Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-25 / 96. szám

1970. április 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A leninizmus fegyver a népek jövőjéért küzdők számára Ünnepi emlékülés az MSZMP megyei bizottságának oktatási igazgatóságán Gazdasági bűncselekmények sorozata a Karcagi Állami Gazdaságban A városi NEB vizsgálata Közérdekű bejelentés alap­ján indított vizsgálatot a Karcag városi Népi Ellenőr­zési Bizottság a Karcagi Ál­lami Gazdaságban. A több­hónapos alapos vizsgálat a gazdasági bűncselekmények sorozatára, a társadalmi tu­laiHrvn hntlí^n pcpi’p rl p— Bajcsay és társai az állat­egészségügyi szabályok, ren­deletek durva megsértésével rendkívül súlyos kárt okoz­tak a népgazdaságnak. Meg­szegték a szarvasmarha bru­cellózis (fertőző elvetélés) el­leni védekezés törvények­ben előírt szabályait. Kiját­szottak a gümőkór mentesí­tés és a mentesség megvédé­sére vonatkozó törvényes ren­delkezéseket. Karcag város tsz-eiben, háztáji gazdaságaiban és az állami gazdaságban 1962—64- ben TBC mentesítették az egész szarvasmarha állo­mányt. Csupán a tsz-eknek és a háztáji gazdaságoknak — az' állami gazdaság saját erőből mentesített — az ál­lam 7 millió forint támoga­tást nyújtott ehhez. Azóta A gazdaság vezetői nem tanultak az esetből. A Vad- náról visszaérkezett, fertő­zött tenyészállatokból hu­szonhetet a Mezőtúri Ál­lami Gazdaságnak adtak el. A szállításhoz állatorvost sem hívtak, marhalevelet sem küldtek. Mezőtúron 8 üsző vetélt el brucellózis mi­att. A betegség a karcagi gazdaságban is tovább ter­jedt. A hatósági főállatorvos, a fertőzésgyanús állatokat 180 napos megfigyelés alá helyezte, a gazdaság vezetői mégis áthajtották őket má­sik üzemegységbe, ahol csak­nem 500 tehenet tartanak. A felelőtlenség sorozat az állami gazdaságnak is súlyos kárt okozott. Elveszítette ál­lománya TBC mentességét, így havonta 25—30 ezer fo­rint értékű tejfelártól esik el. A kár azonban ennél jó­val nagyobb, megközelíti a 400 ezer forintot. A szak­emberek megállapították, hogy a kiselejtezett tehene­ket a gazdaság saját állo­mányból is pótolhatta volna, de megbízhatatlan helyről Köztudott, hogy mindenütt kevés a magtár, nem lehet fedél alá helyezni az egész termést. De megfelelő óvin­tézkedésekkel a szabadtéri tárolásnál is megelőzhető a termény romlása. Az állami gazdaságban mélyfekvésű he­lyen, fedetlenül tárolták a búzát. Az igazgató figyelmét' erre — még a romlás előtt — a rendész is felhívta, de az nem intézkedett. A tilalmasi és az ecsezu­gi üzemegységben — ponto­rített fényt. A városi NEB ezért Bajcsay András (azóta felfüggesztett és fegyelmileg elbocsátott) igazgatóhelyettes és társai ellen bűncselekmé­nyek alapos gyanúja miatt büntetőeljárást kezdeménye­zett.. valamennyi szektor élvezi a mentességgel járó magasabb tej- és állatértékesítési ked­vezményeket, felárakat. Baj- csayék újból behurcolták Karcagra a fertőzést, s ezzel mindezt veszélyeztetik. A Borsod megyei vadnai Egyetértés Tsz-nek tavaly nyáron 50 vemhesüszőt ad­tak el. (Ez a tsz is TBC mentesített volt.) Vállalták azt is: az állatok brucella- mentesek. Szállításukra utó­lag kértek, de nem kaptak igazolást a városi főállator­vostól. Kitűnt, hogy az álla­tok nem saját tenyésztésűek voltak, s az is. hogy fertő­zöttek. Több üsző elvetélt a tsz-ben. Így az állatokat visz. szaküldték Karcagra, köve­telve az 50 ezer forint plusz- költség megtérítését. I fertőzött egyedeket vásárolt Ide vezetett a küpeckedés. A történtekért nemcsak a volt igazgatóhelyettes, a gaz­daság állatorvosa, dr. ftu- zsinszky Pál és Nagygyörgy János igazgató is felelős. Nem tettek eleget jelentési kötelezettségeiknek, illetve- elmulasztották az ellenőrzést. Így Bajcsay azt is megte­hette, hogy a vemhesüszők­kel együtt 8—10 éves tehe­net. sőt 62 szopósborjút is vásárolt, melyeket a gazda­ságban — szabálytalanul — saját ellésként könyveltek el. Bajcsay utasítására a borja­kat tehénné „korosbítofták”. Így a három vezető — igaz­gató, a helyettese és a fő­könyvelő együttesen több mint 7 ezer forint prémiu­mot vehetett fel. A NEB vizsgálata azt is megállapította, hogy a gaz­daságban bevezetett kutya­tenyésztés is növelte az ered­ménytelenséget. a deficitet. A kutyafarm tavalyi beru­házási. tartási költségei még az idén sem térülnek meg. san v meg nem állapítható mennyiség — kb. 6 vagon búza megromlott az esőzések folytán. Egy részét a halak takarmányozására használták fel, de ott sem hasznosult. A mennyiség most Is vitát okoz. De tény, hogy a kár meghaladja a 100 ezer fo­rintot. A megyei rendőrfőkapi­tányság felhívására ez ügy­ben az állami gazdaságok megyei főosztálya is indított vizsgálatot. A felelősséget nyilvánvalóan a volt igaz­gatóhelyettesnek — aki a be­takarítást irányította — és az igazgatónak kell vállal­nia. De felelősek Harangi István és Kéri Gyula üzem­egységvezetők is. A NEB vizsgálata azt is felderítette, hogy jelentős mennyiségű műtrágya és ce­ment is tönkrement a gaz­daságban a helytelen, tárolás miatt. A gazdaság vezetői sza­bálysértést követtek el a sta­tisztikai jelentéseknél is. A jelentettnél nagyobb terüle­ten vetettek rizst, így az át­lagtermés a tényleges 5,8 he­lyett 8,9 mázsára • „emelke­dett”. A felvásárló vállalat­nak a ténylegesnél nagyobb mennyiségű rizst jeleztek, azért több mint 55 ezer fo­rintot vettek fel és négy hó­napig jogtalanul használták a. vállalat pénzét. (Utólag büntető kamatot kell fizetni érte.) Sok furcsa érteden intéz­kedés történt a Karcagi Ál­lami Gazdaságban. Ilyen pél­dául: eladták a lovaikat, majd magánfuvarosokkal szállíttattak. Azok ingyen szálas- és olcsó abraktakar­mányt kaptak, s 8—9 héten át naponta 1200 forintot ke­reshettek. A lucernát is ré­sziben szállították. A NEB visszaélést állapí­tott meg a gazdaság kerté­szeténél. üzemi konyhájánál is. A halászatnál pedig sza­bálytalanságokat tapasztalt. A gazdaság túl drágán, a karcagi ÁFÉSZ-től kukoricát vásárolt. S azt feleslegesen fuvaroztatta. Csupán ez, 113 ezer 857 forint többletkiadást jelentett. Szanálási eljárás A Karcagi Állami Gazda­ság tavaly több mint 2 mil­lió forint veszteséggel zárt. (lvlost folyik a szanálási el­járás.) A szántóföldjei át­lagban 9,83 aranykoronások, ennél rosszabb földdel más gazdaságok sokmilliós nyere­séget értek ed. Karcagon évek óta halmozódtak a bajok. A gazdaság könyvelése tel­jesen megbízhatatlan. Emiatt a PM Bevételi Főigazgatósá­ga a vizsgálatát is abba­hagyta. Annyit azonban megállapított, hogy az anali­tikus és szintetikus számlák között egymillió forint az el­térés. A