Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-04 / 79. szám

Katonák civilruhában I tartalékos tisztek és tiszthelyettesek továbbképzéséről „Tartalmában elsősorban er­kölcsi, világnézeti nevelés... a honvédelmi munkában résztve­vők szocialista tudatformálásá­nak segítése, a szocialista haza- fiság és a proletár internaciona­lista érzések fejlesztése, a tettek­ben megnyilvánuló cselekvő ha­zaszeretet fokozása .. . Mélyítsék el és fejlesszék tovább a szocia­lista haza védelméhez elenged­hetetlenül szükséges erkölcsi, politikai és akarati tulajdonságo­kat, ■ a szocializmushoz, a hazá­hoz, a néphadsereghez való hű­ség és tartozás érzését... a tar­talékosok frissítsék fel és bő­vítsék tovább a korábban szer­zett katonai, szakmai ismeretei­ket, hogy behívásuk esetén ké­pesek legyenek tervezett beosz­tásukba gyorsan beilleszked­ni... ” (Idézet a klubprogram­ból) Ennél tömörebben nem is lehet legfogalmazni a célt, a tartalé- os klubok kettős — képzési és íozgalmi feladatait. Megyénkben 5 tartalékos klub működik. Ezek tervezésében történik a tartalé- os tisztek, tiszthelyettesek utó- épzése, amelynek szükségességét idokolja, hogy a korábban szer- stt katonai ismeretek ma már em elegendők. Megértették ezt a irtalékosok és megkedvelték a tá- ikoztató oktatást. Minden szónál ibban bizonyítja ezt, hogy me­sénkben az 1969—1970-es kikép- ési évben a tervezettnél jóval ibb tartalékos tiszt és tiszthelyet- ;s vesz részt a képzettségüknek legfelelő oktatáson. A továbbképzés iránti érdeklő- és, a fejlődés megköveteli, hogy klubok tevékenysége egyre szín- onalasabb legyen. A 20 órás okta- isi anyagot is színesíteni lehet a »mákhoz kapcsolódó filmekkel, lint azt több helyen tették me­sénkben. Olyan tapasztalat is an, hogy a tartalékos klűbtagok dívesen vesznek részt a kiképzést áró lőgyakorlatokon. Martfűn, a Tisza Cipőgyár tartalékos klubjá­ban már kezd gyakorlattá válni, hogy az olyan tartalékosok szá­mára is tartanak előadást, vetíte­nek katonai témájú filméket, akik nem klubtagok. Sőt a filmek meg­tekintésére meghívják a szakmun­kástanulókat is. Jászberényben és Kisújszálláson is arra törekszik az MHSZ-vezetés, hogy érdekessebbé, vonzóbbá tegyék a kiképzést. En­nek meg is van az eredménye. Tö- rökszentmiklóson a mezőgazdasá­gi gépgyárban működő klub a tartalékos tiszták, tiszthelyettesek képzésén túl az iskolai honvédel­mi nevelést is segíti. Februárban például az iskolák felső tagozatos tanulói részére KRESZ-vetélkedőt rendeztek. Mindez tükrözi azt a helyes törekvést hogy az adott, üzem vagy terület dolgozóit, lakóit is bevonják a rendszeres klubélet­be. Érdemes arról is szót ejteni, mert ez pozitív jelenség, hogy az idei kiképzési évben szorosabbá vált a kapcsolat a tartalékos és a hivatásos állomány között. Ennek eredményeként a „civilruhás kato­nák” is jobban lépést tudnak tar­tani a harci, technikai eszközök és harcászati elvek rohamos fejlődé­sével. A közös tevékenység által közelebb kerülnek egymáshoz a hivatásos és a tartalékos állomá­nyúak, közössé válnak érdekeik, erősödik a saját és baráti hadse­regek erejébe vetett hitük és bi­zalmuk. A tartalékos klubok munkájá­nak minőségi, javításához, a ha­zaszeretet és az internacionalista érzés elmélyítéséhez sokban hozzá­járult hazánk felszabadulásának 25. és Lenin születésének 100. év­fordulója. E történelmi jelentőségű eseményekre a tartalékos klubok megyeszerte készültek. Ünnepi klubközgyűléseken emlékeztek meg az évfordulókról, szovjet—magyar baráti találkozókat szerveztek, s a kiképzésben, a termelésben élenjá­ró tartalékosokat kitüntetésben, jutalomban részesítették. ■ in i "s&ct\. ,-ntV. t iS*, $' Közös törekvések i KISZ ÉS AZ MHSZ EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRŐL A KISZ ÉS AZ MHSZ özponti és területi szervei között >krétű munkakapcsolat alakult i az évek során a honvédelmi ne- elésben, a fiatalok fegyveres szol- álatra való felkészítésében. Az gyüttműködés idei feladatait az 370. évi közös akcióprogram rög- ,‘ti, amelyet a KISZ KB titkársága 3 az MHSZ főtitkára írt alá. Az rszágos akcióprogram természe­ten irányelv, amely csak , főbb onalaiban határozza meg a kö- js tennivalókat. A részletes terve- et minden megyében az MHSZ ; a KISZ helyi vezetőszervei dol- ozzák ki. A közös célkitűzések­ek az úttörő csapatok és KISZ- rervezetek honvédelmi nevelő­iunkájának fokozásában, a hon- édelmi nevelés feltételeinek biz- >sí fásában és továbbfej lesztésé- en, valamint a közös rendezvé- yek meghirdetésében és lebonyo- tásában kell megvalósulniuk. AZ ÜTTÖROSZÖVETSÉG íegalakulásának 25. évfordulójára észülődve az MHSZ kiképzési írveiben 1970-ben és 1971-ben ki­méit feladat az úttörőkkel való iglalkozás. Az úttörőszövetség, az letékes MHSZ szervek és iskola- 'azgatók alap- és középfokú mo- ellező, rádiós, valamint gépjár- itíbarát szakköröket szerveznek z átlalános iskolákban. A model- ■ző szakkörök legjobb úttörői észvételével megszervezik az út- >rő olimpián a repülő-, hajó- és ikétamodellezők megyei, illetve rszágos bajnokságát. A KÖZÉPFOKÚ TANINTÉZETEKBEN KISZ-bizottságok és az illetékes [HSZ-szervek együttesen rende- k meg az iskolai honvédelmi na- okat, rajtversenyeket. A KISZ- ■.ervezeteknek fontos feladata isz, hogy minél több fiatalt tobo- izzanak az MHSZ sorköteles gép- irművezetői, motoros, repülőgép- ezetői, ejtőernyős és könnyűbú­Í ir tanfolyamaira, illetve klubjai­i. Az Ifjú Gárda kiképzési tervé- :k összeállításában és végrehaj- sában az MHSZ, a honvédelmi előképzési tematikával összhang­ban állandó támogatást nyújt, elő­adókat küld, biztosítja a lőgyakor- latok anyagi, technikai feltételeit, szakoktatási eszközöket és filmeket kölcsönöz. A HONVÉDELMI NEVELÖMUNKA időszerű kérdéseivel foglalkozó KISZ KB ülés határozatainak a végrehajtásáról a megyei KISZ- és MHSZ-títkárok közösen gondos­kodnak. Nyári vezetőképző táboro­kat rendeznek, amelyek honvédel­mi proramjait az MHSZ területi szervei alakítják ki. Az 1970— 1971-es tanévtől pedig megkezdik az iskolai KISZ-bizottságok hon­védelmi felelőseinek megyei to­vábbképzését, a KISZ KB 5 hóna­pos vezetőképző tanfolyamain pe­dig a lövészet vezetői, rajparancs­noki és rádióállomás vezetői kép­zést. Az MHSZ és a KISZ idei közös rendezvényei közül kiemelt szere­pe van az egész éven át tartó „Szabad hazában Lenin útján” po­litikai akciónak, amelynek kereté­ben hazánk felszabadulásának 25. és Lenin születésének 100. évfor­dulójáról emlékeznek meg az úttö­rő csapatok. Hasonló nagyszabású rendezvény a „Csapattól csapatig a felszabadító harcok útvonalán”, az „Akarsz-e Lenin távírásza len­ni?”, amelyeket az MHSZ sajátos eszközeivel tesz színesebbé, von­zóbbá. A KISZ pedig védnökséget vállal az ifjúsági demonstrációk felett, vagyis mozgósítja, a fiatalo­kat a versenyeken való részvételre, illetve azok megtekintésére, és a tömegkommunikációs eszközökkel is segíti, hogy e rendezvények mi­nél szélesebb körben váljanak is­mertté. AZ AKCIÓKON KÍVÜL a KISZ Szolnok megyei bizottsá­ga védnökséget vállal az MHSZ 13 megyei bázisának építése felett is. Felmérik az épülő bázishelyek jelenlegi állapotát s annak alapján kidolgozzák a védnökségvállalás formáját, illetve végrehajtásának ütemtervét. A honvédelmi ismeretek oktatása új tantárgy középiskoláinkban és szak­munkásképző intézeteinkben. Látoga­tásunk színhelyén., a 605. Ipari Szak­munkásképző Intézetben ennek ellené­re már „hagyományai” is vannak. Amikor a polgári védelmi ismeretek tanítását bevezették, a feltételek még nem voltak teljesen adottak. A magas tanulólétszám, a kevés helyiség, a tankönyvek és taneszközök hiánya az­után arra ösztönözte az intézet veze­tőit, hogy „mozgósítsák” a számbajö- vő helyi erőket. Így született meg a tizenegy tagú operatív bizottság, amelynek feladata a szülői munkakö­zösség, a honvédségi alakulatok, és az MHSZ segítségének összehangolása. Az első évben még nem tudták tan­órák keretében megtartani a kötele­zően előírt húsz foglalkozást. Az 1968- ban bevezetett új tantervi utasítás nyo­mán ma már az első és a másodévesek osztályfőnöki, illetve testnevelési órá­SZAKSZERŰSÉG - ÉRDEKESSÉG. ROMANTIKA kon szerzik meg a márciusban kezdő­dő gyakorlati foglalkozásokhoz szüksé­ges elméleti és alaki előképzést. Eze­ken a tanulók alapvető haditechnikai ismereteken túl (például: a korszerű szárazföldi csapatok jelentősebb fegy­vernemei és szakcsapatai) jelentős po­litikai alapfogalmakkal is megismer­kednek. (A Varsói Szerződés, a Szov­jetunió szerepe a szocializmus és a bé­ke biztosításában.) A képzés legszínesebb, legérdekesebb része az év végi járőrverseny, amelyet a honvédelmi napok keretében, április­ban rendeznek meg. Figyelemre méltó, hogy szerencsésen hangolták össze a testkultúra fejlesztését az egyéb neve­lési szempontokkal. A pontozás alap­ján mindenki elnyeri az arany-, ezüst-, illetve bronzfokozatot, s e versengés a fizikai állóképesség növelése mellett erősíti a közösségi szellemet is. A te­repen akadályról akadályra előbbre Jutva elméleti tudásukról is számot A lövészettel ismerkednek a lá­nyok — egyelőre csak elméletben adnak a lányok és a fiúk: az állomá­sokon hivatásos katonák faggatják őket a tananyagban szereplő kérdések­ről. A világon mindenhol vannak barátaik — Good night! A Rá papíruszhajó jelentkezik. Hogyan veszi adásomat? — Ha 7 KCL vagyok. Adása érthető. Sistergés, fütyülés. A norvég közvetí­tőállomás jelentkezik, vége az adásnak. — A laoszi herceg vagyok. Milyen időjárás van önöknél? — Az északi-sarki expedíció rádiósa vagyok. — Mit csinál most ön? — Törökországból Szelim jelentkezik. — Krasznodárból Borisz. Történik mindez Szolnokon, egy har­madik emeleti kicsiny szobában, az MHSZ rádióamatőr-klubjában. A be­szélgetéseket a klub tagjai folytatták Kiss András bázisvezető „főnök” segít­ségével. A szoba falai valósággal tar- kállanak a rádióamatőrök üzeneteitől. A rádiós névjegykártyák különbözőek: egyik Amerikából érkezett, lovas cow- boyt ábrázol. Akadnak tréfás, rádió- amatőrködést csúfoló, mulatságos kár­tyák is. A legérdeksebb Franciaor­szágból érkezett, Párizsból. A francia kolléga önmagát csúfolja a rajzon, ütött-kopott, drótozott készülékét eser­nyő antennával szereli fel. A juharfa­leveles kártya Kanadából érkezett. Egy másik, szovjetunióbeli, a rádió­amatőrök barátságát szimbolizálja. Az egész falat beborítják ezek az üzene­tek. INDULT NÉHÁNY CSŐVEL Valamikor az „őskorban”, 1948-ban egy csöves adókészüléket építettek a klub tagjai. Ma olyan készülékük van, amely az 1969. évi országos technikai kiállításon első díjat nyert. Maguk építették. Versenyeken is kitűnő ered­ményt értek el. Egy törökszentmiklósi rádióamatőr, Sajtos Tamás a CQ MIR világversenyen második volt. A rövidhullámú rádiózás mellé szé­dítő iramban nőtt fel az URH is. Ama­tőr sávban adó- és vevőkészüléket nem gyárt az ipar, a tanfolyam hallgatói maguk készítették el a berendezést. A kitűnő eredmények itt sem hiányoz­nak. Jászberényi klubjuk a múlt évi lengyelországi versenyen harmadik he­lyezést ért el, a jugoszláviai versenyen pedig ötödikek lettek. Boros József az éterben „kószál", varsói barátját hívja CSAK ANGOLUL Megkérdeztük Kiss Andrást, hogyan lehet valaki rádióamatőr? — Nagyon egyszerűen. Bejön valaki hozzánk az MHSZ-be és jelentkezik. Jelenleg negyvenen vagyunk. Ha vala­ki leteszi eredményesen a minimum­vizsgát. utána az adókészülék mellé ül­het, rádiózhat. Lőterek a föld alatt Hz egyik legjobb a kisújszállási gimnáziumban épült A pincelőterek építése tulajdon­képpen szükségmegoldás. Nagy előnyük, hogy formába hozó ed­zéseket lehet tartani rajtuk, s így a téli időszak nem holtszezon a ta­vaszi lóversenyekre való felké­szülésben. Hátrányuk viszont, hogy általában csak 23—25 méter hosz-, szúak, három lőállásosak, s csak kispuska és légpuska lövészetre használhatók, nem úgy, mint az 50 méteres szabadtéri versenylőterek. Legtöbbnyire az általános és a kö­zépiskolák alagsorában építenek pincelőteret, s így megteremtik a honvédelmi tantárgy bevezetésé­nek és oktatásának egyik techni­kai feltételét is, hiszen a tanulók­nak évente három kötelező lőgya- korlaton kell résztvenni. Az iskolai honvédelmi nevelőmunka segítésén kívül az MHSZ lövészklubok tag­sága és az ifjúgárdisták részére is biztosítják a rendszeres edzési le­hetőséget. A megyében eddig Karcagon, Kisújszálláson és Tiszaföldváron alakítottak ki pincelőtereket, job­bára a diákok és az MHSZ-klubok tagságának társadalmi munkájá­val. A legrégebbi, a karcagi pincelő- tér, már 3 évvel ezelőtt elkészült. Építéséhez a helybeli ÁFÉSZ és a tsz-ek, valamint a városi tanács anyagilag is hozzájárult, a lakos­ság 25 ezer forint értékű társadal­mi munkáján kívül. A kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban a lőtér építésekor a városi tanács vb költségvetési üzeme végezte el a 22 ezer forint értékű szakmunkákat. A diákok és a negyven tagú lövészklub pedig háromszáznál több munkaórával, 15 ezer forint értékű takarítással, falbontással, meszeléssel járult hozzá, hogy az alagsori lomtár lő­térre alakuljon. Az építést rekord­idő alatt fejezték be, hiszen szep­temberben még csak terveik vol­tak, decemberben pedig már ed­zéseket is tartottak a pincében. A lövészklubnak az iskola biztosítja a lőszert, a szemléltető eszközöket és a fegyvereket pedig az MHSZ- től kapják. A klub programjában a kéthe­tenkénti kétórás lőgyakorlaton kí­vül katona—diáktalálkozó szerepel és közös klubest a komszomolisták- kal. Honvédelmi témájú filmeket vetítenek és kiállítást rendeznek majd. Tavaszra azt tervezik, hogy ellátogatnak a Kilián műszaki fő­iskolára. A felsorolt három helységen kí­vül talán az idei év végéig meg­épül Szolnokon is a megyei tanács épületének alagsorában egy pince- lőtér. Az építési tervek már elké­szültek, s a kivitelezés — amely felett a megyei KISZ-bizottság vál­lalt védnökséget —, májusban kezdődhetnek. A lőtér kialakításá­ban 45—50 ezer forint értékű tár­sadalmi munkára számítanak. Ezen a pályán alkalom lesz a nagyobb kaliberű fegyverekkel, hadi és sportpisztolyokkal, valamint pus­kákkal való gyakorlásra is. A karcagi MHSZ-lövészklub tagságának csaknem fele lány Lőgyakorlat után Csordás Imre klubvezető értékeli a találatokat Az egyik legügyesebb lövész. Molnár Ibolya ®

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom