Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-01 / 51. szám

1970. március 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP P. SEBŐK MARGIT: CSÓNAKOK Televízió 1970. Irtat Sándor György a Televízió müaorigazgatója Ez alkalommal arról szeret­nénk szólni, mit tervez a te­levízió az 1970-es évben, a közművelődés érdekében. Az egyik legfontosabb^ cé­lunk a tájékoztató műsor­rendszer javítása. Esténkén^, mintegy hárommillió néző nézi a Tv Híradó első kiadá­sát. A hazai és külföldi tudó­sítóhálózat bővítésével, a hí­rek, események kommentálá­sával, a napi hírbeszámoló gazdagítására törekszünk. Az új, harminc perces Híradó korábban jelentkezik, s így mód nyílik arra, hogy az úgy­nevezett főműsort már 20.00 órakor kezdjük. Űj helyre kerül és új feladatkört igyek­szik megoldani a Tv Jelenti című műsor is. A vasárnap este 19.00 és 20.00 óra között jelentkező műsor egy-egy hét eseményeinek hátterére vilá­gít majd rá. Növeljük azoknak a műso­roknak a számát, ahol az ille­tékes vezetők válaszolnak a nézők felmerülő kérdéseire- A Fórum az év során nyolc­tíz alkalommal várja kamerái elé az egyes területek vezető munkatársait Folytatjuk társadalmi éle­tűnk legkülönbözőbb terüle­teinek elemző vizsgálatát. „A hétköznapok demokratizmu­sa” és a „Család és társada­lom” című sorozatokat újab­bak követik. Napirenden tart­juk a tanyákon élők gond­jait pedagógiai gyakorlatunk különböző problémáit, továb­bá azokat az erkölcsi, politi­kai kérdések vitáját, ame­lyekről napjainkban sok szó Sokféle módon idézzük meg Lenin harcait és eszméit a tévé képernyőjére. Eredeti dokumentumfilmek feldol­gozásával bemutatjuk élet­útját. Az első félév egyik ki­emelkedő irodalmi eseményé­nek érezzük Gyurkó László tévéjátékát amely a forrada­lom előtti pillanatokban áb­rázolja Ltv.ínt Méltó módon igyekszünk megemlékezni Bartók Béla halálának 25. évfordulójá­ról is. Az ismeretterjesztő tevé­kenységünk központjában a gazdasági reformot segítő közgazdasági ismeretek ter­jesztése ált Űjra jelentkezik majd a képernyőn »Dr. Agy”, hosszabb sorozatban, ismer­tetve legfontosabb gazdasági céljainkat, terveinket. A 25 éves évfordulóhoz kapcsolódó történelmi műso­rokon kívül bemutatjuk majd a „Századunk” legújabb öt filmjét, amelyek az ellenfor­radalmi Magyarország kor­szakába nyújtanak betekin­tést. A régebbi havi két alka­lom helyett, havonta három­szor közvetítjük a „Deltát” és elindítunk egy új, népsze­rű ismeretterjesztő műsort, az „Antennát”. A „Tudós Klub” ebben az évben érdekes tár­sadalomtudományi témákat tárgyal. Lényegében új profilt kap a szombat éjszakai filmműsor azzal, hogy olyan művek be­mutatását biztosíthatjuk, mint egy-egy Fellini, vagy Bergman-sorozat. Az utóbbi időkben pozitív visszhangot! váltott ki szak­körökben is mindaz, amit a komolyzene megkedvelteté- séért teszünk. Folytatjuk a nagysikerű Bernstein-soroza- tot, bemutatjuk a 25 év ma­gyar zeneművészetének leg­jobbjait, újabb portrék ké­szülnek kiváló énekeseinkről, táncosainkról, előadóművé­szeinkről. Nem hagyjuk ab­ba a magyar népdal népsze­rűsítéséért elkezdett munkát sem. Űj, népszerűnek ígérkező Képzőművészeti sorozatokat is indítunk. Ezek közül ér­demes felhívni a figyelmet a KISZ-el közösen szervezett képzőművészét! fejtörőmű­sorra, s arra az ősszel indu­ló sorozatra, amelyhez a té­vé-előadást kiegészítő újon­nan megjelenő könyvsorozat is csatlakozik. Sokat várunk attól az új vetélkedőtől, amely a legkü­lönbözőbb fiatal tehetségek­nek (politikai ismertektől az énekig) nyújt majd lehetősé­get tartalmas, izgalmas ver­senyekre. Ebben az évben indul út­jára a délutáni műsoridőben jelentkező nyugdíjasok mű­sora is. Számottevő társadal­mi rétegről van szó. Azt re­méljük, hamar megtaláljuk a kapcsolatot idősebb né­zőinkkel s így egy olyan ré­teg örömére dolgozhatunk, amely sokat tett az elmúlt 25 évben, s akiknek tanácsaira, segítségére ma is szüksé­günk van. Természetesen a nevelő és művelő műsorok mellett nem feledkezünk meg a ki­kapcsol ódásról, a szórakozás­ról sem. Lesz tehát a mű­sorban táncdal és magyamó­ta, krimi és kabaré. Meg­szívlelve a kritikákat arra törekszünk, hogy itt is ma­gasabbra állítsuk a mércét. Nem akarjuk tehát elkomo- lyítani a televízió műsorát és teljesen természetesnek, jogosnak ismerjük el a né­zők igényét vidámságra, iz­galomra, romantikus kaland­sorozatokra, stb. De szeret­nénk valamivel igényesebben válogatni, és szeretnénk el­érni azt is hogy az úgyneve­zett komoly tájékoztató, vagy művészeti műsoraink közért­hetőségükkel, érdekességük­kel ugyancsak sok hívet sze­rezzenek. Terveink között szerepel, hogy erősítsük kapcsolatain­kat a tájékoztatás a művelő­dés különböző szerveivel. Kendszeresen felhívjuk a né­zők figyelmét hasznos és ér­dekes olvasmányokra, szín­házi előadásokra és hangver­senyekre, kiállításokra, a népművelés különböző ren­dezvényeire, társadalmi szer­vezeteink hasznos munkájá­ra, mert tudjuk, hogy ez az összefogás a hatékony neve­lőmunka nélkülözhetetlen ré­sze. És azt is tudjuk, hogy ezzel a nézők igényét is ki­elégítjük. Erősítjük kapcsolatainkat az Intervízíó keretén belül arra törekedve, hogy a ba­ráti népek életéről, kultúrá­járól az eddiginél érdeke­sebb, gazdagabb képet tud­junk adni. De kapcsolatban állunk más szervekkel is, hogy mindazt a kiemelkedő társadalmi, kulturális, sport­eseményt közvetíthessük, amelyet az 1970-es év tarto­gat számunkra. Tudjuk. hogy sok jogos igényt még nem tudunk ki­elégítem és a legnagyobb erőfeszítések árán sem tud- juK elkerülni a ránk váró kudarcokat, mégis az olva­sók és nézők pozitív válaszá­ban reménykedünk. Lengyel nevek a Hold térképen Igaz, hogy a holdutazók között nem voltak még len­gyelek. de a lengyel nevek már évszázadok óta szerepelnek a holdtérképeken. A két legrégibb elneve­zés: a Kopernikusz kráter és a Heveliusz kráter (Heveli- usz volt többek között az első pontos holdtérkép szer­zője). a krátereket még 1651-ben B. Riccioli csillagász nevezte el így. 1802-ben J. H. Schroeter egy másik kráter­nek Stanislaw Lubieniecki nevét adta, az üstökösök hí­res szakértőjének, a Hollandéban letelepedett Áriánus- nak, az amszterdami egyetem második rektorának emlé­kére. A holdtérképeken más lengyel neveket is találha­tunk: Herkules Dembowski, az ismert tudós és Tadeusz Banachiewicz, a kiváló krakkói csillagász nevét. A Hol­don a legújabb lengyel nevet a Sklodowska—Curie krá­ter kapta. A Hold másik oldalán lévő kráternek a Szov­jetunió Tudományos Akadémiája adta ezt a nevet 1960- ben. INNEN — ONNAN Muzsikáról röviden (5) Miről mesel a zene ír!a: Gál György Sándor LOS ANGELES — Mondd. Joe, igaz, hogy ez a Smith olyan rettenete­sen gazdag? — De még mennyire, Bili! Van egy Rembrandtja, egy Goyája, egy Velasqueze és egy Mercedese. — Hűha! Négy autó ma­napság! Ez tényleg egy gaz­dag ember; ROMA Egy olasz városkába ha­talmas fehér sportkocsi hajt be, és megáll a benzinkútnál. A volánnál ülő férfi szánültig tölteti a benzintankot, aztán megkérdi a benzinkutast: — Meg tudná mondani, signore, merre van a legköze­lebbi város? A benzinkutas egy pillana­tig gondolkodik, aztán rámu­tat egy srácra, aki rollerrel az út mentén álL — Tessék csak követni ezt a gyereket, ő is oda megy_ JOHANNESBURG Két régi jóbarát beszéget egy nemrég elhunyt ismerő­sükről. — És mond, hogyan tör­tént tulajdonképpen? — Egy idő óta, amikor a kerti fürdőmedencébe lépett, azt hitte, hogy oroszlánt lát. — Na és? — Az ideggyógyász nem hitte el neki, és egy nap az oroszlán megette™. BUKAREST Ciprian késő éjjel, kissé pityókásan érkezik haza. A felesége dühében pofon vág­ja. Ciprian néz egy pillana­tig, aztán méltatlankodva így szól: — ßs ezt a kezet kértem én meg valamikor™. MÜNCHEN Az ismert nyugatnémet filmsztár álarcosbálba készül, férfiruhába ültözik és kije­lenti: — ,Csak az a baj, hogy a közönség fele férfinek néz majd ebben a ruhában. Jelenlévő barátnője, aki se­gített az öltözködésnél nem állhatja meg, hogy Kimondja: — Annyi baj legyen, éde­sem! A másik fele úgyis biz­tosan tudja, hogy nem vagy az! Ezzel a kérdésssel is sok­szor szembekerültem nem­csak vidéki, de fővárosi elő- adásaim során is. A kép áb* rázol valamit. A regény tör­ténetet mesél. A’ dráma em­berek küzdelmét, a közöttük feszülő vonzó-tasizitó erőket jeleníti meg. Dehát miről szól a zene? Számtalan olyan zenemű van, ami szöveggel, vagy cselekménnyel fonódik össze, itt tehát a zene mon­danivalója, meséje, magya- rázata magától adódik. Pe­tőfi megírja a verset — a zeneszerző dallamot fűz hoz­zá és persze kíséretet. — A zene menetét, mondanivaló­ját javarészt a vers határozza meg. Katona József megírja Bánk bánját Erkel a drámát átemeli a zenés színpad szintjére. A muzsika „irá­nyát”, a zenei gondolatok összeütközését, 1 kibontakozá­sát, szélesebb formákban va­ló jelentkezését, a dráma — ha nem is határozza meg végképp, — de jelentékenyen befolyásolja: a zene menete csak párhuzamos lehet a drá­mai erők irányával. Ugyanez áll egy oratóriumra, passió­ra, vagy ünnepi misére. A szöveg, vagy ahogy monda­ni szokták: a textus, a zene alapszövetét képezi. A prob­léma; miről szól a muzsika? — akkor jelent igazi kérdője­let, mikor a zene függetlení­ti magát a szövegtől. Vers, dráma, textus nem befolyá­solja menetét. Persze a szö­veg nélküli muzsika világát* ban is találunk számtalan művet, amelyben a zeneköltő mégis bizonyos irodalmi uta­lásokat követ Néhány pél­da; Liszt: a Les Preludes komponálása során Lamartin« költeményét tartotta szem előtt: Les Preludes, magya­rán: Előjátékok; a szerelem, az ifjúság, á harc, megany- nyi előjáték csupán a nagy dráma előtt, mely tulajdon­képpen a halállal kezdődik. Berlioz a Fantasztikus szim­fóniában egy szerelmes fér­fi gyötrődését, kiábrándulá­sát festi meg. Mendelssohn a Hebridákban az Északi-ten­ger zord szigetvilágát ábrá­zolja, a vijjogó szelek, a bar1 lángban- mennydörgő vissz­hang, az örökkön haragos hullámok csodálatos freskó­jaként. Muszorgszkij a Ko­pár hegy című remekében egy boszorkányszombatot, Csaj­kovszkij a Rómeó és Júliában a halálos szerelem drámáját „zenésíti” meg. Dvorzsák az Újvilág szimfóniában két földrész Amerika és Európa erőit méri össze. Mindeze­ket a műveket program-mu­zsikának nevezzük. Olyan zenének tehát, aminek törté­netét, elbeszélő mondanivaló­ját ha hangról-hangra nem is, de azért nagyjából követ­hetjük. Ha ezzel a program­zenével összehasonlítjuk a Beethoven-i muzsikát — ve­gyük példának a Hősi szimfó­niát, — akkor azt látjuk, hogy itt még mindig van valami programszerű, mondjuk így: irodalmi (megfogalmazható) eszmei mag, de ez már nem história, nem elbeszélés, egyetlen eszme csupán. A hős, az igazi nagy ember eszmé­je. És ha a Beethoven-i al­kotáson is túlmutatunk, ak­kor eljutunk ahhoz a zené­hez, amely már se történetet, se megfogalmazható eszmét nem hordoz a homlokza­tán, címe csak ennyi: G- moll szimfónia (Mozart). Itt a zene a dallamok varázsá­val, az összhangok csodálatos változatával, a ritmusok meg­ejtő játékával, az ellentétek fény-árnyék hatásaival bű­völ el bennünket. Vájjon az ilyesfajta műveknek monda­nivalójuk; tartalmuk ninas? Hogyne volna! Csak ez a tar­talom már szövegbe nem fog­lalható. De azért érzi min­den hallgató az igazi él­mény, a mély emberi érzé­sek; nem egyszer egymással vitázó, harcoló gondolatok, tehát a való élet aranyfede­zetét A programzenénél a zeneszerző segítségünkre siet: irányt szab fantáziánk­nak. Az abszolut-zene költői ránk bízzák, hogy a zenei tü­neményt értelmezzük, ha úgy tetszik: megfogalmazzuk a magunk képzelete, s a zenére visszhangzó érzéseink sze­rint A zene igazi tartalma, mondanivalója, vagy hogy címünkhöz tartsuk magun­kat; „meséje” szavakkal leg­feljebb csak megközelíthető, de lényege — bárki is fo­galmazta a kísérő szöveget — szavakkal nem ragadható meg sohasem. A zene igazi „meséje” azok a csodálatos dallamok, életérzésünket fel­fokozó ritmusok, emberi mi­voltunkat felemelő zenei gon ■ dolatok, amelyek mögött ott érezzük a zeneköltő lángel­méjét, sőt azon túl: egy egész népet, melynek a komponista lelkemélyét nyilvánítja ki és — a zenetörténet óriásai esetén — az egész kort, amelynek kohójában e nagy érzések felizzottak, s a re­mekmű nemes ércét szolgál­tatták. NAGVON SZERETÜNK SZOLNOKRA JÁRNI Bemutatjuk a Scampolo együttest Az együttes 1969 óta jár Szolnokra. 1970 januárja óta rendszeresen, minden vasárnap délután koncertet adnak a fiatalok kedvenc szórakozó helyén. a Ritmus klubban. Az együttes veze­tőjétől, Danyi Attilától kérdezem: — Mikor alakult az első Scampolo? — 1962-ben. A régiek kö­zül már csak Faragó István maradt közöttünk. A másik legrégebbi tag Danyi Attila. Ö mondta el, hogy ez az első együttes, amely 2 éve tudatosan ját­szik rythm and blues és undergrand stílust. Danyi Attila a 12 húros gitáron és basszusgitáron játszik. Az együttes szólógitárosa Faragó István. — Hosszú ideje játszom már és eddig ez a felállású együttes tetszik a legjobban. Jói érzem magam közöttük. Ügy érzem megtaláltam a számításaimat. — Vannak-e példaképeid? — Vannak. Ügy a komo­lyabb műfajban, mint a beatban. Talán n legjobban tisztelem Hane B. Marvint, a Shadows együttes szólá­sát, nemcsak zenei tudá­sáért, hanem emberi ki­egyensúlyozottságáért. At. együttes legújabb tag­ja Szidor László. Harmád- éves egyetemista. Hangsze­rei a basszusgitár. a 12 hú­ros gitár és az orgona. — Hobbym, de annál ta­lán még több is „ zene. Ke­vés az olyan együttes Ma­gyarországon, amelyik azt a stílust játsza, amit én ját­szom és szeretek. Én is úgy gondolom, a számításaimat megtaláltam és szeretnék m*- .•»-’--íj'7 együtt játszani a többiekkel. ( — Ügy legyen. Az együttes dobosa Mer- czel András. — Egy éve játszom a Scampólóban és 6 éve dobo­lok. — Melyik közönség a leg- hálásabb? — A budapesti klubkö­zönség és a szolnoki közön­ség. a klubunkhoz ragasz­kodunk legjobban, mert az egy kis családhoz hasonlít. Ilyen a Ritmus klub is. Végül Bartovics Katalin­ról is szóljunk, aki elnyerte 1969 augusztusában az Ifjú­sági Parkban a legjobb elő­adói díjat. — Mióta énekelsz az együttesben? — Fél éve. — Mi a véleményed a szolnoki közönségről? — Nagyon megszerettem Szolnokot és a zeneszerető fiatalokat. Egy kicsit úgy érzem, mintha haza jönnék. — És valamit a zenéről is. — July Driscol és Aretha Franklin számait szeretem. Még egy utolsó kérdés Danyi Attilától. — Vágyaik és a közeljövő tervei? — Mi más lehetne, mint minél több lemez és fellé­pés. És most van előkészü­letben egy három hónapos jugoszláviai tűmé. — va —

Next

/
Oldalképek
Tartalom