Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-15 / 87. szám
1970. április 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Várospolitika — Városfejlesztés Eve 1970 (Folytatás az 1 .oldalról) eddig jelentős eredményeket hozott ! A megye székhelyiéi lesztéséért A Várospolitika — Város- fejlesztése Éve 1970. akciót a városi tanács várospilitikai állandó bizottsága, a TIT, a tanács építési-közlekedési osztályával közösen hirdette meg az urbanisztikai világnap alkalmából. Cél, hogy az 1970-es évben meggyorsuljon a megyeszékhely fejlesztése; különböző kiállítások rendezésével, kiadványok megjelentetésével, előadások tartásával a lakosság körében egészséges lokálpatrióta szellemet alakítsanak ki; erősítsék a fiatalok városszere tétét, óvják, védjék szocialista építésünk eredményeit, a társadalmi tulajdont és természetesen társadalmi munkavállalásokkal járuljanak hozzá az urbanisztika évének sikeréhez. A feíhívást január elején küldték ki Szolnok város minden üzemének, vállalatának, intézményének, ösz- szesen 140 helyre. Ezenkívül külön társadalmi munka felhívást is kiadtak a Tisza- ligeti reprezentatív, minőségi és tömegsport céljára egyaránt alkalmas sportkombi- nát felépítésére. A felhívásra 127 helyről válaszoltak. Ezek közül tízen azt közölték, nem kívánnak részt venni a külöböző társadalmi munkák végzésében. A vas- és faipari ktsz például azért, mert mint írták, saját üzemük fejlesztésénél vannak elfoglalva. A MÁV beruházási felügyelőség azzal indokolta távolmaradását, hogy dolgozóik többsége nem szolnoki, de egyébként is ők a város építésén dolgoznak. (Csak azt nem tették hozzá, hogy sok száz millió forintért). A Palotás! Állami Gazdaság sajátos helyzetére, az Érdért adott körülményeire hivatkozott, a GELKA pedig arra, hogy szakmai területen akarnak jobban aktivizálódni. És ugyancsak nemleges választ adott a Szolnok megyei beruházási vállalat, a Vörös Csillag Ruházati Ktsz. a megyei építőanyagipari vállalat, a temetkezési vállalat. 12 ezer munkaóra Azok viszont, akik csatlakoztak e nagyfontosságú mozgalomhoz, összesen mintegy 12 ezer munkaóra elvégzését vállalták. Ezek közül is elsőnek kell megemlítenünk az Alföldi Kutató ég Feltáró Üzemet, amely közölte, hogy ezer köbméter föld szállítását, mintegy 450 köbméter föld kézi erővel történő megmozgagtását. 332 óra szakipari és 80 óra gépi földmunkát vállaltak. — Az AKÖV mintegy 1,5 millió forint értékű munkát, összesen 30 ezer köbméter föld szállítását és további 1620 társadalmi munkaóra végzését vállalta. A bútorgyár 2000 üléselemet készít a sportpálya lelátójához. A mezőgazdasági gépjavító 100 négyzetméter üléselemet, 200 óra szakipari munkát. 170 óra gépi szállítást és pályatartozékok elkészítésére vállalkozott. A pályafenntartási üzem — ahol többségében vidékiek dolgoznak — már meg is kezdte a társadalmi munkát: a munkavezetők szerint kiválóan dolgoznak. Vállalási ívükön egyébként 1200 munkaóra teljesítése szerepel. Ám hasonló elismeréssel lehet nyilatkozni a Fényszövről, a járműjavító ról. s az iskolák közül a gépipari technikumról. Az eredeti tervnél korábban Tulajdonképpen ezeknek a társadalmi munkásoknak lesz köszönhető, ha az eredeti tervnél korábban, mintegy másfél év múlva elkészül a Tisza-ligeti nagy sportkombinát. Ez a létesítmény. amely 15 millió forintos értéket képvisel majd. egy füves labdarúgó pályát, körülötte atlétikai pályákkal, 15 ezer személyes lelátóval, salakos labdarúgó pályával, egy kombinált pályával (edzésre, kosárlabda, röplabda mérkőzésekre egyaránt alkalmas), két kézilabda pályával. hat teniszpályával és három öltözővel rendelkey k majd. Azt azonban érdemes megjegyezni: bár a város lakói a sportolóknak készítenek új, modern otthont, eddig még egyetlen aktív sportoló sem jelentette be, ő is részt kíván venni a társadalmi összefogásban. Természetesen a sportkombinát létesítésével még nem teljes a társadalmi munkások munkaterülete. A város más területein parko. sítanak. így például a Keskeny János utcai aluljárótól a Berzsenyi Dániel utcáig terjedő üres téren Bodnár Lajos tanácstag szervezésével játszóteret, kis futball- pályát építenek. És vannak utcák, ahol a lakók házaik előtt évről évre mesébe illő kis parkokat varázsolnak. Így van ez például a Sajtó, a Madách és a Batthyány utcákban. Ugyancsak újabb munkaterületnek számít, hogy a városban ebben az évben nyolc kilométerrel bővül „ vízhálózat, itt földmunkát bőven végezhetnek a város lakói. Április közepén járunk, most már reméljük, végérvényesen itt a jó idő. Ideális időszak egy város szépítésére. Varga Viktória :W Határidő előtt adták át rendeltetésének az országos gázprogram keretében épült új salgótarjáni tűzhelygyárat. A Zománcipari Művek új üzemében teljes kapacitással megkezdték a különböző típusú gáztűzhelyek és gázkonvektorok gyártását. Képünkön az új tűzhelygyár szereidé je, ahol évente 140 ezer darab gáztűzhelyet és fűtőkészüléket gyártanak. (MTI foto — Balassa Ferenc felvétele) Ä balesetek minden eredményre árnyékot vetettek A vasút az ország legnagyobb és egyben legveszélyesebb üzeme. Szép Ferenc fő- intézőt, a szolnoki vasútállomás szb-titkárát kerestük fel azzal a kéréssel, szóljon arról, hogyan alakult náluk a balesetek száma tavaly és áz idén az első negyedévben? — Már tavaly évközben láttuk — hangzott a válasz. — hogy a baleseti statisztikánk kedvezőtlenebb lesz az előző évinél. Valóban az történt, hogy a balesetek száma, a kárösszeg és a táppénzes napok mennyisége is magasabb volt az 1968- évinél. Az okokat azonnal kutattuk amikor a számok figyelmeztettek bennünket. Megái- ■ lapítottuk, hogy több minden közrejátszik. Több forrást kell keresnünk. Az újonnan épített és birtokbavett gurító például minden modernsége ellenére is sok gondot okozott dolgozóinknak. Mire mindenki megtanulta, megszokta a kezelését, jelentős tanulópénzt is fizettünk. A begyakorlottsághoz hozzájárult az időjárás is. A tavaly nyári időszakot kedvezőtlen tél követte és akkor ugrásszerűen emelkedett a balesetek száma mind a gurításnál, mind a síktolatásnál. Sajnos az esetek- többségében a dolgozók voltak a balesetek előidézői. Csak egy számot említek. Decemberben 24 siLENINRE EMLÉKEZTEK A jászberényi tanítóképző intézet dísztermében hétfőn délután az oktatók és hallgatók Leninre emlékeztek a pedagógiai és a nyelvi — irodalmi szakcsoport nyilvános ünnepi ülésén« Tóth Gyula szakcsoportvezető intézeti tanár megnyitója után Lakatos Olga, az intézet hallgatója elszavalta Ladányi Mihály; Lenin című versét, majd Papp Zoltán, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatója Beethoven: Appacsionata-jának I. tételét adta elő. Az ünnepi ülésen két előadás hangzott el. Csíki Jolán intézeti tanár Lenin művelődéspolitikai és pedagógiai gondolatairól beszélt, dr. Horgosi Ödön intézeti tanár pedig „Lenin alakja a szép- irodalomban” címmel tartott előadást. Csíki Jolán a kortársak visszaemlékezéseiben kirajzolódó sokféle Lenin portré felvázolásával kezdte mondanivalóját. — Melyik áll legközelebb hozzánk, pedagógusokhoz? — tette fel a kérdést, majd elmondotta, milyen volt a Leninnek a gyermekekhez, az ifjúsághoz és a pedagógusokhoz fűződő kapcsolata. A sok példával, visszaemlékezésekből vett epizóddal illusztrált előadásban megemlékezett Lenin iskolapolitikai nézeteiről, és beszámolt a fiatal szovjet állam ifjúság- védelmi és iskolai intézkedéseiről« A másodéves hallgatók kamarakórusának műsora után került sor dr. Horgosi Ödön előadására. Az írók és költők a legkülönfélébb alkalmakból idézik fel Lenin alakját. Gyakran az évfordulók ihletik alkotásra a szerzőket, vagy. a Leninre különösen emlékeztető helyek —■ mauzóleum, múzeumok — felkeresése. Másokat a lenini gondolatokkal való találkozás készteti írásra. A művekben Lenin sokfé leképpen jelenik meg. Van olyan mű, amelyben ő a központi alak, sőt személyiségének teljesebb bemutatása érdekében sok költő egész ciklust vagy legalábbis több művet szentel emlékének. De azokat a műveket sem szabad figyelmen kívül hagyni, melyekben Lenin csak egy- egy epizódban tűnik fel, hiszen rendszerint ezek a legfontosabb, legtöbbet mondó részletek. Lenin alakjának ábrázolásában nem az illúziókeltés, vagy a részletek fényképszerű hasonlósága az érték. Azok a művek, amelyek csak ezt valósítják meg, kihullanak az idő rostáján. A maradandó alkotások a lenini eszmék, a lenini életmű lényegét fejezik ki. Az előadó Majakovszkij, Jeszenyin, Voznyeszenszkij verseit, Kazakevics és Alekszej Tolsztoj prózáját hozta fel példának. Lenin alakja azonban nemcsak a szovjet írókat, költőket ihlette meg. a világirodalom igen sok kiváló alkotója is művekkel rótta le a tiszteletét Lenin emlékének. Közülük Johannes R. Becher és Brecht néhány versét elemezte az előadó, végül pedig megemlítette Gyurlcó László oratóriumát, mint a magyar irodalom legújabb, Leninről szóló alkotását. Az előadás illusztrálására az intézet két hallgatója, Lakatos Olga és Kovács Bé- láné elmondta Brecht és Majakovszkij egy-egy költeményét.; Földek patikája Lombikok, kémcsövek, műszerek világa; izotóplaboratórium. talajminták, vegyszerek, térképek, rajzasztalok az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézetben. Hatósági jellegű ellenőrzés és szakvéleményezés, tudományos kutatás és gyakorlati tanácsadás az intézet munkája, feladata. Talajtani és agrokémiai vizsgálatokat végeznek a nagymúltú intézetben, amelynek elődje az 1892-ben alapított Kémiai Intézet volt, olyan vezetőkkel, mint az alanító Lieberman Leó, Ka- sutány Tamás vagy Sigmond Elek. Hét talajtani osztályán, Budapestéin, Mosonmagyaróváron, Kaposváron, Szegeden, Mezőtúron, Debrecenben és Miskolcon az egész országra kiterjedő vizsgálatok folynak. Üzemi genetikus ta- lajtérképeket készítenek a tsz-eknek. mezőgazdasági üzemeknek. Hat év alatt 1 millió 700 ezer holdnyi terület üzemi talajtérképét készítették el. A térképezés helyszíni talajminta vétellel kezdődik és az intézet talajlaboratóriumában folytatódik, majd különböző kartogramokban és gyakorlati tanácsadásban testesül meg. A talaj különböző minőségét figyelembevé- ve készítik a talajhasznosítási kartogramot, amely tartalmazza pl- javasolt művelési ágakat és azt a ma- ximá'í« mélységet, ameddig a talaj károsodás nélkül forgatható. vagyis szántással művelhető. A talajjavítás! kartogram a felhasználható javítóanyag minőségét és mennyiségét mutatja, a vízgazdálkodási kartogram egyebek között arról tájékoztat, hogy a talajból mennyi vizet tudnak a növények felvenni. Külön kartogramok tartalmazzák a talaj tápanyagellátottságát, az erózió mértékét, a szikese- dés fokát. A talajtulajdonságok közül mindig azokat emelik ki, amelyek az adott gazdaságban vagy területen a termelés szempontjából a legfontosabbak. Térképet mutatnak. Huszonötezres léptékű talajtérképet készítettek az OMMI- ban, a H. Tiszai (Kiskörei) Vízlépcső öntözőrendszerhez. Ilyen meghatározások szerepelnek; öntözhető, egyelőbe nem öntözhető és bizonyos feltételek mellett öntözhető területek. Már miért ne lehetne öntözni bármelyik talajt? Nem mindegy például, hogy egyszerre mennyi vizet kap a talaj és milyen gyakran öntözik. Függ attól is, ho"” milyen mélyen helyezkedik el a talajvíz (ha nagyon magasan, elszikesedhet). Az meg jogi előfeltétele az öntözésnek, hogy olyan legyen a víz minősége, amely az öntözni kívánt területen nem okoz szikese- dést. láposodást, vagy egyéb károsodást. V Hivatalból ellenőrzik a műtrágyákat és a növény védőszereket a gyárakban és a kereskeelemben. Vizsgálják a kereskedelmi forgalomba kerülő szervestrágvát és a baktériumtrágyákat is. Sokszor - a termelőszövetkezetek küldenek az intézetbe gyanúsnak ítélt növényvédő szert, műtrágyát, máskor az intézet szakemberei a helyszínen ellenőrzik. (Ha a termelőszövetkezet veszi a mintát, a tanács és a növényvédelmi szolgálat megbízottja jelenlétében tanácsos a mintavétel.) Az egyik legnagyobb szabású talajvédelmi terv, a szekszárdi borvidék rekonstrukciójához, ugyancsak az OMMI-ban készült. De módszereket adnak a víz, a szél erózióval szembeni védekezéshez bármely gazdaságnak. Az üzemi talajvédelmi tervek tartalmazzák például a növények vetési sorrendjét, a művelési irányt, a kultúr- technikai módszereket (vízlevezető árkok, patakok szabályozása. üzemen belüli kutak. teraszosí *ás stb.). valamint gazdaságossági számítást arról, hogy a talajvédelem mennyibe kerül és mennyi idő alatt amortizálódik. Véleményt kért egy alföldi termelőszövetkezet. alkal- mas-e földié gyümölcstelepítésre. Az OMMI szakemberei megvizsgálták a talajt, — és mást ajánlottak. Egy ipari üzem szennyvizét a közeli folyóba akarta ereszteni. Az OMMI vízélettani osztálya halélettani szempontból ellenőrizte a szennyvizet és csak bizonyos tisztítás után adott engedélvt a szennyvíz folyóba vezetésére. Tereprendezéshez, talajjavításhoz, öntözéshez, telepítéshez és számos, a talajjal összefüggő témában adnak tudományos alaposságú tanácsot az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézetben. A termelőszövetkezetek kérésére a térképeket szakvéleményeket térítés ellenében készítik. Kádár Márta kamlás volt, ebből 15 es“t terhelte dolgozóinkat. Tavaly összesen csaknem 900 ezer kocsi gurult nálunk és a kocsikárok összege meghaladta a 100 ezer forintot. Az árukban keletkezett károk összege is mégegyszer annyi volt, mint az előző évben. Mindenki óvatosabb Szakszervezeti bizottságunk jelentős erőfeszítéseket tett és tesz azért, hogy mind a baleseteket, mind a károkat csökkentsük, megelőzzük. Tizenhárom tagú szakszervezeti munkavédelmi bizottságunk a tények ismeretében dolgozik. Előadásokat, film- .vetítéseket, ismertetőket szerveznek. Különösen az újonnan belépő embereket igyekeznek megfelelően kioktatni a baleset- illetve munkavédelemre. Azt hiszem nem kell túlságosan bizonygatni, hogy azok az emberek, akik a szakmában kevéssé jártasak, könnyebben balesetet okoznak. Nálunk pedig tavaly az összes létszám egynegyede kicserélődött. Annak érdekében, hogy lehetőleg mindenki óvja önmagát, társait és a társadalmi tulajdont, 128 tagú munkavédelmi őrhálózat is működik. Azaz minden munkabrigádban van egy ember, aki a balesetek elkerüléséért, megelőzéséért felelős. Voltak olyan baleseteink is, amilyeneket szinte eddig nem is ismertünk. Tavaly 15 vonatkíséreti dolgozónkat ért baleset. Ez a figyelmetlenségen túl annak is betudható, hogy nagy volt az emberek igénybevétele. Sokan dolgoztak fáradtan. Voltak akik 210 helyett, 300 órát is szolgálatban töltöttek havonta. Ezen a beosztások varriálá- sával változtattunk. Vannak biztató jelek Az intézkedéseknek a különböző oktatásoknak vannak már biztató eredményei. Április elején volt olyan napunk, hogy egy 12 órás műszakban 1920 kocsit gurítottunk, az eddig elért legtöbbet az új gurítón. És ezen a napon semmi rendellenesség nem történt. Ez év első negyede általában már biztatóbb is mint a tavalyi volt. Az új guritón csaknem 140 ezer kocsival kezeltünk többet, mint az előző év azonos időszakában. A kocsisikamlások száma most csaknem fele volt a tavalyinak. Sokat mond az eredményeinkről az a szám is. hogy az összes kezelt kocsik közül az egyre eső kárösszeg tavaly az első negyedévben átlag 0.18 forint volt, idén eddig 0,11 forint. B. E.
