Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-07 / 56. szám
JB70. március 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Befejeződött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) saghoz. Az elmúlt 2 évben a Legfelsőbb Bíróság csaknem 700 olyan polgári ügyet bírált el, amelyben a legfőbb ügyész és csaknem 1200 olyan ügyet, amelyben a Legfelsőbb Bíróság elnöke emelt törvényességi óvást. A büntető ügyek közül ezer olyan pert tárgyaltak, amelyben a legfőbb ügyész, vagy a Legfelsőbb Bíróság elnöke törvényességi óvást emelt. Azt mutatja ez, hogy bírósági és ügyészségi szerveink éberen őrködnek a törvényesség felett. A legfőbb ügyész és a ' Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolójában, valamint dr. Korom Mihály lgazságügyminiszter felszólalásában is kiemelt hangsúlyt kaptak a gazdasági reform elvének törvényes védelmével kapcsolatos feladatok. Szóvá tették: a vállalatok nagyobb nyereségre való törekvésének vannak bizonyos árnyoldalai is. Nem lehet szemet hunyni olyan negatív jelenségek felett, hogy egyes személyek és gazdálkodó szervek néha a saját hasznukra. vagy egy szűkebb kollektíva hasznára spekulációs ízű ügyleteket bonyolítanak le. Az ilyen tevékenység nem egyszer a fogyasztók megkárosítását, az indokolatlan árfelhajtást se- áti elő a csoportérdekeket a népgazdaság érdekei fölé helyezi az „ügyeskedők” egyéni érdekeit szolgálja. Az ügyészi- és bírói szervek határozott törekvése, hogy a törvény teljes szigorával lépjenek fel az ilyen negatív jelenségekkel szemben, s mind hatékonyabban segítsék elő gazdaságpolitikai célkitűzéseink torzítások nélküli megvalósítását. Mint a beszámolókból kiderült, az igazságszolgáltató szervek fontos feladatuknak tekintik a társadalmi tulajdon hatékony védelmét. ugyanakkor azonban nagy gondot fordítanak a jogos egyéni érdek védelmére is, mert a törvényes egyéni érdek érvényesülése egyben az egész . társadalom érdeke is. A társadalmi és az egyéni érdek összehangolásának problémáiról beszélt a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a kisajátítási, kártalanítási perek kapcsán. Mint mondottá, a Legfelsőbb Bíróság által kiadott útmutatás elősegíti, hogy az ingatlan tulajdonának közérdekű cél érdekében történő esetében, a tulajdonos megfelelő kártalanítást kapjon, ugyanakkor azonban útját állja annak, hogy a kisajátítás alaptalan gazdagodás, vagy aránytalan nul magas jövedelmek meg- • szerzésének módszere lehessen. A Legfelsőbb Bíróság elnökének megállapítása szerint a gyakorlatban kitűnt, hogy a kártalanításra vonatkozó jogszabály egyes rendelkezései, így különösen a telkek irányáraival kaposo- latos szabályok korrekcióra szorulnak. A beszámolókban és a felszólalásokban — köztük dr. Korom Mihály igazságügy- miniszter beszédében is — szóbakerült, hogy a lakosság egy részének megítélése szerint egyes bűncselekményekben enyhe ítéletet hoznak a bíróságok. Ezzel kapcsolatban az igazságügymi- niisztter elmondta, hogy a törvény szigorának felelős alkalmazása mellett a szocialista büntető ítélkezés nem szorítkozhat a paragrafusok puszta alkalmazására. A bíróságok gondosn mérlegelik a bűnök elkövetésének körülményeit, a törvény megsértőjének emberi és családi helyzetét ' is. A miniszter után felszólaló Pár zsät Árpád, budapesti képviselő a garázda bűntettek elkövetőinek, s a társadalmi tulajdon megkárosítóinak szigorúbb felelősségre vonását kérte. A vita lezárása után az országgyűlés, mind a legfőbb ügyész, mind pedig a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját elfogadta. Ezt követően került sor az interpellációk tárgyalására. Először az országgyűlés mezőgazdasági, valamint szociális és egészségügyi bizottságának együttes jelentését hallgatták meg a képviselők, dr. Guba Sándor képviselő múlt év decemberében előterjesztett interpellációja ügyében. Dr. Guba Sándor az idős termelőszövetkezeti tagok öregségi járadékának alacsony volta miatt interpellált akkor' a munkaügyi miniszterhez, akinek a válaszát azonban sem az interpelláló képviselő, sem az országgyűlés nem fogadta el. Az országgyűlés két bizottsága ezért januárban megvizsgálta munkaképtelen és egyéb jövedelemmel nem • rendelkező termelőszövetkezeti járadékosok ügyét, s jogosnak ítélte, hogy ázok az idős, keresőképtelen tsz-járadékosok, akik semmiféle természetbeni, vagy pénzbeni támogatást nem kapnak, munkaképtelenségük folytán pedig a háztáji gazdálkodásból sem juthatnak kiegészítő jövedelemhez, életük végéig, rendszeres segélyben részesüljenek. Az országgyűlés két bizottsága ezért azzal a javaslattal fordult a kormányhoz, hogy erre a célra évente. mintegy 3 8 millió forintot, 1970-re 15 millió forintot bocsásson a tanácsok rendelkezésére ez év március í-től kezdődően. A kormány a javaslatot elfogadta. s úgy határozott, hogy különleges méltánylást érdemlő esetekben, egyéni elbírálás alapján a tanácsok rendszeres szociális segélíyel egészíthetik ki az egyes mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok járadékát. Molnár József Komárom megyei képviselő az építőipari munkák szavatossági idejének megtíossza bbítása ügyében interpellált Bondor József építésügyi- és város- fejlesztési miniaztei/nez. A miniszter elismerte, hogy a képviselő aktuális problémát vetett fel; az építkezési munkák megszaporodásai, az új technológiák, új ■. anyagok alkalmazása az »építőiparban jelentős mértékben előtérbe helyezi a minőség kérdését. Nagyon sokrétű problémát kell megoldani aíhhoz, hogy az építőipar horSszabb szavatossági időt adleassson. Jelenleg alkalmatlan szolgáltatás esetén egy évig" rejtett hiba esetén pedig húrom évig kötelesek kijavítani a hibát az. építők. A miniszter szerint jelenleg nincs lehetősége annak, hogy a szavatossági időt felemeljék. Az interpelláló képviselő csakj részben, az országgyűlés 9 ellenszavazattal fogadta el. a miniszter válaszát. Riss Jenő képviselő azt kérte interpellációjában a közekedés- éts postaügyi minisztertől: adjanak engedélyt a gazdasági vezetőknek, hogy aki kívánja* maga vezethesse a rendelkezésére bocsátott állami gépkocsikat. Külföldi országokban ez már bevált gyakorlat. Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter az interpellációra válaszolva bejelentette: jelenleg^ is biztosítva van, hogy a megfelelő állami szerv vezetője engedélyezze beosztottjainak állami kocsi vezetését. Gondoskodni Kívánnak azonban arról, hogy ezt a módszert kiszélesítsék. A kormány gazdasági bizottsága megbízta a pénzügyminisztert gondoskodjék ennek olyan kiterjesztéséről, amely gazdasági szempontból jelentősebb megtakarításokra ad lehetőséget, s elősegíti, hogy az így felszabaduló gépkocsivezetők nagyrészét az autóbusz közlekedésben és az áruszállításban használhassák fel. Az interpelláló képviselő és az országgyűlés a miniszter válaszát egyhangúlag elfogadta. Az ország- gyűlés idei első ülésszaka ezzel befejezte munkáját. <tö) A munkaidőcsökkentésről tárgyalt a vasutasok szakszervezetének elnöksége Kormányhatározat írja elő, hogy a közlekedésben dolgozók munkaidejét havi 210 órára, vagy azt megközelítő szintre kell csökkenteni. A határozat végrehajtásának eddigi tapasztalatait cs az ezzel kapcsolatos feladatokat tárgyalta pénteki ülésén a vasutasok szakszervezetének elnöksége. Megállapították, hogy a vasüt ipari és építőipari üzemeinél, a pályafenntartási, a távközlő és biztosító berendezési. épületfermtartási és Jegynyomda, főnökségnél 1969 végéig bevezették a heti 44 órás munkaidőt, s a csökkentés kiterjedt a vontatási főnökségek járműfenntartási munkásaira, az autófuvaro- zás javitórészlegeinek munkatársaira és a közvetlen felügyeletet gyakorló alkalmazottakra, összesen mintegy .66 000 dolgozóra. Ezzel az ipari' dolgozók munkaidő »ökkentésére vonatkozó kormányhatározatot a vasútnál teljesítették. Sokkal nagyobb erőfeszítést igényel az előírt feltételek megvalósítása a végrehajtó szolgálatnál, hiszen ott a munkarend folyamatos, megszakítás nélküli munkára alapozott. Csaknem 10 esztendővel ezelőtt különböző szervezési intézkedésekkel fokozatosan bevezették az úgynevezett kozbeváltós rendszert. amelynek eredményeként a nagy szolgálati helyek erős fizikai vagy szellemi erőfeszítést igénylő munkait őreiben havi 210— 228 órára mérséklődött a munkaidő. Ezt a rendszert azonban a létszámhiány miatt nem tudják tartani, s jelenleg is mintegy 30 000 vasutas legalább havi 240 órát dolgozik. A havi 210 órás munkaidő szervezési intézkedések nélkül nem vezethető be, hiszen ehhez 3500 dolgozóit kellene felvenni, vagy 190 millió forint túlóradíjat fizetni. A szakszervezet elnöksége a munkaidőcsökkentés megvalósításának lehetőségeit elsősorban a szállítási igényekhez igazodó szervezési intézkedésekkel, technológiai módosításokkal, a menetrendek változtatásával, a kötetlen váltásos rendszer alkalmazásával látja megoldhatónak. A kormányhatározat megvalósításaként az _ idén a végrehajtó szolgálatnál is napi 8 ó'-áhan határozták meg a törvényes munkaidőt, mégpedig március 1-től a főútvonalakon, július 1-tól pedig a mellékvonalakon is. A munkaerőhiány miatt azonban számolnak azzal, hogy a főútvonalakon és az utazószolgálatnál. mintegy 46 000 dolgozónak, átlagosan havi 22—-23 túlórát kell teljesítenie. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése alapján: OKTATÁSÜGY v ' Az általános iskolás tanulók számánakwfokutáso 1965/66.| 114135121 1967/68. | 1331079| 1968/69. p ; I 1254745| 1969,70. f i f 11780001 A kő.-épiskolás tanulók számának olakulóso és arányuk a 15-18 éves korú népességből 1965/66. IKÄB1I11236589 1 34,6 % 1967/68. 227659 I 32,5 % 31,4 % A felsőfokú Intézmények összes és nappali tagozatos hallgatóinak száma •Ktrj 93957 83938 78727 78900 1965/66. 1967/68. 1968/69. A szakmunkás tanulók száma 1967/68.» 1968/69.* 1969/70.» 1969,-70. 194591 —I 212264 1 11 I 224000 Alapvető a jó munka — Verseny a párt X. kongresszusáig — Cél a kiváló vállalat cím megszerzése Ülésezett a napokban a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat párt-végrehajtóbizottsága. A tanácskozás legfontosabb napirendjeként azt vitatták meg, hogyan és mire serkentsék a jubileumi munkaversenyben résztvevő brigádokat. A vállalati szakszervezeti bizottság áltál beterjesztett jelentés mindenekelőtt azt összegezte, hogy az SZMT és a KISZ tavaly őszi felhívásához sokan csatlakoztak és vállalták, hogy munkával ünnepük meg az idei tavasz, nagy évfordulóit. Lenin születésének 100., és felszabadulásunk negyedszázados évfordulóját. Az összesített adatok szerint tavaly kétszáznyolc brigád, tizenhét építésvezetőség több mint ezernyolcszáz dolgozója versenyzett a szocialista címért. Az idén ennél is több, 224 brigád, tizenkilenc építés- vezetőség, több mint kétezer taggal indult versenybe. Gáti József, a munkásőrség országos parancsnok-helyettese pénteken a Magyar Sajtó Házában tájékozatta az újságírókat a munkásőrség tevékenységéről, a munkásőrök életéről. Elmondotta, hogy a munkásőrség, amely önkéntes társadalmi alapon működő fegyveres testület a megalakulása óta eltelt 13 esztendő alatt jól felkészült, fegyelmezett testületté vált, s elismert fegyvertársa népköztársaságunk hivatásos fegyveres erőinek, testületéinek. Szólott az előadó a munkásőrség szervezeti felépítéséről. a kiképzés korszerűsítéséről. A munkásőrség az utóbbi években szervezetileg is fejlődött: a pártszervezetek évről évre gondoskodnak Ez az összes dolgozók létszámának 72,5 százaléka. Munkájuk eredményességét tények igazolják. Mindenekelőtt, az, hogy tavalyi gazdasági sikereik alapján megpályázhatták a „szocialista munka vállalata” címet. A vállalat tavaly a szerződéses kötelezettség alá eső feladatait maradéktalanul teljesítette Évi vállalásuk 949 új lakás atadása volt és kilencszázkilencvenkettőt tel jesítettek. Olyan nagy munkákon dolgoztak mint a szolnoki épületelemgyár, a pályaudvari rekonstrukció, a karcagi ezer vagonos rizsraktár stb. Munkájuk eredményeként a saját építő-szerelő tevékenység termelési értékét tavaly az előző évihez mérten 10 százalékkal növelték. Csaknem 50 százalékkal csökkent náluk a balesetek száma is. Az eredmények biztatóak, a párt-végrehajtóbizottság azonban az eredmények ismeretében is arra kérte a az utánpótlásról, — az idősebb munkásőrök tevékenyen részt vesznek a fiatalok nevelésében. A munkásőrségben a nevelési módszereknek és formáknak is sajátos vonásai érvényesülnek. így például minden egység, alegység, illetve minden munkasőr részt vesz a versenymo/.galomban. A munkásőröktől elvárják, hogy fegyelmezetten, példamutatóan vegyenek részt a termelő munkában, munkahelyeiken sokan szocialista brigádokban dolgoznak és több százan nyerték el a „kiváló dolgozó” kitüntető címet. A munkásőrök mintegy 67 százaléka munkás, vagy naraszt, s 44.5 százaléka 36 éven aluli. A munkásőrség soraiban becsülettel állnak helyt az asszonyok és leányok is, akiknek aránya 1.9 százalék szakszervezeti bizóttságot, és a szakmai vezetőket, hogy a mennyiségi munka ösztönzése helyett ä; minőségi munkára fordítsanak nagyobb gondot. A munkaidő jobb kihasználása. a megfontoltabb, a szervezettebb vezetés segítheti a munkatermelékenységének növelését. Emeljük magasabbra a mércét, amivel a szocialista brigád cím elnyerését meghatározzuk — állapították meg A versenyből nem zárunk ki senkit, de a szocialista brigád cím csak azokat illesse meg, akik aszerint is élnek és dolgoznak. E célok elérésében sokat segíthetnek a jó szakmunkások. Mindenekelőtt úgy, hogy a maguk portáján mindannyian nagyobb figyelemmel és fegyelemmel dolgoznak. Mindezt másoktól is megkövetelik. Ha mindannyian eszerint dolgozunk nem lehet kilátástalan cél a Kiváló vállalat cím elnyerése sem — határozta meg álláspontját a végrehajtó bizottság. Milliárdosok tan ácsa óztak Hajdú, Szabolcs és Szolnok megyében külön-külön a lakosság takarékbetét állománya meghaladta az egy- milliárd forintot. E három megyére terjed ki a Debreceni Postaigazgatóság hatásköre — s érdekes módon a három megye postáinál kezelt takarékbetétek együttes összege 1969-ben ugyancsak elérte az egymilliárdot. A „milliárdos” Debreceni Postaigazgatóság tanácskozásra hívta össze a három megye postás szakembereit és OTP vezetőit. A csütörtökön Debrecenben meff—„barett értekezleten dr. Deák Ignác, a postogaz- gatócág vezetője méltatta az 3969. évi takarékbetét gvűj- tési verseny eredményeit, s itt került sor a legjobbak iutalmszásóra is. Megyénkből p jászapáti, a Szolnok 1. és p karcagi hivatal < vezetője, valamint több karcagi és szolnoki kézbesítő vette át megérdemelt jutalmát A munkásőrség sa jtótájékozta tó ja