mérleg hamis. A gazdaság vezetői nem isme­rik az adózásról szóló rende­leteket, több mint 600 ezer forint adót nem fizettek be. Ez tovább növeli a gazda­ság deficitjét. A szanálási eljárás befe­jeztével tisztázódik a gazda­ság jövője, az, hogyan jut ki a kátyúból. Nyilván sze­mélyi változásokra is sor ke­rül. A NEB fegyelmi, kárté­rítési eljárásra is felhívta a felügyeleti szervek figyelmét. Joggal hangsúlyozta: a fel­ügyeleti szervek állítsák visz- sza a törvényes állapotot és teremtsenek rendet a gaz­daságban. Máthé László Kinyílt a „Lakat“ Tegnap megnyitották Szol­nok legújabb vendéglátóipari létesítményét, az Aranyiakat éttermet. A Tiszaliget bejá­ratánál épült kétszintes étte­rem a megyeszékhely legna­gyobb vendéglátó helye. Ter­mei kisebb szobákra osztha­tók térelválasztó falakkal, te­raszát hangulatos szökőkút díszíti. Szolnok legszebb éttermét már a nyitás napjának es­téjén sok vendég kereste fel. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Szolnok megyei Bi­zottsága oktatási igazgatósá­ga pénteken délután ünnepi emlékülést tartott Lenin szü­letésének 100. évfordulója al­kalmából. Az ülést dr. Ungor Tibor, az oktatási igazgató­ság vezetője nyitotta meg. Köszöntötte a megjelenteket, közöttük Zagyi Jánost, a Magyar Szocialista Munkás­párt megyed bizottságának titkárát. Kohánka Andrást, az MSZMP Központi Bizott­Az egész világon nagy sze­retettel emlékeznek Vlagyi­mir Iljics Leninre, aki az oroszországi viszonyok kö­zött megmutatta az egyetlen lehetséges utat a szocializ­mushoz. Lenin sokoldalúan elemezte a szovjet államiság­nak. mint a proletárdiktatú­ra egyik formájának fejlődé­sét. Általánosította a szovjet állam kialakulásának ta­pasztalatait és pontosan meg­fogalmazta a párt és a szo­A pépek csak a proletár- diktatúra útján juthatnak el a szocializmushoz. A törté­nelem során a proletárdikta­túra változatos formái ala­kultak ki. de valamennyi formának lényege a dikta­túra osztálytartalma. A másod:k világháború után — mutatott rá B. M. Morozov — a proletáriátus diktatúrájának új formája alakult ki több országban: a népi demokrácia. Ez is iga­zolta a lenini tanítások he­lyességét, a proletárdiktatúra többféle formát ölthet. Lenin annak idején Kauts- kyval szemben kimutatta: nincs „tiszta demokrácia”, a demokrácia sohasem osztály- tartalom nélküli. A magyar munkásoknak 1919-ben küldött üzenetében pedig rámutatott: a proletá­riátus diktatúrája, ha szüksé­ges, feltételezi az . erőszak (Tudósítónktól.) A Héki Állami Gazdaság csaknem 20 éves fennállása alatt négyszer nyerte el a Minisztertanács és a SZOT elnökségének vörös vándor­zászlaját, hét alkalommal pedig az élüzem címet. A gazdaság az 1969-es évben elért eredményei alapján a „Kiváló Vállalat” címet kapta meg. A gazdaság je­lentős lépéseket tett a mun­kakörülmények, a munka- biztonság és az egészségvé­1968—69-ben a korábbi évekénél nagyobb ütemű komplex gépesítést és kemi- zálást hajtottak végre, amely jelentősen növelte a munka termelékenységét. Például munkaóra felhasználás őszi búzánál 1968-ban 3.1 ó/q. 1969-ben 2 ó/q; a kukorica esetében 1968-ban 12,5 ó/q, 1969-ben 2,4 ó/q volt. Külö­nösen kiemelkedett a héki 1969. március l-én áttértek a munkaidő csökkentésére, szabad szombatokat tartanak. Ez a csúcsmunkák idején sem jelent gondot. A munka­idő csökkentése miatt az egy főre jutó 1968. évi 2804 mun­kaóra felhasználása 1969-ben 2520 órára csökkent} sága agitációs és propagan­da osztályának munkatársát, valamint az ülésre érkezett szovjet vendéget Borisz Mi- hajlovics Morozovot, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága mel­lett működő Társadalomtu­dományi Akadémia újságíró tanszékének professzorát. Az üdvözlő szavak után B. M. Morozov tartotta meg ünnepi megemlékezését .,Le­nin a szocialista államiság és demokratizmus fejlődé­séről" címmel. cialista állam viszonyának törvényeit. A burzsoá ideológusok ma is tagadják az állam osztály­jellegét. Lenin rámutatott arra. hogy ezek a tanítások a kizsákmányolást és az el­nyomást akarják szentesíte­ni. Bebizonyította, lehet bár­milyen formája a burzsoá államnak, mindegyik a tő­késosztály diktatúráját való­sítja meg. szigorú, gyors alkalmazását, de „nem egyedül az erőszak a proletárdiktatúra lényege, és nem elsősorban az erő­szak.” A feiletl szocialista társadalomban az állam össznépi jellegű Az össznépi állam a prole­tárdiktatúra közvetlen és szerves folytatása, de a szov­jetek rendszere a szocialista államiság kezdettől fogva magában foglal ilyen eleme­ket. A fejlődésnek e7 a fo­lyamata nem gyengíti' a szo­cialista állam erejét, ellen­kezőleg így nő szüntelen az állam társadalmi bázisa és erg je. delmi intézkedések javításá­ra. A balesetvédelmi okta-. tások rendszeressé váltak, a kötelező orvosi vizsgálato­kat valamennyi munkaterü­leten megtartották. 1969-ben fertözéses megbetegedés nem volt. A/, alcsiszigeti üzemegység vízellátása megoldódott, az üzemegység vízhálózatába egy automatikus fertőtlenítő berendezést szereltek fel. Az ürgeháti üzemegységben hi­deg-melegvizes zuhanyozót , építettek. üzemegységben dolgozó ti­zenkét fős komplex kukorica­termesztő szocialista brigád, amely 784 kh-on a kukorica összes művelési és betakarí­tási munkáját elvégezte. 1969-ben jelentősen kiter­jesztették a természetbeni bérezést, melynek kedvező hatása volt a munkaerőván­dorlás fékezésére. Az új bérezési eljárások, a munkaidő csökkentése, a törzsgárdába tartozó dolgo­zók fokozott megbecsülése, jobb anyagi dotáció, a fejlett technológia és a leghaladóbb termelési eljárások alkalma­zása volt a biztosíték; _ az A szovjetek kezdettől fog­va szert tettek a társadalmi tömegszervezetek sajátossá­gaira. Éppen ezért a szovje­tek tömegszervezetek és ál­lamhatalmi szerepet is be­töltenek. Ma a Szovjetunióban és a Magyar Népköztársaságban is napirendre kerültek a szo­cialista demokrácia fejleszté­sének kérdései. Az MSZMP sokat tesz a szocialista de­mokrácia fejlesztéséért, a tö­megek aktivizálásáéit, a nép alkotóképességének kibonta­koztatásáért. A párt vezető szerepének erősödésévei nő a tömegek aktivitása B. M. Morozov rámutatott: a tömegszeívezeteket a párt irányítja. Ezek önállóságá­val, - munkájuk hatékonyab­bá válásával nem csökken, hanem erősödik’ a párt ve­zető szerepe. Az államhatal­mi intézmények erősödése és ä szocialista demokratizmus fejlődése a párt' Vezetésével megy végbe. A történelem fényesen iga­zolta a lenini tanítások he­lyességét. igazságát mondot­ta befejezésül az előadó. — Lenin eszméi ma is idősze­rűek. irányt mutatnak a cse­lekvésben. Zagyi János. a megyei pártbizottság titkára meleg szavakkal köszönte meg B- M. Morozov crofesszor elő­adását. Ezt követően a me­gyei pártbizottság nevében a szovjet vendégnek Lenint, és a szolnoki felszabadulási em­lékművet ábrázoló plakette­ket, továbbá a megyében fo­lyó helytörténeti kutatások nyomán született két kiad­vány egy-egy példányát nyújtotta át. majd pedig tíz pártpropagandista kapott „Kiváló Propagandamunká­ért” emlékérmet. A késő délutáni órákban tanszéki - szekcióülésekkel folytatódott a megemlékezés. B. A. 1969-es év termelési eredmé­nyeinek eléréséhez. ». 23,5 milliós nyereség A gazdaság nyeresége 1968- ban 15 millió, tavaly 23,5 millió forint volt, ami 56 százalékos emelkedést je­lent. A nyereségből képzett részesedési alap 1968-ban 2,9 millió, tavaly 4,1 millió fo­rint volt. Ez 41 százalékos növekedés az előző évihez vi­szonyítva. A nyereségből képzett részesedési alap az összes munkabérnek 1968-bap 12,2 százaléka volt, míg 1969- ben 16,6 százalék. Ma t a kitüntetések átadása A gazdaság — sorrendben a 12. — kollektív kitünteté­sét az alcsiszigeti üzemegy­ségben ma délelőtt 11 órakor dr. Lőrincz József, a MÉM Termelés- és Műszakfejlesz­tési Főosztály vezetője adja át. A velejáró pénzjutalmat a gazdaság a dolgozók szo­ciális-kulturális helyzetének további javítására, illetve ju­talmazásokra használja fel. A gazdaságból öten a „Me­zőgazdaság Kiváló Dolgozó­ja” miniszteri kitüntetést, tizenketten a „Vállalat Ki­váló Dolgozója” igazgatói ki­tüntetést kapják. . .-a 4 Bajcsay András volt igaz- gatóhelyettes tavaly négy Hajdú-Bihar megyei község­ből 274 vemhesüszőt vásárolt a háztáji gazdaságoktól az állami gazdaság részére. Az állatok ellenértékének egy részét az ottani tsz-eknek utalták át. Mivel a jószágok TBC pozitívak voltak, a tá­péi tsz visszatartotta, nem fizette ki tagjainak az át­utalt összeget, összesen 27 ezer 550 forintot, melyet Baj­csay András elsikkasztott. Utólagos dátummal — vizs­gálat közben — fiktív bi­zonylatokat, számlákat készí­tett, mintha az érdekelteknek kifizette volna az említett összeget. Önmaga fedezésére öt személyt hamistanúzásra próbált rávenni. Bajcsaynak felhaj tói, „köz­reműködői” voltak a vásár­lásoknál. „Szolgálataikért” a gazdaság pénzéből „jutalmaz­ta” őket. úgy. hogy saját jó­szágaikat a tényleges érték­nél jóval magasabb áron vette meg. A NEb viszgálata a sik­kasztásért a volt igazgató- helyettest tette felelőssé. Bajcsay élettársa is segített a hámis bizonylatok elkészí­tésében. De felelős Nagy- györgy János igazgató és Je­les Kornél főkönyvelő is, akik elmulasztották a vásár­lások ellenőrzését. Az igaz­gató fenntartás nélkül hitt helyettesében, olyannyira, hogy később őt bízta meg a szarvasmarha-ágazat helyze­tét vizsgáló bizottság vezeté­sével. Bajcsay tehát önma­gát „ellenőrizte”. Durván megsértették az állategészségügyi szabályokat Csaknem 400 ezer forint kár Nagymennyiségű búza megromlott Világtörténeti fordulat a polgári demokráciától a proletár demokráciához Megyénk „Kiváló Vállalatba: Héki Állami Gazdaság Szabadszombat a gazdaságban A világ népei nagy szeretettel emlékeznek Leninre Nagyütemű gépesítés és kemizálás Sikkasztott a volt igazgatóhelyettes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom