Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-25 / 96. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. április 25. Miért Békés, mitől Heves ? 25 év a nép szolgálatában Vili. Fegyveresek Jászberényben Az ellenforradalmi lázadást megelőző hónapokban zajló események (a Petőfi kör mű* ködése, egyes sajtócikkek) a rendőrök egy részénél nyug­talanságot, eszmei zűrzavart, a rendőri munkában stagná­lást és bizonytalanságot oko­zott. A vezetők és beosztot­tak egy része nem ismerte fel az ellenforradalom veszé­lyét. 1956. október 23-át megelőző napokban a megyei főosztályok vezetői részére megtartott értekezleten a' Belügyminisztérium illetékes vezetői nem határozták meg azokat a tennivalókat, ame­lyek alkalmasak lettek vol­na egyes ellenforradalmi megmozdulások megelőzésé­re, megszüntetésére, felszá­molására. A budapesti eseményeket a megye lakói kezdetben meg­döbbenve vették tudomásul. Ugyanakkor erősödött a „Szabad Európa”, az „Ameri­ka hangja” az angol „BBC” rádióállomások izgatása, uszítása. Mindezek hatására Szolnokon először október 27-én volt ellenforradalmi jellegű felvonulás. Aznap megalakult a „Megyei Mun­kástanács”. A megye forradalmi múlt­ja és az időközben kialakult helyzet, a segítségül hívott szovjet katonai alakulatok jelenléte megadta annak le­hetőségét, hogy 1956. no­vember 4-én Kádár János vezetéséved Szolnokon meg­alakulhatott a forradalmi munkás-paraszt kormány és megkezdte működését. Fel­hívására megyénk forradalmi erői gyorsan aktivizálódtak. Kormánybiztosnak Polónyi- Szűcs Lajost nevezte ki a kor­mány, aki 1944 novemberé­ben polgárőrség parancsno­ka, majd a megyei politikai nyomozó osztálynak vezető­je, két éven át pedig a fő- kapitányság megbízott veze­tője volt. November 4-re virradóra — az ellenforradalmárok lát- , va saját. gyászos bukásukat — a nemzeti bizottság ka­tonai szakértői elkészítették a város védelmi tervét. Ágyu­kat állítottak az üzemek elé, a város különböző pontjára. Amikor délután a szovjet csapatok megérkeztek a vá­Apollo WASHINGTON Az Apollo—13 amerikai űr­hajó három űrhajósa pénte­ken a szenátus előtt kísérelt meg magyarázatot adni a Hold-expedíció kudarcáról. Megfigyelők szerint az űrha­jósok szenátusi beszámolója időzítésének hátterében az a körülmény áll, hogy az ame­rikai szenátus köreiben az űrkutatási program költség- vetésénék megnyirbálását kö­vetelik az Apollo—13 siker­telen útja következtében el­kedvetlenedett politikusok. A képviselőház hosszas vi­ta után jóváhagyta az 1^74-ig előirányzott Apollo-progra- mokat és az 1970. július 1- én kezdődő pénzügyi évre vonatkozóan elfogadta az Or­szágos Űrhajózási -Hivatal (NASA) 3.6 milliárd dolláros költségvetési javaslatát. A szavazást megelőző vitában (a vita végül 229:105 arány­ban dőlt el) a költségvetési javaslat ellenzői részben az inflációs tendenciára, rész­ben pedig arra hivatkoztak, hogy az Egyesült Államok belső problémáinak megol­dása elsőbbséget érdemel az űrkutatással szemben, ^ A központi irányítás bi­zonytalansága, később meg­szűnése miatt a rendőrség várakozó álláspontra helyez­kedett, de voltak akik iga­zodtak az eseményekhez. Az egyre fokozódó ellenforra­dalmi megmozdulásokkal, cselekményekkel szemben a megye forradalmi erői irá­nyítás nélkül maradtak és így passzív szemlélőivé vál­tak a gyorsan pergő esemé­nyeknek. Így történt meg az is, hogy például a megyei ál­lamvédelmi osztály vezetője — áz ország egyes városai­ban végbemenő súlyos kime­netelű atrocitások hatására — hazaküldte a beosztotta­kat­Ugyanakkor volt rendőr­tisztek jelentkeztek rendőri szolgálatra. Így például egy volt rendőrtiszt, akinek ko­rábban a lakásán imperia­lista hírszerző rezidentura működött és ezért őt börtön- büntetésre ítélték. A jászbe­rényi és a jászapáti rendőr- kapitányságokon egy-egy volt magyar királyi rendőrtiszt vette át a kapitányság veze­tését. Mindezek ellenére me­gyénkben a rendőrség meg­őrizte szervezeti egységét 1956. november 4-ig. Szolnok megyében az el­lenforradalom időszakában fegyveres cselekményre egye­dül Jászberényben került sor. Még október 26-án négy egyetemista érkezett Buda­pestül a városba és élénk te­vékenységet fejtettek ki az ifjúság körében. Segítette őket egy „külföldi” úr, aki aktívan résztvett felvonulá­sok, tüntetések szervezésé­ben, a szovjet hősi emlékmű ledöntésében. Amikor pedig Jászberényben is megalakult az úgynevezett „Forradalmi Tanács” — még akkor éjjel, mintegy száz tagú csoport behatolt a városi pártbizott­ság épületébe és ott szétrom­bolta a berendezést, szét­szórták az iratokat. rosba, Jászberény főterén az ellenforradalmárok a külföl­di úr parancsnoklásával lőni kezdték őket. A tűzharcban há­rom szovjet katona életét vesztette, tíz megsebesült. Az ellenforradalmárok közül ha­tan haltak meg és tizenöten sebesültek. A tűzpárbaj vé­gén a szovjetek összeszedték az ellenforradalmárokat és átadták őket a rendőrségnek. Az ismeretlen külföldinek azonban sikerült megszöknie. A megye más helységeiben azonban az emberek szinte fellélegeztek november 4-én, hisz az utóbbi napok esemé­nyei már teljesen megbéní­tották őket. Napok alatt szerveződtek a pártszervezetek. A kormány az államvédelmi hatóságot feloszlatta, így a rendőrség bűnügyi szerveire hárult az ellenforradalmi cselekmények felderítése, a tettesek elfo­gása. Időközben megalakult az újra szervezett politikai nyomozó osztály és átvette az ellenforradalmi vezetők és úszítók felderítését, felelős­ségre vonását. A párt hívó szavára a munkáshatalomhoz hű mun­kások és parasztok fegyvert fogtak. Fegyveres munkás­paraszt karhatalmi egységek alakultak megyénk egyes vá­rosaiban, községeiben. Az ellenforradalmi erőknek egyes helyeken ismétlődő nyílt fellépését elsősorban ők számolták feli például Mart­fűn, Száj ólban, Tiszaderzsen. Ezenkívül felsőbb utasításra katonai karhatalmi egységek is alakultak. Együtt a karhatalommal A karhatalmisták és a rendőrség közös fellépésének volt köszönhető, hogy me­gyénkben sikerült megakadá­lyozni a termelőszövetkeze­tek vagyonának széthordását. Tény, hogy az országban leg­hamarabb megyénkben sta­bilizálódott a politikai és a gazdasági helyzet. És 1957 tavaszán a mun­káshatalomhoz hű munká­sokból és parasztokból mun­kásőr egységek, alegységek' alakultak. Kezdettől fogva együtt működtek a rendőr­séggel a megye közrendjének, közbiztonságának további szi­lárdításában. 1957 augusztus, Kisújszállás: a konszolidá­ciós folyamat egyik fő állo­mása. Augusztus 20-áA a me­zőgazdasági kiállítás alkal­mával országos méretű nagy­gyűlést rendeztek. A kor­mány nevében Kádár János, az Elnöki Tanács nevében Dobi István mondott beszé­det. Varga Viktória (Folytatjuk.) Képzeletbeli országjárásra hívjuk az olvasót hazánk 19 megyéjébe. Útikalauzul pedig a Magyar nyelv hete alkal­mából nyelvészeinket vá­lasztjuk; ők meg tudják' má‘ gyarázni, miért nevezik me­gyéinket úgy, ahogyan a földrajzból ismerjük őket. Világos, hogy a nevek egy része az egykori erődrend­szer emlékét őrzi. Fejér me. gye Fehérvárról neveztetik, a város pedig várának anya. gáról, színéről kapta nevét, Csongrád viszont fekete vá­rat jelent. — Valószínűleg ugyanezt jelenti a Vas-megye nevét kölcsönző Vasvár is. Valószínűsíti ezt a nyelvé­szeknek az a megállapítása, hogy az »ezüst’’ finn-ugor szógyökeit elemezve „fehér vasat” jelent. Tehát a vas­hoz a régi időkben• a „fe­kete’’ fogalma kapcsolódott. Nógrád az „új vár”, Zemp­lén pedig „földvár” magya­rul. Abauj (vára) az Ába nemzetség által épített vagy újjáépített várat jelez. Győr nevét egyes forrásbk a gyűrű alakú egykori avar várból magyarázzák, mások pedig a gyűr, györe, györ Kisalföl­dön ismeretes tájszóból ve­zetik le. Ez a kifejezés sík vidékből kiemelkedő terüle­tet jelent, amely áradás ese­tén is szárazon marad. Vár­építéssel kapcsolatos Borsod neve is. A kunság n kun nemzeti, ség szálláshelyéről kapta ne­vét, ahová pedig Bocskai a hajdúlcat telepítette, ott van a Hajdúság. Központi me­gyénk, Pest megye egy „mészégető kemence, bar­lang” jelentésű „pest” szó­ból származtatja nevét. A szóbanforgó mészégetők a Duna-jobbparti hegyek bar­langjaiban voltak. A révát­kelőhely másik felére, „ mai pesti oldalra később került át a budai oldalon megszűnt Pest elnevezés. Tolna neve a latin telena (telenum) rév­vámok” szóból ered. A ró­mai korban itt vámszedök működtek. Az összes többi megyenév egy sajátos ma­gyar névadási szokást jelez. A nomád és a félnomad időkben ijem a települést, ha, nem valamely személyt és házanépét keresték, azon a változó helyen, ahol az Me­to Baranya, Bács, Békés, Bi­har, Heves, Sopron. Szabolcs, Szatmár, Szolnok, Veszprém nevű férfiú éppen szállásolt. A letelepedés után eQV ideig aztán fennmaradt az n szo­kás, hogy az állandó telep­helyet egyszerűen a személy­névről nevezték el. még a — „falva-vára” toldalékot is mellőzve. Az orvostudomány „fegyvertára” egyre újabb gyógyászati eszközökkel bővül. Ezek közé tartoz­nak a nagynyomású — tiszta oxigénnel is feltölthető — operációs kamrák, a különféle, zárt bur­kolattal körülvett betegágyak, amelyekben belső túlnyomást lehet létrehozni, valamint az ün. kllmakamrák (ez utóbbiba ad bepillantást a kép). A klímakamra az orvosok által sok esetben ajánlott „levegőváltozást” hivatott pótolni. A benne helyet foglaló beteg számára — az ajtó lég­mentes lezárása után — külső szabályozással létrehozzák a kiv ánatos légnyomás —, relatív pá­ratartalom-, hőfok-értékeket, valamint gondoskodik a levegő tökéletes tisztaságáról és bizonyos alkotóelemeinek dúsításáról, illetve elvonásáról (oxigén-. Sótartalom stb.). Kívánság szerint a forró és száraz trópusi hőségtől a kristálytiszta, ózondús levegőjű bűvös hegyi klímáig bár­milyen variáció megvalósítható a gyógyító-kamrában. A klímakamrában kezelt személy telefon­összeköttetésben áll a külvilággal, így panaszait, észrevételeit bármikor tudathatja az orvossal. Aktivizálódtak a forradalmi erők A külföldi úr megszökött Mali 1970. évi költségvetéséről Mali Köztársaság 1970. évi állami költségvetésének ki­adási oldalát 22,7 milliárd mali frankban állapították meg, ami egy milliárddal kevesebb az 1969. évi érték­nél. A kiadásoknak a bevéte­lekhez viszonyított növekedé­se 1970-ben 700 millió afrikai frankot tesz ki. Mali gazdaságügyi minisz­terének bejelentése szerint, az ország új költségvetését ,.egyensúlyban lévőnek” le­het tekinteni, figyelembe véve azt a tényt, hogy az elmúlt években a pénzügyi . deficit sohasem süllyedt há­rom milliárd afrikai frank alá. A deficit fedezetét — mondotta a miniszter, — a kincstári tartalékok terhére 1969-ben tovább javult Si­erra Leone gazdasági hely­zete. Az állam bevételei meghaladták a költségvetési előirányzatot és a különbö- zetet a gazdasági élet fejlesz­tésére fordították. A figyelem középpontjában a munkanél­küliség felszámolása áll, va­lamint a mezőgazdasági ter­melés bővítése, különösen a kakaó, kávé és pálmaolaj­termelés. Igen jó eredményék szü­lettek tavaly a bányászatban, Rekordteljesítményt értek el a gyémántbányászatban, nőtt a kibányászott vasérc, bauxit biztosítjuk mindaddig, amíg újabb bevételi forrásokat nem sikerül felkutatni. A mali kormány — je­gyezte meg a miniszter, úgy határozott, hogy ebben az év­ben nem folyamodik külföl­di segítséghez pénzügyi defi­citjének fedezésére, ami. sza­vai szerint, az utóbbi két és fél évben 7 milliárd mali frank öszegű rekordértéket ért el. Az idei költségvetés kiadás rovata 17 milliárd mali frankos értéket tartal- maz; ebben az évben csök­kentik az államapparátus fenntartására és a védelmi célokra történő előirányzato­kat. Az állami bevételek fő forrásait az egyenes és köz­vetlen adókból eredő bevé­telek képezik. és rutilmennyiség is. Az 1969-es év első hét hónapjá­ban a gyémántkivitel értéke elérte a 24,5 millió dollárt, szemben az 1968-as évi azo­nos időszak 15,7 millió dol­lár értékű kivitelével. Az or­szág teljes kivitele 1969 ja­nuárja és augusztusa között valamelyest meghaladta 1968 azonos időszakának kivitelét és elérte a 68,6 millió dol­lárt. A behozatal viszont a szóbanforgó időszakban je­lentősen növekedett: az előző évi 55,5 millióval szemben 68 millió dollárraj Magyar vízügyi kutatómunka Jemenben A magyar vízügyi tervező vállalat és a hozzá kapcsoló­dó tudományos intézetek, a FAO megbízásából, vizsgála­tit végeztek Jemenben, és megállapították, hogy kuta­kat lehet fúrni a Wadi Za- budban ég ezzel a területet megművelhetővé lehet tenni. A kutatást és a fejlesztési prograrriot 1971 közepén fe­jezik be. A kohóipar és a gépipar fejlődése a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban A népi Koreában gyors ütemben fejlődik a kohóipar és a gépipar. A kohóipari bázis fejlődése az elmúlt években elősegí­tette a koreai gépipar sikeres fejlődését is: így 1967-ben a KNDK száz százalékkal több gépipari terméket tudott gyártani, mint 1948-ban. Az 1948. évi 7,4 százalékkal szemben 1967-ben a gépipar­nak az ország teljes ipari termelésében való részesedé­se elérte a 31,4 százalékot. A koreai gépipar gyártmá­nyainak jelentős részét ma már exportálják. Figyelemreméltó gazdag választékban gyárt a népi Korea mezőgazdasági gépe­ket is: műtrágyaszóró gépe­ket, sorbavető-gépeket, csép­lőgépeket, továbbá a rizs­művelő gépeket. A Német Szövetségi Köztársaság kereskedelme a szocialista országokkal A szövetségi statisztikai hi­vatal adatai szerint az NSZK kereskedelmi forgalma a szocialista országokkal 1969- ben 14,i százalékkal nőtt. Ezeknek az országoknak a részaránya a nyugatnémet importban és exportban vi­szonylag alacsony volt. Áz NSZK importja a szo­cialista országokba múlt év­ben 16,4 százalékkal nőtt és 4 milliárd nyugati német márkát tett ki; az exporttal kapcsolatos megfelelő ada­tok 12,6 százalék növekedést mutatnak, ami 5,1 milliárd nyugatnémet márkát tesz ki. Nyugat-Németország egész importja 1969-ben 20,7 szá­zalékkal, exportja pedig 14,1 százalékkal növekedett. Az NSZK és a fejlődő országok A bonni kormány gazda­ságügyi minisztériuma közöl­te, hogy az utóbbi tíz év le­forgása alatt több mint 14 milliárd márka nyugatnémet tőkét exportáltak a fejlődő országokba hitelek és segé­lyek formájában. E tőke zö­mét, több mint 8,16 milliárd márkát az ázsiai kontinensen ruházták be. Az afrikai országokban 2,6 milliárd márkát, Latin-Ame- rikában 1,22 milliárdot Eu­rópában pedig majdnem 2 milliárd márkát ruháztak be. Az ázsiai kontinensen Indiá­ba, Latin-Amerikában pedig Brazíliába áramlott a leg­több nyugatnémet tőke. Kö­rülbelül 80 százaléka az alapanyagiparra jutott. A nyugatnémet gazdaság­ügyi minisztérium azt állítja jelentésében hogy a hitelek feltételei rendkívül kedvező­ek (3,24 százalékos kamat és átlagosan több mint 25 éves törlesztési határidő). A bon­ni kormány kifejezésre jut­tatta készségét, hogy az UNCTAD igényeinek megfe­lelően növelje a fejlődő or­szágoknak nyújtott segítsé­gét, Finnország várható fejlődése a hetvenes években Finnország bruttó nemzeti terméke a hetvenes években előreláthatóan évente 4,5 százalékkal, ipari termelése 6 százalékkal, exportja pedig 7 százalékkal növekszik majd. Az ipari befektetések e tíz esztendő alatt 2,5-szere- sére hőnek. Az összes beru­házásokból 1980-ig a fafeldol­gozó iparra 20 százalék, az elektro energetikai iparra pedig 25 százalék jut. A feltevések szerint 1980- ig Finnország ipari struktú­rájában jelentős változások mennek majd végbe: a fafel­dolgozó ipar részaránya a jelenlegi 22 százalékról 16,5 százalékra csökken: a kohá­szaté 29 százalékra növek­szik, a vegyiparé pedig 7,3 százalékról 14 százalékra náj Gazdasági fejlődés Sierra Leonéban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom