Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-04 / 79. szám

HATALMAS TÖMEGMOZGALOM, JÓL MŰKÖDŐ SZERVEZETEK a honvédelmi feladatok érdekéken

Nagyon sok újságcikk, riport, interjú jelent meg napjainkban arról, hogy hazánk felszabadulásának negyedszázados jubileumára hogyan készültek a párt-, állami, társadalmi és tömegszervezetek, a különböző gazdálkodási egységek. És nemcsak a készülődésről, írtunk arról is, hogy e napokban mindenütt összegezik az elmúlt 25 esztendő eredményeit, számbaveszik a megoldásra váró feladatokat, az elkövetkezendő legfontosabb tennivalókat, hogy az újabb negyedszázad az eddiginél is nagyobb sikereket, eredményeket hozzon népünknek.

A Magyar Honvédelmi Szövetség Szolnok megyei vezetőségén Vass Lajos megyei titkárral beszélgettünk a szervezet működéséről, feladatairól.

Újságíró: Először talán adjunk olvasóinknak rövid áttekintést a szövetség múltjáról.

Vass Lajos: Elődünknek a fel- szabadulás után megalakult Magyar Szabadságharcos Szövetséget tekintjük, majd átszervezés következtében Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség lett szervezetünk neve. Az ellenforradalom után Magyar Honvédelmi Sportszövetség néven működtünk,míg az 1967. június 20-án megjelent Politikai Bizottsági határozat következményeként (amelyet egy augusztusban megjelent kormányhatározat rendeletbe foglalt) szövetségünkben átszervezést hajtottunk végre és azóta Magyar Honvédelmi Szövetség néven működünk. Természetesen ezek a változások nem jelentettek csupán névcserét. Tartalmukban is megváltoztak feladataink, mert növekedtek a honvédelmi elő- és utóképzéssel, a honvédelmi neveléssel szemben támasztott igények.

Amint azt a párthatározat is kimondja: „Az MHS-ben elért eredmények ellenére az általános honvédelmi felkészítés, a haderőn kívüli elő- és utóképzés elmarad az ország honvédelmének erősítéséből fakadó követelményektől és a reális lehetőségektől is... ” Nos, mindez azt jelenti, hogy újabb, nagyobb feladatok végrehajtása vár reánk.

Újságíró: Hogyan láttak munkához a határozat megjelenését követően ?

Vass Lajos: Felmértük, hogy a megyében az alapszervezetek megszűnése után hol, milyen klubok létrehozására van meg a feltétel, hogy mind az elő-, mind az utóképzési feladatainknak eleget tudjunk tenni. A szervezeti átállást, vagyis ezt a munkát január végéig végeztük. Ez időtől kezdve szövetségünkben nincs „látszólagos” tagság, aki klubjaink tagja lett, az valóban dolgozik, konkrét feladata van. Az átszervezést követően aktíváink száma jelentősen növekedett, de ez szükségszerűen következett feladatainkból.

Újságíró: Milyen klubokat hoztak létre a megyében?

Vass Lajos: Legnagyobb számmal lövészklubok alakultak. Minden községben, városban, nagyobb üzemben van ilyen. Ezekkel párhuzamosan egymás után jöttek létre a tartalékos-, a rádiós-, a modellező-, a repülő-, ejtőernyő- és a vízi klubok. A gépjárművezetői képzést az átszervezést követően iskolarendszerben bonyolítjuk. A megyeszékhelyen levő központi iskolán kívül öt kihelyezett bázisunk van a megyében.

Újságíró: Kérem beszéljen arról is, hogy a különböző kluboknak milyen feladataik vannak?

Vass Lajos: Minden klubnak alapvető feladata, hogy a lakosság körében tudatosítsa a haza védelmére való felkészülés szükségességét, ismertesse a Magyar Népköztársaság honvédelmi politikáját. Feladataik közé tartozik, hogy-'tagjaikat a szocialista rendszer iránti hűségre, hazaszeretetre, áldozatvállalásra, a munkában és a tanulásban való helytállásra neveljék. Ápolják és közkinccsé tegyék a magyar történelem forradalmi hagyományait, a testvéri országok hadseregeivel való fegyverbarátság gondolatát, az ellenség iránti gyűlöletet. Közreműködjenek a lakosság — különösen az ifjúság — honvédelmi nevelésében és felkészítésében. Ezért támogatniuk kell a honvédelmi neveléssel, felkészítéssel foglalkozó állámi, társadalmi szervek és tömegszervezetek, elsősorban a KISZ munkáját.

Újságíró: Gondolom, hogy az általános, a minden klubra egyaránt kötelező tennivalókon kívül speciális, szakfeladataik is vannak.

Vass Lajos: A lövészklubok sajátos tennivalói közé tartozik a lövészsport népszerűsítése, s hogy a fiatalokkal a honvédelmi ismeretek tanfolyamain elsajátíttassák az alapvető katonai ismereteket. Nekik kell szervezni a különböző lövészversenyeket, felkutatni a fiatal tehetségeket és további fejlődésüket biztosítani, egyszóval minősített sportolókat nevelni. Tavaly például a megyéből 40 lövészklub vett részt a Magyar Népköztársasági Kupa fordulós bajnokságán. A klubok tagjainak csaknem 20 százaléka, mintegy hatszáz fiatal, aktív versenyző. Náluk jelentős feladat a minőségi követelmények növelése.

Ugyancsak a lövészklubokra vár az olyan honvédelmi tömegversenyek szervezése, lebonyolítása, mint például az ÖHV, amelynek megyénkben már tradíciói vannak, s amelyben már országosan is jelentős sikereket értünk el.

Tavaly Szolnok megyében százharmincezren vettek részt az ösz- szetett honvédelmi versenyen. Ennél a versenyágnál fiatalabb, de jelentőségében nem kisebb és megrendezése sem könnyű feladat: a honvédelmi lövészversenyek. Tavaly a megyében a különböző szintű versenyeken hatvanezer résztvevő indult. Mindezeken kívül a lövészkluboknak segíteniük kell a közép- és az általános iskolákban folyó honvédelmi oktatást és ahhoz megfelelő szakembereket biztosítani. Klubjainkban a megyében ezerkétszáz vizsgázott lövészvezető dolgozik, akik mind a honvédelmi előképzésben, mind az iskolai nevelőmunkában kiválóan tevékenykednek. Újszerű feladatot jelent a lövészkluboknak, hogy az 1970/71-es oktatási évtől kezdve a kötelező honvédelmi előképzést biztosítaniuk kell azoknak a fiataloknak a részére is, akik az általános iskola VIII. osztályának elvégzése után nem tanulnak tovább.

A tartalékos kluboknak a működési területükön levő tisztek, tiszt- helyettesek, katonák továbbképzését kell megoldaniuk. Feladatukhoz tartozik, hogy az aktuális katona- politikai kérdésekről folyamatosan tájékoztatást adjanak a tartalékosoknak, képzettségüknek megfelelő szintem Meg kell szervezniük a különböző járőrversenyeket, amelyek már magasabb szintű katonai előképzést feltételeznek; közre kell működniük a lakosság polgári védelmi oktatásában; az iskolai honvédelmi oktatásokban, hasonlóan a lövészklubokhoz.

A rádiósklubokban a magasfokú elektrotechnikai képzés biztosítása a feladat és természetesen a rádióamatőr mozgalom továbbfejlesztése. Rádiótávírász és elektrotechnikai előképzésben részesítik a sorköteles fiatalokat. Üj feladatuk a rádiós-sporttevékenység: a rádiós többtusa versenyek, a rádió iránymérő vagy más néven rókavadász versenyek szervezése és lebonyolítása. Egyébként a megyében ösz- szesen 223 klubunk működik, hat- ezer-egyszáznegyven taggal. Számuk nem végleges, mert mindig újabb és újabb fiatalok kapcsolódnak be szövetségünk munkájába.

Még néhány szót talán a gépjárműiskolánk működéséről, mely a hadsereg igénye szerint képez gépjárművezetőket. Ám az ő kötelezettségeik sem fejeződtek be ezzel. Az iskolánk gépjárműbarát szakköreit kell többek között patronálniuk, megrendezniük a motoros összetett honvédelmi versenyeket. Öröm számunkra, hogy anyagi eszközeink — ha minimálisan is — de mór biztosítják a feltételeket gépjárműiskolánk működéséhez.

Újságíró: Beszélgetésünk befejezéseként arra kérem, ismertesse nagyvonalakban az MHSZ megyei vezetésének 1970. évre szóló feladatait.

Vass Lajos: A már előbb idézett részlet a Politikai Bizottság határozatából lényegében megadja erre a választ. Ezenkívül főtitkárunk intézkedése is megszabja feladatainkat. A politikai tömegmunka terén természetesen nekünk is részt kell vennünk a felszabadulási évforduló rendezvényein, a Le- nin-centenárium ünnepségein, a Varsói Szerződés megkötésének 15. évfordulójára rendezett különböző programokon. Az elő- és utóképzési feladatoknál tovább kell erősítenünk klubjaink szervezeti helyzetét, arra kell törekednünk, hogy a lehetőség szerint minden tartalékos katonát bevonjunk szövetségünk munkájába. Növelnünk kell a rádió, és modellezőklubjaink számát — természetesen csak ott, ahol működésükhöz megvannak a szükséges feltételek. Nagy segítség számunkra, hogy a párt- és a tanácsi szervek jelentősen hozzájárulnak bázisfejlesztésünkhöz, jól tudva, hogy anyagi eszközök, helyiségek nélkül nem lehet eredményes munkát végezni. Reméljük, hogy ebben az évben is sikerül kötelezettségünknek maradéktalanul eleget tennünk — mondta a beszélgetésünk végén Vass Lajos, az MHSZ megyei titkára.

o

I A láthatatlan ellenség felderítői

Törőcsik József őrnagy a lokátor működési elvét ismerteti

A képernyőn először egy halvány csík jelent meg. Egy fénypont kü- ; lön vált a többitől és önálló életet kezdett. Lassan araszolt végig a zöldes színű korongon. A katonák feszült figyelemmel kísérték mozgását. Telefonok csörögtek, nyüzsgő és mégis rendezett képet mutatott a lokátorállbmás valahol Magyarországon.

Modell és valóság

Fiatal fiúk ülnek az előadóteremben, a fentieket félig gondo- j latban, félig gyakorlatban játszották végig. A Szolnok városi MHSZ elektrotechnikai tanfolyamának hallgatói a lokátor működési mechanizmusával ismerkednek. Az asztalon különböző nagyságú repü- lőgépmodellek, Phantomok, Mi- rageok és a szocialista országok repülőgéptípusai. Ezen a foglalkozáson a hallgatók a zavaró impul■ zusok felismerésével, kiküszöbölésével foglalkoznak. A falakon színes szemléltető ábrák a különböző bemérési, felderítési és rávezető módszereket ismertetik. A tananyag azonban nemcsak tantermi

{oktatásból áll. A lokátorosok számára nagy élmény volt a tavalyi ti- szaligeti próba, ahol a gyakorlat- • ban mutathatták be az élő cél követését.

Kiváló katonákat adnak

Mintegy hatszáz fiatalt részesí- | tettek 1959 óta az MHSZ berkein belül lokátoros kiképzésben. Miiben rejlik ez a nagy vonzerő? Tö- jröcsik. József őrnagy, a tanfolyam

■ vezetője szerint van valami romantika ebben a munkában. P fiatalok megismerkednek a korszerű elektrotechnika vívmányai val, és a gyakorlatban hasznosít ják azt. Nem meddő ez a tanulás Kaputelefont szerelnek, fény- é: hangtávírókat építenek. Diódái adó-vevő készülékeket készítene! a foglalkozások során.

A tényleges katonai szolgálata teljesítő volt hallgatók érdemeirő gyakran érkezik hír. Például Var ga Kálmán, a kétszeres kiváló ka tana címet érte el. Szabados Lász ló rákóczifalvl, Nagy Tibor szolnoki lakosok is kiváló katonák vol tak.

Nemcsak lokátorral

A tanfolyamon több haszno: alapfogalmat sajátítanak el. Órá kát hallgatnak a Polgári Védelen ismereteiből, a mindennapi életber hasznosítható olyan tantárgyat i: tanulnak, mint a tereptan. Politikai oktatásokra is járnak, sőt pá lyaválasztási tanácsadókon is rész vesznek. Soraik közül egyre töbl hivatásos tiszt és tiszthelyettes ke rül ki. A honvédségnél biztosítjál továbbtanulásukat, ha kell a: érettségi megszerzését és a tiszt tanfolyam elvégzését. Kovács Gyű la tartalékos őrmester például m; a törökszentmiklósi rendőrkapi tányság dolgozója. Valamikor ő i lokátoros és kiváló katona voll Vagy Stenberger György, aki je lenleg a tartalékos tiszti tagoza hallgatója. Az elektrotechnika tanfolyam jellemzéséül csak any nyit, nyolcszor nyerték el a kivá ló címet.

A mélység szerelmesei

Í

Az MHSZ könnyűbúvár klubjának népes tábora van, Szolnok megyében is. Húsz férfi és tíz nő gyakorolja itt a víz alatti világ meghódítását.

A békaemberek tevékenysége as nem tartozik a kimondottan könyvi nyű sportágak közé. A jelentkeződet alaposan megrostálják. Első ^követelmény a tökéletes vízbi-z- -{tonság, hiszen néha órákon át : minden segédeszköz nélkül a víz- ; ben kell tartózkodniok.

A klub élenjár a honvédelmi ki- 'M képzésben is. Évente 12—30 sor- íj köteles sajátítja el a vízben való kötetlen mozgás alapismereteit.

A versenyzésen túl a népgazdaságnak is gyakran nyújtanak segítséget a könnyűbúvárok. Az ipa- ri vállalatoknak végzett vízalatti munka béréből tartják fenn a :ii klubot.

Ismertek a szolnoki békaembe- :rek a versenyek „víziporondjain” 'fis. Nemrég Henter Lajos és Kardos Miklós nem mindennapi teljesítményével élénk érdeklődést kel- ! tett. Nyolcóra hosszat tartózkodva tat: egyfolytában a szolnoki Dam- janich uszoda, medencéjében a víz í alatt — miközben négyszer cseréljék sűrített levegős palackjaikat pl anélkül, hogy fel jöttek volna a §■ mélyből.

A két fiatalembert teljesítményük értékéről kérdeztem. Henter Lajos i- így válaszolt:

— Nem mindenki értette meg, §! miért csináltuk az egészet. Sokan I; feltűnésvággyal magyarázták a 1 víz alatt tartózkodásunkat. Nem K így van. Ha valamire fel akartuk I hívni a figyelmet, az nem a szeli mélyünk, hanem, a sportág, amelyet nagyon szeretünk, és amelyben szeretnénk mind nagyobb ; eredményeket elérni. A közeljövő- ben egy újabb kísérletre vállalko- if zunk. Három éves programot dolgoztunk ki, ennek volt az egyik eseménye a 8 órás víz alatt tartóz- . kodásunk.

— Milyen erényeket fejleszt ki

a fiatalokban a könnyűbúvár tévé kenység?

— Egy átlagember 2 perc alat megfullad a víz alatt. A világcsúcs tartó békaember 11 percig bírja 1 a mélyben minden segédeszkö nélkül. Közöttünk is van olya

Egy téli felvétel: rövidesen folyó jégpáncélja alá merül Kai dós Miklós könnyűbúvár

„béka", aki négy, négy és fél pe cig képes levegő nélkül maradni víz alatt. Aki sokat dolgezik od lenn megfontoltabbá, elszántab és nagyon fontos, bátrabbá vál: Ezért ajánlom mindenkinek ezt nagyon szép sportágat és remélji az elkövetkezendő versenyeken a júniusi Rába kupán, a júliv budaörsi bajnokságon és augusztusi országos bajnokság — sikerül jobban megismerte: az ország közvéleményével szolr ki vízi klubunkat.