Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-04 / 79. szám
MMHHMBMi BZ MHSZ MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS fl SZOLNOK « HWI PMTWOm» M » HW« TA«)« UW HONVÉDELMI MELLÉKLETE LEGYÜNK MINDIG KÉSZEK HAZÁNK VÉDELMÉRE A honvédelem gond, amióta van és gond marad mindaddig, amíg szükség lesz rá. A „szükséget” nem úgy értjük, hogy a honvédelem azért van, mert létét szükségesnek gondoljuk, hanem azért kell, mert olyan hatalmi- és erócsoportok léteznek a földön, amelyek önös érdekeik szolgálatát más népek, országok szabadságának, szuverenitásának, függetlenségének rovására alapozzák. Az agresszív imperialista csoportok, erők léte teszi elkerülhetetlenné és kötelezővé, hogy a honvédelemre gondoljunk, s céljaira anyagi — technikai eszközöket, embereket — azaz védelmi erőt szervezzünk. Pártunk honvédelmi politikájának alapja, kiindulása: államunk békeszerető állam, nincsenek agresszív törekvései, szocialista fejlődését, jólétét, jövőjét az emberi munkára, a testvéri államokkal és a békeszerető népekkel való szoros együttműködésre alapozza. Ez a politika békés célú — de mert ellenkezik az agresszív erők céljaival és terveiknek megvalósítását gátolja, illetve lehetetlenné teszi — maga is védelmi erőt, feltételez. Érvény- rejuttatása nem alapulhat csak jószándékú diplomáciára, hanem a diplomáciai tevékenység mellett olyan erőnek is lennie kell, amely kilátástalanná teszi az imperialisták számára a kalandorkodást. Államunk, társadalmi rendünk, szocialista világrendszerünk érdekei, békénk védelméből eredő kötelességünk teljesítésére való készségünk testesül meg néphadseregünk létében és abban a tevékenységben, amelyet a Magyar Honvédelmi Szövetség év, év után végez, s a jövőben is végezni fog. Ebben az esztendőben az MHSZ s nagy évfordulók jegyében dolgozik — természetesen ez úgy értendő, hogy feladatai alapvetően nem /áltoznak, hanem e nagy évfordu- ók motiválják munkájának tartalmát és formáját. Ezek az ünnepek: ’elszabadulásunk 25., Lenin szüleiének 100. és a Varsói Szerződés megkötésének 15. évfordulója. Az MHSZ vezetőségek minden izinten bekapcsolódtak a hazánk élszabadulásával kapcsolatos ünnepségek előkészítésébe. Ezek az innepségek a megemlékezés, a hő- iök iránti kegyelet és tisztelet mel- ett a klubokban megrendezett megemlékezések, a Lenin életéről is munkásságáról, a Varsói Szer- :ődés jelentőségéről szóló beszámo- ók, előadások — szolgálják a hon- '•e3elmi politikánkat is. Ebben az esztendőben a honvédelmi nevelő- nunkában — az említett évfordu- ókkal is — növelni kell a hazafias, íz internacionalista tudatformáló :s a haza megvédésének kötelességre nevelő tevékenység színvona- át. Ez lehetséges a honvédelmi nunka hatékonyságának növeléséül, új lehetőségek felkutatásával, lletve kialakításával, új módsze- ek, eszközök feltárásával és — a vezetőségekben — az eddigi tevékenység elemzése alaposságának és a honvédelmi propaganda hatékonyságának fokozásával, területének szélesítésével. A jubileumi rendezvényeket a nevelési feladatok megoldása mellett össze lehet és össze kell kapcsolni a szakkövetelmények teljesítésével. Például: lehet vetélkedőket, lövész, modellező, rádiós, repülős, ejtőernyős stb. versenyeket az ünnepek jegyében és a szakfeladatok megoldásának segítésére szervezni. Egész évben a honvédelmi nevelés és propaganda célja: különös figyelemmel és gonddal törekedni a szocialista hazafiság, az internacionalista hazaszeretet erősítésére, a hadseregben való fegyveres szolgálat, a hazánk védelmére való állandó készenlét szükségességének tudatosítására. Mégpedig úgy, hogy ezek a katonai erények, az erkölcsi és akarati tulajdonságok további fejlődésében realizálódjanak. Ebben a törekvésben jelentőségének megfelelő helyet kell adni a KISZ-nek: el kell érni, hogy a KISZ KB és az MHSZ Országos Központ közös akcióprogramja megvalósuljon. Korunkban a tudomány és a technika állandó fejlődése mind nagyobb követelményeket állít az élet minden területén az emberek elé. A követelmények fokozódása érezhető a honvédelmi tevékenységben is, hiszen e tendenciára — mégha tennivalóink számát, végrehajtásának nehézségeit növeli is — figyelnünk kell és szükséges követnünk, ha meg akarjuk tartani honvédelmi munkánk korszerűségét. A követelmények fokozódásának tendenciája hat, az elő- és utóképzés területén is. Mégpedig — egy mondatba foglalva: a kiképzés minőségének állandó javításában. Tehát itt arra kel törekedni, hogy a honvédelem igényeit klubjaink a szakágakban ki tudják elégíteni. Természetesen ez tágabb határú feladat, mint első pillanatra tűnik, összefügg aiklubo- kon kívül eső, de a honvédelmi nevelésben közreműködő intézmények, szervek, területek munkájával is. Ezért különös gondot kell fordítani a művelődésügyi szervek és a tanintézetek honvédelmi nevelő tevékenységének állandó segítésére. Ez lehetséges a rendezvények szervezésében való közreműködéssel, a szükséges technikai eszközökkel való ellátásukkal, szakelőadók rendelkezésére bocsátásával, nem különben az ilyen munkát végzők továbbképzésével. A honvédelem vonatkozásában — természetesen szocializmust építő munkánk egészével arányban — azokra a tennivalókra mutatnak, amelyeket el kell végeznünk, hogy a nemzetközi helyzet bármilyen alakulása, változása közt is készek és alkalmasak legyünk hazánk, érdekeink megvédésére, a szocializmust építő testvéri országok iránti internacionalista kötelességeink téljesítésére. 'Színes gombák utasai Ki ne lebegett volna álmában már a légben, a gondolat sebességével suhanva tájak, városok felett? Ébredés után megállapíthatjuk, hogy — hát igen, szép volt az- álom, de hagyjuk a harmadik dimenziót, a magasságot. Legtöbben így vagyunk vele. Vannak azonban a légtérnek olyan szerelmesei is, akik 4—5000 méter magasságból úgy libbennek alá, egy selyemgombával a fejük fölött, mint ahogy mi átmegyünk a túloldalra a gyalogátjárón. Az utóbbi időben az ejtőernyős sport egyik fellegvára lett Szolnok. Az MHSZ keretében működő szakosztályban évente mintegy harminc sorkötelest készítenek fel a honvédelemre. A szakosztálynak Jászberényben is működik egy ejtőernyős köre. Néhány hónapos előkészület, majd vizsga után következik az első, örökké emlékezetes ugrás. Hatvani Gabriella erre készül. Hü- se Károly, a magyar ejtőernyős válogatott 30 éves erőssége viszont az elmúlt 16 év alatt 2334-szer lépett Egy kis megbeszélés start előtt ki a „semmibe”. Ezt az eredményt magyar ejtőernyősnek eddig csak megközelíteni, de elérni még nem sikerült. — Az első ugrásomat Hajdúszoboszlón iskola helyett, szülői pofonok árnyékában követtem el — meséli. — Tizennégy éves koromban, egy hétfő délután 2 óra 5 perckor. Ezután még hosszú ideig kellett idősebbre „maszkírozni” az életkoromat, hogy ugorhassak. 1956-ban 11 ernyő szakadt szét a fejem felett egy hét alatt. Egyszer harmad-ernyővel értem földet, máskor szinte „a fű alatt” nyílt ki a gomba. Látja, mégis itt vagyok, a különböző kategóriákban tíz országos bajnoksággal a hátam mögött. — Tavaly, amit lehetett, mindent megnyertem. A szakosztály is kitett magáért. A 12 megnyerhető serlegből 9 Szolnokra került. A válogatott keret tagjai még Varga József és Lantos Éva, a ti- szaföldvári Hajnóczy gimnázium tanára. Egyetlen vidéki női válogatóit. — Másodéves egyetemista koromban kaptam kedvet az ernyőzéshez. Eddig 351 ugrás van mögöttem. A legemlékezetesebb? Hű, az félelmetes volt... — Ügy kétezerről beugrottam egyszer a felhők közé. Nagy szél volt, nagyon nagy szél, Tudtam, értem jönnek, így hát bátran utaztam a szellők szárnyán. Egy kukoricatábla ... még egy ... aztán még ... Szinte beleültem az ernyőbe és vitettem magam. Remek volt. — Hetven méterre lehettem a földtől, mikor letekintettem. Zsinórban zuhantam egy magasfeszültségű oszlopra. Tudja mire gondoltam? Jól van, te szamár. Mindig gyengéd volt a fizika. Látod most jó lenne tudni, melyik a null fázis. Aztán a reflexeim dolgozni kezdtek és ... és hát földet értem. A földön aztán már csak nevettem, csak nevettem, mert talán el sem hiszi, de a világ legvidámabb emberei az ejtőernyősök között vannak. A Szolnok megyei ejtőernyősök három büszkesége: Lantos Éva, Hüse Károly és Varga József
