Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-27 / 73. szám

1970: március 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A háztájiban végzett munka közös munka Öröm is, gond is vezetőnek lenni Mindazok, akik az ország sorsáért felelősek, az utóbbi években egyre nö­vekvő aggodalommal figyel­ték a háztáji állatállomány alakulását. A statisztika egy­re kisebb számokat mutatott és ez mérsékelte már az or­szágos összlétszámot is, mert a háztáji csökkenést a közös gazdaságok nem tudták el­lensúlyozni. Az aggodalom és felelős­ségérzet tetteket érlelt. Ren­deznék a szarvasmarha és sertés felvásárlási árakat- mégpedig úgy, hogy az eme­lés igazi nyertesei a háztáji gazdaságok lettek. Akciók sora indult, hogy az érdek­lődők állatot kaphassanak. Felszabadították a takar­mány-forgalmat, ma már bár­ki hozzá juthat a legértéke­sebb táphoz, az importált fe­hérjéhez is. Egy másik ren­delet eltörölte a háztáji gaz­dasagokban az állatlétszám korátozását, a tartható, te­nyészthető állatok számának megállapítását magára a tag­ságra. a közgyűlésre bízta. Tehát egyre inkább lehetsé­ges és érdemes minálunk a háztájiban jószágot tartani, szaporítani, nevelni. hiz­lalni. Hiányzott azonban még egy lépés, amit pilitikai nyel­vezettel úgy fogalmazhat­nánk. hogy a háztájiban vég­zett munka társadalmi elis­merése. A Magyar Közlöny 18. számában közölt rende­let-csokor most ennek a kí­vánságnak is eleget tesz. A jövőben — sőt 1970. ja­nuár elsejétől visszamenőle­ges hatállyal — a háztáji­ban végzett munkát a társa­dalmi juttatásoknál is fi­gyelembe veszik. A rende­let betűi szerint: „Közös­ben végzett munkának szá­mít _ a mezőgazdasági ter­melőszövetkezet tagjának az a tevékenysége, amelyet a termelőszövetkezettel kötött megállapodás alapján háztáji gazdaságában szarvasmarha, vagy sertés tartására fordít. Ezt a munkatevékenységet a nyugdíj és egyéb társada­lombiztosítási szolgáltatások, a gyermekgondozási segély, valamint a tagnak a terme­lőszövetkezettől járó szociális juttatások és a háztáji föld szempontjából figyelembe kell venni.” Tehát a közösben végzett tevékenységgel egyenlő érté­kű az a munka, amit a tag odahaza végez. Természete­sen csak abban az eset­ben, ha ezt a közös céljára és a közössel kötött megálla­podás alapján teszi. Ide le­het számítani a tehéntartást, azaz a tejtermelést; a koca- tartást; a borjú és malacne­velést; valamit a sertés és marhahizlalást. Amint látjuk a rendeletek hatálya a kisállattartásra és tenyésztésre, tojásra, pe­csenyecsirkére. tenyészba- romfira. nyúlra, galambra, bárányra, gyapjúra nem ter­jed ki. Továbbra sincs azon­ban akadálya annak, hogy — az eddigi módszer szerint — az ilyen háztáji állományt a termelőszövetkezet tulaj­donába adják és így a tag­nak a közös tulajdonú kis­állat állomány körül végzett otthoni munkáját közös tevé­kenységként számolják el. A rendeletek meghatároz­zák a beszámítható munka­napok számát is. Eszerint té­tén után darabonként és ha­kavics vagonba rakva Kerepes vasútállomáson 75 Ft/m3 Haladás Termelőszövet­kezet CSÖMÖR KAVICSBÁNYA. Ügyintéző; Juhász Mátyás vonként három, egyenként 10 órás munkanap számolható el. Hízómarha és tenyész- iisző után darabonként és havonként másfél, borjú ne­velése és hizlalása, valamint a kocatartás után egy, ser­téshizlalás, süldőtartás után pedig 0,25, tehát negved mun­kanap számolható fel. Felső határt egyik rendelet sem szab meg. Azonban, ha egy kicsit számolgatunk, rájö­vünk, hogy ily módon egy intenzív háztáji gazdálkodási folytató 'család évenként mintegy száz — közös te­vékenységnek számító — munkanapot szerezhet. Az így elszámolt munka­napok teljes értékűek a háztáji föld mértékének ki­számításánál, bármilyen, a téeszből juttatott és munka­teljesítményhez kötött szo­ciális juttatásnál, a táppénz­nél, a gyermekgondozási se­gélynél és természetesen a nyugdíjnál is. Sőt, ha a té- esztagot a háztájiban, de a közössel kötött megállapo­dás alapján tartott jószág ellátása során baleset éri. ak­kor ez ugyanúgy üzemi bal­esetnek. számít, mint ha a közösben érte volna valami szerencsétlenség. A szövet­kezet viszont az államnak az ilyen napok után is társada­lombiztosítási járulékot fizet. A háztájiban, a közössel kötött megállapodás alapján végzett állattenyésztési mun­ka után természetesen külön fizetség nem jár. Hiszen a tej pénzben, az átadott növen­dékállat, vagy hízó árában már benne foglaltatik a ház­tájiban végzett munka bére is. A megszerzett napokat viszont a nyugdí j kiszámítá­sánál a téeszben egy kö­zösben végzett munkanapra járó átlagos részesedés mér­tékének megfelelően veszik figyelembe. Amint látjuk, a rendeletek meglehetős pontosan körül­határolják a lehetőségeket. Jelentős feladatot bíznak azonban a közösségre, a té- esz közgyűlésére is. A köz­gyűlésnek kell kidolgoznia, illetve jóváhagynia azokat a feltételeket, amelyek mellett a szövetkezet szerződést köt tagjaival a háztájiban vég­zendő. közösnek számító munkára. Ezeket a feltétele­ket igen pontosan kell kidol- gpzni. hogy a későbbi jogvi­tákat megelőzhessék. A fel­tételek között kell megálla­pítani azt is, hogy a munka­napokat kinek, mikor írják jóvá. Érdekes utasítása a rendeletnek az a rész, amely kimondja, hogy ha a tag szerződni akar, akkor ezt a közös csak igen nyomós1 okok fennforgása esetén tagad­hatja meg. Ha viszont a tag nem jár el a megkívánt gon­dossággal. akkor a szerződés felbontható, vagy a juttatás csökkenthető. Örömmel ismertettük ilyen részletekbe menő pon­tossággal ezt az új lehetősé­get. Hisszük, hogy ez az im­már befejezett intézkedésso­rozat határkő lesz minálunk a háztáji gazdálkodás törté­netében. Tiszta lelkiismeret­tel, a tagság egyéni javáért ér­zett felelősséggel javasoljuk minden termelőszövetkezeti tagnak, hogy tanulmányozza az immár széles skálán moz­gó lehetőségeket és válassza ki a neki leginkább megfelelő megoldást. (KS) HIRDETMÉNY Szanálásra kerülő Szolnok, Móra F. u. 10, 10/a és Kun u. 12. szám alatti lakóépüle­tek bontásra történő értéke­sítését 1970. április 2-án ár­verésen eszközöljük. Árve­rés: 9.00 órakor Kun u. 12. sz. előtt kezdődik. Szolnok megyei Beruházási Vállalat Az iskolapadból, zsebében a debreceni közgazdasági technikumban szerzett érett­ségi bizonyítvánnyal került 1960-ban a tiszafüredi járási tanácshoz Rente Ferenc. Já­rási revizorként a termelő- szövetkezeteket látogatta. Munka közben szerezte meg a mérlegképes könyvelői ké­pesítést, amelynek akkor is hasznát vette, amikor a járá­si tanács vb terv és munka­ügyi csoportjának vezetését bízták rá. Politikai ismere­teit is gyarapította. Három évvel ezelőtt fejezte be ta­nulmányait a marxista-leni­nista esti egyetemen. Bemu­tatkozásként máig megemlí­tette: 1964-ben nősült, fele­sége Tiszafüreden óvónő. Egy kétéves kisfiúk van. A három X-en még innen lévő fiatalember, életének jelentős állomásához érke­zett tavaly decemberben. A tiszafüredi községi, ma már nagyközségi tanács vb elnöki tisztével bízták meg. — Ismerem a község éle­tét, fejlődését és a gondokat is. Éppen ezért tudom fel­mérni, mi hárul ránk taná­csi vezetőkre, dolgozókra — kezdte a beszélgetést — Tiszafüred előtt, amely egy­ben járási székhely is, az utóbbi években nyílt lehető­ség a gyorsabb ütemű fejlő­désre. E téren legjelentősebb az iparosítás., A Budapesti Alumíniumgyár, valamint a Magyar Hajó- és Darugyár biztosít munkát, keresetet községünk lakóinak. Az előbbiben július 1-én már kétszázötvenen megkezdik a termelést, 1914-ben mintegy nyolc—kilencszáz munkást, főleg nőket foglalkoztatnak. Az utóbbi gyáregységben öt­százan, elsősorban férfiak dolgoznak majd. — Az iparosítás, a hely­beli munkalehetőség biztosí­tása számunkra nemcsak örö­met jelent, hanem újabb fel­adatokat, gondokat is. Szennyvízcsatornára, vízháló­zatra, járdára, utakra, laká­sokra, gyermekintézmények­re lesz szükség. Ennyi min­dent és szinte egyszerre csak az üzemek és más szervek koordinációjával, a lakosság segítségével valósíthatunk meg — mondotta a fiatal vb-elnök. S hogy ez nemcsak egysze­rű kinyilatkoztatás, annak már bizonyítékai vannak. A tervekről, a megoldásra vá­A kormányrendelet, — amely lehetővé tette, hogy a tsz-tagok egyes ^háztáji állat- tartási munkáit a közösben végzett tevékenységként szá­molják el, várhatóan meg­élénkíti majd a tenyésztői kedvet. Az MTI munkatársa érdeklődött a takarmányo­kat, tápszereket, vitamino­kat és premixeket forgalma­zó vállalatoknál ki tudják-e elégíteni a szükségleteket? A válaszok szerint elegen­dő takarmány áll 0 háztáji gazdaságok rendelkezésére. A takarmányokat a vállala­tok szabadon hozzák forga­lomba. A háztáji állattartók — esetleg tsz útján együt­tes megrendeléssel — „ ta­karmányokat minden kötött­ség nélkül, többnyire a ga­bona tröszt felvásárló tele­pein, valamint üzlet- s bi­zományosi hálózaton keresz­tül szerezhetik be. A tröszt A debreceni állatkert or­nitológusai gólyákat várnak Afrikából. Mégpedig azokat a mesterségesen felnevelt gólyákat, amelyeket megfi­gyelés céljából engedtek el távoli útjukra. Történetük úgy kezdődött, hogy a múlt év nyarán Hajdúviden ha­talmas szélvihar ledöntötte az egyik kéményen lévő gó­ró feladatokról az idei ta­nácstagi beszámolókon tájé­koztatták a lakosságot, s a tanács- és vb-üléseken. is szó esik ezekről. A tiszafüre­diek tehát jól ismerik mi­lyen óriási feladatot jelent többek között a tervezett víz­program megvalósítása. A községet 55 kilométer veze­ték hálózza majd be, s meg­épül az 500 köbméteres víz­torony is. Több mint 30 millió forint szükséges erre, amihez a község lakói vízmű társulás keretében anyagiak­kal járulnak hozzá. Csaknem 10 millió forintos beruházást jelent a szennyvízcsatorna építése. Az idei 2.5 millió forintból az alumíniumáru- gyárig fektetik le a csöveket. Az üzem 1 millió 200 ezer forintot adott erre a célra. — Az idei feladatok kö­zött szerepel a tiszaörvényi út szélesítése, villanyhálózat építése, s 5000 négyzetméter járda készítése, a tanácsta­gok vállalták: elmondják az embereknek, hogy ha társa­dalmi munkát vállalnak, hat-hétezer négyzetméter járda is megépülhet ebben az évben a községben. — Sok a tennivalónk, én mégis bizakodom, hogy a magunk elé tűzött célokat rendre, sorra megvalósít­juk. Ismerem a község lakó­it, s jó érzés, hogy egyre többször hallom: ezt meg ezt tervezik a tanácsnál, ez és ez épül. Odafigyelnek az em­berek arra, amit mondunk, érdekli, izgatja őket közsé­günk sorsa. — Amit most mrndok, le­het, hogy álmodozásnak tű­nik, de én már magam előtt látom az új lakótelepet, a község utcáin a vízvezeték­ből táplálkozó közkifolyókat, az ifjúsági parkot, a Tisza- parti kabinsort és az üdülő­telepet, ahol a hétvégi há­zak között emelkednek majd a vállalati üdülök. Mindezek elérése sok munkával, gond­dal jár, m<égís érdemes küz­deni az ilyen célokért, mert ezáltal községünk lakóinak élete válik szebbé, tartalma­sabbá. Reális alapja van Rente Ferenc álmodozásának: az edd tói fejlődés, a munka, a társadalmi összefogás. Ezek a biztosítékai annak is, hogy néhány év alatt ismét so­kat változik a nagyközség ar­culata. Nagy Katalin vállalatai újabb takarmány- értékesítő boltokat nyitottak. Egész sor mezőgazdasági tsz-szel bizományosi értéke­sítésre kötöttek megállapo­dást. A tsz-tagok rövidesen 10, 20, 30. 40 kilogrammos cso­magolásban vásárolhatnak abraktakarmány-keveréket, takarmány-koncén trátumokat és fehérjedús takarmányo­kat. A megyei gabonafelvá­sárló és feldolgozó vállala­tok két helyen — Szegeden és Debrecenben — a táp- takarmányt házhoz szállít­ják. Ha ez beválik, a tsz- tagok más vidékeken is ha­sonló módon rendelhetik meg a takarmányt. A Phylaxia Vállalat ma­lactápjához a vállalat érté­kesítési hálózatán keresztül lehet hozzájutni és a szö­vetkezeti boltokban is meg lyafészket, benne három kis aprósággal. Iskolásgyerme­kek hozták a pelyhes gólyá­kat a debreceni állatkertbe, ahol mesterségesen nevelték fel őket o madárosztály gon­dozói Ösztönük mindig, szinte percnyi pontossággal vissizahozita a gólyákat az állatkert tavának mestersé­ges fészkébe, ahol szabadon nevelkedtek. Házhoz szállítóit takarmány a háztáji gazdaságoknak lehet vásárolni. Gólyavárás Debrecenben A Szolnok megyei Szesz-Üdítőital és Mű jéggyártó Vállalat homoki szik víz és üdí­tőital üzemében a téli hónapokban a szikvíz termelés mintegy 100 ezer liter havonta,' a gyógyhatású áldás-vízből 4300 liter, a bam­biból 110 ezer liter. A nyári hónapokban a télinek kétszerese a termelés. Modern töltőgépekkel töltik a bambikat A Quick cola palackozását 1969 májusában kezdték. A kereskedelem igényeit teljes mértékben ki tudják elégí­teni Kiszállításra váró bambik Új rendeletek, új lehetőségek

Next

/
Oldalképek
Tartalom