Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-09 / 82. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. április 9; Szovj e t—j apán gazdasági kapcsolatok A Szovjetunió, a korábbi évekhez hasonlóan, napjainkban is óriási erőfeszítéseket tesz új ipari központok kiépítésére a távolkeleti országrészekben. Ez a tevékenység természetesen nagy meny- nyiségű berendezés és gép- odaszállítását igényli, ugyanakkor a lakosság számának állandó növekedése a közszükségleti cikkek iránti keresletet is megnövelte. A Szovjetunió ezért saját anyagi eszközein túl keresi azokat a lehetőségeket, amelyek — a nagy távolságok ellenére — gazdaságos feltételek mellett biztosítják a növekvő igények kielégítését. Ebből a szempontból nagy jelentősége van azoknak a tárgyalásoknak, amelyek — kölcsönösen előnyös feltételek mellett — gazdasági kapcsolatok kiépítését irányozzák elő Japánnal. Előnyös közelség A földrajzi közelség lehetővé tenné mindkét ország számára a termelési költségek csökkentését. A nagy szibériai nyersanyagi el öh el yek közvetlen előnyökkel kecsegtetik a japán ipart. Különösen a Szovjetunióhoz közel fekvő Hokkaido számára hozna változást a két ország közötti gazdasági vérkeringés állandósulása, hiszen a szigeten. amely Japán összterületének csaknem egyötödét teszi ki, jelenleg mindössze egymillió ember él, amely elsősorban a fejletlen iparral magyarázható. A szovjet—japán árucsere- forgalom a tíz évvel ezelőtti 40 millió dollárról 1969-ben 650 millió dollárra emelkedett és ezzel Japán a Szovjetunió tőkés partnerei között az élre tört. Az idei kereskedelmi megállapodás 720 Tárgyalások folynak a Szibériai földgáz Japánba irányuló exportjáról. A tervek szerint két vezeték építését már 1971-ben elkezdenék. Az egyik Szahalin északi vidékedről a félsziget déli részéig. a másik Jakutföldtől Namillió dollárt irányoz elő. — Kedvezően befolyásolta a két ország kapcsolatát az a megállapodás1, amelynek alapján a japán polgári légiforgalmi társaság gépei átrepülhetnek Szibéria felett, a Moszkva— Tokio közvetlen légivonalon. A már eddig megkötött megállapodásoknál azonban lényegesen nagyobb lehetőségekkel kecsegtetnek a szovjet —japán együttműködés távlatai. amelyek közül néhánynak a körvonalai már kibontakoztak. A Szovjetunió felvetette például egy új kikötő kiépítésének tervét. A Nahodkától 15 kimre elhelyezkedő kikötő 800 ezer tonnás hajók fogadására is alkalmas lenne. Megépítésének terveit Japán előreláthatóan már a közeljövőben elkészíti. hodkáig szállítaná a földgázt. A munkálatokhoz Japán nyújtana hitelt, amelyet a Szovjetunió 20 éven át gázszállítással törlesztene. Az előirányzott exportmennyiség évi 10 milliárd köbméter lenne. Érdeklődést tanúsítanak a japánok a csulmani kőszénbányák iránt, ahol igen jó minőségű kokszolható szeneit hoznak felszínre. Ennek kiak. názására négy japán társaság tett javaslatot A japánok 440 millió dollárt fektetnének a vállalkozásba, szállítanák a szükséges gépeket és berendezéseket, részt vállalnának a tengerparthoz vezető vasútvonalak kiépítésében és ennek fejében 5 millió tonna szenet kapnának. A közelmúltban került sor egy tervezet elkészítésére. Eszerint öt japán vállalat az Amur menti Nikolajevszkben vagy a szahalini Ohában egy 6 millió kW telies’tménvű hőerőművet építene és a termelt áramot mintegy 2000 kilométeres1, részben tenger alatti kábelen Közép-Japánba vezetnék. A Jeges-tengeren — szovjet segítséggel Figyelmet érdemel a japán Micuoi OSC Lines hajózási vállalat javaslata, amely szovjet jégtörőhajók és révkalau- aok segítségével szeretné megnyitni teher- és személy- hajó-forgalmát az ászaid Je- ges-ten seren, Japán és Európa között. Feltűnést keltett a japán gépkocsiipamak adott szovjet megrendelés, amely első lépésként a Mitsubishi cégtől 6 millió dollár értékben, 1000 billenős, tehergépkocsi szállítását írta elő. Japán üzleti körű'.' — a jelek szerint — tisztában vannak azzal, milyen előnyöket rejt magában a Szovjetunióhoz fűződő .gazdasági kapcsolatok fejlesztése. T. L. Antibiotikum — méheknek is Kilenc méhészetben* 339 családdal rendkívül érdekes kísérlet-sorozatot végeztek, a Hajdú-Bihar megyei állatorvosok. — Egyes megyékben ugyanis a méhek fertőzéses megbetegedése, az úgynevezett európai költés-rothadás, az utóbbi években egyre több gondot okoz. A pusztulás megállítására az állatorvosok antibiotikumos kezelést javasoltak. Igen ám, de hogyan juttassák a piéhek szervezetébe a parányi adagokat? A méhcsaládokkal cukorszörpöt etettek. Ehhez az édes sziruphoz 500 az 1-hez arányban kevertek nagyhatású gyógyszert. A méhek megkedvelték a gyógyszeres szörpöt. Az állatorvosok sokfajta gyógyszert használtak fel. Tudományos jelentésükből megállapítható, hogy a Tetrán-gyógyszer — minden esetben eredményes volt, — megszüntette a fertőzést. Á debreceni Biogál Gyógyszer- gyár terméke a Neo-Te-Sol 4—5 kezelés után rendbehozta az állatokat. Ez a szer a megelőzésre is alkalmasnak bizonyult. Egy másik nagyhatású gyógyszer a Neomycin, egyetlen grammját 10 alkalommal etették fel a méhcsaládokkal és ilyen adagolással elérték a kívánt hatást. A penicillin is megfelelt, de amint az ellenőrző vizsgálatokból kiderült — a felhasználás lehetősége korlátozott. Chlorocid a melleknél nem vált be, bár az állatorvosoknak erre nézve végleges adataik egyelőre nincsenek. Az antibotikumok káros hatást sehol sem fejtettek ki a méhekre, sőt ellenkezőleg, bizonyos fokú serkentő hatást tapasztaltak. A kísérletek összegezéseként az állatorvosok megállapították, hogy az antibiotikumokat — por alakjában is fel lehet használni. Szibériai földgáz Japánba „Titkos" háború Makákók — a majmok eszkimói Amikor Ön. kedves olvasó, ránéz az alábbi képre, talán az is megfordulhat a fejében, hogy ez a fotós trükkje. Ha netalán ezt tenné, megmondjuk előre, kénytelen lesz revi- diálni álláspontját. Ugyanis — bár ezt a* kép nem dokumentálja egyértelműen — vannak fehérszőrű majmoK, mi több ezek vízben is szeretnek lubickolni. Az általunk közölt képen a fürdöző majom nem porcukorral hintette be a fejét, hanem — zúzmarás. A kép egy olyan híradás nyomán látott napvilágot, hogy a kiotoi egyetem antropológusai és a japán majom- kutatási központ az elmúlt húsz év folyamán körülbelül ötezer majmot tanulmányoztak, amelyek a távol-keleti szigetvilág különböző tájain élnek. Csupán azt a mintegy ötven tagú úgynevezett „hómajom” csoportot nem sikerült megfigyelniük, amelyek Északon. Honshu zord tájain élnek. A majmok között ezek a vöröspofájú makákók az eszkimók. Egyébként az ősi Japánban ők n modelljei annak a három majomból . álló ismert szoborcsoportnak, amely jelképesen a buddhista életbölcsességre int: „Rosszat nem látni, rosszat nem hallani, rosszat nem mondani.” A makákókat nem lehet megközelíteni, bár ez a hons-* hűi észak alig fekszik magasabb szélességi fokon, mint Európában Gibraltár. A Jeges-tengeri áramlatok és a magas hegyek azonban olyanná változtatták a kiimát, mint amilyen Norvégia középső részén uralkodik. Ez ugyan nem mindig volt így. Amikor ezeknek a majmoknak az ősei egykor előrenyomultak a magas északra, ott még olyan trópusi viszonyok uralkodtak, amelyek megfeleltek a majmok normális életkörülményeinek. Később azonban a kiima ttwgvúitazotl* a- az állatok alkalmazkodtak az északi élethez. ' A nyári időszakban bogyós növények, kagylós állatok és tengeri moszatok a táplálékuk. A csaknem hat hónapig tartó télen a másfél métert is meghaladó hóréteg alól előkapart hajtásokkal és nedvdús kérgekkel táplálkoznak. Az említett majmoknál szerencsésebb helyzetbe került az f, majomcsoport amely a Tokiótól északra fekvő zord Alpok magaslatain él. Ez a csoport ugyanis természetes hőforrásra bukkant. A forrást a hóval’borított magaslati erdőségben játékos majomkölyköte fedezték fel négy esztendővel ezelőtt és rájötteK milyen kellemes a fürdés a meleg vízben. Hamarosan a kiváncsi öregek is követték példájukat. Az anyaállatok azonban a törzs többi tagjait féltékenyein elűzték onnan, s azóta rendszeresen bébi fürdőkádnak használják a hőforrást. A fürdő után a fák édes, friss hajtásaival űzik el az éhségüket a kicsinyek. Ezt a kihágást senki nem veszi tőlük zokon. ellenkezőleg messzi földről jönnek látogatók, hogy a hideg télben pótolják táplálékukat. (-s) Ez a majom new ismeri a ba nánt. annál jobban viszont a hóviharokat. S ha már nagyo n fázik, megfürdik a meleg - ' forrás vizében. A h*z«fits «fők «Ilit OfOtet CT) OfWÍigűf A Patet Lao (a laoszi nemzeti felszabadító mozgalom) február végi offenzívája során visszafoglalta a Kőedény-síkságot és megközelítette az ősi királyi székhelyet Luang Prabangot. — A jobboldali erők és az amerikaiak által felfegyverzett meo törzsek a fokozódó amerikai légitámadás mellett sem tudták megtartani az elmúlt nyár folyamán elfoglalt stratégiai fontosságú területet. Ez által bizonyossá vált, hogy az amerikai elképzelések ellenére az általuk felszerelt ázsiaiakkal népi lehet megakadályozni az ázsiai hazafias erők előretörését és hasonló kudarcok várhatók a vietnami háború vietnamizálása folyamán is. Laoszt a 231 000 km2 területű 2,3 millió lakosú fejletlen mezőgazdasági országot az 1962-es genfi értekezlet semlegessé nyilvánította. Az egykor Francia Indokinához tartozó országban, — amely kezdetben a francia tőke befolyása alatt állott, egyre nagyobb szerepet játszik az amerikai tőke. A kivitelben nagy szerepe van a A kivitelben nagy szerepe van a fa- és fűrészáruknak, valamint az ültetvényeken termelt nyersguminak is. Az erősen tagolt felszínű ország közlekedési hálózata fejletlen. — az egész évben járható utak száma csekély. A 13-as útvonal, amely a királyi székhelyet Vientiáneval, a fővárossal köti össze és a 7- es útvonal, amely a Vietnami Demokratikus Köztársaságon keresztül a tengerpartra vezet; jelenleg a Patet Lao ellenőrzése \ alá került, megnehezítve a jobb- . oldali erők kezén maradt terű- I letek közti összeköttetést. » . * 42 « 1 am ess® Iparszert* marhahizlaldák Ol aszor szag ban Olaszországban a nagyarányú és a növekvő fogyasztás következtében állandóan fo_ kozódó húshiányt, főleg marhahústól, túlnyomórészben importból kénytelenek fedezni. Ezzel kapcsolatban érdekes jelenség figyelhető meg. Az utóbbi időben feltűnően szaporodnak, főleg Észak- Olaszországbán, az iparszerű tartási és munkamódszereket alkalmazó, rendkívül korszerű épületekkel és felszereléssel ellátott borjú- és marha- hizaló telepek, amelyek méreteikben és hizlaló kapacitásukban nem' érik ugyan el az Egyesült Államok nagy marhahizlaló telepeit (feed- lot), de mégis azokra emlékeztetnek és nyugat-európai viszonyok között szinte egyedülállóak. A nagy olasz hizlalótelepeket részben önálló vállalkozók, gyakran azonban termelői társulások — utóbbiak nem ritkán szövetkezeti formában — hozzák létre. Van olyan szövetkezeti hizlalótelep, amely a létesítmény teljes kiépítése után, egy turnusban 8000 marha hizlalására lesz képes. Kalkulációk szerint (csupán irányszámokról van szó) egy nagykapacitású, modern hizlalótelep nyugatnémet márkában kifejezve 10—13 millió ráfordítást igényel. Ebből kib. 6 millió DM-t tesznek ki az épület és gép- beruházások és kb. ugyanekkora összeget az állatbeszerzések, valamint az indulás üzemeltetési költségei. A termelői társulások (szövetkezetek) hizlalótelepeinek létrehozása közpénzekből jelentős támogatást élvez. A finanszírozás forrásai szerint a megoszlás a következő ará„ nyokikai jellemezhető: A ráfordítások 25 százaléka erejéig állami támogatás vehető igénybe, 25 százalékig terjedő nagyságrendben a Közös Piac agrárpolitikai pénzügyi alapjából kaphatnak támogatást. a fennmaradó 50 százalék kedvezmé. nyes kamatozású bankhitelből fedezhető (3 százalék kamatláb mellett). A beruházások és kezdeti ráfordítások megtérülését általában 30 évre kalkulálják, — ami figyelembe véve a nyereséget is — a ráfordítások évi 5 százalékos tőkekamatozásának felel meg. A hizlalótelepek állatszükséglete miatt rendkívüli mértékben növekedett az utóbbi időben Olaszország importja élőmarhából. 1969- ben pl. 1 300 000 borjút importáltak továbbhizlalásra, túlnyomó részben Nyugat- Európából, főleg az NSZK- ból. Igen számottevően növekedett az olasz bevitel sovány hízómarhából is. Szakemberek azzal számolnak, hogy a nagyarányú olasz import miatt Nyugat- Európában erősen emelkedik a borjú- és a soványmarha ára. Sőt valószínű, hogy viszonylag rövid időn belül, az olasz hizlalótelepek hálózatának további kiépítése során a nyugat-európai szál. lítások már nem tudják kielégíteni az olasz igénveket. Alighanem Dél-Amerikábói (Argentina, Uruguay, Brazília) kell majd az olasz hizlalótelepek hízóállat-ellátásáról gondoskodni. Jugoszlávia és Bulgária fokozza borkivitelét Jugoszlávia 1969-ben 80 000 tonna alkoholtartalmú italféleséget exportált, amelyből 52 000 tonna volt a bor. Ez mintegy 60 százalékkal haladja meg az 1968. évi kivitel mennyiségét. Az 1969. évben a konvertibilis valutájú országokba Jugoszlávia 26 000 tonna bort szállított és ez 40 százalékkal múlja felül az előző két év átlagos borkivitelét. A legnagyobb mennyiséget az NSZK vette fel, 16 000 tonnát. Ebben a viszonylatban az előző évvel összehasonlítva 6000 tonna növekedés tapasztalható. A svájci piacra 4000 tonna bort szállítottak Jugoszláviából, míg Nagy- Britannia 3000 tonna bort vett fel. A kivitt bormeny- nyiségnek majdnem a felét kliring-elszámolású országokba szállították. Ezek köziül elsiő helyen az NDK áll, amely 1969-ben 12 000 tonna jugoszláv származású bort vett át. Az 1970. évi előirányzat szerint Jugoszlávia 30 százalékkal szándékozik növelni borkivitelét. Ez bizonvos nehézségekbe ütközik, mivel az EGK országok akadálvo- kat támasztanak a bor behozatala elé. Jugoszláv közgazdászok szerint a hamarosan várható megegyezés az EGK-val erre vonatkozóan is megoldást hoz. 1969-ben Bulgária 170 millió palack bort szállított ki az országból. Ezzel a mennyiséggel Bulgária meghaladta Franciaország és Olaszország együttes palackos borkivitelét, a palackos borkivitel tekintetében jelenleg Bulgária a világon a 6. helyet foglalja el és megelőzött olyan hagyományos palackos bort expoi'táló országokat, mint a Szovjetunió, Magyarország és Argentína. Az utóbbi 10 évben. Bulgária megháromszorozta bor. kivitelét és ezen belül a desszert borok mennyisége kétszeresre növekedett. Bulgária mintegy 70 országba szállít bort. A bolgár bor legnagyobb vásárlói a szocialista országok, a Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország és Románia. A nyugati országok közül a legnagyobb mennyiségű boL gár bor az NSZK-ba kerül, majd Ausztria, Nagy-Britan- nia. Olaszország; Svédország, Franciaország. Ausztrália és az USA következik a bolgár borkiviteli listán, 1970- re a bolgár borkivitel további emelkedésével számolnák. A kivitelt főként palackos borban kívánják fokozni. Nagybritannia árpát vásárol a Szovjetuniótól Nagy-Britanmia 110 ezer tonna takarmány árpát vásárolt a Szovjetuniótól. Ez az első nagymennyiségű szovjet árpaszállítmány 6 év óta, azóta, hogy Nagy- Britannia bevezette a szemestermény minimális import árát. A Szovjetunió rendes körülményeik között Olaszországnak ad él árpát, és ez a Nagy-Britanniába irányult árpaexport rendkívüli eset. Az importált takarmány- árpa iránti kereslet azzal magyarázható, hogy az ame. rikai kukorica ára magas. az európai takarmány ára állandóan emelkedik, s Nagv- Britannia egyes vidékein hiány van hazai termesztésű árpában. Málta csatlakozása a Közös Piachoz Málta már' 1968-ban kérte kereskedelmi kapcsolatainak rendezését az EGK-val. A jelek arra mutatnak, hogy a tárgyalásokat a közeljövőben megkezdik. Feltétele»* hető, hogy — távlatilag — mindkét fél teljes vámunióra törekszik, de ezt megelőzően, valószínűleg 5 éves. átmeneti időszakot iktatnak be. i.. i ■ ■
