Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-09 / 82. szám
Í970. április 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 8 V Elet a száza mögött Család az ebédlő asztalnál A tipikus családot természetesen Kovácséknak hívják. Vasárnapi ebédjüket fogyasztják éppen. Húslevest, jugoszláv levespqrból, gyárilag készített cérnametélttel, mélyhűtött csirkét rántva, szárított burgonyát Köretként, konzerv savanyú uborkát, s almakompótot. Az étrend nemcsak Kovácsék életéről árul el sokat, hanem arról is, hogy lényegesen megváltoztak táplálkozási szokásaink, mert megváltozott, alapjaiban más lett az élelmiszer- ipar. Vegyük sorra ismét: iparilag feldolgozott áru a .levespor, a cérnametélt, a csirke, a burgonya, a savanyú. s az almakompót sem mentes az ipar közbejöttétől, hiszen éppen most kér még cukrot a családfő, mert a kompót neki nem elég édes. Maradjunk a cukornál. Magyarországon 1931—1935' között éves átlagban 109 ezer tonna cukrot készítettek. 1961—1965 között ez a meny- nyiség 409 ezer tonna volt, kerek háromszázezer tonnával több. Az egy főre jutó fogyasztás a háború előtt hat kg volt. Napjainkban meghaladja a 30 kg-ot. Manufaktúra helyett ipar Ezekben a hetekben öles hirdetések tudatják a háziasszonyokkal, hogy vásárolhatnak főzővajat, kilogrammját 36 forintért. Csinos s mosolygó hölgy biztat arra, a plakátokon, hogy főzzünk kávét ilyen meg amolyan keverékből-. Alufóliás s mirelit ételek kínálják magukat, időnként konzerv-vásárt hirdetnek az üzletek, nemrég került forgalomba a műanyagba csomagolt, fölszeletelt szendvics-kenyér, közkedveltté váltak a különböző gyümölcsökkel ízesített krémtúrók és yoghurtok. Az Élelmiszeripar valóban iparként ontja a termékek bő választékát. Élelmiszerekre és élvezeti cikkekre 1960-ban 32.4 milliárd forintot fizettünk ki a kiskereskedelem pénztárainál. 1965-ben mar 44.5 milliárdot, 1969-ben pedig 60,9 milliárd értékű volt vásárlásunk. Tavaly kilenc százalékkal nőtt az élelmiszerforgalom. 1970-ben nyolc százalék a tervezett emelkedés. Élelmiszerek, melyek a való életből az emlékek birodalmába szorulnak: kukorica, liszt, köles, száraz borsó... Élelmiszerek, melyek viharos gyorsasággal hódították meg a háztartásokat: a „zacskós csirke”. a«az a mélyhűtött, tisztított baromfi, a gyári száraz tészták, réteslapok, a lio- filizált zöldségek, a bébi-ételek. .. Minőségében más napjainkban a fogyasztás, mint volt korábban, minőségében más tehát maga a termékeket feldolgozó, előállító ipar is. A felszabadulás előtt a hazai élelmiszeriparon belül csupán a malom- és cukoripart. valamint a sörgyártást nevezhetjük iparnak. a többi ágazat — például a konzervipar is! — manufakturális körülmények között s eszközökkel tevékenykedett. Lényeges fejlesztés csak a második hároméves terv idején, 1958—1960 között kezdődött meg, igaz, azóta szakadatlanul tart is. A fejlesztések eredményeként az élelmiszer- ipar 1965-ben másfélszer any- j»yi terméket állított elő, mint 1960-ban, 1950-hez mérten pedig termelése 312 százalékra rúgott. Lépésváltás, sokféle módon A közelmúltban a fővárosban bemutatót rendeztek a világhírű svájci élelmiszer- ipari konszern, a Nestle, ,s a magyar élelmiszeripar együtt- működésérőL A magyar élelmiszeripar exportja 1960- ban 2268 millió deviza forintot tett ki. 1969-ben az export értéke 5611 millió deviza forintra rúgott. A választék bővítése érdekében ugyanez idő alatt megkétszereződött az import, s 1969- ben 2494 millió deviza forintot ért el. Nyolc év alatt 1,2 milliárd forinttal emelkedett a cukor és cukorka, csokoládé vásárlás, s míg nyolc esztendeje csupán 1216 tonna pörkölt kávé vált illatos nedűvé a különböző főzőmasinákban, addig a múlt esz- tendőben ez a mennyiség már 13 ezer tonnára rúgott! A látszatra össze nem tartozó példák nagyonis logikus láncot alkotnak. A hazai es a külföldi piacokra torteno szállítások növekedése mellett lényegesen megváltozott az élelmiszeripar termekszer- kezete: előtérbe kerültek az iparilag feldolgozott áruk, s megnőtt az élvezeti cikkek fogyasztása. Hiszen 1950-ben mindössze 1369 tonna csokoládét produkált az ipar, 1968- ban viszont 17 909 tonnával, márpedig a csokoládé nem tartozik az alapvető „élelmiszerek” közé. Ha erre jut — márpedig jut rá — pénz. miért nem futná a valóban alapvető élelmiszerekre? Mert hiba lenne elfeledni: nemcsak az élelmiszeripar termelésének növelése volt a feladat, hanem a fizetőképes kereslet bővítése is. Az például, hogy Kovácséknak, akiket bevezetőben említettünk, ne okozzon gondot a gyárilag feldolgozott baromfi megvétele. S nem okozhat gondot, fcipzan Kovácsék; s £ kovácsok. nagyok, Kissek megvásárolják ezt zacskós csirkét. Az ipar 1960-ban még r-sak 19 554 tonnás mennyiséget szállított ki a gyárkapukon. 1969-ben 70 724 tonna baromfi került le a feldolgozó szalagokról.., A több helyett inkább mást Az ENSZ statisztikai évkönyve szerint 1958 és 1967 között az élelmiszer termelés Afrikában egy. a Közép-Keleten 3,1, Észak-Amerikában 6,1, az európai szocialista országokban 15,5, s a nyugateurópai országokban 18,9 százalékkal emelkedett. Magyar- ország az egyfőre jutó kalóriafogyasztást tekintve a világranglista vezető helyeinek egyikén áll, s ma már nem az a fő teendő, hogy többet egyenek az emberek, hanem az, hogy mást fogyasszanak! Élelmiszer termelésünk — s ami ettől elválaszthatatlan: élelmiszeriparunk — legfőbb fogyatékossága, hogy „ kelleténél nagyobb szerephez jutnak a szénhidrátok, s kisebbhez a fehérjék, s túl nagy az évszakoktól való függőség. Évente 3—4 százalékkal nőtt 1965—1969 között az élelmiszeripar termelése. a múlt évben 19 százalékkal volt több, mint 1965-ben. Ezen belül azonban a konzervipar megkétszerezte termelését, az egészséges fogyasztásban nagy szerepet vivő tej- és tejtermékek, valamint hús- és húskészítmények előállítása más élelmi- szeripari termékekhez mérten gyorsabban növekedett. Az élelmiszergazdaság, tehát a mezőgazdaság és az élelmiszeripar együttműködésének kialakítására tett erőfeszítések növekvő eredményekkel kamatozni kezdenek.., Az ebédlő asztalnál ülő család napról-napra lemérheti, az adatok, százalékok mögött miként változott az élet. Elég, ha ránéznek az asztalra, ha jóétvággyal elfogyasztanak egy kiadós, több fogá- sos vasárnapi ebédet, vagy egy gyorsan elkészített, ízletes. egészséges vacsorát. Mészáros Ottó A költészet napjára Hetedik éve már, hogy minden tavasszal a költészet napjaként ünnepük meg országszerte József Attila születésnapját, április 11-ét. — Szombat este — a műsor — csúcsidőben — a Nemzeti Galériából a rádión és a képernyőn egyszerre közvetítik „A költészet hete 1970”. Mottóval a Magyar Írók Szövetsége, valamint a Magyar Rádió és Televízió közös műsorát, amelyhez költők nevében Nagy László mond bevezetőt. Kiváló előadóművészek tolmácsolásában a mai és a klasszikus magyar költészet gyöngyszemeit veszik programba, s az adást zenei betétekkel illusztrálják. Hagyományos már, hogy egy-egy . év lírai termésének legjavát reprezentativ antológiában adják közre: — A „Szép versek 1969” kötete ezúttal 68 költő mintegy 250 versét tartalmazza. Jól jelzi a költészet iránti növekvő érdeklődést, hogy ezt az antológiát most a verskönyvek átlagos példányszámát több mint tízszeresen meghaladó tételben, 52 600 példányban hozzák forgalomba. Nem véletlenül — hiszen a korábbi esztendőkben mindig az utolsó példányig elfogyott a boltokból az ilyen versgyűjtemény. önálló kötettel jelentkezik most a költészet napjára Demény Ottó, Kiss Dénes, Niklai Ádám, Nyerges András, Serfőző Simon (ezeket a köteteket a Szép- irodalmi Kiadó jelenteti meg) és Zelk Zoltán (az ő könyve a Móra gondozásában lát napvilágot). Három könyvet nyújt át a Verskedvelő kő-* zönségnek az Európa Kiadó: Voznyeszenszkij „Tükör világok” című kötetét, Kál- noky László műfordítás-gyűjteményét és Hriszto Botev „Kenyér vagy golyó” címmel csokorba fogott költeményeit. Lengyel és osztrák költők antológiája, Milton „Elveszett padaicsmá”-nak és Pablo Néruda verseinek friss kötete-is szerepel a költészetnapi új kiadványok között, csakúgy, mint a magyar líra klasszikusainak egész sor új kiadású könyve. A munkahelyi könyvárusítás .egyik gazdája, a Művelt Nép Könyvetrejsztő Vállalat elsősorban vidéken — de a fővárosban is. ... Új munkadíjazás Jászszentandráson Elavult a munkaegység Megyénk termelőszövetkezeteinek jelentős részében évek óta sikerrel alkalmazzák a készpénz szerinti munkadíjazást. A korábbi munkaegység már elavult nem eléggé ösztönzött. Több helyen hígításra is alkalmat adott, egyesek munkateljesítmény nélküli, tehát jogtalan jövedelemhez jutottak. Az új elosztási rendszerben a teljesítményeket készpénzben fejezik ki. A tsz tagok is tudják. hogy bizonyos munkáért milyen összegű munkadíj illeti meg őket. A jászszentandrási Haladás Tsz-ben az idén térnek át a készpénz szerinti munkadíjazásra. A munkaegység már itt sem ösztönzött. Több éven át túllépték a tervezett munkaegységet. Bár a tagok kiegészítő részesedést is kaptak. csak az alaprészesedést tekintették jövedelemnek, ez pedig aüg emelkedett, Normafüxet a tagoltnak Most minden munkafolyamatot forintban fejeznek ki. Az állami gazdaságok és a környező tsz-ek munkadíj rendszerének tapasztalatai alapján dolgozták ki. A normákat füzetben is rögzítették, melyet minden tag kézhez kap. Jó módszer ez a tagok tájékoztatásához. A szövetkezet a munkadíj 80 százalékát garantálja, s azt havonta kifizeti. A fennmaradó 20 százalékot, s az esetleges nyereséget (a többlet jövedelem után) pedig év végén, a zárszámadáskor. — Mint minden újnak, ennek is vannak ellenzői — tájékoztat Gulyás Béla párttitkár és Soós János elnökhelyettes. — De a nagytöbbség mellette van, sürgeti a bevezetését. S bizonyára meg is szavazza. A készpénz díjazás bevezetésére 3,5 millió forint tartalékunk van. Az új munkanormákat helyenként szigorították, ahol szoros volt a cégi, lazították. Például egy hold kukorica kézi kapálásáért (ekézés után) 101 forint jár. -A traktorosok egy műszaknorma után 85 forintot kapnak, többet, mint korábban. A kertészetben részes művelés A Haladás kertészkedő szövetkezet. Bár az idén csökkent a terület, még most 14 700 hold. Az idén hetven öreg ment nyugdíjba ezután is dolgoznak, de nem a régi intenzitással, (ötven fiatal tag lépett be.) Sok családtag, köztük kiskorúak is kijárnak a Kertészetbe dolgozni. Ezért hagyták meg itt a százalékos művelést, hogy ne csökkenjen^ .munkaerő. A sűrű soros szőlőben szintén megmaradt a részes. az új telepítéseket géppel művelik. Most a fiatal tsz tagok is kaphatnak _ háztáji földet, ez is ösztönöz. Az idei tavasz nagyon megkésett. A homokos jászszent- andrási földeken máskor február végén elvetették a zöldborsót. Most a belvíz sanyargat, így három héttel később került földbe a 100 hold- nyi borsó. Sajnos a primőr borsó is késni fog. A Haladás Tsz-ben az idén 10,7 millió forintot fordítanak beruházásra. (Ebből 2,5 millió hitel visszafizetés). Űj ellető istállót, gépszínt, utat, vágóhidat és húsfeldolgozót, borpincét építenek, 1,6 millió forintért gépet vásárolnak és 80 hold meggyest telepítenek. A tsz-nek 417 hold szőlője van. öt helyen tart fenn borkóstolót, így a szétszórt elavult pincék már alkalmatlanok voltak a tartós tárolásra. Az új pince 4 ezer hektoliter bor tárolására lesz alkalmas. Később szőlőfeldolgozót építenek melléje. A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEGYEI JE LENTÉSÉBÖL SZOLNOK KENMV ezer twn& 33f 65 1955 19S0 TRAKTOR 386$ M9 H 907 W77 PELYHESPARTI TAVASZ IS A magasba nyúló téglafalak vöröséből élesen kirajzolódik a félkarú óriás, a daru kékesszínű tömbje. Az épülő ház déli oldalán a majdani ablakok helyén üldögélnek néhányan. Az ebéd. időből egy kis napkűrázás- ra is futja. Egy csoport munkás lent a földön szántén enyhelyre húzódott. — Csípős még a szél, de bárhogy is fúj, csak itt már a tavasz — mondta Nagy László, a Jászsági Építőipari Szövetkezet brigádvezetője. S míg a szélnek hátat mutatott, nekünk jókedvűen újságolta: — Mi is beneveztünk. Vo- rosilov néven brigádot alakítottunk. s megpróbáljuk teljesíteni azokat a követelményeket, amelyek a szocialista cím elnyeréséhez szükségesek. Most, hogy mi is idekerültünk a lakásépítéshez, alkalmazkodni akarunk az itteni hagyományhoz. — Hagyomány? No, csak, már ezt is mondhatjuk, pedig tudja mi volt itt alig egy éve? Kopár terület, meg jó nagy hóbuckák. Tavaly, februárjában jártam itt először, szétnézni a leendő munkaterületemen mondta Csordás András, művezető. — De ami igaz. az igaz. Szocialista brigádok ép:tették ezeket a szép, színes házakat, ahol mar húsz család otthont kapott. . _ A hét szocialista brigádhoz akar felzárkózni Naay László kőműves brigádja — állapította meg a tényt Mészáros Eerenc, a szövetkezet főmérnöke. S még mosolyogva hozzátette: ..Ez nekem is újság. Nem, tudtam erről a szándékuk_ A mi bnaadnnk, 0.2 e ziistkoszarús Haladás, 02 első perctől itt dolgozott, a ppivheenartí házak építésénél Számunkra úis™rv volt a munkafoluamai, az. honit szívta -zaiagrerdszerben do„- „o zhattunk Csak men birkóztunk a tel"d"ttnl innz n tiettt* inén volt més téma. cs*k mát hopvan !■«? csinfi.Th.nt*á*K nnbbnn. Mi ácsok varrw/vlc. Tie dolgozol* nt venueshrrnfid is. A Ráké szofista hrinfid. am ebiben Tőzsar Sándor. kőműveseket es áe&nkn* irámdt — sorolta Csáki R An+al. — TCipAlA mn-kát vinnetek a parkettázók is. Kalla Árpád, Kisnémeth László, Beszterl Gergely. Ugyanezt mondhatjuk Molnár Józsefekről, a csempézö brigádról is. Különben győződjünk meg a mondottakról, kérdezzük meg a lakók véleményét — javasolta a főmérnök. Kiss Jánosné készséggel mutatta meg szép otthonukat. A két ’ napfényes, tágas szobát s a kisebbet a .gyerekek birodalmát, valamint a praktikus beépített szekrényeket, n modern konyhát, a hideg-meleg vízzel ellátott fürdőszobát. — Csak az tudja igazán mit jelen ilyen szép tágas, egészséges lakásban élni, aki olyan körülmények között lakott, mint mi. Idős szülővel, három gyerekkel szorongtunk egy szobában. — Messziről hordtuk a vizet, pedig ahol ilyen kicsi is van, nagyon sokat kell mosni — simogatta meg a fiatal- asszony „ kétéves Jánoska szöszi fejét. — Nagyon elégedettek vagyunk a lakással. Kifogástalan munkát végzett az épíőipari szövetkezet. — Én is csak azt mondhatom boldog lehet, akinek ilyen lakás jut. Semmire nem volt még panaszunk. Jól zárnak az ajtók, ablakok. Szép sima a fal, nem puposodott fel a parketta, se össze nem száradt, pedig állandóan fűtünk. hogy a baba meg ne fázzon — mondta Inges Béláné, a hűtőgépgyári munkás felesége. A legilletékesebbek, a lakók véleménye tehát kedvező. S hasonló a beruházóé, az OTP megyei vezetőié. A jászberényi mintalakótelepen ugyanis OTP-társas- házak épülnek. Az eddig elkészült húsz lakásban az átadási jegyzőkönyvek tanúsága szerint összesen csupán 1000—1200 forint értékű olvan minőségi kifogás volt, amit az építők számláiéra írhattak. Minden szónál szebben dicséri ez a szövetkezet munkáját. Az idén úiabb 72 lakást adnak át. s 1974-ben már há- romszázhuszonnégy család él r, Pelvhesparton. A már jelenleg ott lakó családok zöme hűtőgépgyári dolgozó, akiknek az iizem ,'ségilett a lakáévá máriásban. A Jászsági Enítőipari Szőve* kezet szocialista brigádiai, dolgozói nedig azzal szereztek örömet az úi tulaidonnsok- nsk. hoev kiváló minőségi! látást énítettek számukra. AT orn r*ÁÍr>i*Arr>$i?ni. VPá’v m&S iutalom ösztönözte őket a jó munkára, hanem becsületérzésük, Szakmaszeretetük. Nagy Katalin
