Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-07 / 56. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970­Wesselényi Miklós: VH. Fordul a történelem... Debrecen, az ország ideig­lenes fővárosa, ahová a mcsakvai magyarokat hozó különvonat igyekezett a Horthy proklamáció után négy nappal, október 19-én szabadult fel. A város körül nagy harcok dúltak. Debre­cen térségét a nácik minden­áron tartani aKarták, s így a város közelében zajlott le a keleti hadjárat egyik nagy tankcsatája. Talán ennek a csatának köszönhető, hogy magában a városban nem voltak komoly utcai harcok. Megérkezett a kormányvonat A kormányt hozó Különvo­nat útja Kijeven, Románián és Erdélyen keresztül 6 napig tartott. A szovjet hatóságok mindenben igyekeztek gon­doskodni a magyarok kényel­méről. A* vonat két étkező­kocsiból, termes kocsiból és több hálókocsiból állt. A kor­mány tagjai azt remélték, hogy Debrecenben ünnepé­lyesen fogadják őket, de er­ről persze szó sem lehetett, érkezésükről senki nem tu­dott. Amikor a különvonat december 12-én délután be­futott Debrecenben, a kor­mányt néhány őrtáíló szovjet katonán kívül a lebombázott állomás fogadta. A politikai tárgyalások még aznap este megindultak. Miklós Béla és vezérkara már néhány óra múlva együtt ült Vásáry Ist­ván polgármesterrel, akit különben is az ideiglenes nemzeti kormány pénzügymi­niszterének jelöltek és rögtön megtárgyalták a már felsza­badított területeken tartandó választások lehetőségét és menetrendjét. A választások megtartására mindenütt elő­készítő bizottságokat tervez­tek és ezeknek a bizottságok­nak volt a feladata a válasz­tás lebonyolítása; A rendkí­vüli helyzet ellenére igyekez­tek demokratikus választást tartani. A különleges körül­mények közepette sem két­séges, hop- a magyar állam létezése óta ez a csonka vá­lasztás volt az első, ahol a po­litikai vélemény szabadon megnyilatkozhatott. Termé­szetesen mindig gondolnunk kell arra. hogy a háború még folyt, az ország fele még a nácik és nyilasok kezén volt, a felszabadított területek je­lentős része pedig romokban hevert. Budapest ostroma még csak ezután kezdődött. A közlekedés úgyszólván megbénult, a hírközlő szer­vek még nem működtek (a miniszterek közül pl. csak Miklós Bélának volt rádiója), az összeköttetés megteremté­se és fenntartása a vidéki közpotokkal rendkívüli ne­hézségekbe ütközött. Hajdú­szoboszlón például úgy vá­lasztották meg a város két képviselőjét. hogy a mozi előtt népgyűlést rendeztek, s a jelölőbizottság bemutatta a gyűlésnek a jelölteket, a gyűlés pedig a helyszínen döntött a képviselők szemé­lyéről. ezután letette az esküt, majd Miklós Béla miniszterelnök felolvasta az ideiglenes nem­zeti kormány nyilatkozatát. Kijelentette: az új demokra­tikus magyar kormány a ná­cizmus elleni harcot fegyver­rel a kezében kívánja folytat­ni. Ezután a pártok képvise­lői szóltak hozzá a kormány- nyilatkozathoz, majd az ál­lamfői jogkör megállapításá­ról folyt vita. Az ideiglenes nemzetgyűlés ülése ünnepi hagulatban, a Szózat elének- léáével ért véget. Kint már alkonyodott, havas karácso­nyi hangulat volt Az ország igazi fővárosa pedig, a nácik és nyilas csatlósaik jóvoltá­ból még rettenetes napok előtt állt. Ilj fegyver­szüneti egyezmény Összeül az ideiglenes nemzetgyűlés Többé-kevésbé hasonló módon 230 képviselőt válasz­tottak az ideiglenes nemzet- gyűlésbe, amely számszerűit így oszlott meg: Magyar Kommunista Párt 71 (30,9 százalék), Független Kisgaz­dapárt, Földmunkás és Pol­gári Párt 55 (23,9 százalék), Szociáldemokrata Párt 38 (16,5 százalék), Nemzeti Pa­rasztpárt 16 (6,9 százalék), Polgári Demokrata Párt 12 (5,2 százalék), párton kívüli 19 (8,3 százalék), a Szabad Szakszervezetek képviselői 19 <8,3 százalék). Az ideiglenes nemzetgyűlést december 22- re hívták össze. Ezen a na­pon zárult be az ostromgyűrű Budapest körül, A képviselő­ket a katonai parancsnok­ságok által rendelkezésre bo- csájtott teherautókkal szállí­tották Debrecenbe. A szovjet hatóságok mindenben gon­doskodtak a nemzetgyűlés tagjairól. A képviselők az Auguszta szanatóriumban laktak és az Aranybika szál­lóban étkeztek. A szovjet hatóságok előjegyzési füzettel kedveskedtek minden kül­döttnek és egy piros—fehér— zöld színű cerzával. A kép­viselőket szabályos megbízó- levéllel látták el, mely a há­borús időben személyazonos­sági igazolványul is szolgált és egyben szabad mozgást biztosított. Az ideiglenes nemzetgyű­lés első történelmi jelentő­ségű ülését a debreceni Nagytemplom oratóriumában december 22-én délután 2- kor nyitották meg. A karza­tot nemzetiszinű drapériák és szőnyegek díszítették. Kos­suth Lajos helye, ahonnan csaknem 100 évvel korábban hallgatta az országgyűlés vi­táit, ahonnan bejelentette a Habsburgok trónfosztását, — üresen maradt. Helyét hatal­mas vörös, rózsacsokorral je­lölték meg. Az ülés a Him­nusz eléneklésével kezdődött. Ha valaha igaz volt, hogy szem nem maradt' szárazon, akii or ezt itt valóban el lehe­tett mondani. Ezután Vásáry István polgármester szólalt fel. ,,A magyar nép képvise­lőit” — mondotta, — „azért hívtuk össze, hogy ünnepé­lyesen kijelentsék, az a poli­tika, mely a magyar nemze­tet mostani súlyos megpró­báltatásához juttatta, a ma­gyar nép lelkének idegem Ennek a politikának a ma­gyar nép nem döntő tényező­je, hanem csak szenvedő ala­nya volt”. Fergeteges taps kí­sérte Vásáry szavait. Ezután hozzáláttak az érdemi mun­kához. Következett a nemzet- gyűlés elnökének és tisztika­rának megválasztása. Hosszas vita után végül is megegyez­tek: Dr. Zsedényi Bélát vá­lasztották a nemzetgyűlés el­nökévé. Eztán az egyes pár­tok képviselői szólaltak fel, majd a másnap délelőtti ülé­sen került sor kormány meg­választására. A jelölőbizottság elfogadta a kormánylistát. A kormány névsorát Balogh István ter­jesztette a nemzetgyűlés elé, amely azt közfelkiáltással megválasztotta. A kormány Az új helyzet más vonalon is új megoldásokat követelt. Tel­jesein világos volt, hogy az új kormánynak a nemzetközi jog követelményeinek meg­felelően új fegyverszünetet kellett kötnie a szövetsége­sekkel, mert hiszen az októ­berben aláírt fegyverszünet csak. a Öorthy kormányt kö­telezte. A fegyverszüneti tár­gyalásokra induló magyar kormánydelegáció különvo- nata december 28-án este in­dult el a debreceni pályaud­varról. A küldöttséget az új külügyminiszter Gyöngyössy .János vezette. Tagjai voltak Vörös János honvédelmi mi­niszter és Balogh István mi­niszterelnökségi államtitkár. A magyar delegációval ter­mészetesen megfelelő kísérő- szemlélyzet utazott. Szovjet részről elkíséri« a küldöttsé­get Grigorijev követségi ta­nácsos és Puskin követ, aki később a Szovjetunió első magyarországi nagykövete lett. A moszkvai külügyi nép- biztosságon háromízben tár­gyalt a magyar küldöttség majd végül az ideiglenes nemzeti kormány nevében január 20-án aláírták a há­rom nyelven — oroszul, an­golul és magyarul elkészített fegyverszüneti egyezményt, melynek alapelvei/ az októ­berben megkötött egyezmény­re épültek. A Moszkvában aláírt fegyverszüneti szerző­dés alapokmánya az új Ma­gyarországnak. mert a három nagyhatalom ebben a szerző­désben ismerte el elsőnek a debreceni kormány által kép­viselt független Magyarorszá­got. (Folytatjuk) A nyugdíjasok száma Cseh­szlovákiában 1969-ben Csehszlovákiában a nyugdíjasok száma 5,5 százalékkal, 3 millió 175 ezerre emelkedett. A nyug­díjakra 1969-ben 23 milliárd koronát fordítottak, 1968- hoz viszonyítva, 21,5 száza­lékkal többet. A múlt év végére az átlagos nyugdíj nagysága elérte a havi 847 koronát, azaz 9,1 százalékkal volt több, mint 1968-ban. Számolnak azzal, hogy ebben az évben a nyugdíjasok szá­ma további 120 ezerrel nő és a nyugdíjra fordított ösz- szeg 2 230 000 koronára fog emelkedni. 30 millió éves herbárium 30 millió éves növényi maradványokat fedezték fel Kusztanai közelében a geo­lógusok. A Szovjetunió Tu­dományos Akadémiájának Botanikai Intézetében; aho­vá a leletet szállították, ki­derült, hogy a paleobotani- kusok a legritkább esettel találkoztak: a természetnek sikerült konzerválnia a tör­ténelem előtti idők flóráját Tűlevelű ágak, fenyőtoboz, falevelek maradtak meg ter­mészetes formájullban Ez a sajátos herbárium egy ki­száradt tó medencéjében, 140 méter mélyen; ag3'ágos talajban feküdt, a Tobol fo­lyó felső folyása mentén. Azok a körülmények, ame­lyek között e növények voltak, hozzájárultak meg­maradásukhoz. Az elmúlt korszakok relikviáinak ta­nulmányozása segíti a pa­leontológusokat abban, hogy behatoljanak a föld ifjúko­rának titkaiba. 25 tonna dinoszaurusz öt szállítótartályban érté­kes rakomány — mintegy 25 tonna súlyban érkezett Moszkvába, a Paleontológiái Intézet címére. Ez a külde­mény egy három hónapos közös szovjet—mongol ex­pedíció eredménye volt. Az expedíció a Gobi-sivatagban a Mongol Népköztársaság déli részén folytatott kuta­tásokat A tudósok ásatáso­kat végeztek azokon a he­lyeken, ahol a törénelem előtti időkben dinoszauru­szok éltek. Tanulmányozás után leleteket kiállítják a moszkvai és az Ulan Ba- tor-i múzeumban. Megkez­dődött a talált anyagok fel­dolgozása, melyek során a földi élet fejlődéstörténeté­nek újabb oldalát tárják fel. Az idén nyáron az expedíció folytatja a munkáját a Gobi- siva tagban. Rekord született a világ kőolajtermelésében A világ kőolajtermelése ta­valy 2130 millió tonnás re­kordot ért el. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt évtizedben több mint megkétszereződött. A France Press a „sajtó kő­olaj statisztikájának” adatai-. ra hivatkozva jelenti, hogy az Egyesült Államok, a Szov­jetunió, Venezuela, Irán és Líbia az öt legnagyobb kő­olajtermelő hatalom. Tavaly a termelés 158 mil­lió tonnával volt nagyobb az előző évinél, ami meggyőző­en bizonyítja, hogy a kőolaj­iparban „boom” következett be. Az elmúlt év még azt is megerősíti, hogy a termelés üteme szüntelenül gyorsul. Valóságos csodának számít Líbia, amelynek mindössze nyolc esztendőre volt szük­sége ahhoz, hogy felzárkóz­zék a vezető hatalmak sorá­ba. Az első fúrásokat 1961- ben eszközölték és líbia most évente körülbelül 160 millió tonna kőolajat termel. 6,1 százalékos áremelkedés az USA-ban, 1969-ben A fogyasztói árak indexe decemberben 0,6 százalékkal emelkedett, ezáltal az éves áremelkedés elérte a 6.1 szá­zalékot, a legnagyobb egy évié eső emelkedést 1951 óta. A decemberi emelkedés a novemberi 0,5 százalékos nö­vekedést követte —, közölte a munkaügyi minisztérium •— és a júniusi 0,6 százalékos ugrásszerű emelkedés óta a legnagyobb volt Ezzel az új emelkedéssel az index 131,3, az 1957—59 bá­zisperiódust 100-nak véve. Onassis görög olajfinomító-szerződése újra napirenden Előzetes megegyezés jött létre a görög kormány és Onassis hajógyáros-iparmág- nás között egy 600 millió dol­láros üzletre. Egyidejűleg a görög kormány sürgeti a tárgyalásokat a rivális mil­liomossal, Stavros Niarchos- szal, további 200 millió dol­láros szerződésre. Onassis 15 éves koncessziót kap Görögország új olajfino­mítójának üzemeltetésére. Ennek ellenében Onassis kö­telezi magát 600 millió dol­lár beruházására meghatáro­zott ipari létesítményekbe: az összegben az olajfinomító felépítésének költségei is sze­repelnek. Jólértesült körök szerint a megegyezés főbb pontjait már mindkét tárgyaló fél pa- rafálta, és a szerződés hiva­talos aláírására később ke­rül sor. A görög vezetők és Niar- chos közötti hasonló tárgya­lások még nem fejeződtek be. Értesülések szerint a kormány felajánlotta Niar- chos-nak az állami tulajdon­ban lévő, Athén melletti Aspropyrgos olajfinomító bő­vítési és üzemeltetési jogát, összesen 200 millió dollár be­ruházása ellenében. Niarchos állítólag ragaszkodik a fino­mító tulajdonjogához. A két rivális • hajógyáros több mint egy éve viaskodik egymással az új finomító koncessziójáért. Adatok a világkereskedelemről A világkereskedelem érték volumene az elmúlt esztendő­ben 14 százalékkal növeke­dett az, ENSZ kereskedelmi és fejlesztési konferenciája részére készült jelentés sze­rint. A jelentésben közölt adatok aíapján a világkeres­kedelem növekedési rátája sokkal magasabb volt, mint 1968-bain (11,1 százalékot tett ki). Az idén szándékoznak növelni. A fejlődőben lévő országok iparcikk kivitele tavaly elérte a 22,2 százalé­kok Albánia és Görögország kereskedelmi szerződést kötött Párizsban Az Athén hírügynökség bi­zonyos részleteket közölt a görög—albán kereskedelmi szerződésről, melynek megkö­Moro „átveszi a botot // ## Csaknem egy hóna­pig tartott az olasz kor­mányválság első menete. Rumor kormányfő, az olasz kereszténydemokraták egyik vezetője február 7-én nyúj­totta be lemondását Saragat köztársasági elnöknek. Ez egyébként az Olasz Köztár­saság harmincegyedik kor­mányválsága. Egyben külön­leges kormányválság is. Kü­lönleges annyiban, hogy ez­úttal nem fenyegette köz­vetlen veszély a csak ke­reszténydemokratákból álló, tehát kisebbségi kormányt* Persze nem azért volt vi­szonylag biztos a helyzete, mintha az olasz közéletet nem dúlnák szenvedélyes vi­ták (a válás kérdéséből a helyi közigazgatás problémá­in át a szakszervezeti köve­telésekig). A viszonylagos biztonság magyarázata az volt hogy Rumor kormá­nyát átmenetinek tekintet­ték ugyan, ám a polgári pár­tok között csendes meg­egyezés volt arra, hogy leg­alább tavaszig „nem borít­ják fel a csónakot”. Rumor kabinetje tehát szigorúan vé­ve nem megbukott —> ha­nem lemondott. A lemondás oka tak­tikai volt: Rumor és vele a kereszténydemokrata párt centrista és centrumtól jobb­ra álló erői úgy vélték: most kikényszeríthetik egy négypárti koalíciós kor­mány megalakulását. Ez a négypárti kormány a keresz­ténydemokratákból, a köztár­sasági pártból, valamint a szocialista szakadás után létrejött két szociáldemok­rata típusú pártból állott volna. Rumomak ez a kísérlete az egyik, mégpedig a reak- ciósabb lehetőség volt arra, hogy kereszténydemokrata vezetéssel többségi kormány jöjjön létre Olaszországban. Az Olasz Kommunista Párt éppen ezért - leghatározot­tabban elítélte a négypárti koalíció megteremtésére irá­nyuló kísérleteket Rumor kormányalakí­tási kísérlete egy hónapi tárgyalga tás és huzakodás után elsősorban a szocialis­ta és a szociáldemokrata párt közötti nézetkülönbsé­geken. másodsorban a ke­reszténydemokrata balszárny ellenállásán bukott meg. A szociáldemokraták érezték kulcshelyzetüket és ezért rendkívüli feltételeket állí­tottak. Egyebek között a koalíción belül vétójogot kö­veteltek maguknak, noha mindössze 25 képviselőjük van a 630 iagú parlament­ben. Másik követelésük az volt. hogy a szocialisták robbantsák szét, azokat a helyi közigazgatási szerve­ket. amelyekben mindmáig együttműködnek a kommu­nistákkal. Az olasz szocia­lista párt, amelyet gyakor­latban immár De Martino vezet, felismerte, hogy itt voltaképpen „politikai Ön- gyilkosságra” szólítják fel és február utolsó napján kö­zölte: nem vehet részt az adott feltételok Között egy négypárti koalícióban. AJdo Moro megbízatá­sa egvelőre csak úgynevezett „puhatolózó tárgya1 áco’'ra” szól. Moro csak ezek sikere esetén kezdene tényleges kormányalakítási tárgyalá­sokat. Ezzel voltaképpen el­vileg megnyílt a lehetőség az olasz kormányválság vi­szonylag pozitívabb megoldása felé. Maga Moro a legalább kilenc áramlatra szabdalt kereszténydemokrata párt­ban hozzávetőlegesen a cent­rumtól balra helyezkedik el, de mindenképpen balra a korábbi miniszterelnöktől, Rumortól. Az említett, po­zitívabb kormányalakítási változat az lenne, hogy a kereszténydemokrata párt és a Nenni—De Martino által vezetett szocialista pártkét- párti koalíciót alakít. Elv­ben elképzelhető, hogy en­nek a koalíciónak pozitív bel- vagy külpolitikai lépé­seit az Olasz Kommunista Párt is támogassa. Miután Nenni—De Martino párt a jelek szerint hajlan­dó lenne részt venni egy ilyen koalícióban — az eset­leges Moro kísérlet sikere el­sősorban a kereszténydemok­rata párt, belső politikai erő­viszonyaitól függ. Különös helyzet állt tehát elő. Ah­hoz, hogy Moro koalíciós kormányt alakítson. nem nartueretvél. hanem saját oártia különböző áramlatai­val keli megegyezésre jut­nia. Ha ez nem sikerül, ak­kor valóban „felborul a ha­jó”: ki kell írni a választá­sokat. — ic —­tése érdekében tárgyalások folytak Párizsban. A szerző­dést a‘görög ipari- és keres­kedelmi kamara képviselői hozták létre „albán funkcio­náriusokkal”. Joanisz Kané- lopulosz, az athéni kereske­delmi kamara elnöke haza­tért Görögországba, hogy a külügyminiszternek és keres­kedelemügyi miniszternek részletes jelentést tegyen. A France Presse jelenti, hogy az Athén hírügynökség közlése szerint később hoz­nak nyilvánosságra részlete­ket az egyezmény tartalmá­ból, a fizetés módjáról és az árulistáról. A hírügynökség hozzáfűzi, hogy a két ország a tény ellenére, hogy formá­lisan még „hadiállapotban” vannak egymással, már 1953- ban lefektette a magánkeres­kedelmi csere rendszerét, de a vonatkozó szerződés soha­sem emelkedett jogerőre. Az új szerződést 1966-ban kö­tötték Párizsban, de azt sem érvényesítették. A jeleniegi, gyakorlatilag a harmadik kísérlet a két ország kereskedelmi kapcso­latának helyreállítására. Az Athén hírügynökség leszöge­zi, hogy az 1966 évi szerző­dés a fizetési megállapodás hiányosságai miatt nem lé-, pett életbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom