Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-09 / 82. szám

Í970. április 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 8 V Elet a száza mögött Család az ebédlő asztalnál A tipikus családot termé­szetesen Kovácséknak hívják. Vasárnapi ebédjüket fo­gyasztják éppen. Húslevest, jugoszláv levespqrból, gyári­lag készített cérnametélttel, mélyhűtött csirkét rántva, szárított burgonyát Köretként, konzerv savanyú uborkát, s almakompótot. Az étrend nemcsak Kovácsék életéről árul el sokat, hanem arról is, hogy lényegesen megváltoz­tak táplálkozási szokásaink, mert megváltozott, alapjai­ban más lett az élelmiszer- ipar. Vegyük sorra ismét: iparilag feldolgozott áru a .levespor, a cérnametélt, a csirke, a burgonya, a sava­nyú. s az almakompót sem mentes az ipar közbejöttétől, hiszen éppen most kér még cukrot a családfő, mert a kompót neki nem elég édes. Maradjunk a cukornál. Ma­gyarországon 1931—1935' kö­zött éves átlagban 109 ezer tonna cukrot készítettek. 1961—1965 között ez a meny- nyiség 409 ezer tonna volt, kerek háromszázezer tonná­val több. Az egy főre jutó fo­gyasztás a háború előtt hat kg volt. Napjainkban meg­haladja a 30 kg-ot. Manufaktúra helyett ipar Ezekben a hetekben öles hirdetések tudatják a házi­asszonyokkal, hogy vásárol­hatnak főzővajat, kilogramm­ját 36 forintért. Csinos s mo­solygó hölgy biztat arra, a plakátokon, hogy főzzünk kávét ilyen meg amolyan ke­verékből-. Alufóliás s mirelit ételek kínálják magukat, időnként konzerv-vásárt hir­detnek az üzletek, nemrég került forgalomba a mű­anyagba csomagolt, fölszele­telt szendvics-kenyér, köz­kedveltté váltak a különböző gyümölcsökkel ízesített krémtúrók és yoghurtok. Az Élelmiszeripar valóban ipar­ként ontja a termékek bő választékát. Élelmiszerekre és élvezeti cikkekre 1960-ban 32.4 milliárd forintot fizet­tünk ki a kiskereskedelem pénztárainál. 1965-ben mar 44.5 milliárdot, 1969-ben pe­dig 60,9 milliárd értékű volt vásárlásunk. Tavaly kilenc százalékkal nőtt az élelmi­szerforgalom. 1970-ben nyolc százalék a tervezett emelke­dés. Élelmiszerek, melyek a va­ló életből az emlékek biro­dalmába szorulnak: kukorica, liszt, köles, száraz borsó... Élelmiszerek, melyek viharos gyorsasággal hódították meg a háztartásokat: a „zacskós csirke”. a«az a mélyhűtött, tisztított baromfi, a gyári szá­raz tészták, réteslapok, a lio- filizált zöldségek, a bébi-éte­lek. .. Minőségében más nap­jainkban a fogyasztás, mint volt korábban, minőségében más tehát maga a termékeket feldolgozó, előállító ipar is. A felszabadulás előtt a ha­zai élelmiszeriparon belül csupán a malom- és cukor­ipart. valamint a sörgyártást nevezhetjük iparnak. a töb­bi ágazat — például a kon­zervipar is! — manufakturá­lis körülmények között s esz­közökkel tevékenykedett. Lé­nyeges fejlesztés csak a má­sodik hároméves terv idején, 1958—1960 között kezdődött meg, igaz, azóta szakadatla­nul tart is. A fejlesztések eredményeként az élelmiszer- ipar 1965-ben másfélszer any- j»yi terméket állított elő, mint 1960-ban, 1950-hez mér­ten pedig termelése 312 szá­zalékra rúgott. Lépésváltás, sokféle módon A közelmúltban a főváros­ban bemutatót rendeztek a világhírű svájci élelmiszer- ipari konszern, a Nestle, ,s a magyar élelmiszeripar együtt- működésérőL A magyar élel­miszeripar exportja 1960- ban 2268 millió deviza forin­tot tett ki. 1969-ben az ex­port értéke 5611 millió devi­za forintra rúgott. A válasz­ték bővítése érdekében ugyanez idő alatt megkétsze­reződött az import, s 1969- ben 2494 millió deviza forin­tot ért el. Nyolc év alatt 1,2 milliárd forinttal emelkedett a cukor és cukorka, csokolá­dé vásárlás, s míg nyolc esz­tendeje csupán 1216 tonna pörkölt kávé vált illatos ne­dűvé a különböző főzőmasi­nákban, addig a múlt esz- tendőben ez a mennyiség már 13 ezer tonnára rúgott! A látszatra össze nem tar­tozó példák nagyonis logikus láncot alkotnak. A hazai es a külföldi piacokra torteno szállítások növekedése mel­lett lényegesen megváltozott az élelmiszeripar termekszer- kezete: előtérbe kerültek az iparilag feldolgozott áruk, s megnőtt az élvezeti cikkek fogyasztása. Hiszen 1950-ben mindössze 1369 tonna csoko­ládét produkált az ipar, 1968- ban viszont 17 909 tonnával, márpedig a csokoládé nem tartozik az alapvető „élelmi­szerek” közé. Ha erre jut — márpedig jut rá — pénz. mi­ért nem futná a valóban alap­vető élelmiszerekre? Mert hiba lenne elfeledni: nem­csak az élelmiszeripar ter­melésének növelése volt a feladat, hanem a fizetőképes kereslet bővítése is. Az pél­dául, hogy Kovácséknak, aki­ket bevezetőben említettünk, ne okozzon gondot a gyárilag feldolgozott baromfi megvé­tele. S nem okozhat gondot, fcipzan Kovácsék; s £ ková­csok. nagyok, Kissek megvá­sárolják ezt zacskós csir­két. Az ipar 1960-ban még r-sak 19 554 tonnás mennyisé­get szállított ki a gyárkapu­kon. 1969-ben 70 724 tonna baromfi került le a feldolgo­zó szalagokról.., A több helyett inkább mást Az ENSZ statisztikai év­könyve szerint 1958 és 1967 között az élelmiszer termelés Afrikában egy. a Közép-Ke­leten 3,1, Észak-Amerikában 6,1, az európai szocialista or­szágokban 15,5, s a nyugat­európai országokban 18,9 szá­zalékkal emelkedett. Magyar- ország az egyfőre jutó kaló­riafogyasztást tekintve a vi­lágranglista vezető helyeinek egyikén áll, s ma már nem az a fő teendő, hogy többet egyenek az emberek, hanem az, hogy mást fogyasszanak! Élelmiszer termelésünk — s ami ettől elválaszthatatlan: élelmiszeriparunk — legfőbb fogyatékossága, hogy „ kelle­ténél nagyobb szerephez jut­nak a szénhidrátok, s kisebb­hez a fehérjék, s túl nagy az évszakoktól való függőség. Évente 3—4 százalékkal nőtt 1965—1969 között az élelmiszeripar termelése. a múlt évben 19 százalékkal volt több, mint 1965-ben. Ezen belül azonban a kon­zervipar megkétszerezte ter­melését, az egészséges fo­gyasztásban nagy szerepet vi­vő tej- és tejtermékek, vala­mint hús- és húskészítmé­nyek előállítása más élelmi- szeripari termékekhez mér­ten gyorsabban növekedett. Az élelmiszergazdaság, tehát a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar együttműködésének kialakítására tett erőfeszíté­sek növekvő eredményekkel kamatozni kezdenek.., Az ebédlő asztalnál ülő család napról-napra lemérhe­ti, az adatok, százalékok mö­gött miként változott az élet. Elég, ha ránéznek