Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-10 / 83. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 197Ö április 10. Magyar kulturális napok a Szovjetunióban Március 25~b51 április 6-ig zajlottak le a Szovjetunió­ban a magyar kulturális na­pok. Ezzel kapcsolatban Nyikoláj Jugov, az APN munkatársa az alábbi inter­jút készítette Nyikoláj Mo- howal, n Szovjetunió mű­velődési miniszterhelyettesé­vel. — Hogyan értékeli a ma­gyar kulturális napok jelen­tőségét a szovjet—magyar kulturális kapcsolatok továb­bi fejlődése szempontjából? Először is kiemelném, hogy a magyar kulturális Papok n Len in-centenárium küszöbén zajlottak le. Má­sodszor: e rendezvénysorozat idején ünnepelték meg ná­lunk Magyarország felszaba­dulásának 25. évfordulóját. Egyébként az ünnepi meg­nyitót a Kreml kongresszusi palota j álban ttartották az Állami Népi Együttes fel­léptével. Az együttes szere­péit még több nagyvárosban is. Leningrádban a magyar Nemzeti Színház bemutatta az Ember tragédiáját, to­vábbá Gyurkó László SzereL nem, Elektra című darabját. Belorusszia fővárosában, Minszkben március 25-én megnyílt » magyar iparmű­vészeti kiállítás, Moszkvá­ban pedig a látogatók meg­ismerkedhettek a Ferenczy család képzőművészeti alko­tásaival. Moszkvában, Novo. szibirszkben és AJma-Atá­Kapcsolai más bolygókkal Borisz Panovkin, szovjet csillagász és fizikus vélemé­nye szerint a rádiócsillagá­szat módszerei előbb vagy utóbb lehetőséget nyújtanak majd a Föld lakosainak, hogy más civilizációk léte­zését is felfedezzék a világ- egyetemben, akármilyen óriási távolság is válassza el azokat bolygónktól. Panov­kin szerint azonban ehhez az szükséges, hogy a kiber­netikát is felhasználják a csillagászati megfigyelések­hez. Kibernetikai berende­zéseknek kell meghatároz- niók, hogy milyen eredetűek azok a jelzések, amelyeket a rádióteleszkópok vesznek p világűrből, és milyen jel­legűek — mesterségesek vagy természetesek — a más csillagrendszerekben észlelt jelenségek. Ez nagyon fon­tos. Amikor ugyanis felfe­dezték a pulzárokat (kozmi­kus rádiósugár-forrásók, amelyek azzal a szokatlan tulajdonsággal rendelkeznek, hogy rádiójelzései pontosan meghatározott időközökben váltakoznak), egyes kutatók a fejlődés nagyon magas fo­kán álló civilizációktól szár­mazó üzeneteknek vélték ezeket a jeleket. A pulzá- rok azonban nyilván termé­szetes jelenségek, amelyek­nek a magyarázatát előbb- utóbb meg fogják találni. Panovkin szerint a kiberne­tikai rendszerek és mód­szerek nemcsak azt teszik majd lehetővé, hogy teljes bizonyossággal tisztázzuk az olyan jelzések és jelenségek természetes vagy mestersé­ges jellegét, amelyeknek forrásai más bolygó-rend­szerek, hanem azt is. hogy megállapítsuk egy-egy koz­mikus civilizáció fejlettségi fokát, (így az „emberszabá­sú” civilizációét isi. Panov- kint nézetei közel állnak Kardasev és Sklovszkij szov­jet asztrofizikusok hasonló hipotéziseihez. — Panovkin egyetért Kardasev öt évvel ezelőtti javaslatával, hogy a Földön kívüli civilizációkat technikájuk színvonala és az energiaforrások felhasz­nálásának foka alapján al­sóbbrendű, közepes és ma- gasabbrendű civilizációkra kell, ban magyar filmfesztivált tartottak. Megjegyzem, hogy ezekben a napokban számos magyar filmet vetítettek a különböző köztársaságok fő­városaiban. — Moszkvában március 27-én magyar iro­dalmi kiállítás nyílt meg. Hangsúlyozni kívánom, hogy a magyar kulturális napok keretében szovjet művészek is felléptek. — Moszkvában, Leningrádban és más nagy városban ma­gyar szerzők műveit adták elő szovjet zenekarok, illet­ve szólisták. Tambovban, Jaroszlavban és Gorkijban előadták Heltai Jenő Néma leventéjét. Sok városban forró hangulatú barátsági esteket rendeztek, továbbá találkozókat szovjet és ma­gyar zeneszerzők. írók. fes­tőművészek, tudósok, filme­sek közt. Szeretném kiemelni, hogy az ilyen kulturális rendez­vények országaink között, politikai és művészi jelen­tőségüket és arányaikat te­kintve kölönleges helyet foglalnak el a két testvér- nén kulturális életében.. Ál­líthatom, hogy nélkülük már el sem képzelhető a két ország kulturális együttmű­ködése. Ezek a rendezvé­nyek alkotó módon gazda­gítják mindkét ország kul­túráiéit, erősítik együttmű­ködését. — Hallhatnánk néhány szót a szovjet—magyar kul­turális kapcsolatok jelenlegi állásáról? — Először is rá kell mu­tatnom. hogy: a Szovjetunió és Magyarország közötti kulturális együttműködés a testvéri, kölcsönös megértés szellemében fejlődik. Kultu­rális kapcsolataink fejlődé­sének elemzése azt mutatta, hogy kontaktusunk egyre mélyül. Sor került jónevű művészi együttesek, neves előadóművészek, továbbá nagyszabású kiállítások cse­réjére. Csak a legutóbbi 10 évben nagy sikerrel szere­peltek Magyarországon olyan hírneves szovjet kollektívát mint a Moszkvai Akadémiai Művészszínház, a Nagyszín­ház balettje, az Alekszandrov és a Mojszejev együttes. Nagy skerrel vendégszere­peit Magyarországon az ör­mény. az üzbég, a dagesz- táni táncegyüttes. n grúz. a lett és az ukrán balett. Gyakran gyönyörködtetik a magyar közönséget olyan világhírű művészek, mint Richter. Ojsztrah, Gilelsz. Rosztropovics, Arhinova, Visnvevszkáia és mások. Magyar barátaink is el­küldik hozzánk kultúrájuk legjobb képviselőit. A szov­jet. nézők már megismer­kedtek p Madách Színház, a Fővárosi Ooerettszínház, az Állami Szimfonikus zene­kar, és a budapesi Operaház balettkarának művészetével. Az utóbbi években több mint negyven magyar mű­vészegyüttes. valamint sok jeles magyar művész ven­dégszerepeit a Szovjetunió­ban; az utóbbiak közül meg­említjük Ferencsik Jánost. Házy Erzsébetet, Kun Zsu­zsát, Lakatos Gabriellát. Kapcsolataink természete­sen nem korlátozódnak csu­pán művészegyüttesek cseré, jére. Élénk a kontaktus az irodalom, a festészet, a filmművészet és la kiadói tevékenység területén is. — Még egy kérdés: miben látja a szovjet—magyar kul- turáHs kapcsolatok fejlődé­sének fő irányát „ legköze­lebbi évekre? — Véleményem szerint a szovjet—magyar kulturális együttműködés új szakaszá­ba lépett. Jellemző sajátos­sága országaink kulturális kapcsolatainak elmélyülése. Két évvel ezelőtt kormá­nyaink határozatai alapján létrejött a szovjet—magyar kulturális együttműködési bizottság. Feladata nemcsak együttműködésünket elmé­lyítő konkrét intézkedések kidolgozása, hanem a kul­turális cserében résztvevő állatni és társadalmi szer­vezetek tevékenységének egvbehangolása.. Ez a bi­zottság kidolgozza továbbá az együttműködés távlati fejlesztésének fő irányait, elemzi az együttműködés egyes területeinek munkáját és javaslatokat tesz a két ország kormányainak. A távlatokról szóív-, első­sorban arra szeretnék rá­mutatni, hogy a hagyomá­nyos formák (pl. ■művészi együttesek és kiállítások cseréje) mellett nagy jelen­tőséget tudajdonítunk olyan együttműködési módok fej­lesztésén éld. mint fesztivá­lok rendezése, az országaink különböző kulturális intéz­ményei közti közvetlen érintkezés fejlesztése, közös Szemináriumok és szimpó­ziumok szervezése értelmi­ségünket érdeklő problé­mákról. F.zen kívül a hiva­tásos művészi együttesek mellett tevékenyebben bevon­juk a kulturális cserébe a Szovjetunió és Magyarország legiobb öntevékeny művé­szeti együtteseit is. Végezetül hadd idézzem Lenin szavait: a szocializ­mus feladata az, hogy a kultúra minden vívmányát a dolgozók érdekeinek szol­gálatába állítsa. E feladat megoldásában látjuk legfőbb célunkat. E cél valóra vá­láséi segítik elő az eeyre fejlődő szovjet—magyar kul- turáis kapcsolatok. (APN) Ami nx eseményeit mögött van : Guatemala A Magyarországnál vala­mivel nagyobb területen 009 ezer négyzetkilométer) fekvő ’ nullió lakosú közép” amerikai köztársaságot az e. maradót Is); és nyomor or­szágának ismerik. Nem min­dig volt ez így; egy évez- rede még „ magas kultúrájú maja indiánok birodalmá­nak központja volt. a spa­nyol hódítás évszázadai után 1839-ben vált függet­lenné. 1944 és 1954 között polgári demokratikus forra­dalom zajlott le az ország­ban Jacobo Arbenz vezeté­sével. Az USA segítségével katonai junta dönti meg a haladó rendszert és ismét korlátlan hatalmat kap a három amerikai monopólium; az United Fruit Co., az In­ternational Railways of Central America és az Em- presa Electrica de Guate­mala. Ezek kezében vannak az ország kávé és banánül­tetvényei. vasúti hálózata, távközlése, kereskedelme, textil, és élelmiszeripara, energiagazdasága. Guatemala elmaradott, monokultúrás mezőgazdasá­gi ország. Főterménye és legfőbb kiviteli cikke a ká­vé. (a világtermelésben „ 7. helyen) és a banán. Ásvány, kincsei a közlekedés elmara. dottsága miatt jórészt fel­táratlanok. Főbb bányászati termékei az ölömére, hor­ganyérc, krómérc. antimon kadmium, kén, kősó és csil­lám. ipara jelentéktelen. Kiskereskedelmi forgalmá­nak mintegy fele az USA felé irányul, de jelentős he­lyet foglal el az NSZK is. A szocialista országokkal nem kereskedik. 1952-ben földreformtör­vényt hoztak az ültetvények szétosztásara a szegénypa­rasztság között, a törvényt 1954-ben, — a junta hata- lomrajutása után — vissza­vonták, csakúgy, mint a társadalombiztosítási intéz­kedéseket A reakciós kor­mányzat jelentősen csök­kentette a munkabéreket is. Széles körben alkalmazzák a gyermekmunkát: az ültet­vények dolgozóinak 20 szá­zaléka 14 éven aluli. A köz­oktatásra jellemző, hogy 10 évnél idősebb lakosok 70— 75 százaléka nem tud ími- olvasni. A nyomor és a nem ki­elégítő egészségügy ellátás következtében magas a cse­csemőhalálozás (1000 élve- születettre 9,3), az átlagos életkor mindössze 45—49 év. Fehér tevecsikó a budapesti állatkertben Fehér tevecsikó született a budapesti Allatkertbcn. Képünkön: a boldog anya Jeriná- va.1. a ritka tevecsikóval, =e-(MTI foto — Benkö Imre felvétele —KS) mmmmwmwmmmmmm Ismét működik a Kilauea Korábbi cikkünkben már utaltunk arra, hogy az 1969. év folyamán a Kilauea vul­kán volt Földünknek legaktí­vabb tűzhányója; számos al­kalommal kitört és egy-egy kitörési ciklusa esetenként hetekig tartott, hatalmas lá- vaszökőkutak kíséretében. A legújabb hírek arra en­gednek következtetni, hogy a tűzhányó működése még ko­rántsem fejeződött be és 1970-ben is számítani kell egyes újabb kitörésekre. Ja­nuár 29-én 21 óra tájban pél­dául a tűzhányó kráterének közvetlen szomszédságában elhelyezett dőlésmérő egy las­Nem tört ki a Vezúv! Az olaszországi Pozzuoli- ban észlelt szeizmikus jelen­ség nem tekinthető vulkáni­kus kitörés előjátékának — állapíttatta meg Haroun Ta­zieff professzor, a Nemzet­közi Vulkanológiai Laborató­rium elnöke. Az AFP-nek adott interjú­ban a híres vulkanológus szi­lárdan kitartott amellett, hogy a jelenlegi. Pozzuoliban regisztrált rezgések nem rendkívüliek egy vulkánikus körzetben és nem belső löké­sek eredménye, márpedig az eddig megfigyelt tűzhányó kitöréseket mindig erős sze­izmikus aktivitás előzte meg, amit földrengésrajok követ­tek. Meglehet, hogy az év­századonként esedékes emel­kedés vagy süllyedés megy végbe éppen: bizonyos idő­szakokban ez a mozgás szo­kásosnál erősebb, anélkül azonban, hogy kitörést jelez­ne előre. Jelen esetben ez különösen azért érvényes, mert a Vezúv ritmusa nincs kapcsolatban a Dr. Mary Leakey antropo­lógus Tanzániában egy — kétmillió évesre becsült — koponyát fedezett fel. Vizsgá­latai szerint a koponyát a földnyomás még azt megelő­zően torzította el és nyomta össze, mielőtt a csontanyag megkövesedett volna. A le­let nem teljes, alsó állkapcsa hiányzik, az agykoponyából is hiányzik néhány rész és nem sikerült még a felső fog­sor valamennyi darabját megtalálni. A Homo habilis az úgyne­vezett Australopithecus kö­zeli rokonságába tartozott. Emberszerű lény (előember) sú. de állandó jellegű dőlési foíyamat megkezdődését re­gisztrálta. Nemsokára az Aloi és Alae közötti akna lávával telítődött meg, amelyből ki­sebb lávaszökőkutak emel­kedtek a magasba. (A láva­szökőkutak a hawaii vulká­nok jellegzetes tüneményei). Az egyelőre mérsékelt erős­ségűnek mondható tevékeny­ség január 30-án 16 óráig tartott, amikor is a láva fo­lyás megállt A következő napon a dőlésmérő ismét re­gisztrált némi változást, a láva újra felemelkedett az aknában, de ezúttal nem folyt túl a kráter peremén. phlegreen mérő ritmusával. „A lángoló kráter” szerző­je határozottan állást foglalt Izumo Yokoyama japán vul­kanológus hipotézisével szemben, amely szerint túl- hevült gázpalást fejt ki nyo­mást a földkéregre, s ez a jelenség tartós fennmaradása esetén igen veszedelmessé válhat. Tazieff kereken el­utasította annak lehetőségét, hogy egy felhevült gázpalást felhatolhat és felemelheti a földkérget, mivel a szóban- forgó anyagok fizikai tulaj­donságai teljességgel kizár­ják, hogy a hatalmas vastag­ságú kőzethéj csupán a gáz nyomása alatt felduzzzadhas- son. Tazieff professzor lyoni utazása után, amelynek so­rán előadásokat tartott, visz- szatért Nápolyba, hogy foly­tass;, a jelenség megfigyelé­sét. „Ha a nyugalom tovább tart — jelentette ki elutazása előtt — hamarosan pontos következtetéseket vonhatunk le.’? volt. Valószínűleg egész Ke- let-Afrika területén otthonos lehetett. Alacsony növésű, vi­szonylag gyenge testalkatú primitív lény volt és készített már magának bizonyos, igen kezdetleges szerszámokat. Ezeket a szerszámokat Oldu- vai Gorge tartományban, a most talált koponya lelőhe­lyének közelében már régeb­ben felfedezték. Ugyanitt más, a Homo habilisnél fia­talabb előember-maradvá­nyokat is feltártak már. Ügy látszik, az egykori klimatikus és környezeti viszonyok ked­vezőek voltak itt ember­ősünk számára. Mammutlelet az NDK-ban élő elefántoknál még ma is megfigyelhetünk, ha az álla­tok érzik „utolsó órájuk” kö­zeledését. Abból, hogy a csontváz el­ső részei mélyebben feküd­tek, mint a hátsó részek, ar­ra lehet következtetni, hogy az állat valószínűleg fejjel a víz irányában állt, és ebben a helyzetben rogyott össze. Az egykori partszakaszon a csontokat 2,50 m mélységben találták, míg a vízövezet köz­vetlen szélén a csontváz­maradványok kb. négy méter mélységben helyezkedtek el. A mammut agyarait még mélyebb rétegekben találták meg. A tudósok mindenesetre remélik, hogy ezzel a lelettel további felfedezéseket tehet­nek a jégkorszak legnagyobb állatainak viselkedésmódját, szervi felépítését, valamint konstrukcióját illetően. Kétmillió éves előember-koponya A weimari Negyedkori Pa­leontológiái Intézet tudósai igazgatójuk vezetésével 1969- ben feltárták egy mammut- csontváz maradványait. A szenzációs leletet 1968-ban egy vízvezeték lefektetésénél találták meg. Ez a második ilyen jellegű lelet az NDK- ban és a negyedik német te­rületen. A lelőhely Türingiá- ban. Erfurt megye északi ré­szén található. Az állat, amelynek marad­ványait Orlishausen kis köz­ség mellett Észak-Türingiá- ban találták meg, több mint 20 000 évvel ezelőtt élt. A csontok helyzetéből és az üle­dék jellegéből a tudósok kö­vetkezőket rekonstruálták: az állat érezte halála közeledtét és ösztönszerűen egy tóhoz ment. Ez olyan jelenség, ame­lyet szabad vadászterületen Vadnyulak segítsége az archeológusoknak Amikor a nyulak üreget kaparnak maguknak, a kö­veket és minden „kezük ügyébe” akadó kemény tárgyat gondosan kihorda­nak a felszínre és ott kupacokba rakják. Az ilyen halmokban a régészek már nem egyszer igen érdekes le­leteket találtak. Nemrég a vadnyulak ugyan­így „hoztak napvilágra” Bul­gária délkeleti részében gSg egész római katonai tábort. A régészek észrevették ugyanis, hogy a nyultúrások oldalára kihányt kupacokban a kövek között rengeteg szí­nes kerámiacserép hever. Ez­után kezdődtek el az alapo­sabb vizsgálatok, s az ered­mény nem váratott magára. A vadnyulak ilyen módon egy 1900 évvel ezelőtt a ró­mai katonai légiók által épi« tett tábor maradványainak nyomára vezettek, ^ ' ,|

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom