Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-01 / 51. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP VTtd. márrfud L Fordul a történelem... II. Iria: Wesselényi Miklós Miután Horthy és közvetlen környezete végre meggyőződött arról, hogy a fegyverszünetet csakis az ország határain álló Vörös Hadsereg útján és valamennyi szövetségestől egyszerre kell kérni, hozzáláttak a fegyverszüneti bizottság kijelöléséhez és elküldéséhez. Ezekbe a megbeszélésekbe Horthy a kormány részéről csak Lakatos miniszterelnököt avatta be, mivel kormányának nem minden tagját tartotta megbízhatónak. A megbeszélések részben ifj. Horthy Miklósnál, vagy Ambrózy Gyula kabinetirodai főnöknél, vagy pedig a légiriadók idején a Vár alatt lévő bombabiztos óvóhelyen folytak. Végülis abban állapodtak meg, hogy a fegyverszüneti bizottságot Faraghó Gábor csendőrtábornok vezeti, tagjai pedig Szentiványi Domonkos, a külügyminiszter politikai osztályának vezetője és Teleki Géza egyetemi gyaltak, megint csak haladékot akart kicsikarni, nyilván azzal a hátsó gondolattal, hátha közben mégis történik valami. Az első tárgyalás a külügyminisztériumban éjjel 3 óráig tartott A magyar küldöttség francia és orosz nyelven megkapta a fegyverszüneti szerződés előre elkészített szövegét, amelyet nemcsak tanulmányozhattak, de meg is vitathattak a szovjet államférfiakkal. Távozóban a magyarok azonnal táviratoztak Budapestre, amelyben közölték a tervezet szövegét és beszámoltak a tárgyalás részleteiről. tanár. Horthy Isvele Sztálinhoz A kiutazás technikai megvalósítására — Teleki tanácsára — bekapcsolták Zichy Ladomért. Zichy nemcsak Teleki jóismerőse volt, de Gács mellett, Magyarországon és Szlovákiában kettős birtokkal rendelkezett, szabad átjárása volt Szlovákiába és összeköttetésben állott szlovák és szovjet partizánokkal. Egyszer már levelet hozott a kormányzónak a zólyomi partizánok vezetőjétől, amelyben arról biztosította Horthyt, hogy amennyiben fegyverszüneti delegációt kíván küldeni a szovjet kormányhoz, minden Moszkvában Az utazást rendkívüli óvatossággal készítették elő. Három autó indult el Budapestről különböző irányba. Az első kocsiban utazott két tiszt, akiit a kormányzó levelét és a többi okmányt vitték. A másik autóban, melyet Kuder vezetett, Szentiványi és Faraghó ültek, míg a harmadik kocsiban utazott Teleki, Zichy LadomérraL Az autók számtábláját útközben háromszor is cserélték, hogy az esetleges megfigyelőket félrevezessék. Sikerült is minden baj nélkül este 8 óra körül megérkezniük Gácsra. 9 órakor a Zichy ál-, tál kijelölt ösvényen libasorban indultak és átlábaltak a határt jelentő keskeny patakon. A Kuder által megbeszélt helyen — alig 2 kilométerre a határ mögött — taHorthy taktikázik Másnap Antonov tábornok vezérkari főnök fogadta Faraghót, akinek a magyar küldöttség vezetője átadta Hor- thynak Sztálinhoz írt levelét Ugyanaznap este a magyar küldöttséget Molotov külügyi népbiztos dolgozószobájába vezették, ahol érdemben is megkezdődtek a fegyverszüneti tárgyalások. Még mielőtt ezek a tárgyalások elkezdődtek volna, megérketekintetben rendelkezésére álL Vattay altábornagy, főhadsegéd, Kuder Lajos csendőrezredest Zólyomra küldte a partizánok vezetőjéhez annak megállapítására, hogy ha minden megfelel a valóságnak, készítse elő a bizottság utazását. Kuder, Zichy kíséretében nyomban elutazott és 24 óra múlva visszaérkezve jelentette: minden rendben van. Ezekután, szeptember 26-án, a kormányzónak Sztálinhoz írt sajátkezű francianyelvű levelével tárgyalási felhatalmazással és megfelelő útiokmányokkal útnak indították a delegációt. 1 átkozták a partizánokkal, akik nyomban Zólyomra vitték a társaságot. Itt várnj kellett, amíg megérkezett a szovjet kormány különrepülőgépe, amely Kijeven át Moszkvába szállította a küldöttséget, ahová október 1-én a kora esti órákban érkeztek meg. A repülőtéren már várták a magyarokat és nyomban Kuznyecov vezérezredeshez, a vezérkar főnökének helyetteséhez vezették őket. Ezek a megbeszélések még csak tájékoztató jellegűek voltak. A magyar küldöttség ekkor összeköttetést igyekezett teremteni Budapesttel hogy közölje: a tárgyalások megkezdődtek. A szovjet hatóságok mindenben a legnagyobb készséggel álltak a magyar megbízottak rendelkezésére. i zett Budapestről az első távirat, melyben Horthy nyugtázta Faraghó korábbi táviratainak vételét és közölte, hogy a budapesti német erők növekedése miatt haladékra van szüksége, de a fegyver- szünet megkötésére vonatkozó készsége változatlanul fennáll. A kormányzó tehát még mindig nem hagyott fel kettős játékával. Miközben megbízottai Moszkvában tárFegyverszünet Másnap, október 9-én megérkezett a válasz Budapestről A válasz szerint a kormányzó megadta a felhatalmazást a bizottságnak a fegyverszünet megkötésére és közölte, hogy az írásbeli meghatalmazást Nemes József őrnagy személyében külön futár hozza, akit az első magyar hadsereg arcvonalán Kőrösmezőnél tesz át a vonalakon Dálnoky Miklós Béla vezérezredes, a frontszakasz parancsnoka. Ugyanakkor a legnagyobb titoktartást kérte. A magyar delegációt október 11-én este 7 órára ismét a Kremlbe kérették. Molotov dolgozószobájában a három magyaron kívül jelen volt Dekanozov, a külügyi népbiztos helyettese és Kuznyecov vezérezredes. Faraghó felolvasta a Budapestről érkezett legújabb táviratokat és jelezte, hogy Nemes a felhatalmazással már elindult. Molotov megjegyezte, hogy a felhatalmazásra ugyan feltétlenül szükség van, de a rendkívüli helyzetre való tekintettel hozzájárul ahhoz, hogy a meghatalmazást majd később mutassák be. Ha a magyarok kívánják, a megállapodást rögtön alá lehet írni. Így a hitelesnek számító orosz szöveg átolvasása után előbb Faraghó, majd Szentiványi és Teleki is aláírták az okmányt. 1944, október 11-e volt és 3 perc hiányzott 8 órából, moszkvai idő szerint. Szóbelileg abban állapodtak meg, hogy a fegyverszünet közzétételének időpontját, figyelembe véve a kormányzónak a magyarországi helyzetről tett kijelentéseit, — Horthyra bízzák. A magyar küldöttség tagjai egy ideig még barátságosan elbeszélgettek az orosz államférfiakkal, majd jelentést küldtek Budapestre a fegyverszünet megkötéséről. Magyarország számára tehát elvben megteremtődött a lehetőség arra, hogy a náci uralom alól minél előbb felszabaduljon. (Folytatjuk) Miről ír / a Béke és szocializmus új száma? A forradalmi korszak nagy vezére címmel Borisz Ponomarjov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára írt cikket a folyóirat februári számában. Lenin gondolatait idézi: „Csak kiábrándulás és ide-oda tántorgás lesz az osztályrésze annak, aki idegenkedik. az állítólag egyoldalú osztályszemponttól" — továbbá; „nem hisztérikus rohamokra van szükségünk, hanem a proletariátus vas zászlóaljainak egyetemes menetelésére," E két lenini gondolat nyomán állapítja meg B. Ponomarjov. hogy napjainkban a viszonylag békésen induló forradalom is átnőhet fegyveres harcba, és elkezdődhet fegyveres akció úgy is. hogy később békés formákkal kombinálódik. Továbbá azt sem hagyhatjuk ma figyelmen kívül, milyen fokú az ellenforradalom imperialista exportjának a veszélye a világ egy- egy pontján. Alvaro Vasquez, a Kolumbiai Kommunista Párt KB Titkárságának és Végrehajtó Bizottságának tagja A leninizmus és a kolumbiai forradalmi út című tanulmányban elemzi; a fegyveres harc formáinak alkalmazkodniuk kell az általános politikai változásokhoz. A proletariátusnak számításba kell vennie, mikor tud döntő szerepet játszani a harc kimenetele szempontjából. Személyes élményeiről számol be a folyóirat hasábjain Komócsin Zoltán, pártunk Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Visszaemlékezik arra. hogyan és mikor ismerkedett meg Lenin tanításaival, és milyen hatást tettek e tanok reá? A felszabadulás előtt, „az illegalitás viszonyai között, hozzám, vidéken élő izommunistához csak egy-egy Lenin-cikk tartalmi kivonata jutott el" — írja. Majd 1950—53-ban az SZKP KB mellet#; működő pártfőiskolán tanulmányozta behatóbban Lenin műveit. Később, 1956-ban a lenini művekből tanultak szolgálták világos vezérfonalként, amikor kritikus és bonyolult helyzetekben kellett cselekedni. „Lenin a legnagyobb forradalmár személyiség adottságaival nem ellentétben, hanem igenis összhangban tudott aprólékosan mérlegelő, körültekintő és figyelmes lenni az emberekhez” — állapítja meg cikkében Központi Bizottságunk titkára. NYUGDÍJASOK Viszik az unokát a parkba, óvatosan szürcsölik a szimpla feketét, kötögetnek, csir. kékkel bíbelődnek, metszik a lugast, megbeszélik betegségeiket ... Húsz-harminc évvel későbbi önmagunk útján járnak; Aki ma rossz körülmények között él, nem vigasztalja, hogy 1936-ban Jász-Nagykún- Szolnok vármegye alispánja bizalmas jelentése szerint „ .. .az év folyamán közigazgatási területemen 73 elaggott személy húnyt el segélyhiány, általános leromlás következtében ..Finom megfogalmazása az éhhalálnak. Naponta elmondogatják: az a kis nyugdíj... Bizony, elég kevés. Sajnos, még nem bírunk öregjeinknek olyan életmódot biztosítani, amilyet szeretnénk. Kegyetlen kunsági múlt: a beteg öregeket kitették az istállóba meghalni. Máshol arzénnal, rovarméreggel segítették át a másvilágra a magatehetetlen embereket Azokat, akik ma is rossz körülmények között élnek, mindez nem vigasztalja, csupán azért írtam le. hogy kitűnjön: Messziről indultunk;.. A szegénység körei Négy, különböző adottságú falu orvosát, tanácsi vezetőjét kerestem meg, élnek-e a községben létükben veszélyeztetett öregek? A válaszokból sértődést éreztem: néhány elhagyott öreg rossz körülmények között él, máról holnapra, — de hogyan engedhetné a falu, hogy fennmaradásában veszélyeztetve legyen! A társadalmi segítség, ha szerényen is, de megvan. A szociális segély vagy természetbeni juttatás formájában. Megkerestem egy 260 forint havi járadékból élő nénikét. Pontosabban: arra voltam kíváncsi, hogy miből él, mert az a pénz kenyérre, sóra, paprikára, zsírzóra is kevés. — A jószágaim tartanak el, ahogy potyogtatnak. Szórja az ocsut a döngölt agyag verandán. Tizenöt tyúkot számolok meg. A szem- telenebbje a kezéből eszik. — Tojnak jól? — Meghálálják a magot, nem mondhatok szegénykéimre semmi rosszat. Nem lustálkodtak ezek a legnagyobb hidegben sem. — Nem drága a takarmány? — Hát az drága lenne, de adott a tsz két zsák ocsut... Meg, tudják, ha nem csur- ran, cseppen ... Amikor a magtárból zsákolnak, mindig összeseperhetem «ízt a két- három szakajtóra valót. Most is mondta az elnök, hogy ha lemorzsoItatja a kukoricát, majd menjek sepregetni. Nem kegyelemkenyér, takarítok érte. (Járadékosok A másik faluban egy járadékos táplálkozására vagyok kíváncsi. Naponta féj liter tejet vásárol, reggelire szalonnát eszik még, vagy tö- pörtyűt. Este főz: bableves szalonnabőrrel, tojásos galuska, krumplis pogácsa, tarhonya .., ” — Húst sosem tud enni? — Dehogynem, délre, a vendéglőben. Ott kapok. Az fmsz étteremvezető elmondja, hogy az öreg amolyan mindenes a portán: — Nem szabályos, nem éppen, de ahol ennyi embernek főzünk, ott jut még egynek. Tesz-vesz nekünk any- nyit... Jobb napokat látott ruhákat visel. Szinte az ún. polgári jólétben élő ember be' nyomását kelti. — Megmetszem a doktor úr rózsáit. Még olyan kabátom is van, amelyik nem volt rajtam. Szükséghelyzet ez, de nagy emberi tapintattal. Bemegyek egy aprócska, sártengerrel körülvett házba. Hideg van. — Nem tüzel, bácsi? Nincs mivel? — Éppen volna egy kevés, ha más nem, sza\ma, azt adott a tsz, de napközben minek? Megyek a klubba, ott jó idő van. Elkártyázgatunk. A nyugdíjasok klubja a művelődési házban van. Reggeltől estig nyitva van. Egy kicsit barátságtalannak érzem, olajszagú, rideg nagyterem. De az öregek lelkendezve beszélnek róla. Meleg van, nincsenek egyedül. A legszomorúbb esetet a negyedik faluban tapasztaltam. A bácsi, 400 forint tsz- nyugdíjat kap, — elképesztő piszokban, nyomorban él. Kísérőim elmondják, hogy már ebben az évben is adtak neki segélyt, a tsz meg búzát, de eladta. Az öreg elinná a tanácsházát is. — Már próbálkoztunk; el kell helyezni szociális otthonban, mert elpusztul. Hiába minden segítség. Azt mondja tavaly a községi titkár: Te, vegyünk az öregnek vagy légy-öt anyanyulat, hadd bíbelődjön velük, szaporítalak, hátha pénzel egy kicsit. Mentünk hozzá, s tudja, mit mondott: nem azért nyugdíjas, hogy dolgozzon. Félreértés ne essék, az ;lőző három esetet nem an- lak bizonyságára írtam le, logy az alacsony nyugdíj ú falusi öregek életkörülményei senkit se nyugtalanítsanak, mert tényleg megélnek valahogy, — a negyedik példát sem azért hoztam, mintha ezzel akarnám magyarázni sok-sok elhagyott falusi öreg szegénységét. A szükség fő oka az anyagi lehetőségekben rejlik. Nyugdíjasaink fele csak 800 forint alatti összeget kap havonta. Kevés, de nem mulasztás, vagy a munkabíró generáció hálátlansága miatt kopogtat sok-sok ajtón a szükség, hanem azért, mert az ország anyagi erőforrásai még nem engedik, hogy magasabb nyugdíjat adjunk öregjeinknek. Az elmúlt években jelentős erőfeszítések történtek a nyugdíjasok életkörülményeinek javítására, de a több ízben végrehajtott nyugdíj- emelések ellenére sem javult meg alapjaiban a helyzet. .Emberek vagyunk" A jánoshidai tsz elnöke gondterhelten nyúl a fiókjába, amikor a szövetkezet öregjeiről érdeklődöm. — Az elmúlt évben 461 ezer forint volt a szociális alapunk Az idén 950 ezer forintra emeltük. Ebből 540 ezer forint megy betegsegélyezésre, 70 ezer forint a szülési segély, 20 ezer forint a tbc-s tagjainknak, 230 ezer forint pedig öregségi segélyre ... Évi 50 ezret adunk a kultúrháznak, 35 ezret a sportkörnek. Nagyon nehéz. A szociális segélyből műveljük a háztáji földjüket, vetőmagot adunk bele... Meg esetenként segélyt is... A művelődési házban működtetjük az öregek klubját. Kiszámítottuk; minden dolgozó tsz-tag évi 900 forintot ad jövedelméből az öregeknek. A termelőszövetkezetek mindinkább támogatják az idős parasztembereket. _ A rákóczifalvi Rákóczi Tsz évente 400 ezer forintot fordít nyugdíjkiegészítésre, ingyen művelik a háztájit, természetbeni juttatások sorát adják és alkalmanként segélyt. A pusztamonostori Búzakalász a járadékos tagok jövedelmét 430 forintra egészíti ki, a rokkantsági nyug* díjat pedig 400 forintra. A kunszentmártoni Búzakalászban a nyugdíjasok kis pénzét 500 forintra egészítik ki, ingyen munkálják a földjüket, a rászoruló tagok ingyen tüzelőt, készpénz-segélyt kapnak. Vállalnunk kell Az országgyűlés elfogadta * a javaslatot, hogy a legalacsonyabb nyugdíjakat ki kell egészíteni. Szerény összegről van szó bizony, ha egy-egy nyugdíjasra vonatkoztatjuk, de gondoljuk meg; egymillió- kétszáznegyvenhatezer nyugdíjas él az országban, durván számítva minden nyolca' dik állampolgárunk nyugdíjas. Évente több mint tízmil- liárd forintot folyósítanak nyugdíjra! A továbbra is rossz körülmények között élő embereknek társadalmi segítségre van szükségük. Az egyik jár- ható út az is, hogy a vállalatok és a termelőszövetkezetek fokozottabban segítsék nyugdíjasaikat. Látványosság nélküli, állandó segítségnyújtásról van szó, és erre nagyon sok lehetőség van. Az idős nemzedék anyagi helyzetének állandó javítása fontos társadalmi feladat, mert nem lehet önmagával elégedett egyetlen generáció sem, ha nem igyekszik az előttük megfáradtak életkörülményeit — a lehetőségek* hez mérten — legjobban biz* tosítani. Tiszai Lajos A Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat MŰSZAKI BECSLÉST tart Szolnok városban 1970. március 12-én, Írásbeli bejelentéseket kérjük a Magyar Hirdető kirendeltsége címére: Szolnok, Beloiannisz utca 10 ez. beküldeni. Budapesti elmünk: Műszaki Auyag- és Gépkereskedelmi Vállalat, Budapest. VI., Nép köztársaság útja 23 Telefon: 127—781. Foglalkozunk használt mezőgazdasági és egyéb gépek, kompresszorok, műszerek, stb. eladásával, vételével éa közveti téséveL A Szolnok megyei Tanács Tervező Irodája Szolnok, Kossuth Lajos u. 6—8. bérfénymásolást vállal korlátlan mennyiségben határidő nélkül, magánosok és vállalatok részére. Megrendeléseket a titkárságon kérjük leadni. Elfelejtett tegnapok
