Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-01 / 51. szám

8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP W70. márcluá ti A SZOVJET FOGYASZTÓ ÉRDEKÉBEN KÜLPOLITIKAI Moszkvában lesz-e az olimpia? 1970. május 8-án Amszter­damban dönt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a XXI. nyári olimpia színhelyéről. Mint ismeretes, Moszkva is kérte a rendezési jogot. Sok országban fogadták örömmel a hírt, hogy az 1976-os olim­pia Moszkvában kerülhet megrendezésre. Erről folyta­tott beszélgetést a Szovjet Olimpiai Bizottság elnöké­vel, Konsztantyin Andria- nov-val az APN tudósítója. — Hogyan ítéli meg Moszk­va esélyeit? — Előbb néhány szót „bon- kurrenseinkről”. Moszkván kívül Los Angeles (Egyesült Államok), Montreal (Kana­da) és Firenze (Olaszország) kérte a rendezési jogot. Az amerikaiaknak legfőbb érve Los Angeles mellett az, hogy 1976-ban ünnepük az Egye­sült Államok függetlenségé­nek 200. évfordulóját. A ka­nadaiak arra hivatkoznak, hogy néhány évvel ezelőtt Montrealban rendezték a vi­lágkiállítást, a városnak te­hát kitűnő szervezési hagyo­mányai vannak. Firenzének, bár nagyon szeretem ezt a várost, keyes esélye van, — mindössze tíz év múlt el a római olimpia óta, s alig va­lószínű, hogy újra Olaszor­szágra esne a választás. — Ügy vélem, s talán nem vagyok elfogult, hogy Moszk­vának van a legtöbb erkölcsi joga az 1976-os olimpia meg­rendezésére. Emlékeztetni szeretnék arra, hogy Oroszor­szág 1894-ben egyike volt az Olimpiai Bizottság megalapí­tóinak. Ezenkívül sportolóink korrekt, fegyelmezett szerep­lésükkel rendkívül sokat tet­tek a nemzetközi olimpiai eszméért. Egész sportmozgal­munk erre épült. Többször hangsúlyozta ezt Avery Brundage is, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke. A Moszkvában rendezett nagy nemzetközi versenyek, világ- és Európa-bajnokság szerve­zése mindig kitűnő visszhan­got kapott. A Szovjetunió Né­peinek Szpartakiádja pedig méreteiben sem marad az olimpia mögött. —■ Ha Moszkvára esik a választás, a szovjet főváros a legkorszerűbb technikai fel­szereléssel ellátott új sportlé­tesítményekkel fogadja az olimpia résztvevőit és vendé­geit. Münchenben 21 sportág képviselői mérik össze ere­jüket. Ami Moszkvát illeti, biztosítani tudjuk mind a hu­szonhárom olünpiai sportág részvételét. ' Á lengyel vegyipar ugrásszerű fejlődése A lengyel vegyipar ebben az évben az összipari ter­melési többlet közel egyötöd részét szolgáltatja. A vegy­ipar részesedése az ország ipari termelésében 11,5 szá­zalékra emelkedik. (1960- ban ugyanez az arányszám 6,7 százalék volt, 1965-ben pedig — az előző ötéves terv utolsó évében — 8,9 százalék.) 1970-ben a tervek szerint a vegyipar termelé­sének növekedése (12,8 szá­zalék) közel kétszerese lesz az összipari termelési növe­kedés arányszámának: (7,3 százalék). Az idén jelentősen emel­kedni fog a műtrágyagyár­tás (közel 400 000 tonnával), ami többek között annak lesz köszönhető, hogy a Szczecin környéki Policeben Üzembe helyezik az új nagy .műtrágyagyártó üzemet. Jelentős változások követ­keznek be a műszálak .és szintetikus szálak gyártásá­ban. Ebben áz iparágban, a .világviszonylatban érvénye­sülő tendenciáknak megfe­lelően a cellulózszál-terme- lés megmarad az eddigi szinten. A Szovjet Statisztikai Hi­vatalnak az 1969-es évről ki­adott jelentése szerint a ne­hézipar és a fogyasztási cik­kek termelésének fejlődési üteme közelebb került egy­máshoz. A múlt évben 7 százalékkal nőtt a szovjet ipar termelé­se, ezen belül az „A” szek­torban (a termelőeszközöket gyártó ágazat) 6,9 százalék­kal, a „B” szektorban (fo­gyasztási cikkek termelése) pedig) 7,2 százalékkal. Ez a tendencia már néhány éve tart. 1970-ben a ,3” szektor termelése 6,8 százalékkal, az „A” szektoré pedig 6,1 százalékká] nő. A jelenlegi ötéves terv elemzése során az angol Eco­nomist című lap arra a kö­vetkeztetésre jut, hogy „a Kreml hűtlen lett kedvencé­hez, a nehéziparhoz, és gyor­sabban fejleszti ki a ,B’ szek­tort”. Az ilyen értelmezés nem tűnik ki tudományosságával. Ma már a kisiskolás is tudja, hogy nehézipar nélkül lehe­tetlen lett volna az ország gazdasági felemelkedése. Terv melőeszközök híján nem le­hetett volna növelni a mező- gazdasági termelés és a fo­gyasztási cikkek gyártását. A szovjet könnyűipari és élelmiszeripari-gépgyártási minisztérium például évente háromszáz géptípust bocsát a könnyű- és élel­miszeripari vállalatok ren­delkezésére. Emellett a szovjet nehézipar maga is nemkevés tartós fcr gyasztási cikket gyárt Ez tette lehetővé a „B” szektor gyorsabb fejlődési ütemét 1969-ben a könnyű­ipari termelés fejlődési üte­mét tekintve az energetika, a vegyipar és a gépgyártás után következett. Még gyor­sabban emelkedik az elsőren­dű és háztartási fogyasztási cikkek termelésének üteme. A növekedés itt 13 százalé­kos. Az ötéves tervben, 1966* tói 1970-ig bezárólag 47 szá­zalékkal nő a könnyűipari termelés, ami valamivel több az előirányzottnál. Az évi át­lagos növekedés 8 százalé­kos. a megelőző ötéves terv 2,6 százalékával szemben (világátlagban). Az ilyen visszasugárzás nélkül a hő­mérséklet mínusz 30 Celsius fokra csökkenne. Bolygónk átlaghőmérsék­lete növekedésére vonatkozó­an ez a magyarázat elvileg kielégítő ugyan, gyakorlati­lag azonban nem. Dr. S. Ma- nabe és R. T. Wetherald geofizikusok kimutatták ugyanis, hogy az észlelt hő- mérsékletnövekedésnek csu­pán egyharmadát lehetséges kifejezetten a légköri szén­dioxid hatására visszavezet­ni. kétharmad része azonban más tényezők következmé­nye. Ezek a tényezők még nem ismeretesek, de egyálta­lán nem elképzelhetetlen, hogy a vulkánok által a lég­körbe juttatott pornak. fi­nom törmeléknek is igen je­lentős szerepe lehetett. 1850 és 1970 között évi átlagban 4,2 millió tonna vulkáni por és igen apró szemcséjű tör­melék került a levegőbe. Igen érdekes, hogy szov­jet kutatók szerint a Kau­kázus területére lehullott pormennyisége 1790 és 1930 között nagyjából állandó volt. 1930-tól kezdve rohamos nö­vekedést észleltek, 1950-től 1969-ben 635 millió pár bőr-lábbelit gyártottak: töb­bet, mint amennyit az ötéves terv végére irányoztak elő. Az idei termelés 675 millió pár lesz. Az ötéves terv végére egy év alatt annyit termelnek, hogy ebből átlagosan 2,8 pár bőr-lábbeü jut minden lakosra. Alacsonyabb a fejlődési ütem az élelmiszeriparban, a hús- és tejiparban. Néhány termékfajtánál nem teljesí­tették a tervet. A Szovjetunió sok körzetében éreztette ha­tását a tavalyi szeszélyes időjárás. Nehézségek mutat­koztak a mezőgazdasági nyersanyagellátásnál. Késve és hiányosan, adták át rendel­tetésüknek az új kapacitáso­kat. Az árutermelés általános növekedése és a reálbérek emelkedése azonban a fo­gyasztás további növekedésé­hez vezetett. Az alapvető élelmezési és iparcikkek tekintetében a növekedés 1965-höz viszo­nyítva 15—20—30 százalé­kos. (M. Makszimov — APN) kezdve pedig a növekedés még sokkalta erőteljesebbé vált. Ezt a jelenséget a ke­let-európai üzemek, gyárak számának jelentős növekedésével hozzák kapcsolatba, hiszen a gyári termelés fokozódása óhatatlanul mind több és több szennyező anyagot jut­tat a légkörbe. Hasonló tapasztalatok van­nak az Egyesült Államokból is. Chicagóban például a füstös, rossz látásviszonyok kai jellemezhető napok szá­ma 1930 előtt csupán 20 volt egy esztendőben, 1948- ban azonban egyetlen évben elérte a 320-at A légkör fokozódó szennyeződése kétséget kizáróan megálla­pítható tény. Enne!-; alapján azonban az atmoszféra ál­landó jellegű hőmérséklet növekedését várhatnánk. A megfigyelések azonban, mint jeleztük, mégis ahhoz a pa­radox megállapításhoz vezet­tek, hogy 1940 óta a légkör átlaghőmérséklete csökken. Ennek okát ez idő szerint még nem ismerik. Az elektromágneses hullámok csillapítják a reomatikus fájdalmakat Dr, Stefan Manczarski pro* fcsszor, ismert lengyel tudós kí­sérleti jelleggel olyan elektro­nikus berendezést konstruált, — amely enyhíti, sőt egyes esetek­ben teljesen meg is szünteti a hasogató fájdalmakat, amelyekre különösen időváltozás esetén pa­naszkodnak gyakran a reumás betegek. A berendezés működé­sének lényege az élő szövet elektromágneses hullámokkal va­ló besugárzása. Az elktromágneses hullámok­nak az élő szövetre való hatása olyan probléma, ami Manczarski professzort már nagyon régen foglalkoztatja. Kezdetben megfi­gyeléseket végzett a rádióanten­nákat szerelő munkások köré­ben, s felfedezte, hogy szerveze­tükre sajátos hatással Vannak a rádióhullámok. Ez adta meg az első lökést későbbi kutatá­saihoz. Hasonló hatást észlelt a diatermikus berendezéseknél dol­gozó emberek körében is. Az emberi szervezet tehát felfogja az elektromágneses* hullámokat, s a körülményektől függően kü­lönféle módon reagál rájuk: hol fejfájással, hol \Talamilyen fáj­dalom megszűnésével. Manczarski professzor s,ren- macsillapító’' berendezése arány­lag egyszerű. A reumatikus fáj­dalmak jelentkezési helyére — elektródokat helyeznek, amelye­ket összekötnek az elektromág­neses impulzusokat kibocsátó berendezéssel. Az impulzusok ritmusa nagyjából az érverésé­vel azonos. Néhány kezelés után a beteg beállítottságától függően a fájdalmak lényegesen enyhül­nek, vagy pedig teljesen meg­szűnnek. 59 h Az elmúlt esztendőben a három legnagyobb .lengyel hajógyár — Gdanskban, Gdyniábam és Szczecinben — ötvenkilenc hajót épített, amelyek együttes tomiatar- talma 453 875 DWT. Ezek közül 47 hajó (404 925 DWT) külföldi megredelésre ké­szült. A lengyel hajógyárak a legtöbb hajót a Szovjet­uniónak, a többi szocialis­ta országok közül pedig Ro­mániának és Csehszlovákiá­nak építették; Az elmúlt évben a len­gyel hajógyárakból kikerülő hajók között 7 prototípus szerepelt, többek között egy 55 000 DWT hordképességű tömegáruszállító hajó, B— 444 típusú gyors darabáru- szállító hajó, B—443 típusú korszerűsített hűtóhajó stb. A lengyel hajógyárak ed­dig 55 hajótípus gyártási módszerét sajátították el, a les segédhajókól az 55 000 DWT-ás kolosszusokig, s egyre újabb, egyre nagyobb hajótípusok építésére ren­dezkednek be. A gdyniai Párizsi Kommün Hajógyár száraz dokkjában 80—90 000 tonnás bajok is építhetők,' Rettegés Amerikában Mindenki maga gondoskodik biztonságáról Az amerikai háziasszonyok céllövő tanfolyamoikra jár­nak, a hivatalnokok és üz­letembereik revolvert tarta­nak íróasztaluk fiókjában. A milliomosok titkos tévé fel­vevőgépeket szereltetnek föl villáikban, egyes üzlettulaj­donosok pedig távozásikor húszezer volt erősségű vil­lanyáramot vezetnek az üz­letajtó zárjába. . ■ ' ' Rettegnek az amerikaiak, nem érzik magukat bizton­ságban sem az utcán, sem ódahaza. A bűnözés tavaly 17 százalékkal növekedett. A lakosság kénytelen bele­nyugodni, hogy n hatóságok és a rendőrség tehetetlen. Kökben a faji ellentétek is elmélyülnek, nem csoda te­hát, hogy mindenki igyek­szik lehetőségeihez mérten gondoskodni saját biztonsá­gáról. A vállalatok úgy védekez­nek a gengszterbandák el­len, hogy magánőröket szer­ződtetnek. Á missouri St Louisban például most is jóval több házidetektív van, mint rendőr. Egy ilyen privát rendőr, egyébként egyetemi hallgató, kijelen­tette: — Megismétlődik a vad­nyugat időszaka. Egy-egy népcsoport is ön­védelmi egyesületeket ala­kít. New Yorkban például, ahol tavaly télen a zsidó tanítók súlyos ellentétbe kerültek színes bőrű diák­jaik szüleivel, „ hatezer ta­got számláló zsidó védelmi liga felszólította tagjait, hogy készüljön fel a fegy­veres ellenállásra minden esetleges antiszemita táma­dással szemben, beleértve az úgynevezett néger náci­kat is. A 37 éves Meir Ka- hane rabbi, a védelmi liga parancsnoka, a nyáron fegy- férforgatásra oktatta a fia­tal tagokat Ügy véli, hogy a zsidók létét fenyegeti ve­szély. Mások idomított kutyákat és könnyfakasztó bombákat szereznék be. Earl Grand washingtoni kutyaidomító például örömmel állapítot­ta meg, hogy növekszik a kereslet idomított vérebei iránt. különösen amióta meggyilkolták Sharon Tate filmcsillagot és vendégeit. Ismét kísértenek a repülőtányérok Egy kanadai házaspár megmagyarázhatatlan élménye gát az éjszakai repülésben. A fénypont azonban egyre közelebb jött, mind nagyobb lett, végül vagy 70 méter­nyire tölünk leereszkedett. Még mindig azt hittem, hogy egy sportrepülőgép van a közelünkben, amely kény­szerleszállást végez, és piló­tájának segítségre van szüksége. Megindultam hát a. fény felé. Amikor a közelébe ertem, láttam, hogy a fényes tárgy egyáltalán nem ha* sonlít semmiféle repülőgép­re. Olyasféle volt, mint egy óriási palacsinta, halvány fény keretezte, amely a sok kis ablakból áradt. Az abla­kok mögött emberalakokat pillantottam meg. Megijed­tem és visszaszaladtam gép­kocsimhoz. A különös tárgy a magasba emelkedett és fe­rrtrcpülö gyakorolja ma- lénk repült. ENNYIT MONDOTT JOHN HILL AZ ÚJSÁGÍRÓK- NAK ARRÓL AZONBAN, HOGY MIT BESZÉLT A HIPNÓZIS HATÁSA ALATT AZ ORVOSOK ELŐTT, BGY SZÓT SEM VOLT HAJLANDÓ KIEJTENI. AZ OR­VOSOK GONDOSAN FÖLJEGYEZTÉK A HÁZASPÁR MINDEN SZAVAT ÉS A SZÖVEGET ELJUTTATTÁK TÖBB TUDÓSHOZ. EZ SEM SEGÍTETT, A TÖRTÉNET TOVÁBBRA IS HOMÁLYOS, ÉRTHETETLEN MA­RADT ... Uj jégkorszak felé ? 1969 októberében a wisconsini egyetemen meteoro« lógiai konferenciát tartottak, amelynek eredményeit a közelmúltban nyilvánosságra is hozták. A résztvevő tu­dósok megállapításai szerint az utóbbi évtizedekben Föl­dünk éghajlatában igen sajátságos változások mutat­koztak. A vizsgálatok majdnem az egész északi féltekére kiter­jedtek, s azt mutatják, hogy a légikor legalsó rétegének hőmérséklete 1880-tól kezdve 1940-ig növekedett, mégpe­dig körülbelül 0,4—0,6 Cel­sius fokkal. 1940 óta azon­ban a hőmérséklet viszonylag rohamos méretű süllyedése tapasztalható. Ha az átlag- hőmérséklet továbbra is az 194Ö óta megfigyelt mérték­ben csökken majd, akkor — dr. J. M. Mitchell meteoro­lógus szerint — 200—300 év múlva egy új jégkorszakhoz szükséges feltételek előállá­sára számíthatunk. A XIX-. század vége óta az ipari fejlődés és városia­sodás következtében egyre nagyobb mennyiségű széndi­oxid került a légkörbe. A wisconsini konferencián el­hangzott vélemények szerint a légkör fokozott szennyező­dése lehet az oka annak, hogy az átlaghőmérséklet, 1880 és 1940 között a mon­dott mértékben megnöveke­dett. A légkörben levő szén­dioxidmolekulák • ugyanis megakadályozzák, hogy a földfelszínről a világűr felé tartó hosszú, vörösön túli hullámok kijussanak a lég­körön kívüli' térbe. A szén- díoxidmolekulák (ég a lég­körben íebegő egyéb szeny- nyeZQ anyagok) elnyelik a kifelé tartó sugárzások leg­nagyobb részét és csak kis hányadát engedik tovább; túlnyomó részben a föld irányába küldik vissza. Éppen ennek a folyamatnak köszönhető, hogy a »földfelszín fölötti le­vegő közepes hőmérséklete plusz 14 Celsius fok köröli (APN) A KÖZELMÚLTBAN KÖZÖLTEK AZ AMERIKAI LAPOK, HOGY AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK KORMÁ­NYA MEGSZÜNTETI AZ ÚGYNEVEZETT REPÜLÖTÄ- NYÉRÖK JELENSÉGE KÖRÜL FOLYTATOTT VIZSGA­LATOT. ÉS ÉPPEN EZEKBEN A NAPOKBAN JELENT MEG A KANADAI ÚJSÁGOKBAN EGY RENDKÍVÜL ÉRDEKES HÍR. AMELY A FIGYELMET ISMÉT A REPÜ- LÖTÁNYÉROKRA TERELTE. Growetownhoz közeledtünk, amikor Betty egy fényes pontra figyelmeztetett, amely nagy sebességgel mozgott az égbolton. Azt hittem, ' hogy egy műbolygó, hiszen nagyon távol volt és mindössze ak­kora, mint egy csillag. Meg­állítottam a gépkocsit, hogy pihenjünk egyet, és hogy jobban megfigyelhessük a ke­let felé suhanó fénypontot. A fényes pont keringeni kez­dett, nyugati irányba for­dult, majd felénk közele­dett. Azt hittem, hogy egy A kanadai, cdllbrook-i Hill házaspár 1961-ben súlyos idegösszeroppanást szenve­dett. Semmiféle ideggyógyá­szati és pszichológiai mód­szer nem vezetett eredmény­re, amikor — utolsó próbál­kozásként — hipnotizálták a férjet meg a feleséget is. Miután elaltatták őket, a Hill-házaspár eddig kihagyó emlékezete ismét működni kezdett és elmesélték annak a két órának a történetét, amely teljesen kiesett az em­lékezetükből. Egy repülőtá­nyérról beszéltek, amely le­ereszkedett gépkocsijuk köz­vetlen közelében. Emberhez hasonló lények szálltak ki belőle, mindkettőjüket a re- pülötányérba hurcolták. — Este tíz óra tájban hagytuk el Callbrook-ot — kezdte elbeszélését John Hill.

Next

/
Oldalképek
Tartalom