Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-10 / 83. szám

1970. április 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Egyszerű szavak Leninről Leninről, életművéről és szellemi hagyatékáról ha írunk, egyszerűen kell szó­lam! Sem egyénisége, sem eszméi, sem a hagyatéká- ból származó erkölcsi köte­lezettség nem engedi, hogy egyetlen sztereotip jelzővel is ellássuk és jellemezzük sem őt, sem eszméinek rendszerét. Egyszerűsége, gondolatai­nak tisztasága, következe­tes logikája tiszteletet pa­rancsol. De a tiszteletnek nem valami nyárspolgári, csinovnyik alázatát, hanem éppenséggel a felszabadult és öntudatosult embernek a gondolkodás biztonsága, valamint az ész- és célszerű emberi cselekvés iránt ér­zett bizalmát. Mindenki, azok közül, kik valaha csak bármi­lyen rövid ideig is. dolgoz­hattak vele együtt, megem­lékezik Lenin fáradhatat­lan munkabírásáról. És ar­ról, hogy nem volt senki Lenin közvetlen munkatár­sai körében, akivel ne lett volna vitája évek során át, esetleg többször is. De mindvégig — élete vagy munkatársainak élete vé­géig — együtt dolgozott azokkal, akik a munkában társai voltak. A romantikus történelmi regényekhez és filmekhez szokott — vagy éppen azon nevelődött — képzelet haj­lamos misztikussá varázsol­ni ezeket a tulajdonságo­kat Pedig nagyon is egy­szerű, tiszta emberi voná­sok ezek. Még pontosab­ban: a céltudatosság és a forradalmi célok olyan ma­gasfokú. egyéniséget átható és determináló dinamizmu­sa, mely képessé tette a történelem fő vonalainak megértésére, és tömegcse­lekvéssé, tudatos tömeg- aktivitássá való szervezé­sére. Számára — írják s mondják róla n visszaemlé- kezők — leegyszerűsödtek a kérdések, ahol a hétköz­napi. szokványos gondolko­dás bonyolult vagy kusza szövevényt vélt látni. És feltárult a dolgok ellent­mondása, ahol sokan má­sok hajlamosak lettek vol­na egyszerű sémák alapján ítéletet formálni. A dolgok lényegét feltáró emberi gondolkodás és a valóság végtelen színárnya­latú közegében való cselek­véssé, céltudatos gyakor­lattá válás emberi példája volt tevékenysége, és való­jában ennek példája az egész leninizmus. Prometheuszi munka volt meglátni a háborúban ki­merült. tönkrement, egy­kori cári Oroszországban azt a lehetőséget, hogy a történelmi adottságok ép­pen itt kínálják az alkal­mat arra, hogy a proleta­riátus megragadja a hatal­mat, megvédje azt ezer el­lenségtől. és idegen, kapi­talista környezetben, jó ide­ig egyedül kezdje meg a szocialista iparosítást és az új társadalom építését. A közfelfogás olykor még ma is hajlamos a harmoni­kus emberi egyéniség pél­dáját a csendesein szemlélő­dő, semmin sem csodálko­zó és bosszankodó jellem­vonások együttes jelenlété­ben látni. Lenin a világban, az embert körülvevő s az em­ber által újra alkotott világ szüntelen formálásában te­remtette meg ezt a harmó­niát. e harmóniának nagy­szerű példáját... Császtvai István Megjeleni a Társadalmi Szemle úi száma Komócsin Zoltán, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tag­ja, „Hazánk jelszabadulásá­nak negyedszázados évfordu­lója a lenini centenárium évében” címmel írt cikket. Az elmúlt 25 év — mutat rá a Központi Bizottság tit­kára — hazánk több mint ezeréves történetében a leg­jelentősebb negyedszázad. E nagyarányú fejlődésben Le­nin eszméi diadalmaskodtak. Gyenes András külügymi­niszter-helyettes a magyar— szovjet barátság huszonöt esztendejének történetét te­kinti át. Béréi Andor egye­temi tanár pedig negyed- százados népgazdasáai fejlő­désünk legfőbb tényezőit. Pártunk gazdaságpolitikája és gazdasági intézkedései arra irányulnak — írja, — hogy „ tervgazdálkodás elő­nyeinek hasznosításával a gazdasági növekedést az ed­diginél intenzívebb jellegű­vé, s ezzel eredményesebbé és kiegyensúlyozottabbá te­gyük. Ez az egyik legfon­tosabb feltétele annak, hogy hazánk a közepesen fejlett országok sorából a fejlett ipari országok közé lépjen elő. Űj rovatot nyitott a folyó­irat „Mai magyar művészet’ címmel. Ennek keretében Bokros Birman kiállítását, a Szemtől szembe című fil­met, Garai Gábor Meghitt taálkozások. valamint Juhász Ferenc Anyám című kötetét. Fejes Endre Vonó Ignác ko­médiájának előadását ismer­tetik és elemzik az egyes cikkek írói. a Röpülj páva vetélkedő tanulságaiként pe­dig javasolja Biernaczky Szilárd: a rádió és a tv könnyűzenei műsorában kap­jon ezután több helyet a népdal, többször szóljunk a népzenéről, „ magyar nép­dalnak korszerű tolmácsolá­sában és népszerűsítésében fioneliünk fel Tolcsvayék (példájára, végezetül pedig — javasolja — meg kellene honosítani hazánkban, s akár nemzetközi méretűvé ?'« le- Tietnp tenni — „ folklor­fesztíválnk időről időre tör­ténő megrendezését. Pedagógiai napok Kunszentmártonban A jubileumi évfordulók tiszteletére ünnepi pedagó­giai napokat tartottak ápri­lis 7-én és 8-án a kunszent­mártoni járás pedagógusai. Az első napon két referá­tum hangzott el; dr. Kál­mán György, a Művelődés­ügyi Minisztérium osztály- vezetője közoktatáspoliti­kánk időszerű kérdéseiről, Szalóki Lambert, a Pedagó­gusok Szakszervezete Köz­ponti Bizottságának titkára pedig a felnőttoktatás idő­szerű kérdéseiről tartott előadást. Délután a Deák Ferenc úti iskolában megnyílt az a kiállítás, amely tíz terem­ben bemutatja a járásban folyó oktató-nevelőmunka egész keresztmetszetét. és áttekintést is ad az elmúlt 25 évben bekövetkezett fej­lődésről. Nyolcadikén délelőtt Szűcs János, az MSZMP járási bi. zottságának első titkára megemlékezett a jubileumi évfordulók jelentőségéről, majd Bakonyi Pál. az Or­szágos Pedagógiai Intézet fő. igazgató helyettese tartott előadást „Ifjúságunk arcu­lata és nevelőmunkánk főbb problémái” címmel. Elmondotta, hogy vita fo­lyik az ifjúság megítélésé­ben, s ebben a vitában időn­ként szélsőséges vélemények is elhangzanak. Ha helyes képet akarunk nyerni az if­júságról, ezektől a vélemé­nyektől el kell határolni magunkat „Milyenek a mai fiata­lok?” — idézte a gyakran feltett kérdést. Nem olyanok, mint az idősebb generáció, de az if­júság mindig különbözik az előző nemzedéktől. A fiata­lok megítélésekor nem a múltat, hanem a jelent kell alapul venni. A mai ifjú­ság nem rendelkezik a múlt élményével, a jelenlegi helyzetet . nem egy küzdel­mes kor eredményének lát­ja. hiszen P tizenéveseknek már az ellenforradalom is történelemmé vált A továbbiakban részlete­sen beszélt a tudományos­technikai forradalomnak az ifjúságra gyakorolt hatásá­ról, a család megváltozott és jelenleg is alakulóban lévő helyzetéről és szerepé­ről, a pályaválasztási gon­dokról, a fizikai dolgozók gyermekeinek helyzetéről, és a meggyorsult biológiai fej­lődés következtében felme­rült gondokról. Az iskolai munka — mon­dotta befejezésül — még nem válozott meg. nem ala­kult át kellőképpen ügy, ahogy a körülmények ezt megkívánnák. Ez a változás a következő évtized felada­ta. Az iskola önmaga nem is képes erre. az oktató­nevelő munkának össztársa­dalmi üggyé kell válnia. Az előadás után a tanács­kozás hat szekcióban folyt tovább. A szekciókban az óvodától a középiskoláig sok pedagógiai témát vitattak meg az összegyűlt pedagó­gusok. A kétnapos tanácskozás idején adták át a törzsgárda jelvényeket és megjutalmaz­ták azokat, a pedagógusokat, akik m pedagógiai napok megszervezésében és a ki­állítás megrendezésében a legjobb munkát végezték. * Az egyik szünetben Bako­nyi Pál, az Országos Peda­gógiai Intézet főigazgató he. lyettese kérésünkre a követ­kezőket mondotta a járási, városi pedagógiai napok je­lentőségéről és szerepéről: — A pedagógiai napok je­lentősége igen sokrétű. A pedagógusok találkoznak a minisztérium, az intézetek munkatársaival, közvetlenül összevethetik saját elképze­lésüket a legújabb kutatá­sok eredményeivel, s egyút­tal segítséget kapnak saját problémáik megoldásához. Az is fontos, hogy olyan légkörben találkoznak egy­mással, amelyben szükség­szerűen vetődnek fel peda­gógiai kérdések, átadhatják egymásnak tapasztalataikat. A kiállítást, amelyet Kun- szemtmártonban rendeztek, kiválónak tartom. Rengeteg munka van benne. Ajánlot­tam. hogy P kiállított tár­gyakról készítsenek leltárt. Néhány év múlva, ha ismét ehhez hasonló kiállítást rendeznek, leltár alapién le lehet majd mérni a fejlő­dést. Azért mondtam, hogy néhány év múlva, mert ilven rendezvényt és kiállítást csak hosszabb idő eltelte után szabad ismét rendezni, akkor viszont feltétlenül szükséges is, hogv kitúrnék a feilődés a pedaeóffiai munka minden területén. B. A. Tetőzik a tiszai árhullám — Csökkent a belvízzel borított terű et A Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság tájékozta­tása szerint Tiszafürednél tegnap 685 centiméteres ma­gassággal tovább tart a Ti­szán levonuló árhullám tető­zése. Szolnoknál április 10— 11-én előreláthatóan 770—790 centiméter lesz a vízszint. A tetőzések előzetes számítások szerint sokáig tartanak majd, mivel a Bodrog százszázalék körüli vízmennyiséget szállít, ugyanakkor érezhető a Duna, a Maros és a Körös vissza- duzzasztása. A Tisza mentén ezért má­sod, illetve harmadfokú árvízvédelmi fokozatot ren­deltek el. A Zagyván, mivel a folyó jelenlegi vízállás,, Jásztelek­nél 207 centiméter, kedd reg­gel óta megszűnt, a Hármas- Körös mentén még tart a másodfokú készültség. A Hor- tobágy-Berettyón az április 6 óta, lényegében változatlan vízszint miatt tart az elsőfokú készültség. Megyénkben a folyók ma­gas vízállása következtében a 37 nyárigát közül eddig 34-et kellett feladni, mert vagy elszakította, vagy el­öntötte azokat az emelkedő vízszint. A mentesítést az esős, ked­vezőtlen időjáráson kívül megnehezíti az is. hogy nagy területeken fakadó, illetve szivárgó víz bukkant elő. A hullámverés ellen a fo­lyók partján 12 ezer méter hosszúságban építettek véd- művet illetve Abádszalókon csaknem két kilométer sza­kaszon fóliával borították a töltést. Tegnap az igazgató­ságnak nyolcszáztizenhét dol­gozója vett részt a védekezési munkákban. Némileg javult a helyzet a belvízvédelemben. Az utóbbi 24 órában a szi­vattyúzás eredményeként 1400 katasztrális holddal csökkent az elöntött terü­let nagysága, azonban még most is 13 400 katasztrális holdat borít bel-, víz a megyében. KIS YAGOHID — NAGY HASZON jövedelmét Adatok a minivágóhídról amelyből egynek a terve már el is készült, a Surjáni Állami Gazdaság megrende­lésére. A gazdaságban csaknem két évtizede állíta­nak elő, értékesítenek hús­ipari termékeket — saját nyersanyagból, házi módsze­rekkel. Vállalkozásuk kielé­gítő, árujuk gusztusos, íz­letes, ezért a fogyasztók igé­nye régen túlnőtte teljesítő- képességüket. Kevés munka­erővel, gyorsabban, korszerű üzemben akarnak olyan hús- ipai árucikkeket forgalomba hozni, amelyek tetszetősek, ízesek, a higiénia követelmé­nyeinek megfelelnek, a vá­sárló tekintetét vonzzák, szaglószervét tágítják, végül pénztárcájukat megnyitják. Javítják tehát az ellátást — és — nem utolsó szempont­ként — növelik a gazdaság Az üzem alkalmas minden­féle hentesáru előállítására, de csonthússal is el tudja A MÉM Mezőgazdasági Műszaki Fejlesztési Főosztá­lyának rendezésében hely­színi bemutatókkal, kiállí­tással egybekötött kétnapos tanácskozást rendeztek ez év elején, Szekszárdon. A minisztérium és más köz­ponti intézmények vezetői, szakemberei a termelőszö­vetkezetek, állami gazdasá­gok vezetőivel, szakembe­reivel vizsgálták meg a ku­koricatermesztés, hústerme­lés és feldolgozás helyzetét, lehetőségeit, a gépesítés ütemét, eredményeit. Merész ötlettel megterve­zett korszerű létesítmény tervét, makettjét állította ki ezen a kiállításon az ÉL­TERV (Élelmezésipari Ter­vező Vállalat). Az érdeklődő szakemberek a „minivágó- híd” becenevet adták a hús­feldolgozó középüzemnek, Milyen, mit tud, miből áll, mennyibe kerül, hová való a minivágóhíd ? Használható sertés, birka, szarvasmarha vágására, feldolgozására. Egy műszak alatt 30 sertést, vagy 50 birkát lehet benne feldol­gozni, óránként 250 kg tölte­lékárut, 5—12 mázsa pácolt, sózott árut előállítani. Sertés­vágásnál forrázásos vagy per- zseléses technológia egyaránt alkalmazható. A sertés bon­tása, hasítása magaspályán függesztve történik. A minivágóhíd magasan kiemelkedő részében ran a vágócsamok. a bélfeldolgozó, a bőr- és szőrgyűjtő helyiség. Lejjebb a bélraktár, ládarak­tár, mosóhelyiség, fűszerrak­tár, iroda, húskiadó (üzlet), csontozó-töltő terem, a füstö­lők, a főző és zsírolvasztó, a fűrészportároló, érlelő, szá­rító, pácoló termek, hűtőgép­ház, húshűtő, az elektromos elosztó és az öltöző — tizen­két dolgozó részére. A hűtő 240 félsertés tárolá­sára alkalmas. Az üzemet rakodórámpa egészíti ki s zárt vagy nyi­tott állatpihenhető. (A vágás előtt ugyanis 24 órán ót nem etetik az állatokat). Az álla­tokat, illetve az árukat be­épített mérlegeken mérik. A minivágóhíd alapterüle­te 550 négyzetméter. összes beruházási költsége 6—7 mil­lió forint. A költségek — szakszerű számítások szerint _ négy-hat év alatt térül­nek meg. A beruházás ösz- szege a helyi adottságoktól függ. Például: van-e a közel­ben földgáz, milyen a tatai, amelyre építenek stb. A költ­ségek természetesen maguk­ban foglalják a tápkábelre, a szennyvíz tisztítására, elve­zetésére, tereprendezésre, út­építésre fordított kiadásokat is. Az épületeken betonsáv alapokat, 38 cm-es téglafala­kat, előegyártott födémele­meket alkalmaznak, a padló­zat beton vagv keramit. A falakat csempével burkoliák. a hűtőhelyiségeket parafával vagy Hungarocellel szigetelik. l átni a környékbeli községe­ket, üzemi konyhákat. Mii mondanak a tervezők ? A korszerű minivágóhíd hosszú évek fejlődési folya­matának eredménye. Az ÉL- TERV-ben régen kényszer- vágóhidak tervét dolgozták ki. Aztán egyre többet gon­dolkoztak. tanácskoztak az összefüggésekről, igényekről. Most már átfogóan látják a helyzetet, s így beszélnek: — Az urbanizáció, a váro­siasodás és hatása Magyaror­szágon is egyre tisztábban látható, érzékelhető. Egyes szakértők azt jósolják, 2000- re hazánk lakosságának 80 százaléka fog városszerű te­lepüléseken élni; A mező­gazdasági nagyüzemek, álla­mi gazdaságok, tsz-társulá- sok idejében eszmélnek, ipari jellegűvé válnak, hogy a városiasodással jelentkező igényeket, keresletet kielégít­hessék. Az állami ipar nagy. központi létesítményei ugyan­is bizonyos feladatokat, pél­dául a „terítést” nem tud­ják kielégítően megoldani. Gyakran 60—70 kilométerre kell szállítgatni 40—50 kiló húsárut, ami nyilvánvalóan nem gazdaságos. Kisebb, ra­cionális centrumok kellenek amelyek ellátják körzetüket! A kisebb szállítási távolsá­gon, romlási lehetőségen kí­vül egyre lényegesebb a sa­játos íz, a készítés jellegze­tes helyi módja, a húsáruk fűszerezése, keverése is. Ezt központilag nem lehet meg­oldani. — 1 Igaz, hogy a fajlagos költség (egy kg-ra eső ösz- szeg) nagyobb ott, ahol ki­csiben gyártanak. A különbö­zet azonban megtérül a ki­sebb átfutási idő, tehát a helyi szállítás, csökkent ad­minisztráció, gyorsabb érté­kesítés révén. De nemcsak egy-egy környék lakosságá­nak folyamatos ellátásáról* egyebekről is lehetne szólni. — Sokan rendeltek már minivágóhíd tervet? — Nem, nem sokan még. Van ugyanis egy nagyon lé­nyeges körülmény, amire a megrendelőknek gondolniuk kell: akkor a legjövedelme­zőbb, legegyszerűbb, leg­gyorsabb a minivágóhíd üze­meltetése, ha saját nyers­anyaggal tudják ellátni. A surjániak például esetenként még vásárolnak is állatokat. De készül már a nagy ser­tésnevelőjük, évente tizenöt­ezer sertés „fut át” rajta. Hasonló a helyzet Sárbogár- don, a mezőföldi tsz-egyesü- lésnél. Tizenkétezres sertés­telepet 'élesítenek, ahhoz kell a minivágóhíd. Legutóbb Balatonszabadiból, Mezőszi- lasról érdeklődtek. — Hol működik már a tervük alapján épült mini­vágóhíd vagy hasonló üzem? — Heves. Hajdú, Somogy, Veszprém. Győr megyében, a Húsipari Vállalatok birtoká­ban. de külföldön is. Mon­góliában Darhán és Ulan Bator városában, Szuezben (F.AK), s a mi terveink alap­ján valósították meg a berlini vágóhíd rekonstrukcióját is. G, Gy. . A minivágóhíd — felüluézetben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom