Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-05 / 54. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. március 5. 25 ÉV Szomszédunk: Heves megye Gj sorozatot indítunk útjára: hat alkalommal a miénkkel közvetlenül szomszédos megyékbe látogatunk. Napjainkban, amikor mindenütt számba veszik a felszabadulás óta eltelt éveket: az elért eredményeket, munkasikereket, a meglévő gondokat, a teljesítésre váró feladatokat a jó szomszédi viszony jegyében adunk hirt He#es, Csongrád, Bács, Békés, Hajdú és Pest megyék lakóinak szűkebb hazájukat épitő munkájáról, sorsuk változásairól. Gyógyulást keresők Mekkája Hutától — a világpiacig Parádsasváron így forty om- gott a fehéren hevülő kemencékben az üveg már jó kétszáz évvel ezelőtt is, amikor az üzem helyén még üveghuta állt és II. Rákóczi Ferencnek készítették a serlegeket. Bár I960 óta mintegy 40 milliós költséggel rekonstruálták az üveggyárat, alapvetően semmi sem változott. Most is az emberi kéz az, amely létrehozza a karcsú lebegéseket, leheletfinom, kecses formákat, Régen lábbal hajtott köszörűn csipkézték szemkápráztatóvá a csiszolóban az üveget, ma villanymotor hajtja a köszörűt. Ezek metszik a síkokat, éleket a kristályra, melyek aztán darabokra törik a való világot. A parádsasvári üveggyár évi termelése több mint 50 millió forint értékű. Az itt készült ólomkristályok, vékony üvegpoharak felveszik a versenyt a világpiacon híres csehszlovák üvegipar termékeivel. A téli Mátra valóban csodálatos. Kanyargó szerpentineket, hósipkás, hóködmönös fenyvesek kisérik, A terasz- szá szélesülő kanyarokból, mint apró játékország, falvak látszanak a mélyben, — gyufásdoboznyi házakkal. — építőkockákból emelt templomokkal; Felfelé haladva egyre ritkul — de tisztul és élesedik a levegő. Elmaradnak a nagyvilág hangjai, a templomi csendben szinte szentség- törés, csendháborítás az avarban keresgélő fekete rigó sietős parászása. Ideális kömyeSzedmákék Tarnaméráról lessék rágyújtani... füstrudat, hiszen a Pilvax szivartól (melynek darabja 11 forint) a Corvinán, Kossuthon át a Fecskéig félszáz fajtából lehet válogatni. Apropo, Fecske. A kedvelt cigarettában újabban már Egerben is papírfiltert illesztenek, mi ennek; az oka? — A megnövekedett igények miatt új gépeket állítottunk munkába, így a napi 14 millió helyett 20 millió füstszűrös cigarettát tudunk gyártani. A viscosfilter kapacitásunk azonban a régi maradt. A dohányosoknak azonban nincs oka idegenkedni a papírfiltertől, mivel megközelítően úgy szűr, mint a kedveltebb viscos füstszűrő — mondja Rubi István műszakirányító. zet a Mátra a pihenéshez, a gyógyuláshoz. Párádon mintegy ötszázan keresnek felépülést a kórházban és a SZOT szantóriu- mában. A föld mélye gyógyulást jelentő fluidomokat rejt, az itt palackozott gyógyvíz segíti az emésztőszervi megbetegedések gyógyítását, a benne való fürdőzés pedig a nőgyógyászat természetes orvossága. A szanatórium épülete építészeti érdekesség is: Ybl Miklós tervei alapján készült. Az 1953 óta működő gyógyüdülő a közelmúltban elnyerte a „Kiváló szanatórium” címet. Nem véletlenül, mivel az itt pihenőknek is ez a véleményük. A cigarettát készítő drága gépek egyike. ...kínál bennünket a gyár termékeivel dr. Vendrei Géza, az egri dohánygyár igazgatója. Hogy mire? Ez itt nem probléma. Mindenki találhat ízlésének megfelelő Gépkocsink vezetőjére bíztuk Heves megye meiyik községében. melyik ház előtt fékez le. hogy megtudjuk, a hegyes-dombos országrész 348 ezer lakosa közül egy öttagú családnak hogyan ment a sorsa az elmúlt 25 év álatt? öreg falusi ház nyitott verandával, s a verandán füstölgő katlannal. A katlan mellett alacsony férfi és egy mozgékony, már nem fiatal asszony serénykedett. Az első pillantásra felméri az ember: disznóölés volt a házban. — Kerüljenek beljebb —■ invitált a férfi. — Onnan kezdem, hogy a régi világban Hirsch Albert birtokán dolgoztam. Béres summás és napszámos voltam. Még egy kis vityillóra valót sem tudtunk összerakni az asszonnyal, pedig ő is keményen dolgozott látástól vakolásig. Kutya élet volt. Amikor a második világháború kitört, elvittek katonának. s csak 1944 végén kerültem haza, szökve, búj- kálva — mesélte beszélgetésünk közben. — A felszabadulás után én is kaptam földet, három holdat. Művelgettem, dolgozgattunk rajta az asszonnyal, de ekkor már meg volt a három gyerek, a legidősebb — Imre, a középső Ida, és a legfiatalabb László. Nehezen ment a munka. mert igásállatom nem volt. a fuvaros pénzért szántott, vetett. így ment ez évekig, azután kezdődött itt is a szövetkezés. Az első tsz az Alkotmány 1953-ban alakult. Beléptem. Alig volt 22—23 család. Sokat küzködtünk a kezdet kezdetén, de mindig jobb lett. Volt egv esztendő, az 56-os, amikor feloszlott a szövetkezet. de egy év után újra fo’-'Mtuk. — Jobb ez a közös munka, mint az égvén! kínlódás volt. A Tarnamente Tsz-szel és az új elnökkel, Juhász JeEgy kis t, zárszá Beszélgetés Szalay Istvánnal, a Heves megyei tanács vb elnökhelyettesével Néhány sorban összefoglalni egy megye negyedszázados fejlődését — igen nehéz feladat. Hogy Heves megyéről mégis megfelelő képet kapjunk, az elmúlt huszonöt esztendő legjellemzőbb eredményei között tallóztunk Szalay Istvánnal, a megyei tanács vb elnökhelyettesével. — Az összehasonlítás kedvéért: honnan, s miképpen indultak el? — A hajdani Heves vármegye (és még régebben: Heves és Külső-Szolnok Törvényesen Egyesült Vármegye) örökségképpen egy iparilag rendkívül fejletlen, kifejezetten mezőgazdasági jellegű megyét hagyott ránk. Ami kis ipar volt, az főleg az élelmiszeripar funkcióit gyakorolta, a mezőgazdaság pedig — legnagyobb részt az egri és a szatmári püspökség birtokain — a szőlőtermelésben foglalkoztatta az egyébként akkoriban országszerte ismert hevesi summásokat. Az oktatás megyei fellegvára Eger volt — s maradt is. — Hogyan kezdődött a 25 esztendő? — Legfontosabb és legjelentősebb lépés volt a papi birtokok felosztása. Már a felszabadulás évében alakultak termelőszövetkezetek. Ti- szanánán például tavaly ünnepelték a közös gazdaság megszületésének 25. évfordulóját! Megkedődött a meglevő gyárak — egri dohánygyár, Lakatosárugyár (ez ma a KAEV egri gyára nevét viseli) — vállalatok — például a Kéményseprő Vállalat — államosítása, s megkezdődött az ipar további fejlesztése is. így született az egri Finom- szerelvénygyár, mely ma már több mint ketezer embert foglalkoztat, az apci Quali- tál, konzervgyárral bővült a hatvani cukorgyár, Gyöngyösön felépült a MÁV Kitérő - gyártó Üzemi Vállalat A hatvanas években — ugyancsak Gyöngyösön — az Egyesült Izzó diódagyára, nagy fejlődésnek indult a bútoripar... és még sorolhatnám folytathatnám a sort a selypi medence, vagy az egri járás bányáinak fejlesztésével. A mezőgazdaság kollektivizálása, a tervszerű iparosítás eredményeképpen ma már elmondhatjuk, hogy megyénkben nincs munkaerő felesleg! (A található minimális adatok a statisztikában a szakképzetlen, nem családfenntartó nőket jelzik.) Hadd mondjak egy érdekes adatot még: jelenleg a mezőgazdaságban dolgozók életszínvonala meghaladja a Horthy- korszak 20 holdas parasztjainak életszínvonalát! nővel nagyon elégedettek vagyunk. Kis híján húszezer forintot vettem fel tavaly, pedig csak gyalogmunkás vagyok és az egészségem sem volt mindig hibátlan. Az asszony idehaza dolgozik meg a háztájiban segít Tavaly félszáz csirkét keltetett, amelyből most harminc tojótyúk van, ebből is pénzel. — Már a második disznót bökjük le, de az első szebb volt. nyomta a 160 kilót. Sajnos a ház, az még a régi. Jussoltuk. de a testvérek részét ki kellett fizetnünk. A Laci fiam. aki kőműves és idehaza lakik azt mondta, ha majd nősülésre kerül a dolog, felhúz egy új házat. Pénzünk van rá. — Közben, ahogyan mi öregedtünk, — hatvanéves vagyok — a két idősebb gyerek is megsősült, illetve férjhez ment. — Ha visszagondolok azt mondhatom, sokkal jobb így. Dolgozunk. de mindenünk megvan. Csak azt kívánom, hogv így békében élhessünk és egészségünk leeven. Meg- lát’e. nem lesz itt semmi baj. Ezt mondta Szedmák István, aki Tamamérán a Bo- conádi út 13. számú házban lakik. — Az ipari és mezőgazdasági fejlődés leírása után szeretnénk hallani az oktatásban, a népművelésben és a,z egészségügyben elért eredményekről is. — A kötelező általános iskolai oktatás bevezetése, s párhuzamosan a dolgozók iskolájának létrehozása hatalmas fordulatot hozott nálunk is. A tanyavilág felszámolása lehetővé tette az iskolák körzetesítését. A nyolc osztályt végzettek 80 százaléka tovább tanul — ez a szám európai szinten is figyelemre méltó. Üj középiskolákat építettünk a meglevők mellett, például Hevesen és Füzesabonyban. Gondunk is van: a továbbtanulóknak — középiskolai tanulókra gondolok — csupán 20 százalékát tudjuk kollégiumban elhelyezni. Sokat kell még építenünk Rohamos fejlődésen ment keresztül az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola, mely a volt érseki tanítóképző épületében, a szép Ly- ceumban kapott helyet. A fejlődésre illusztrálásképpen: új matematika—fizika—kémia tanszék épületére volt szükség, melyet a napokban adtak át! A szakközépiskolák is egyre népszerűbbek, fejlesztésük állandóan napirenden van. A szakmunkásképzésben többezer fiatal talál lehetőségeket — különösen azóta, hogy felépült az egri intézet új, korszerű épülete. Ami a kulturális életet illeti, Eger, a megyeszékhely, egyre jobban bekapcsolódik az ország kulturális vérkeringésébe. Csak néhány rendezvényt — hagyományos rendezvényt — említek: az országos akvarell biennálé, a korszerű hazafiság országos tanácskozása, a Gárdonyi Géza Diáknapok rendezvényei, a felsőoktatási intézetek folAz 1960-as évek elején kiterjedt lignit-mezőkre bukkantak Gyöngyösvisonta határában. Olyan magas rétegekben helyezkedik, hogy felszíni bányászása is lehetséges. Hasznosítására 1965- ben a Gagarin hőerőmű építéséhez fogtak. A hőerőmű — mely az ország egyik legjelentősebb beruházása — az utóbbi időben élénken foglalkoztatja a közvéleményt. Mindenki segíteni akar az építésénél. Felajánlotta támogatását a honvédség a kivitelezésben résztvevő vállalatok KISZ szervezetei pedig védnökséget vállaltak az építkezés fölött. A| erőmű arányai lenyűgözők. A 10—15 emelet magas toronydaruk alig derekáig érnek az óriás kéményeknek, hűtőtornyoknak. Apró hangyáknak látszanak a jövő-menő munkások. Javában folyik az építkezés, jóllehet az igyekezet alatta marad a kívánalmaknak. Az 1-es számú 100 megawattos blokk próbaüzeme befejeződött. Ez a valóság. Es a terv? A munklór fesztiválja az országos színjátszó karnevál, a fúvós- zenekarok fesztiválja stb. mind Egerben kapnak helyet. Egészségügyi fejlődésünk lemérhető részint a hajdani egri Irgalmas Kórház korszerűsítésén, bővítésén, a gyöngyösi városi kórház egyre jobb hírén, felépült a közel 600 ágyas hatvani kórház, átadták rendeltetésének a hevesi rendelőintézetet is. Igen sokat fejlődött a körzeti orvosi, s ezen belül a körzeti gyermekorvosi hálózat. Gond, hogy a fogorvosi ellátás még mindig nem felel meg a követelményeknek. És — jó: hogy a tbc-esetek minimális száma miatt megszüntethettük a hevesi tbc-kórházat. A 25 esztendő egészségügyi fejlődésének egyik legjelentősebb, legjellemzőbb lépése volt ez! — Végül még valamit a lakáshelyzetről: a meglevő gondokon igyekszünk enyhíteni, bár ez máról holnapra nem mehet. A negyedik ötéves terv Heves megyei elképzelései szerint Egerben az északi lakótelepen kétezer lakást építettünk. Egyúttal folytatjuk a belváros nagy’ arányú rekonstrukcióját, mely megtartja ugyan — a belvárosban például — a műemlék-jelleget, de a lakások már korszerűbbek, ossz’ komfortosak, gázfűtésűek lesznek. Több községbe» nagyarányú városiasodás in' dúlt meg mint Hevesen, Füzesabonyban és Lőrinciben, ahol már az igények és a perspektíva szerint gondoskodnak a lakosságról. Befejezésül: szeretnénk legalább ilyen szép eredményekről és kevesebb gondokról beszá’ molni — a következő huszonöt esztendő után. Kata! Gábor kálatok vezetői remélik, hogy 1972-ben sikerül befejezni az erőmű építését. A Gagarin hőerőmű óriás tornya Lignitből — villan váram
