Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-19 / 91. szám

1970. április 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Kulturális események Keres Emil önálló estje A művész a felszabadulás titán indult színésznemzedék egyik kiváló képviselője. Húszéves pályafutása alatt nemcsak színészként ismerte meg a művészetet szerető közönség. Színházigazgató és előadóművész is. Mindig ki­vette részét a politikai, köz­életi munkából is, 1967 óta az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja. Emlékezetes színészi alakításai mellett az élő lira kitűnő tolmácsoló ja. A „Líra a pódiumon” so­rozat keretében ina este 17 órakor József Attila költe­ményeiből és mai magyar költők verseiből összeállított önálló műsorával lép a kö­zönség elé Szolnokon, a me­gyei könyvtár olvasótermé­ben; Í.Minden hatalmat” A budapesti Irodalmi Színpad előadása Április 20-án este 7 óra­kor a Ságvári Endre megyei művelődési központ színház­termében mutatják be a „Minden hatalmat!” című költői oratóriumot. Az előadáson többek kö­zött Dallos Szilvia, Gordon Zsuzsa, Szentpál Monika, Dömsödy János, Gáti György, Őze Lajos lép fel. Tavaszi Tárlat ’70 Kecskeméten a Katona Jó­zsef Múzeumban rendezik meg az idén Bács-Kiskun és Szolnok megye képzőművé­szeinek hagyományos tavaszi seregszemléjét. A Magyar Képzőművészek Közép-Magyarországi Terü­leti Szervezete és a Bács-Kis­kun megyei tanács által ren­dezett kiállítást Bodor Jenő, a Bács-Kiskun megyei ta­nács vb művelődésügyi osz­tályának vezetője nyitja meg ma délelőtt 11 órakor. Százötvenedszer Ritka jubileumot ünnepel hétfőn este Szolnokon a sze­gedi színház operatársulata. A szolnoki Szigligeti Szín­házban tartandó vendégsze­replésük alkalmával mutat­ják be százötvenedszer Puc­cini „Pillangókisasszony” cí­mű operáját. A mű első sze­gedi bemutatóját 1946. ápri­lis 5-én tartották, Vaszy Vik­tor vezényletével. Szakmunkásol; soron kívül A szakma kiváló tanulója országos versenyének dön­tőjén a Szolnok megyei szak­munkástanulók közül ötven­egyen vettek részt és mind­annyian elérték az országos versenyszintet. A vetélkedő során egy tanuló első. kettő második és ismét ketten ne­gyedik, illetve ötödik be- lyezést értek el. Hatan ke­rültek a hatodik helyre. A helyezéseket elért fiatalok közül hatan a napokban — két hónappal az eredeti vizs­gaidőszak előtt —- letehetik a szakmunkás vizsgát. A jól yersenyző fiatalok eredmé- ? nyeikért pénzjutalmat ■ is kaptak az iskolától. Kiegészítik a szociális és hadigondozási segélyeket, tsz-járadékokat A nyugdíjak és járulékok kiegészítéséről szóló kor­mányhatározat alapján az egészségügyi miniszter ren­deletben szabályozta a tsz- járadékuk, a rendszeres szo­ciális segélyek és a hadi­gondozási segélyek kiegé­szítését. A rendelet szerint a rendszeres szociális se­gélyeket és a vakok szo­ciális segélyeit, valamint a hadigondozottak járadé­kait március 1. hatállyal havi 40 forinttal kell ki­egészíteni. Az érdekelteknek nem kell külön kérelmet benyújta­ni ok, mert a segélyt folyósí­tó tanács hivatalból intéz­kedik a segélyek kiegészíté­séről. Azok a tsz öregségi, mun­kaképtelenségi, vagy özvegyi járadékosok, akik a járadé­kon felül a termelőszövet­kezetektől segélyt nem kap­nak. és a termelőszövetkezet nincs is abban a helyzetben, hogy segélyt állapítson meg részükre, a lakóhelyük sze­rint illetékes tanácstól kér­hetnek rendszeres kiegészítő szociális segélyt. Az ilyen kérelmeket egyénileg bírál­ják el; ezek csak különös mél­tánylást érdemlő esetben, a családi és szociális kö­rülményekre tekintettel teljesíthetők. Ha az illetékes tanács a ké­relemnek helyt ad. akkor a június 1. előtt beérkezett kérelmek alapján a segélyt visszamenőleg március 1-től lehet megállapítani. A ké­sőbb benyújtott kérelmek alapján a benyújtást követő hónap 1-től pótlékolják meg a tsz-járadékot. Ha a rendszeres szociális segélyben, vagy hadigondo­zási iárí’Hó’-han nek a segélyen kívül a ki­egészítésre igényt adó nyug­díjat vagy más ellátást is kapnak, nem a segélyt, ha* nem a nyugdíjat, vagy ellá­tást egészítik ki. Ilyenkor a segélyhez nem jár külön pótlék. Növekszik a fogyasztási cikkek importja — A tavalyinál várhatóan 9 százalékkal nagyobb kiske­reskedelmi forgalom szüksé­ges árualap mintegy 15 szá­zalékát importból fedezi a kereskedelem — közölte az MTI munkatársának adott nyilatkozatában dr. Molnár István, a Belkereskedelmi Mi­nisztérium főosztályvezetője. Ebben az évben mintegy 20 milliárd forint értékű fo­gyasztási cikket hozunk be külföldről, 4,5 milliárddal többet, mint tavaly. Az utób­bi évtizedben nem volt pél­da a fogyasztási cikkimport ilyen nagymértékű, — mint­egy 28 százalékos — növelé­sére. A szocialista import csak­nem 30 százalékkal halad­ja meg a múlt évit; örvendetesen az ellátás szem­pontjából fontos cikkekből. A hűtőszekrény import mint­egy 66 százalékkal, a magne­tofoné Ü5, a kötöttáruké 70, a szőnyegeké több mint 150 százalékkal növekszik. Sze­mélygépkocsiból mintegy 80 százalékkal többet, számsze- rint összesen 26 300-at ho­zunk be. A baráti országok­kal aláírt belkereskedelmi választékcsere-megállapodá- sok alapján mintegy 1,5 mil­liárd forint értékű fogyasz­tási cikket — elsősorban a lakosság számára fontos ce­mentet és egyéb építőanyago­kat, hűtőszekrényeket, kerék­párokat, ruházati cikkeket — hoznak be. A jobb áruellátás­hoz, az árucsere bővítéséhez járul hozzá a kishatármenti forgalom fejlődése. Jugoszláviából a tavalyi 300 millióval szemben az idén csaknem fél milliárd forint értékű fogyasztási cikket importálnak nymo­don. Megindult a csehszlovák kis­határmenti forgalom, amely­nek során mintegy 100—120 millió forint értékű áru — építőanyagok, háztartási cik­kek, sör, száraztészta stb. — szállítása várható. A tőkéa fogyasztási cikk­import idén 31 százalékkal növekszik, beleszámítva a fejlődő országokból beszer­zett árukat is. A kormány összesen 29 millió dollárt — a tavalyinál 70 százalékkal többet — hagyott jóvá ru­házati és iparcikk beszerzé­sére. A fejlődő országokból többségében élelmiszereket vásárolnak, de lehetőség van iparcikkek importjára is. Ép­pen ennek érdekében tartóz­kodik Indiában és Pakisztán­ban kereskedelmi és ipari de­legáció­Az importárukkal az idén elsősorban a tömegigényeket igyekszik kielégíteni a keres­kedelem. Megalakult a Szovjet—Magyar Baráti Társaság tallinni tagozata A Magyar Népköztársaság kiemelkedő nemzeti ünnepe az észt főváros ünnepe is volt Tallinnban ez alkalom­mal megrendezésre került a Magyar Népköztársaság ba­rátainak hete. Az „Október” filmszínházban magyar film­fesztivált rendeztek, s ugyan­itt könyv- és fényképkiállí­tás nyílt. A barátság ünnepi estjére az „Esztonia” hang- versenyteremben került sor. A nagy ünnepségsorozat­ban, melyet Magyarország­nak a német fasizrous ural­ma alól történt felszabadu­lása 25. évfordulójának szen­teltünk, központi helyet fog­lalt el a Szovjet—Magyar Baráti Társaság Tallinn vá­Közponü Bizottságának osz­tályvezetője, Velio Ranke, a tallinni városi tanács vb- elnöke, Johannes XJndusk, a tallinni pártbizottság titkára. Rein Ristland. , A konferenciát Ralf Mi- kenberg, a Szovjet—Magyar Barát; Társaság Észt tago­zatának felelős titkára nyi­totta meg: — 1960-ban alakult meg köztársaságunkban „ Szovjet —Magyar Baráti Társaság fogazata — mondotta Ralf Mikenberg. — Az elmúlt tíz esztendőben jelentősen kiter­jedtek: és megerősödtek Szovjet Észtország és a Ma­gyar Néok.öztársiaság kap­csolatai. Különösen mély ba­zső elvtársnak, a felszólalá­sát. — Boldogok vagyunk, — mondotta — hogy a tallin- makkal együtt ünnepelhet­jük népünk életének e neve­zetes dátumát — Magyaror­szágnak a fasizmus uralma alól történt felszabadulása 25. évfordulóját. A szovjet és a maffvar nép barátsága egyre erősödik a nagy cél győzelméért folytatott közös harcban. . Ezután Nemes Dezső Tal­linn testvérvarosáról, Szol­nokról emlékezett meg. A konferencia egyhangú határozatban fogadta el a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság tallinni tagozatának rosd tagozatának megalakí­tása. Az alapító konferencia megrendezésére április 4-én, a Városháza nagytermében került sor. A Városháza nagytermé­nek díszhelyeit a Magyar— Szovjet Baráti Társaság kül­döttségének tagjai foglalták el, élén Nemes Dezső elv­társsal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagjával. Az alapító konferencián megjelent az Észt Szovjet Szociálist Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettese. a Szovjet—Magyar Barát} Társaság Észt tagoza­tának elnöke, Arnold Green, az Észt Kommunista Párt rátság alakult ki egyes üze. mek. vállalatok és iskolák kollektívái között. —Szép kifejezője barát­ságunknak a két testvérvá­ros, Tallinn és Szolnok kap­csolata, — mondotta Johan­nes Undusk, a tallinni vá­rosi tanács vb-elnöke. Meg­elégedéssel állapította meg, hogy a széles kapcsolatok nem csak városi szinten ér­vényesülnek, hanem ami még fontosabb, szoros érint­kezésben állnak egymással a testvérüzemek. s különféle munka- és sportkapcsolatok is kialakultak. A résztvevők melegen fo­gadták a vendég Nemes De» megalakítására tett javasla­tot. Megválasztották a 33 fő­ből álló vezető testületet is. Áz elnökség elnökévé Valter Hallmägit, a tallinni városi tanács vb-elnökének első he­lyettesét választották meg. helyettesei pedig Rupert Kaik, a Szocialista Munka Hőse. Paul Magi, az ..Eszto­nia” színház rendezője, va­lamint Endel Jaama a Har- ju-i városi tanács vb-elnöke lettek. Az elnökség tagjai lettek Ellen Kuum, Antonina Rep- son, Arnold Vrm, Endel Kuusk és Evald Rohtla elv­társak. Voldemar Lindstrom NEGYVENÖT ŐSÖK Egy — az új honfoglaló nemzedékből... Apátfalváról, egy határ- menti kis községből indult el. Szegényparaszt család volt szűkebb otthona, indí­tója, a földosztás néhány holdat hozó szerény gyara­podásával, De nyomában a családnak gyásza: nem telt egy esztendő sem, a család feje elhunyt. Az özvegy anya és az ek­kor hetedikes gimnazista fiú, — kit valami egykori, tengerből cseppet merítő „tehetségmentő” akció ho­zott be a faluszéli Oncsa- házból a gimnáziumba, — abbahagyta az iskolát. Meg kellett művelni a földet, felásni a kertet, és élni, az élet íratlan, éppen ezért fellebbezhetetlen tör­vényei szerint. Ezidőtájt szerveződött a megye szék­helyén a népi kollégium. A Győrffy kollégisták közül jöttek elsőnek egyengetni az utat, köztük egy diák, ki ma neves hadtörténészünk. A kollégium abban az épü­letben kapott helyet, ahol egykor József Attila is élt. De nemcsak a véletlen egy­beesése diktálta, hogy Jó­zsef Attila nevét viseljék a népi-kollégisták. A „holnapra megforgat­juk az egész világot!” — azt is jelentette, hogy a kollégium lakói megfelleb­bezzék a megfellebbezhetet­lent Az új közösség ügyévé lett: egy évvel az érettségi előtt nem maradhat ki az osztály egyik legjobb tanu­lója. Meg is választották a kollégium titkárává — és érte mentek.. ■ Érettségi után, ha jól em­lékezem, orvos szeretett volna lenni. Rákkutató. De mást diktált az élet törvé­nye. Bejáró diákként kezd­te meg a bölcsészeti karon tanulmányait. Mondhatni szüntelenül az emberi aka­raterő legfelsőbb határán mozgó erőfeszítéssel. Bejá­ró diákként, mert délutánra így érhetett haza. (Negyven kilométerre volt a falutól az egyetemi város.) És haj­nalban, vonatindulás előtt még el tudta látni a jószá­gokat, a ház körüli munkát. Aztán stilisztikát, esztétikát, finn-ugor nyelvtörténetet hallgatott délelőtt, meg Tettamanti Bélát, aki Jó­zsef Attilát is tanította. Öh,. ti fél hétkor vagy hétkor ébredő diákok, aki­ket reggeli vár, derűsen gő­zölgő kávé az asztalon és kikészített zsebpénz, mert klubdélután, uszoda, vagy kirándulásra kell éppen az előleget befizetni... Higy­gyétek el, nem sejtitek, mit jelent ez, így tanulni. Nem is sejtheti ezt ma már senki, aki nem látta, mert nincs mihez hasonlítania ... Tavaszi munkák idején, akkor is, amikor ismét kol­légiumban lakott bent, oly­kor négy-öt napig távol ma­radt. Ezerkilencszázötvenre vagy ötvenegyre lett önálló kereső, utolsó éves /hallgató korában már G. Fazekas Erzsébet professzor maga mellé vette demonstrátor­nak, majd tanársegédje lett. Aztán volt egyetemi úsjág főszerkesztője, később Sze­ged városi tanács végrehaj­tó bizottságának egyik ve­zetője. Egy esztendővel ezelőtt — a szabadtéri játékok igaz- tatójaként — tájékoztatta a jelenlévő újságírókat Szege­den, a sajtó házában: — Igazi népszínházát sze­retnénk, olyan előadásokat, ahová messzi vidékről jön­nének el, sokan, nagyon so­kan, a parasztság sok ezer főt számláló látogató sere­ge. Talán életükben először találkoznának a színházzal, igényes kivitelű operettel, balettel, prózai művekkel, daljátékokkal, de ez a szín­házi élmény — a szabadtéri térhatások, világítási és hangeffektusok monumen­talitásával — egy életre szó­ló lenne, megnyitná az utat a színház szeretetéhez... Hetek óta mi, újságírók elmondjuk, kikkel talál­koztunk negyvenötösökkel, e nemzedék sorából olvasó­inknak bemutatjuk egykori küzdelmek egyszerű harco­sait. Akiről azonban most e sorozat keretében írtam, már nincs az élők sorában. Néhány nappal ezelőtt ad­ták hírül a lapok, a rádió: dr. Tari János, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazga­tója 44 éves korában, hosz- szú szenvedés után elhunyt. Mégis úgy érzem, el kel­lett mondanom sorozatunk­nak keretében mindezt. — Mert ennek a nemzedéknek tagja volt ő. Egyik szívós, fáradhatatlan, szilárd élet­elvek szerint munkálkodó szerény egyénisége. Es ő is életét, munkáját, céljait: „mint egy szerződés szövegét” — terítette az utódok elé. Hisszük, hogy: „aláírás­ra”. Császtvai István ( í i 1 t y y

Next

/
Oldalképek
Tartalom