Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-28 / 98. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. április 28. JL 7uää£ naföZáti Gondolat és a cselekvés Nem ia jelentős emlékműsorok közül való, nem is fő műsoridőben hangzott el. — Nem messzehangzó, s nem tűnik ki a programból. Eszköztelen műsor, tulajdonképpen nem történik semmi. Csupán két ember beszélget. Őszintén, s épp ezért szavakat keresve, itt- ott akadozva, de mégis nagyon tisztán. 'Tulajdonképpen ez az egyetlen „műfaj”, a spontán, bensőséges beszélgetés, amely az embernek ezt a különleges hangulatot meg tudja teremteni. Az egyidejűség varázsát, a születő gondolat melletti „bábáskodás” élményét. Ehhez persze az is kell, hogy a beszélgető partnerek következetes vaslogikával végig gondolják, minden laza felszínességet szigorúan kerülve, a gondolatmenet láncolatát. Erdei Ferenc akadémikus és Huszár Tibor kandidátus úgy beszélgettek önmagukról, környezetünk, népünk, az emberek ügyéről, hogy oda kellett figyelni. Ez a fajta, fegyelmezett figyelmet kívánó beszélgetésmód talán tisztán rádiós műfaj, mert, minden megosztó mellékkörülményt képes kikapcsolni — csak a szöveg, a gondolat a fontos. Úgy emlékezni Leninről, hogy róla tulajdonképpen viszonylag kevés szó esik, s mégis ott van mindenütt a gondolatok mögött — talán a legméltóbb hozzá. Mert emberi és mert egyszerű. Kazimir és Karolin Ödön von Horváth, a magyar származású osztrák haladó polgári író nálunk eddig tulajdonképpen ismeretlen volt. Ez a rádiójáték első magyar nyelven szereplő műve. Vidám köntösbe öltöztetett keserű hangulatú színdarabjából írt kiemelkedő hangjátékot Zolnay Vilmos. Igazán modern játék ez a darab, egy majálisi történet, vurstlival, hajóhintával, törökmézzel, vásári olcsóságokkal — és igazi drámával. Itt jászódik a gazdasági válság „jóvoltából” munkanélkülivé vált munkásfiú. Kazimir és szerelmese, Karolin története. Marton Frigyes rendező kitűnő dramaturgiai keretet talált Horváth ellenpontos szerkesztés-módjának hang- súlyozására. A cselekményt egy vurstli-keringő és az éneklő-kikiáltó csúfondáros hangja fogja össze. S egyben szét is tördeli, úgy, hogy a legmeglepőbb pillanatokban szakítja meg a darabot, mégis mindig ott, ahol az épp elhangzó mondat és az énekbetét összecsen gése gondolat- társításra ad lehetőséget. Külön kell említeni a játékhoz tökéletesen illeszkedő zenei rendezést, Erkel Tibor munkáját. Az egyenletes színészi alakítások közül is kiemelkedik Törőcsik Mari Karolinja. Karakterformáló ereje, hangi adottságait messzemenően kihasználó játékfelfogása egy kiforrott művész szinte tökéletes alkotását adja. — trömböczky — 25 év a nép szolgálatában X. Egy vonat kísiklott cselekménysorozatot idézzük, aki egy három tagú családot irtott ki, vagy ha Burai Árpád nevét említjük, aki 1966. szeptember 17-én öt embert, köztük gyermekeket ölt meg. Ez n eset v-mcse'- a megye, hanem az ország közvéleményét is sokáig foglalkoztatta. Mondják, hogy Szolnok megye a „ritkaságszámba” menő cselekmények sorát produkálta az utóbbi években. Ezt látszik igazolni az a tény is hogy mintegy egy évtizeden keresztül foglalkoztatta a megye és az ország bűnüldöző szerveit a Tiszaföldvár és Martfű körzetében elkövetett kéjgyil- kosság sorozat. Végül is sikerült elfogni Kovács Péter tiszaföldvári lakost, aki ösz- szességében négy embert ölt meg, két nőt pedig meg akart ölni, akik csak a véletlen szerencsének köszönhették megmenekülésüket. Természetesen egyik bűnöző sem kerülte el az igazságszolgáltatást. Az említettek mindegyikét a bíróság halálra ítélte. Közlekedési balesetek A közlekedési balesetek k^zül egy vasúti szerencsétlenség történetét idézzük fel, ahol a gondatlanság okozott tragédiát: A tiszatenyői vasútállomás Budapest felé eső részén 1962-ben vágánycserét hajtottak végre... Az újonnan behelyezett vágányrészen még folytak a Munkálatok. A pályarész azonban a kíméletes forgalom lebonyolítására már alkalmas volt, ezen a szakaszon, pontosan a váltó közötti részen a vonatok sebességcsökkentéssel közlekedtek. Ez a csökkentés maximálisan 40 km óránkénti sebességben volt meghatározva- ennél a pályarésznél a normális forgalmi viszonyok között megengedett sebesség maximálisan 100 km óránként. Békéscsaba állomáson a Békéscsaba—Budapest 6601. sz. gyorsvonat vezetője részére — indulás előtt — írásbeli rendelkezést adtak ki, hogy Tiszatenyő állomás meghatározott részén pályaépítés miatt csökkentett (maximális 40 km/óra) sebességgel kell haladnia. Ti- szatenyő állomáson a vonatkozó szabályoknak megfelelően a sebesség korlátozására vonatkozó „Lassú!” jelzés ki volt tűzve. A gyorsvonat Tiszatenyő áliomás felé 85—90 km/óra sebességgel rohant. A kiadott1 írásbeli utasítás és kitűzött „Lassú!” jelzés ellenére sebességét nem csökkentette és ilyen iramban érte el azt a váltót, amely után 300 méter sugarú. íves pályarész következett. A óriási sebességgel ívbe érő vonat mozdonya a vasúti sínt a centrifugális erő következtében elhagyta, először jobbra, majd balra vágódott Közvetlenül a váltó után balra dőlt, mintegy 40 —50 méter távolságban csak a bal oldali futóművén haladt, majd a sínről óriási robajjal a 4 méter magas vasúti töltés aljára lezuhant. A baleset következtében a gyorsvonat egyik fűtője a helyszínen, a másik kórházba szállítás közben vesztette életét. A balesetnek az elhaltakon kívül öt nagyon súlyos és számos könnyebb sérültje volt. A gyorsvonat szerelvénye a kisiklás után leszakadt a mozdonyról, továbbhaladt a pályán, majd a vágány mellé készített, behelyezésre váró vágányrészbe ütközött. Két kocsi ki siklott, az első kocsi erősen megrongálódott. A forgalom 20 órát szünetelt P. J.» a gyorsvonat mozdonyvezetőié dőlés közben a mozdonyból kiesett és agyrázkódás szenvedett. A pálya mintegy 250 méter hosz- szan megrongálódott, n forgalom 20 órát szünetelt. A kár megközelítette a másfél millió forintot. A felelősség megállapításánál nem volt kétséges, hogy P. J., a gyorsvonat vezetője a vonalön elrendelt sebességkorlátozást semmibe vette, vonatával a megengedett maximális sebességet annyira túllépte, hogy a katasztrófának törvényszerűen be kellett következnie. Azzal, hogy foglalkozásának szabályait nem tartotta be, közvetlen munkatársai halálát okozta, az utasok életét, testi épségét, egészségét pedig közvetlen veszélynek tette ki. A baleset vizsgálatával kapcsolatban megemlített még egy körülmény. A vonatkozó forgalmi utasítás szerint a vonatszemélyzetnek a „beutazándó” vonalat ismernie kell. önálló szolgálattételre történő beosztás előtt a vonal viszonyainak megismerése céljából a mozdonyszemélyzetet három nappali és három éjszakai próbaútra kell kirendelni. Amennyiben a mozdonyvezető nem ismeri a vonalat, köteles maga mellé „pilóta” kirendelését kérni. Pilóta bármilyen beosztású, vasúti dolgozó lehet- 3 hangsúly a vonal ismeretén van. A tanúk meghaltak A tiszatenyői balesetnél megállapították, hogy a moz- danyvezető és az egyik fűtő nem rendelkezett kellő vo- nalismeretel. E célból mind. össze egy nappali és egy éjszakai szolgálatra voltak vezényelve. A másik fűtő azonban ismerte a vonalat. A mozdonyvezető a vizsgálat során joggal hivatkozhatott arra, hogy pilóta kirendelését ezért nem is kérte. A baleset, során azonban mindkét fűtő. tehát a vonalismerettel rendelkező is életét vesztette, így annak megállapítására. hogy a mozdonyvezető ténylegesen felkérte-e a fűtőt a pilóta-teendők ellátására, nem volt lehetőség. (Folytatjuk) Varga Viktória Lengyel mezőgazdasági tsz küldöttség látogatása hazánkban A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökségének meghívására Stefan Jedrysz- czak, a lengyel mezőgazda- sági termelőszövetkezetek központi szövetségének elnöke, a LEMP Központi Bizottságának tagja, országgyűlési képviselő vezetésével három tagú küldöttség tanulmányozta a magyar tsz-mozga- lom eredményeit. A vendégek többek között megtekintették a túrkevei Vörös Csillag és a mágocsi Béke Tsz-t, majd a pécsi területi szövetség munkájának tanulmányozásával fejezték be vidéki programjukat Mesterséges" halak if Tavasszal szaporodnak — a természet megújulásával égyidőben — a különféle halfajok. A lerakott és megtermékenyített ikrák közül azonban nagyon sok áldozatul esik a zord természeti körülményeknek, hullámverésnek, a ragadozó állatoknak. A haltenyésztők ezért sorra megoldották a haszonhalfajok mesterséges megtermékenyítését és a fejlődő embrió mesterséges keltetését. Legnehezebb a tokfélék, például a kecsege mesterséges szaporítása. Az anyahalakat — hormoninjekciókkal késztetik az ikrák lerakására, ívásna, — ezzel a módszerrel viszont előre, szinte órára kiszámítható az ikrarakás. A megtermékenyített ikrák védett helyen nevelődnek, és kikelés után még sokáig az ember gondoskodásával fejlődnek. Csak akkor bocsátják ki őket a természetes vizekbe, ha kellően megerősödtek. Képünkön: megtermékenyített kecsegeikrák és a kikelt ivadékok. Az ismeretek óceánján, a felfedezések tengerén Évszázadunk több állandó jelzőt Kapott már: atomkor, az űrhajózás százada, az elektronika százada. És mind gyakrabban mondják róla: az információk százada. Kiszámították, hogy csupán az utóbbi 10—15 év alatt annyi tudományos és technikai mű született, amennyi az emberiség egész megelőző történelme folyamán. A világon évente mintegy 100 000 tudományos és műszaki Könyvet adnak ki, több mint 300 000 szabvány leírását közük, s kétmillió cikket tartalmazó, harminezemél is több szakfolyíirat hagyja el a sajtót. Joggal nevezhető mindez az ismeretek, felfedezések, ötletek és találmányok végtelen tengerének. — A legújabb tudományos és műszaKi vívmányok ismerete nélkül korunkban egyetlen mérnök vagy orvos sem dolgozhat eredményesen. Ha másként cselekszik, ténykedése könnyen zátonyra fut — mert már ismert igazságokat fedez fel. De ahhoz, hogy sikerrel lehessen hajózni az ismeretek és felfedezések tengerén, jó navigációs eszközökre, megbízható iránytűre van szükség. Ezt hivatott megadni a V. M. Frolov vezetése alatt Moszkvában működő Nemzetközi Tudományos és Műszaki Információs Központ. Pontosan egy évvel ezelőtt gyűltek össze Moszkvában nyolc szocialista ország — a KGST tagállamai — tudományos és műszaki állami bizottságainak minisztériumainak vezetői. Bulgária, Magyarország, az NDK, Mongólia, Lengyelország. Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia képviselői, figyelembe véve, hogy „a tudományos és műszaki információ tökéletesítése nélkülözhetetlen előfeltétele a tudomány és a technika fejlődésének”, egyezményt írtak alá, amely kimondja az információs központ létrehozását. Tavaly nyáron zajlott le az új nemzetközi szervezet legfelsőbb szervének — a meghatalmazott képviselők bizottságának — első ülése. Szeptember 1- én„ ? szervezet megkezdte működését. Az egyik legelső tennivaló, a munkatársak kiválasztása. nem volt egyszerű feladat, mivel a nemzetközi összetétel érdekében valamennyi tagországból kellett szakembereket jelölni. A jövőbe tekintve felvetődik a kérdés: milyen úton fognak fejlődni az információk felkutatásának és közvetítésének technikai eszközei, milyen távlati feladatok állnak a központ előtt, milyen lehetőségei vannak a baráti tagállamok információs központjai közötti együttműködésnek. Napjainkban minden országnak — álljon a fejlődés bármely fokán is — a legkülönfélébb információ forrásokra van szüksége. Ezeknek segítségével fejleszthetik optimálisan népgazdaságukat, s vehetnek részt hatékonyan a nemzetközi munkamegosztásban. összefüggés figyelhető meg az információ áramlás és az adott állam gazdasági és tudományos-műszaki potenciálja között. Az információ ellátottság azonban egyelőre messze elmarad a szükséglet mögött. Ezért nélkülözhetetlen, hogy nemzetközi csere alakuljon ki ezen a területen. A megvalósítás elképzelhetetlen modern technika nélkül, amelyet az információval kapcsolatos valamennyi műveletben — az adatok automatizált kikeresése, gépi olvasása, idegen nyelvekre történő fordítása, másolása, sokszorosítása — alkalmazni kell. Mindenekelőtt azonban ki kell dolgozni az egyesített információs rendszer felépítését, ami egymagában is bonyolult tudományos feladat. A jövőben minden felhasználó rövid úton igényelheti a központi katalógust, és felderítheti a kívánt tudományos munka lelőhelyét, Ezt követően elektromos vagy ennél is egyszerűbb összeköttetés — például posta — útján a megrendelő szervezet könnyűszerrel hozzájuthat a szükséges anyagok másolatához. Tökéletesíti az ügymenet hatékonyságát, ha egy olyan gépet is bekapcsolnak a munkába, amely a felhasználók igényeinek megfelelően el tudja végezni a tárgykör szerinti bibliográfiai kikeresést, i V. Frolov igazgató hangsúlyozza: a legfontosabb feladat kidolgozni a szocialista országok egységes nemzetközi tudományos műszaki információs rendszerének elméleti előfeltételeit. A következő szakasz az elméletnek a gyakorlatba történő átültetése. Az információ kutatás és továbbítás módszereire és technikai eszközeire vonatkozó javaslatok kidolgozása során gondosan tanulmányoz! kell az egyes nemzeti rendszerek sajátosságait, hogy ne legyen szükség a meglevő intézetek gyökeres átalakítására. A legfőbb cél, hogy valameny- nyi nemzeti rendszert egyetlen, egységes rendszerbe lehessen egyesíteni. A központ tudományos-kutató osztálya modelleken tanulmányozza a megvalósítás lehetőségeit. A végső modell kiválasztására a szocialista országok kollektív döntése után kerül sor. Feltételezhető, hogy a központot munkairányítód feladatkörrel is megbízzák. A tudományos-kutató osztályon kívül továbbképző és szerkesztő kiadói osztályok is létesülnek. Az előbbi tanfolyamokat rendez majd a szocialista országok szakembereinek részvételével. Az utóbbi osztály feladata bulletinek, szemlék, tájékoztatók, kibocsátása lesz. A központ legfelső szerve, a meghatalmazott képviselők bizottsága, a szervezet tevékenységével kapcsolatos legfontosabb kérdésekben hivatott határozatokat hozni. A tanácskozó szerv jogaival a központ tagállamainak neves szakembereiből álló tudományos tanácsot ruházták fel. Fémek viselkedése az abszolút nulla foknál Egy szovjet tudóscsoport kísérleteket folytat annak megállapítására, hogyan viselkednek bizonyos fémek az abszolút nulla fokot megközelítő hőmérsékleten. A kísérletek máris érdekes eredményekkel jártak. Kiderült például, hogy igen alacsony hőmérséklet esetén az alumínium, a réz. a nikkel a fém károsodása nélkül deformálódhat akkor is, ha többszörösére nyújtják, mint a szokásos hőmérséklet esetén. Sőt, mi több, igen alacsony hőmérséklet mellett szilárdságuk az elméleti értéket megközelítő mértékben növekszik. A nyert adatokból meglehetősen váratlan következtetés ered. A fémek e csoportjára nem érvényes az a Közmondás, hogy „addig üsd a vasat, amíg forró”. Ezeket a fémeket szilárdságuk fokozására nagyon alacsony hőmérsékleten kell megmunkálni. A kísérletek során másra is fény derült. A tiszta fémek, amelyeknek közönséges hőmérséklet esetén az ötvözetekhez képest alacsony a szilárdságuk, igen alacsony hőmérséklet esetén jóval szilárdabbakká válnak, mint az ilyen fémek alapján előállított ötvözetek. A tervezőnek így még abban az esetben sem kell tartania a tiszta fémek törékenységétől és károsodásától. ha az ilyen anyagokból készült gyártmányok a kozmosz viszonyai közé kerülnek. A különlegesen alacsony hőmérsékletnek a fémekre gyakorolt hatását a Szovjet Tudományos Akadémia Jof- féról elnevezett fizikai-műszaki intézetének tudós cső- _ portja tanulmányozz^ . ,j Az elmúlt években megyénkben sajnos töhb erőszakos, életellenes és garázda bűncselekmények történtek. Míg az 1964—68-as évek között tízezer lakosra országosan 1.7, megyénkben 2>7 emberölés történt. Elég ha csak Hőgye Sándor karcagi lakos által elkövetett bűnKéjgyilkosságsorozot