Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-05 / 54. szám

1970. március 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A lépcső-utca tetejéről így látni Egert. „EMBER LETTEM GYUSZI BÁCSI...“ Az első levél rendszerint a honvédségtől jön, mert a lőrinci állami gondozottak fiúotthonában tizennyolc éves korig minden apátián, anyát­lan, vagy elhagyott gyermek megértő nevelőkre és jó el­látásra talál. — Ezt a lapot éppen ma kaptam — nyújtotta Nagy László Gyula nevelőtanár: „Üdvözletem küldöm a Magyar Néphadseregből, volt növendékük Pál Tibor. A fiúknak sok sikert és ered­ményes munkát. 1 Ember lettem Gyuszi bácsi! Tibor” Az országban sok ilyen in­tézetben élnek állami gondo­zottak. A növendékek össze­tétele is majdnem egyforma; Vannak rendes, kevésbé ren­des és szinte nevelhetetlen gyerekek. Ez a lőrinci azon­ban valamiben mégfs kü­lönbözik a többitől. Nagy László Gyula elmondotta: — Tizenöt esztendeje va­gyok az intézetben, ahol öt­venhat állami gondozott szá­mára van hely. Régebben át­járóház voltunk, mert a gondozottak többsége valahol ipari tanulói szerződést bon­tott, úgy jöttek ide, hogy mindentől megundorodtak és csak sekédmunkások akartak lenni. Petőfibányán, Selypen és Hatvanban helyezkedtek el, naponta vagy hetenként „hazajártak”. Rengeteg bajunk volt ve- 1 lük. Valamelyikünk a neve­lők közül mindig úton volt valamelyik vállalathoz. Jöt­tek a feljelentések. A gyere­kek loptak, garázdálkodtak a munkahelyükön, vagy a munkásszálláson; — Megszületett a nagy öt­let: alakítsunk termelőszö­vetkezetet, szervezzünk mun­kahelyet, ahol a munkaadók és a nevelők is mi leszünk. Tudom, akkor kissé bizarr- nak tűnt ez az ötlet, de nem keresztülvihetetlennek. — A példa rá a nyolc esztendeje alakult November 7 Ifjúsági Társulás, amely ma már 40 hold földön gazdálkodik. —- Kissé erőszakoskodva, kissé rábeszélve megterem­tettük az ifjúsági termelőszö­vetkezetet. A községi tanács vezetői 10—12 hold földet adtak, s bizalmat előlegez­tek, hogy a nagy feladatot meg tudjuk oldani. Kezdet­ben nagyon nehezen ment minden. A környező üzemek azonban sokat segítettek. A horti gépállomástól RS—09- es traktort kaptunk, egyéb felszereléseket pedig a ter­melőszövetkezetektől. — Ma már teher- és sze­mélygépkocsink van, hozzá­értő mezőgazdasági szakem­bereket alkalmazunk ég nye­reségrészesedést osztunk. A szövetkezet vezetőségében a legszorgalmasabb gyerekek is pozíciót töltenek be, egy­szóval, megy a munka. Itt működik az egri kertészeti szakiskolának egy kihelye­zett osztálya, növendékeink szakképesítést is szereznek. Nyáron a gyakorlati munkát, félen pedig az elméleti tud nivalókat sajátítják el. De beszéljen talán- a fiúkkal. Társalgó. Az ajtóhoz közel álló asztalnál ketten ülnék. A vállas, erős fiú a barátjá­val közösen levelet ír. — Kinek írsz? «—■ Hallottam, hogy az egyik intézetben van egy fiú, akit úgy hívnak mint engem. Va­lószínű, hogy az öcsém lesz, akiről eddig nem tudtam. — Most megpróbálom felvenni vele a kapcsolatot. — Mit szólsz a tsz-hez? — Kérem nagyon jó dolog ez. Lehet pénzt keresni, ha valaki szorgalmas, sokat ke­reshet. Én nagyon szeretem, csuda klassz dolog. A folyosón a nevelő azt modta: — Ö az egyedüli, akit nem tudunk itt tartani, pedig most ő a kocsis. Vájár akar lenni és sok-sok pénzt keresni. Na­gyon erős fiú, már jelentke­zett is vájártanulónak. Egy hálóterem. Tiszta ren­des. A lakói a legszorgalma­sabb tagok közül valók. Az ágyakon olvosgattak. — Mi a véleményetek a termelőszövetkezetekről ? — Nem rossz. — És te mit szólsz hozzá? Dolgozni kell, ennyi az egész. Aki dolgozik az meg­találja a számítását A folyosón Nagy László Gyula csak annyit mondott. — Ez a szűkszavú fiú a legszorgalmasabb. Tizenegy? ezerforintot vett fel most a zárszámadáskor. — Pannónia motorkerékpárja is van. A „tagság” felnéz rá és egyre többen követik} „Ki akar tsz elnök lenni?" Az elnök irodájának a fa­la elismerő és a külföldi me­zőgazdasági kiállításokon, vá­sárokon kapott oklevelekkel van kitapétázva, a vitrin polcain pedig alig fér a sok arany, ezüst és bronz pla­kett A boconádi Béke Termelő- szöyetkezet elnöke Fehér Márton a legidősebb vezetők egyike Heves megyében. Hat­vannyolcadik évét tapossa és 1951 óta irányítja a szövet­kezet tagságát. Tizenkilenc esztendeje nem kis dolog. Keretészettel, gabonatermesz­téssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. Az összes hasz­nálható földterülettúk 4138 katasztrális hold. A tsz 1949. szeptember 18 —19-én alakult meg, huszon­egy családból, a felszabadu­lás előtt nagyon rossz volt a megélhetés a községben, szegények lakták. Négy ura­ság volt a környéken, — s mindössze három nagyobb gazdát lehetett Boconádon találni, olyan százholdasokat, valamint 5-öt vagy 6-ot, akik nek ötven holdnál kevesebb földjük volt. Több mint négy százan szegődtek el akkori­ban a Dunántúlra, urasá- gokhoz summásnak. — Ma elégedett emberek lakják a falut — mondta Fe­hér Márton. — Talán egy ki­csit túlelégedettek is. akik félnek minden újtól. Nálunk még mindig munkaegység van és nincs részes művelés, A tavalyi eredmények után 65 forint munkaegységet ol­tottunk, s ez azt jelenti, — hogy tíz órás . munkanapra 89 forint jutott. Ezt nem akarják felcserélni a tagja­ink készpénz fizetésre. At­tól is tartanak — hiába állí­tom az ellenkezőjét —, hogy a természetbeni járandóságot nem fogják akkor megkapni. — Bizony tizenkilenc év alatt sokat kellett próbálni és igyekezni azért, hogy ide eljussunk. De ez nem elég. Ezen a szinten nem lehet megállni. Sok fiatal és jó szakember kell, több ösztön­díjasunk már munkába is állt, egyesek még tanulnak. De ez sem elég. Nem régen elmentem községi általános iskola nyolcadik osztályába, ahol az idén tizenhat fiú és nyolc lány tanul. Megkér­deztem tőlük, csak viccesen: ”No, gyerekek ki akar tsz elnök lenni?,, Mindössze két fiú jön hozzánk, azaz megy tovább tanulni mezőgazda- sági szakra, utána vissza a termelőszövetkezetünkbe. — Különben nem panasz­kodhatunk, mert 390 dolgo­zó tagságunk átlagéletkora 35—40 év között mozog. A kertészetbe azonban még több kellene. Általános pa­nasz minden szövetkezetben hogy a munkáskéz hiánya miatt csökkenteni kell a ker­tészetek területét. Ha ez így lesz. akkor nekünk növelni kell majd, ez lesz a jó üzlet. — a legújabb újságot is elmondom. Most tevékeny­kedünk azon, hogy felve­gyük egy hasonló adottságú NDK termelőszövetkezettel a kapcsolatot és német—ma­gyar testvérszövetkezetet lé­tesítünk NDK—Magyar Ba­rátság Tsz név alatt. Május­ban szeretnénk ezt is nyélbe ütni. Azután még valamit: hét szövetkezet társulásából Hevesen létrehozzuk a zöld­ségek porítására alkalmas PULVEX elnevezésű porító- üzemet. Két részjeggyel — egyenként félmillió forint — veszünk részt a társulásban. ☆ A Heves megyei Boconád község valamivel több mint kétezer lakosú és közülük ezerhatszázan élnek a Béke Termelőszövetkezetből. Együtt, a palócok nyomában IN VINO VERITAS Az egri Dobó István vár­múzeum igazgatójával, Ba­kó Ferenccel a város idegen­forgalmáról beszélgettünk. — Csak a várnak és a nép­rajzi múzeumnak a forgal­máról szólhatok —mondotta. —• A látogatottság évről évre nő. Tavaly körülbelül három- százezer turista járt a vá­rosban. Harminc, negyven százalékuk diák, s csoporto­san utaznak Egerbe. Sajnos éppen az ő számuk fog meg­csappan! a jövőben, mert a turistaszállót renoválás miatt az idén és még talán jövőre sem vehetik igénybe. Épültek új, szép szállodák városunk­ban, de azok árai nem a diákság pénztárcájához sza­bottak. Megkérdeztük a múzeum igazgatóját — aki ismert néprajzkutató — végeznek-e valamilyen közös munkát a Szolnok megyei kollegáikkal? —• A palóckutatás az, — vágott — pincébe kerül. A nemes penésszel tapétázott boltívek alatt jelenleg az eg­ri pincészet 50 ezer hektoli­ter bora érik aranyérmes bikavérré, muskotállyá, vagy egerszóláti olasz rizlinggé. Eger alatt keresztül-kasul kanyarognak a katakombák. A földalatti alagutakban mindenütt hordó, hordó mel­lett. A pincegazdaságon, kí­vül a termelőszövetkezetek is rendelkeznek tetemes mennyiségű szőlővel. Az Eger környéki szőlőknek azonban már csak két száza­léka a háztáji. Az utóbbi időben egyre nagyobb gon­dot jelentett az óriási bor­mennyiség palackozása. Ezért 36 millió forintos költséggel új palackozó üzemet építet­ték, mely tavaly kezdte meg a munkát. A régi palackozó óránkéhti. 1200 palackos tel­jesítményével szemben, itt négyezer üvegbe kerül bor egy óra alatt. Hatalmas teherautók gór- dü’nek ki tele üvegekkel ra­kottam a palackozó udvaráról és az embernek akaratlanul is Gárdonyi borversének so­rai jutnak eszébe: „Ez a világ 4ni volna. Ha egy kis bor nem volna?’1 amelyben együttműködünk. Nemcsak, a szolnokiakkal, hanem a Borsod, Nógrád es Pest megyeiekkel is. öt megye közös anyagi alapot teremtett e kutató munká­hoz. Szolnok megye észak- nyugati területére a közel­jövőben akarunk általános felderítő kérdőíveket kibo­csátani az iskolák, vagy a Hazafias Népfront segítségé­vel. Az íven felsorolnánk a szerintünk palócnak tartott jellemzőket és ezeket akar­juk majd megnézni egy na­gyobb területen. A palócku­tatásnál szintén fel tudjuk majd használni a befejezés előtt álló Szolnok megyei Néprajzi Atlaszt is, — mon­datta Bakó Ferenc. A parádi palócház, mely szabadtéri múzeumul szolgál. Borban az igazság — ezt tartják Egerben. A város fölött magaslik az Eged hegy. Oldalán új telepítésű szőlő sorjázik. A bikavér alap­anyagát termelik ott. A vá­ros környéki szőlőkből két­száz hold a pincegazdaságé. Egyre nagyobb gondot okoz a megmunkálása, mivel fogy a munkáskéz. Az elmúlt évek során százötven dolgozó ment nyugdíjba és helyettük senki nem vette fel a ka­pát A kétszáz holdat ma huszonhat ember és sok gép műveli. Ennek azonban ára volt: minden második sort kiszedtek, mivel a művelő gépeknek hely kell. A leszüretelt termés a 3,5 kilométer hosszú — tufába Ekkora bordókban nemesedik az egri bikavér Élők feltámadása Gyöngyösön 1908-ban lé­tesült a tébolyda, s 140—160 ággyal rendelkezett. Ma a városi tanács Bugát Pál kór­házának 400 ágya van az el­mebetegek részére. Köztu­dott, Szolnok megyében egyetlen ilyen kórházi ágy sincs, ezért az említett kór­ház elmeosztályán a króni­kus betegeknek 20—30 száza­léka megyénkbeli. Dr. Boczán János, az elme­osztály vezető főorvosa el­mondotta azt is, hogy ugyan­itt működik az alkoholelvo­nó részleg, ahol rendszere­sen harminc alkoholistát ré­szesítenek kúrában/ A kezel­tek egy része szintén Szol­nok megyei. A főorvos tájékoztatása szerint széfp eredmények szü­lettek az elmebetegek és az alkoholisták munka- és mű­helyterápiás kezeléséből. Az előbbiek, mivel hanghallásos halucinációktól szenvednek, előszeretettel foglalkoznak zörejeket keltő munkával, például lemezdomborítással, mert képzeteiket a folyama­tos zörej elhessegeti. Ugyan­így vannak az alkoholisták, akiknek vizuális haluciná- cióik vannak, csakhogy ná­luk a szorongás levezetésére a szőlőgyökerekben felfede­zett alakok, figurák kimun­kálása, finomítgatása szolgál. A körszerű, magasszínvo­nalú orvostudomány, az újabb gyógymódok — a köz­tük előkelő helyet elfoglaló munkaterápia is — nagyon sok gyógyult elmebeteget és alkoholistát adott vissza a családjának, a társadalom­nak. Az elmeosztály orvosi kara rendszeresen résztvesz hazai és külföldi tudomá­nyos értekezleteken, előadá­sokat tartanak, s tudomá­nyos munkásságukat szakla­pokban publikálják is. Az osztály felszerelése sem hagy kívánnivalót maga után. Rendelkeznek az agy elekt­romos vizsgálatához szüksé­ges műszerekkel, röntgenké­szülékkel az agykamra befú- vásos vizsgálatához, s el tudják végezni itt azagyiér- festest is. Új gyógyszereket és gyógymódokat dolgoznak ki az epilepszia hatásosabb gyógyítására s a laborató­riumban a bonyolult agyvíz vizsgálatot is meg tudják ol­daná. Csodálatos dolgokat lát­tam. Olyan több évtizedes zárt osztályon élő elmebete­geket, akik ma már cse­kély felügyelet mellett dol­goznak, munkásszál1 ásón lak­nak, s havi 4—800 forintot keresnek. Olyan fiatalembert, aki ha­todszor került be kénysZer- elvonóra. s már majdnem lemondtak róla. de azért mésseim.'*. Ma a remekül működő alkoholellenes klub vezetőségi tagja, életvidám, ambiciózus ember. Rövidesen teljesen gyógyultan térhet vissza az életbe. Az élők fel­támadnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom