Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-01 / 51. szám
1970, március 1, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP \ 5 Korunk archimédeszi nyelvművelés) Bonyolult mondatok, bonyolult mondanivaló Egy hivatalos jelentésből idézzük a következő mondatot: „Konkrétan a Minisztertanács megszabta a IV. ötéves terv gyógyszállók építésének konkrét tervét, s ebből kitűnik, hogy megyénk, azaz városunk is kimaradt a fürdő —* rekonstrukciós fejlesztési tervekből — holott gyógy- és ásványvizeink országos hímeve — véleményünk szerint — megérdemelnék, hogy megfelelő rangsorolást nyerjenek.” Ha figyelmesen elolvassuk a mondatot, először is kitetszik belőle, hogy a mondatalkotó eszközöket, a •szavakat sem szerencsésen válogatta meg e mondat Szerzője. Feleslegesen szerepelteti. kétszer is, a konkrét hangsort. Ebben a mondatban semmi nyelvi,, szerepe nincs, tehát csak töltelék, s a fontoskodó, hivataloskodó nyelvre jellemző szószaporításra ad nem követendő példát Az összetett mondatot alkotó tagmondatok ' tartalmilag, logikailag nem kapcsolódnak egymáshoz, s ezért értelmi hézagok keletkeznek a mondanivalóban is. Nem pontos a számbeli egyeztetés sem a tagmonda- tok összefüggésében. Helyesebb lett volna, ha ezt a mondatot több,' de legalább is két mondatra bontotta volna megalkotója. A hivatali nyelvben. a hivatalos közleményekben legfontosabb követelmény éppen a tartalom, a mondanivaló világos tagolása, ezért először a gondolatokat kell rendeznünk, s az egyes értelmi egységekhez kell válogatnunk a megfelelő nyelvj formát. Az idézett mondat megalkotója nem volt tekintettel, erre a fontos követelmén> re, s éppen ezért vétett az érthetőség, a közérthetőség ellen is. A szocialista demokrácia szerves része a megfelelő korszerű információ is. Az információt azonban közérthetőbb megfogalmazásban, könnyen értelmezhetően kell közvetítenünk. Ebből a szempontból sem példaadó az idézett mondat. Az új kommunikációs vizsgalatok tükrében azért is el kell marasztalnunk a hivatalos közlemények mcmdatalkotá- sát, mert sokszor egyetlen mondatba tömörítenék olyan gondolatokat is. amelyek világos közlésére a tagolás célravezetőbb lenne. Nem gazdaságos az a nyelvi formálás, amelyben elszaporodnak a hosszú mondatok, s amelyekben a megfogalmazó vagy az előadó össze nem tartozó gondolatokat sűrít bele, illetőleg összekapcsolja bennük a valójában ösz- szekapcsolhatatlanokat is. A nyelv fontos szerepe, hogy közöljön gondolatokat közvetítsen, s ugyanakkor befolyásolja is a beszélő társat, illetőleg az olvasót. A rostára tett mondatban a nyelv ezt a szerepét nem teljesíthette. Nem a nyelv tehet róla, hanem a mondat megalkotója. Dr. Bakos József Tovább repül a „páva6 Kecskemétre utazott a Felszállott a páva” felszabadulási népdalverseny tv- ifábja, hogy megkezdje a vasárnap sorra kerülő első középdöntő előKészületeit. Ezzel jelentős fordulóponthoz érkezett a népdalénekesek r-Cidkívul nagy érdeklődéssel v sért találkozóinak sorozata; a Középdöntő új összetételű zsűrije új pontozási szabályokkal várja a továbbjutott 30 előadót és tíz kórust. Figyelembe véve az előző fordulók tapasztalatait, a verseny rendezői úgy határoztak, hogy a középdöntőben külön lépnek zsűri elé a szólisták és Külön a — legfeljebb 12 tagú, kamarakórusok. Üj helyszínek is bemutatkoznak. A vasárnap Kecskemétről jelentkező adást követően március 8-án Salgótarjánban rendezik a második, 15-én pedig Veszprémben a hmrnadik középdöntőt. Háromperces műsoridőt kapnak a verseny részvevői, akik magukkal hozzák az elődöntőből az egyik bemutatott műsorszámukat. A közönségnek ismét módja lesz arra, hogy szavazataival növelje a versenyzők pontszámát. Ezúttal minden szavazatot a televízióhoz kell beküldeni, 200 szavazat ér egy pontot. Üjdonság, hogy a sza- zók mellékelhetnek szavazatukhoz népdalt is. Ha azt a szakemberek — a Magyar Tudományos Akadémia nép- zenekutató csoportjának tagjai — új, eddig számon nem tartott népdalnak ítélik, az ilyen népdal további ötven pont pluszt jelent a versenyzőnek. Ezer új olvasó Szolnok város könyvtáraiban A lenini gondolatok nyomában pontja Lenin '. Csupán a szocializmus ad lehetőséget arra, hogy széles alapon, kiterjesszük és kellőképpen alárendeljük magunknak a társadalmi termelést és a termékelosztást olyan tudományos megfontolások szerint, amelyek arra vonatkoznak, hogy miképpen tegyük valamennyi dolgozó életét a legkönnyebbé, olyanná, amely megteremti számukra a jólét lehetőségét. A tudomány a termelésért, a termelés a jólétért — ez a lenini gondolatsor a tudomány társadalmi funkciójának. jelentőségének, rendeltetésének leghumánusabb megfogalmazása. A tudomány funkciójának ilyen értelmezése, a társadalmi életben ilymódon elfoglalt helye és ennek alapján a sfcocializr- mus építéseben kijelölt és vállalt szerepe jellemzi a Szovjetunió életének eltelt fél évszázadát — és jellemzi a mi 25 éves fejlődésünket is. A Lenin által vezetett szovjet kormány, már az első, legnehezebb időkben is nagy gondot fordított a tudomány maximális fejlesztésére. Leninnek a tudományról. a tudósokról alkotott felfogását Gorkij így írja meg visszaemlékezésében: „Emlékszem, egyszer a Tudományos Akadémia három tagjával együtt látogattam meg. Arról beszélgettünk, hogy Pétervár egyik legfőbb tudományos intézményét feltétlenül újjá kell szervezni. Lenin, amikor kikísérte a tudósokat, elégedetten mondta: — Ezt megértem. Ezek okos emberek. Náluk minden olyan egyszerű, mindent szabatosan fogalmaznak, az ember rögtön látja, hogy pontosan tudják, mit akarnak... Valóságos öröm ilyenekkel dolgozni. Különösen tetszett nekem az a... És kimondta az orosz tudományos élet egyik legnagyobb nevét, másnap pedig már tréfásan kérdezte tőlem telefonon: — Kérdezze meg tőle, hajlandó-e nekünk dolgozni! S amikor az illető elfogadta az ajánlatot, Lenin őszintén örüli, kezét dörzsölve tréfálkozott. — Lám csak, mi minden orosz és európai Archimédeszi magunk mellé állítunk, egyiket a másik után. s akkor a világ, ha akarja, ha nem, kifordul a sarkából!” íme. a lenini gondolat zsenialitása: a hatalom megragadása után a tudomány meghódítása, birtokbavétele az a következő lépés, amely céljaink megvalósításához vezet. A proletárhatalom és a legfejlettebb tudomány szövetsége vezet a szocialista társadalom felépítéséhez. A lenini eszmék megvalósításán fáradozva a kommunista párt. a szovjet kormány állandóan gondot fordított a tudomány fejlesztésére, a tudományos eredmények hatékony gyakorlati alkalmazására. A szovjethatalom fél évszázada alatt a tudományos intézetek kiterjedt hálózatát hozták létre. Nagy tudományos központok épültek, világhírű tudományos iskolák jöttek létre. A tudósok száma ez idő alatt 80-szorosára nőtt —. ami azt jelenti, hogy ma a világon élő. minden negyedik tudományos dolgozó szovjet állampolgár. Lenin elméleti hagyatékának. tudományszervező tevékenységének a szovjet tudomány előrehaladására gyakorolt felmérhetetlen hatása jól látható a szovjet tudomány mai, kiemelkedő eredményeinek fényében, a lenini hagyaték felelevenítése pedig nem egyszerűen a centenárium által sugallt kegyelete® aktus, hanem a napjainkban kibontakozó tudományos-technikai forradalom korában létszükséglet. A tudományos-tech- nilo forradalom — amely Marx értelmezésében az emberi civilizáció alapjában végbemenő forradalmat jelenti — sok tekintetben új helyzet elé állítja a marxizmust is. Ejavulnak bizonyos eddig vallott nézetek a termelőerőkről, a természet és társadalom összefüggéseiről. számos kérdés az új helyzetben új megvilágításba kerül, amely szemléletbeli változásokra is kötelez Az a minőségi ugrás, amely a tudományos-technikai forradalom jegyében, a termelési eszközökben & eljárásokban, a termelés tárgyi és szellemi fegyverzetében. hatékonyságában végbemegy, arra is kötelez, hogy a proletárhatalom és a tudomány viszonyát — a lenini módszerek segítségével — újra elemezzük, s az új körülményeknek megfelelően továbbfejlesszük. Természetesen ez nem az eddigiektől eltérő, új célok kitűzését jelenti. Mintahogyam pártunk nemrégen kidolgozott tudománypolitikai irányelvei sem tették ezt. hanem a lenini módszerekkel élve, a kialakult új helyzetnek megfelelően, egységes összefüggésében tekintik át a tudományok irányításának, fejlesztésének, gyakorlati fel- használásának problémáit. Kádár János elvtárs ezt így fogalmazta meg; „Az irányelvek (a párt tudománypolitikai irányelveiről van szó. V. J.) nagyon fontos megállapításokat tartalmaznak. Nem minden áron, gyökeresen újak ezek, mert tudománypolitikánkban is — szeKGST — divatkongresszus A Verseghy könyvtárban a városi olvasószolgálat elvégezte 1969. évi számvetését. Felkerestük dr. Nyitrai Lajost, a könyvtár igazgató- helyettesét. és az elmúlt év eredményeiről, az esztendő tanulságairól érdeklődtünk. — Hogyan alakult a szolnoki olvasók létszámának gyarapodása? Kik az új olvasók? A központi könyvtárban és „ fiókhálózatban 8711-ről 9732 főre emelkedett a beiratkozott olvasóknak a tábora, az év során százhat— százhétezer esetben keresték fel a város könyvtárait, a kölcsönzések száma pedig 316 ezer felett van. — Kik elsősorban a városi központi és a fiók- könyvtáraknak olvasóig — kérdeztük. — Az olvasóknak 40 százaléka általános iskolás, de hasonló arányban képviselteti magát a KISZ-korosztály is. A könyvtár vezetői ezt örvendetesnek tartják. Sokszor esett már szó arról; mivel töltik vagy tölthetik szabad idejüket a szolnoki fiatalok? Vita folyt erről a Szolnok megyei Néplapban is. A könyvár 1969. évi eredményei jelzik; a fiatalok sokat olvasnak. A város könyvtáraiba beiratkozott olvasóknak 80 százaléka fiatal! A termelésben és a különböző szolgáltatásban dolgozó felnőttek közül 1129 az Hosszt* államigazgatási gyakorlattal rendelkező jogász termelőszövetkezeti jog- tanácsosi munkakörbe állást változtatna. Ajánlatokat az anyagiak megjelölésével a szolnoki Magyar Hirdetőbe: „Tiszafüredi Tsz-ek előnyben” jeligére kérek* ipari munkás olvasó, 1036 pedig az értelmiségi. — Kielégítő-e a könyvállomány gyarapodása? Megtalálják-e az olvasók, amit keresnek a város könyvtáraiban? — A központi és „ fiókkönyvtárak 135 ezer kötettel és 300 folyóirattal állnak az olvasók rendelkezésére, de „ könyvtárakat látogatók — nem indokolatlanul — elégedetlenek sokszor az újonnan beszerzett könyvek mennyisegével. Különösen a szépirodalmi jellegű művek gyarapodásával. Egy-egy új könyv a megjelenés után bizony sokára jut el a kölcsönző polcaira, ezt panaszolják. De megtelnek raktáraink. A könyvtár itt, a központban is, egyre nehezebben tudja új szerzeményeit elhelyezni. — Ezzel kapcsolatban vetődik fel; a 164/1964 MK 14 sz. miniszteri utasítás minden megyei könyvtár feladataként jelölte meg a helytörténeti kutatások segítését. Nemrég jelent meg a Könyvtártudományi és Módszertani Központ kiadásában Fogarassy Miklós tanulmánya a helytörténeti sajtóbibliogrófia feltárásának hazai helyzetéről. Több esetben az e téren bizony „lassan előrehaladó” könyvtárak között említi megyei könyvtárunkat a tanulmány szerzője. — Igen, de helyzetünk valamivel kedvezőbb, mint ahogyan ezt a tanulmány jellemzi. Igénybe vesszük már régebben szegedi egyetemi könyvtár munkaközösségének segítségét. Most pedig a megyei sajtó teljes repertóriumának elkészítéséhez kezdtünk. Mindez kollektív munka lenne, a könyvtár valamennyi könyvtárosi képesítésű dolgozója részt vesz benne. Olyan gondokkal is küzdünk, hogy több helytörténeti kiadvány — amelyet például Debrecenben készít a nyomda, a köteles példányok megküldésére vonatkozó és jelenleg érvényben levő törvényeink értelmében — nem hozzánk, hanem a debreceni könyvtárhoz jut csupán el. Így egyre több azoknak n kiadványoknak a száma, amelyek megyénk életével, történetével foglalkozik ugyan, de hozzánk „automatikusan” nem érkezik belőle egyetlen példány sem. Árusításra ezek a kötetek nem kerülnek, könyvkereskedelmi hálózatba rendszerint nem jutnak. Ezért az ilyen kiadványok megjelenést biztosító szerveket, intézményeket és vállalatokat kérjük, juttassanak kiadványaikból egy- egy példányt a megyei könyvtárnak. A helytörténeti bibliográfia összeállításához ez elengedhetetlenül szükségessé válik. (CS) Lodzban befejeződött a KGST Könnyűipari Állandó Bizottsága öltözködéskultúrával foglalkozó munkacsoportjának ülése, népszerű nevén a divatkongresszus, amit évente más-más KGST tagországban rendeznek meg. Széleskörű érdeklődés kísérte az állandó bizottság tanácskozásaival egyidejűleg megrendezett divatbemutatókat, amelyen a hét KGST tagország, köztük hazánk di- vatervezői mutatták be kollekcióikat. A KGST következő divatkongresszusát jövőre Moszkvában tartják meg. rencsére — folyamatosság érvényesül, de új szempontokat, irányt adnak a problémakör áttekintéséhez... sok évre megteremtik a tudomány területén a nyugodt munka feltételeit, annak lehetőségét, hogy a tudományos élet, a kutatómunka a fejlődés új szakaszába lépjen.” A tudományról szóló lenini tanítások egyik fóvoná- sa, annak humánus jellege, emberközpontúsága. Sohasem szabad szem elől téveszteni, hogy a tudományos- technikai forradalom középpontjában — úgy is. mint annak megvalósítóia és úgy is, mint célja — az ember áll. a maga szükségleteivel. Akkor helyes tehát a marxista párt tudományirányító, szervező szerepe, ha ebbe az irányba tudja azt a maga «tóközeivel, befolyásolási módszereivel ösztönözni. Lenin ebben a szellemben vizsgálta korának minden tudományos-technikai problémáját Felismerte, hogy a modem tudomány és a technika hatalmas, soha rém látott lehetőséget és perspektívákat tár fel az emberiség előtt Mérhetetlen anyagi és szellemi gazdagság megteremtését teszi lehetővé, megkönnyíti és megszépíti az emberek munkáját, életét, hétköznapjait, elősegíti a természet átalakítását, az ember fizikai és szellemi képességeinek növelését, a világmindenség végtelen titkainak megfejtését. Am — s ezzel a proletariátus és a tudomány viszonyának új összefüggésére hívta fel a figyelmet — a kapitalizmus társadalmi viszonyai akadályozzák e lehetőségek megvalósítását. „Akárhává néz az ember, mindenütt talál olyan feladatokat — írta — amelyeket már most, azonnal meg tud oldani. A kapitalizmus azonban akadályozza ezt. Óriási gazdagságot halmozott fel, és az embereket e gazdagság rabjává tette. Megoldotta a technika legbonyolultabb problémáit és megalcadályoz- za a technikai újítások életbe lépését, a néptömegek millióinak nyomora és elmaradottsága, a milliomosok ostoba fösvénysége miatt." Az ©löt százszorosán bizonyította Lenin igazát, aki a kapitalizmus műszaki- tudományos fejlődését a kizsákmányolás művészetének fejlődéseként jellemezte. I>e- ndn bebizonyította — s az élet,azóta ezt is teljes mértékben igazolta — hogy csak a szocializmus nyújt teljes lehetőséget a tudomány és technika vívmányainak a dolgozd hl szolgálatába állítására. A szocializmus viszonyai között ugyanis a tudomány fejlődésének egészen más céljai és perspektívái tárulnak fel, mint a kapitalizmusban. A szocializmus megteremti a termelés, az egész társadalmi élet szervezettségét. alárendelve mindent az anyagi és szellemi szükségletek — adott kereteken belül való — maximális kielégítésének. Ez a társadalmi rendszer az első, amely a kultúra és a tudomány vívmányait, az emberi géniusz alkotásait nem az ember ellen, hanem annak javára használja fel. A társadalom és a tudomány viszonya perdöntő a két rendszer harcában is. Lenin már a szovjet hatalom első éveiben nagyszerűen látta, hogy a tudomány és technika a kapitalizmus és a szocializmus versenyének döntő színlerévé válik. „Az fog győzni — írta — áki fejlettebb technikával, nagyobb szervezettséggel, fegyelemmel, jobb gépekkel fog rendelkezni.” Többször nyomatékosan felhívta a figyelmet arra. hogy a tudományt, a technikát, az ismeretek összességét a kommunizmus építésének szolgálatába kell állítani, mert éneikül az új társadalom felépítése lehetetlen. Marx tanításának ereje abban rejlik. hogy igáz — vallotta Lenin. Ez a leminizmusra is teljes mértékben érvényes. Lenin tanítása. mély szerint a proletárhatalom é" a tudomány szövetsége az az archimédeszi pont, amelynek segítségével a kapitalizmus világa kifoc ,f,v,ató sarkaiból, napjainkban válik valóra. Igazát félévszázad történelme bizonyítja. Varga József „Urkutyák99 as állatkertben A nagy Kezdőbetűvel irt Lajka révén világhírre és valóban soha nem múló dicsősége tettek szert az összes kis betűvel írt lajkák: ez a szép. igénytelen és nagyon tanulékony kutyafajta. Az állatkert látogatói azóta is számtalanszor sürgették már, miKor lathatják meg a valóságban ezeket a kutyákat, amelyekről annyi szó esett a világon. Most teljesült a közönség és az állatkert vezetőinek kívánsága: a Szovjetunióból megérKezett egy lajka-pár. Az űrkutatás hősének rokonait ideiglenesen a tigrisházban helyezték el.
