Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-05 / 54. szám

1970. március 3.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

5

A lépcső-utca tetejéről így látni Egert.

„EMBER LETTEM GYUSZI BÁCSI...“

Az első levél rendszerint

a honvédségtől jön, mert a lőrinci állami gondozottak fiúotthonában tizennyolc éves korig minden apátián, anyátlan, vagy elhagyott gyermek megértő nevelőkre és jó ellátásra talál.

— Ezt a lapot éppen ma kaptam — nyújtotta Nagy László Gyula nevelőtanár:

„Üdvözletem küldöm a Magyar Néphadseregből, volt növendékük Pál Tibor. A fiúknak sok sikert és eredményes munkát.

1 Ember lettem Gyuszi bácsi!

Tibor”

Az országban sok ilyen intézetben élnek állami gondozottak. A növendékek összetétele is majdnem egyforma; Vannak rendes, kevésbé rendes és szinte nevelhetetlen gyerekek. Ez a lőrinci azonban valamiben mégfs különbözik a többitől. Nagy László Gyula elmondotta:

— Tizenöt esztendeje vagyok az intézetben, ahol ötvenhat állami gondozott számára van hely. Régebben átjáróház voltunk, mert a gondozottak többsége valahol ipari tanulói szerződést bontott, úgy jöttek ide, hogy mindentől megundorodtak és csak sekédmunkások akartak lenni. Petőfibányán, Selypen és Hatvanban helyezkedtek el, naponta vagy hetenként „hazajártak”.

Rengeteg bajunk volt ve- 1 lük. Valamelyikünk a nevelők közül mindig úton volt valamelyik vállalathoz. Jöttek a feljelentések. A gyerekek loptak, garázdálkodtak a munkahelyükön, vagy a munkásszálláson;

— Megszületett a nagy ötlet: alakítsunk termelőszövetkezetet, szervezzünk munkahelyet, ahol a munkaadók és a nevelők is mi leszünk. Tudom, akkor kissé bizarr- nak tűnt ez az ötlet, de nem keresztülvihetetlennek. — A példa rá a nyolc esztendeje alakult November 7 Ifjúsági Társulás, amely ma már 40 hold földön gazdálkodik.

—- Kissé erőszakoskodva, kissé rábeszélve megteremtettük az ifjúsági termelőszövetkezetet. A községi tanács vezetői 10—12 hold földet adtak, s bizalmat előlegeztek, hogy a nagy feladatot meg tudjuk oldani. Kezdetben nagyon nehezen ment

minden. A környező üzemek azonban sokat segítettek. A horti gépállomástól RS—09- es traktort kaptunk, egyéb felszereléseket pedig a termelőszövetkezetektől.

— Ma már teher- és személygépkocsink van, hozzáértő mezőgazdasági szakembereket alkalmazunk ég nyereségrészesedést osztunk. A szövetkezet vezetőségében a legszorgalmasabb gyerekek is pozíciót töltenek be, egyszóval, megy a munka. Itt működik az egri kertészeti szakiskolának egy kihelyezett osztálya, növendékeink szakképesítést is szereznek. Nyáron a gyakorlati munkát, félen pedig az elméleti tud nivalókat sajátítják el. De beszéljen talán- a fiúkkal.

Társalgó. Az ajtóhoz közel álló asztalnál ketten ülnék. A vállas, erős fiú a barátjával közösen levelet ír.

— Kinek írsz?

«—■ Hallottam, hogy az egyik intézetben van egy fiú, akit úgy hívnak mint engem. Valószínű, hogy az öcsém lesz, akiről eddig nem tudtam. — Most megpróbálom felvenni vele a kapcsolatot.

— Mit szólsz a tsz-hez?

— Kérem nagyon jó dolog ez. Lehet pénzt keresni, ha valaki szorgalmas, sokat kereshet. Én nagyon szeretem, csuda klassz dolog.

A folyosón a nevelő azt

modta:

— Ö az egyedüli, akit nem tudunk itt tartani, pedig most ő a kocsis. Vájár akar lenni és sok-sok pénzt keresni. Nagyon erős fiú, már jelentkezett is vájártanulónak.

Egy hálóterem. Tiszta rendes. A lakói a legszorgalmasabb tagok közül valók. Az ágyakon olvosgattak.

— Mi a véleményetek a termelőszövetkezetekről ?

— Nem rossz.

— És te mit szólsz hozzá?

Dolgozni kell, ennyi az

egész. Aki dolgozik az megtalálja a számítását

A folyosón Nagy László Gyula csak annyit mondott.

— Ez a szűkszavú fiú a legszorgalmasabb. Tizenegy? ezerforintot vett fel most a zárszámadáskor. — Pannónia motorkerékpárja is van. A „tagság” felnéz rá és egyre többen követik}

„Ki akar tsz elnök lenni?"

Az elnök irodájának a fala elismerő és a külföldi mezőgazdasági kiállításokon, vásárokon kapott oklevelekkel van kitapétázva, a vitrin polcain pedig alig fér a sok arany, ezüst és bronz plakett

A boconádi Béke Termelő- szöyetkezet elnöke Fehér Márton a legidősebb vezetők egyike Heves megyében. Hatvannyolcadik évét tapossa és 1951 óta irányítja a szövetkezet tagságát. Tizenkilenc esztendeje nem kis dolog. Keretészettel, gabonatermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. Az összes használható földterülettúk 4138 katasztrális hold.

A tsz 1949. szeptember 18 —19-én alakult meg, huszonegy családból, a felszabadulás előtt nagyon rossz volt a megélhetés a községben, szegények lakták. Négy uraság volt a környéken, — s mindössze három nagyobb gazdát lehetett Boconádon találni, olyan százholdasokat, valamint 5-öt vagy 6-ot, akik nek ötven holdnál kevesebb földjük volt. Több mint négy százan szegődtek el akkoriban a Dunántúlra, urasá- gokhoz summásnak.

— Ma elégedett emberek

lakják a falut — mondta Fehér Márton. — Talán egy kicsit túlelégedettek is. akik félnek minden újtól. Nálunk még mindig munkaegység van és nincs részes művelés, A tavalyi eredmények után 65 forint munkaegységet oltottunk, s ez azt jelenti, — hogy tíz órás . munkanapra 89 forint jutott. Ezt nem akarják felcserélni a tagjaink készpénz fizetésre. Attól is tartanak — hiába állítom az ellenkezőjét —, hogy a természetbeni járandóságot nem fogják akkor megkapni.

— Bizony tizenkilenc év alatt sokat kellett próbálni és igyekezni azért, hogy ide eljussunk. De ez nem elég. Ezen a szinten nem lehet megállni. Sok fiatal és jó szakember kell, több ösztöndíjasunk már munkába is állt, egyesek még tanulnak. De ez sem elég. Nem régen elmentem községi általános iskola nyolcadik osztályába, ahol az idén tizenhat fiú és nyolc lány tanul. Megkérdeztem tőlük, csak viccesen: ”No, gyerekek ki akar tsz elnök lenni?,, Mindössze két fiú jön hozzánk, azaz megy tovább tanulni mezőgazda- sági szakra, utána vissza a termelőszövetkezetünkbe.

— Különben nem panaszkodhatunk, mert 390 dolgozó tagságunk átlagéletkora 35—40 év között mozog. A kertészetbe azonban még több kellene. Általános panasz minden szövetkezetben hogy a munkáskéz hiánya miatt csökkenteni kell a kertészetek területét. Ha ez így lesz. akkor nekünk növelni kell majd, ez lesz a jó üzlet.

— a legújabb újságot is elmondom. Most tevékenykedünk azon, hogy felvegyük egy hasonló adottságú NDK termelőszövetkezettel a kapcsolatot és német—magyar testvérszövetkezetet létesítünk NDK—Magyar Barátság Tsz név alatt. Májusban szeretnénk ezt is nyélbe ütni. Azután még valamit: hét szövetkezet társulásából Hevesen létrehozzuk a zöldségek porítására alkalmas PULVEX elnevezésű porító- üzemet. Két részjeggyel — egyenként félmillió forint — veszünk részt a társulásban.

☆

A Heves megyei Boconád község valamivel több mint kétezer lakosú és közülük ezerhatszázan élnek a Béke Termelőszövetkezetből.

Együtt,

a palócok nyomában

IN VINO VERITAS

Az egri Dobó István vármúzeum igazgatójával, Bakó Ferenccel a város idegenforgalmáról beszélgettünk.

— Csak a várnak és a néprajzi múzeumnak a forgalmáról szólhatok —mondotta. —• A látogatottság évről évre nő. Tavaly körülbelül három- százezer turista járt a városban. Harminc, negyven százalékuk diák, s csoportosan utaznak Egerbe. Sajnos éppen az ő számuk fog megcsappan! a jövőben, mert a turistaszállót renoválás miatt az idén és még talán jövőre sem vehetik igénybe. Épültek új, szép szállodák városunkban, de azok árai nem a diákság pénztárcájához szabottak.

Megkérdeztük a múzeum igazgatóját — aki ismert néprajzkutató — végeznek-e valamilyen közös munkát a Szolnok megyei kollegáikkal?

—• A palóckutatás az, —

vágott — pincébe kerül. A nemes penésszel tapétázott boltívek alatt jelenleg az egri pincészet 50 ezer hektoliter bora érik aranyérmes bikavérré, muskotállyá, vagy egerszóláti olasz rizlinggé.

Eger alatt keresztül-kasul kanyarognak a katakombák. A földalatti alagutakban mindenütt hordó, hordó mellett. A pincegazdaságon, kívül a termelőszövetkezetek is rendelkeznek tetemes mennyiségű szőlővel. Az Eger környéki szőlőknek azonban már csak két százaléka a háztáji. Az utóbbi időben egyre nagyobb gondot jelentett az óriási bormennyiség palackozása. Ezért 36 millió forintos költséggel új palackozó üzemet építették, mely tavaly kezdte meg a munkát. A régi palackozó óránkéhti. 1200 palackos teljesítményével szemben, itt négyezer üvegbe kerül bor egy óra alatt.

Hatalmas teherautók gór- dü’nek ki tele üvegekkel rakottam a palackozó udvaráról és az embernek akaratlanul is Gárdonyi borversének sorai jutnak eszébe:

„Ez a világ 4ni volna.

Ha egy kis bor nem volna?’1

amelyben együttműködünk. Nemcsak, a szolnokiakkal, hanem a Borsod, Nógrád es Pest megyeiekkel is. öt megye közös anyagi alapot teremtett e kutató munkához. Szolnok megye észak- nyugati területére a közeljövőben akarunk általános felderítő kérdőíveket kibocsátani az iskolák, vagy a

Hazafias Népfront segítségével. Az íven felsorolnánk a szerintünk palócnak tartott jellemzőket és ezeket akarjuk majd megnézni egy nagyobb területen. A palóckutatásnál szintén fel tudjuk majd használni a befejezés előtt álló Szolnok megyei Néprajzi Atlaszt is, — mondatta Bakó Ferenc.

A parádi palócház, mely szabadtéri múzeumul szolgál.

Borban az igazság — ezt tartják Egerben. A város fölött magaslik az Eged hegy. Oldalán új telepítésű szőlő sorjázik. A bikavér alapanyagát termelik ott. A város környéki szőlőkből kétszáz hold a pincegazdaságé. Egyre nagyobb gondot okoz a megmunkálása, mivel fogy a munkáskéz. Az elmúlt évek

során százötven dolgozó ment nyugdíjba és helyettük senki nem vette fel a kapát A kétszáz holdat ma huszonhat ember és sok gép műveli. Ennek azonban ára volt: minden második sort kiszedtek, mivel a művelő gépeknek hely kell.

A leszüretelt termés a 3,5 kilométer hosszú — tufába

Ekkora bordókban nemesedik az egri bikavér

Élők

feltámadása

Gyöngyösön 1908-ban létesült a tébolyda, s 140—160 ággyal rendelkezett. Ma a városi tanács Bugát Pál kórházának 400 ágya van az elmebetegek részére. Köztudott, Szolnok megyében egyetlen ilyen kórházi ágy sincs, ezért az említett kórház elmeosztályán a krónikus betegeknek 20—30 százaléka megyénkbeli.

Dr. Boczán János, az elmeosztály vezető főorvosa elmondotta azt is, hogy ugyanitt működik az alkoholelvonó részleg, ahol rendszeresen harminc alkoholistát részesítenek kúrában/ A kezeltek egy része szintén Szolnok megyei.

A főorvos tájékoztatása szerint széfp eredmények születtek az elmebetegek és az alkoholisták munka- és műhelyterápiás kezeléséből. Az előbbiek, mivel hanghallásos halucinációktól szenvednek, előszeretettel foglalkoznak zörejeket keltő munkával, például lemezdomborítással, mert képzeteiket a folyamatos zörej elhessegeti. Ugyanígy vannak az alkoholisták, akiknek vizuális haluciná- cióik vannak, csakhogy náluk a szorongás levezetésére a szőlőgyökerekben felfedezett alakok, figurák kimunkálása, finomítgatása szolgál.

A körszerű, magasszínvonalú orvostudomány, az újabb gyógymódok — a köztük előkelő helyet elfoglaló munkaterápia is — nagyon sok gyógyult elmebeteget és alkoholistát adott vissza a családjának, a társadalomnak. Az elmeosztály orvosi kara rendszeresen résztvesz hazai és külföldi tudományos értekezleteken, előadásokat tartanak, s tudományos munkásságukat szaklapokban publikálják is.

Az osztály felszerelése sem hagy kívánnivalót maga után. Rendelkeznek az agy elektromos vizsgálatához szükséges műszerekkel, röntgenkészülékkel az agykamra befú- vásos vizsgálatához, s el tudják végezni itt azagyiér- festest is. Új gyógyszereket és gyógymódokat dolgoznak ki az epilepszia hatásosabb gyógyítására s a laboratóriumban a bonyolult agyvíz vizsgálatot is meg tudják oldaná.

Csodálatos dolgokat láttam. Olyan több évtizedes zárt osztályon élő elmebetegeket, akik ma már csekély felügyelet mellett dolgoznak, munkásszál1 ásón laknak, s havi 4—800 forintot keresnek.

Olyan fiatalembert, aki hatodszor került be kénysZer- elvonóra. s már majdnem lemondtak róla. de azért mésseim.'*. Ma a remekül működő alkoholellenes klub vezetőségi tagja, életvidám, ambiciózus ember. Rövidesen teljesen gyógyultan térhet vissza az életbe. Az élők feltámadnak.