygyűlést tartottak. a gyűlés szónoka Lón Nol miniszterelnök rövid beszédében bejelentette, hogy „a kormány és a parlament ígéretet tesz „ kambodzsai köztársaság kikiáltására’’. A kormányfő azonban nem közölte p köztársaság kikiáltásának időpontját. A kambodzsai tájékoztatási minisztérium szóvivője — mint ismeretes — pénteken hivatalosan jelezte, hogy a szombati nagygyűlésen kikiáltják a köztársaságot. A hírügynökségek semmiféle információval nem rendelkeznek az eredetileg tervezett program megváltoztatásának okáról.

A nyilvánvalóan alaposan előkészíteti és megszervezett három órás nagvgvűié=er> az egves tartományok ..képviselői” elítélték Szihanuk már.

cius közepén megdöntött rendszerét.

Az AP Phnom Penh-bol érkező jelentése szerint a kambodzsai kormány éjszakai kijárási tilalmat rendelt el a fővárosban élő 120 ezer főpyi vietnami közösség számára. A Phnom Penh-i katonai parancsnokság a kijárási tilalmat azzal ..a felforgató tevékenységgel’’ indokolta, amelv az utóbb: napokban a fővárosban a „Viet- cong felbújtására tapasztalható”. A kormány állítása szerint csak ezzel magyarázható. hogy vietnami származású gyerekek a kambodzsai új rendszert éltető plakátokat letépik.

Egyidejűleg beielen+ették, hogy hasonló akciók elkövetése közben több vietnami fiatalt letartóztattak, a 600 ezer lakosú Phnom Penhben a 120 ezer vi°mamin kívül 100 ezer kínai él.

U Thant ENSZ-főtitkár pénteken szóbeli jegyzéket intézett a szervezet valamennyi tagállamához azzal a kérdéssel, hogy az illető ország állam- vagy kormányfője szándékozik-e New Yorkba jönni és felszólalni az ENSZ 25 éves évfordulójára rendezendő ünnepélyes ülésen. Az ünnepélyes ülést a közgvűles idején rendezik, a főtitkár az október 19—24 közötti dátumot javasolta megtartására.

U Thant szombaton felhívást intézett a nagyhatalmakhoz. hogy találjanak a jelenlegi délkelet-ázsiai konfliktusra megoldást a genfi egyezmények keretén belül, és hogy a nagyhatalmak erősítsék, „ha lehet, garantálják” a térség konfliktusban érintett országainak semlegességét.

U Thant kívánatosnak mondta, hogy Kína részvétele a nemzetközi életben fokozódjék. „Peking kapcsolata a világ többi országával a hetvenes évek egyik meghatározó tényezője lesz” — mondotta.

Az ENSZ szerepéről szólva beismerte, hogy a világszervezet nem ért el maradéktá- lan sikereket á világbéka megőrzésében, de — amint á főtitkár mondta — „az ENSZ csak olyan lehet, amilyenad a tagországok akarják, lso®{ legyem”, J 4

%

U Thant fe’h'vása