az asztal­ra, ha jóétvággyal elfogyasz­tanak egy kiadós, több fogá- sos vasárnapi ebédet, vagy egy gyorsan elkészített, ízle­tes. egészséges vacsorát. Mészáros Ottó A költészet napjára Hetedik éve már, hogy minden tavasszal a költészet napjaként ünnepük meg or­szágszerte József Attila szü­letésnapját, április 11-ét. — Szombat este — a műsor — csúcsidőben — a Nemzeti Galériából a rádión és a képernyőn egyszerre közvetí­tik „A költészet hete 1970”. Mottóval a Magyar Írók Szö­vetsége, valamint a Magyar Rádió és Televízió közös mű­sorát, amelyhez költők nevé­ben Nagy László mond be­vezetőt. Kiváló előadóművé­szek tolmácsolásában a mai és a klasszikus magyar köl­tészet gyöngyszemeit veszik programba, s az adást zenei betétekkel illusztrálják. Hagyományos már, hogy egy-egy . év lírai termésének legjavát reprezentativ anto­lógiában adják közre: — A „Szép versek 1969” kötete ezúttal 68 költő mintegy 250 versét tartalmazza. Jól jelzi a költészet iránti növekvő érdeklődést, hogy ezt az an­tológiát most a verskönyvek átlagos példányszámát több mint tízszeresen meghaladó tételben, 52 600 példányban hozzák forgalomba. Nem vé­letlenül — hiszen a korábbi esztendőkben mindig az utol­só példányig elfogyott a bol­tokból az ilyen versgyűjte­mény. önálló kötettel je­lentkezik most a költészet napjára Demény Ottó, Kiss Dénes, Niklai Ádám, Nyer­ges András, Serfőző Simon (ezeket a köteteket a Szép- irodalmi Kiadó jelenteti meg) és Zelk Zoltán (az ő könyve a Móra gondozásában lát napvilágot). Három könyvet nyújt át a Verskedvelő kő-* zönségnek az Európa Kiadó: Voznyeszenszkij „Tükör vi­lágok” című kötetét, Kál- noky László műfordítás-gyűj­teményét és Hriszto Botev „Kenyér vagy golyó” címmel csokorba fogott költemé­nyeit. Lengyel és osztrák költők antológiája, Milton „Elve­szett padaicsmá”-nak és Pab­lo Néruda verseinek friss kötete-is szerepel a költészet­napi új kiadványok között, csakúgy, mint a magyar líra klasszikusainak egész sor új kiadású könyve. A munkahelyi könyvárusí­tás .egyik gazdája, a Művelt Nép Könyvetrejsztő Vállalat elsősorban vidéken — de a fővárosban is. ... Új munkadíjazás Jászszentandráson Elavult a munkaegység Megyénk termelőszövetke­zeteinek jelentős részében évek óta sikerrel alkalmaz­zák a készpénz szerinti mun­kadíjazást. A korábbi mun­kaegység már elavult nem eléggé ösztönzött. Több he­lyen hígításra is alkalmat adott, egyesek munkateljesít­mény nélküli, tehát jogtalan jövedelemhez jutottak. Az új elosztási rendszerben a telje­sítményeket készpénzben fe­jezik ki. A tsz tagok is tud­ják. hogy bizonyos munkáért milyen összegű munkadíj il­leti meg őket. A jászszentandrási Hala­dás Tsz-ben az idén térnek át a készpénz szerinti mun­kadíjazásra. A munkaegység már itt sem ösztönzött. Több éven át túllépték a tervezett munkaegységet. Bár a tagok kiegészítő részesedést is kap­tak. csak az alaprészesedést tekintették jövedelemnek, ez pedig aüg emelkedett, Normafüxet a tagoltnak Most minden munkafolya­matot forintban fejeznek ki. Az állami gazdaságok és a környező tsz-ek munkadíj rendszerének tapasztalatai alapján dolgozták ki. A nor­mákat füzetben is rögzítették, melyet minden tag kézhez kap. Jó módszer ez a tagok tájékoztatásához. A szövetkezet a munkadíj 80 százalékát garantálja, s azt havonta kifizeti. A fenn­maradó 20 százalékot, s az esetleges nyereséget (a több­let jövedelem után) pedig év végén, a zárszámadáskor. — Mint minden újnak, en­nek is vannak ellenzői — tá­jékoztat Gulyás Béla párt­titkár és Soós János elnökhe­lyettes. — De a nagytöbbség mellette van, sürgeti a beve­zetését. S bizonyára meg is szavazza. A készpénz díjazás bevezetésére 3,5 millió forint tartalékunk van. Az új munkanormákat he­lyenként szigorították, ahol szoros volt a cégi, lazították. Például egy hold kukorica kézi kapálásáért (ekézés után) 101 forint jár. -A trak­torosok egy műszaknorma után 85 forintot kapnak, többet, mint korábban. A kertészetben részes művelés A Haladás kertészkedő szövetkezet. Bár az idén csök­kent a terület, még most 14 700 hold. Az idén hetven öreg ment nyugdíjba ezután is dolgoznak, de nem a régi intenzitással, (ötven fiatal tag lépett be.) Sok családtag, köztük kis­korúak is kijárnak a Kerté­szetbe dolgozni. Ezért hagy­ták meg itt a százalékos mű­velést, hogy ne csökkenjen^ .munkaerő. A sűrű soros sző­lőben szintén megmaradt a részes. az új telepítéseket géppel művelik. Most a fiatal tsz tagok is kaphatnak _ ház­táji földet, ez is ösztönöz. Az idei tavasz nagyon meg­késett. A homokos jászszent- andrási földeken máskor feb­ruár végén elvetették a zöld­borsót. Most a belvíz sa­nyargat, így három héttel ké­sőbb került földbe a 100 hold- nyi borsó. Sajnos a primőr borsó is késni fog. A Haladás Tsz-ben az idén 10,7 millió forintot fordítanak beruházásra. (Ebből 2,5 mil­lió hitel visszafizetés). Űj el­lető istállót, gépszínt, utat, vágóhidat és húsfeldolgozót, borpincét építenek, 1,6 millió forintért gépet vásárolnak és 80 hold meggyest telepítenek. A tsz-nek 417 hold szőlője van. öt helyen tart fenn bor­kóstolót, így a szétszórt el­avult pincék már alkalmatla­nok voltak a tartós tárolásra. Az új pince 4 ezer hektoliter bor tárolására lesz alkalmas. Később szőlőfeldolgozót építenek melléje. A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEGYEI JE LENTÉSÉBÖL SZOLNOK KENMV ezer twn& 33f 65 1955 19S0 TRAKTOR 386$ M9 H 907 W77 PELYHESPARTI TAVASZ IS A magasba nyúló téglafa­lak vöröséből élesen kiraj­zolódik a félkarú óriás, a daru kékesszínű tömbje. Az épülő ház déli oldalán a majdani ablakok helyén ül­dögélnek néhányan. Az ebéd. időből egy kis napkűrázás- ra is futja. Egy csoport munkás lent a földön szán­tén enyhelyre húzódott. — Csípős még a szél, de bárhogy is fúj, csak itt már a tavasz — mondta Nagy László, a Jászsági Építő­ipari Szövetkezet brigádve­zetője. S míg a szélnek há­tat mutatott, nekünk jóked­vűen újságolta: — Mi is beneveztünk. Vo- rosilov néven brigádot ala­kítottunk. s megpróbáljuk teljesíteni azokat a követel­ményeket, amelyek a szocia­lista cím elnyeréséhez szük­ségesek. Most, hogy mi is idekerültünk a lakásépítés­hez, alkalmazkodni akarunk az itteni hagyományhoz. — Hagyomány? No, csak, már ezt is mondhatjuk, pe­dig tudja mi volt itt alig egy éve? Kopár terület, meg jó nagy hóbuckák. Tavaly, februárjában jártam itt elő­ször, szétnézni a leendő munkaterületemen mond­ta Csordás András, műve­zető. — De ami igaz. az igaz. Szocialista brigádok ép:tették ezeket a szép, szí­nes házakat, ahol mar húsz család otthont kapott. . _ A hét szocialista bri­gádhoz akar felzárkózni Naay László kőműves bri­gádja — állapította meg a tényt Mészáros Eerenc, a szövetkezet főmérnöke. S még mosolyogva hozzátette: ..Ez nekem is újság. Nem, tudtam erről a szándékuk­_ A mi bnaadnnk, 0.2 e ziistkoszarús Haladás, 02 első perctől itt dolgozott, a ppivheenartí házak építésé­nél Számunkra úis™rv volt a munkafoluamai, az. honit szívta -zaiagrerdszerben do„- „o zhattunk Csak men bir­kóztunk a tel"d"ttnl innz n tiettt* inén volt més téma. cs*k mát hopvan !■«? csinfi.Th.nt*á*K nnbbnn. Mi ácsok varrw/vlc. Tie dolgozol* nt venueshrr­nfid is. A Ráké szofista hrinfid. am ebiben Tőzsar Sándor. kőműveseket es áe&nkn* irámdt — sorolta Csáki R An+al. — TCipAlA mn-kát vinne­tek a parkettázók is. Kalla Árpád, Kisnémeth László, Beszterl Gergely. Ugyanezt mondhatjuk Molnár Józse­fekről, a csempézö brigád­ról is. Különben győződjünk meg a mondottakról, kér­dezzük meg a lakók véle­ményét — javasolta a fő­mérnök. Kiss Jánosné készséggel mutatta meg szép otthonu­kat. A két ’ napfényes, tágas szobát s a kisebbet a .gye­rekek birodalmát, valamint a praktikus beépített szek­rényeket, n modern konyhát, a hideg-meleg vízzel ellátott fürdőszobát. — Csak az tudja igazán mit jelen ilyen szép tágas, egészséges lakásban élni, aki olyan körülmények között lakott, mint mi. Idős szülő­vel, három gyerekkel szo­rongtunk egy szobában. — Messziről hordtuk a vizet, pedig ahol ilyen kicsi is van, nagyon sokat kell mos­ni — simogatta meg a fiatal- asszony „ kétéves Jánoska szöszi fejét. — Nagyon elé­gedettek vagyunk a lakás­sal. Kifogástalan munkát végzett az épíőipari szövet­kezet. — Én is csak azt mond­hatom boldog lehet, akinek ilyen lakás jut. Semmire nem volt még panaszunk. Jól zárnak az ajtók, abla­kok. Szép sima a fal, nem puposodott fel a parketta, se össze nem száradt, pedig állandóan fűtünk. hogy a baba meg ne fázzon — mondta Inges Béláné, a hű­tőgépgyári munkás felesége. A legilletékesebbek, a la­kók véleménye tehát ked­vező. S hasonló a beruhá­zóé, az OTP megyei vezetőié. A jászberényi mintalakóte­lepen ugyanis OTP-társas- házak épülnek. Az eddig elkészült húsz lakásban az átadási jegyzőkönyvek tanú­sága szerint összesen csupán 1000—1200 forint értékű olvan minőségi kifogás volt, amit az építők számláiéra írhattak. Minden szónál szebben dicséri ez a szö­vetkezet munkáját. Az idén úiabb 72 lakást adnak át. s 1974-ben már há- romszázhuszonnégy család él r, Pelvhesparton. A már je­lenleg ott lakó családok zö­me hűtőgépgyári dolgozó, akiknek az iizem ,'ségilett a lakáévá máriásban. A Jászsá­gi Enítőipari Szőve* kezet szocialista brigádiai, dolgo­zói nedig azzal szereztek örömet az úi tulaidonnsok- nsk. hoev kiváló minőségi! látást énítettek számukra. AT orn r*ÁÍr>i*Arr>$i?ni. VPá’v m&S iutalom ösztönözte őket a jó munkára, hanem becsü­letérzésük, Szakmaszeretetük. Nagy Katalin

Next

/
Oldalképek
Tartalom