Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-19 / 66. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s 1970. március 19. Képviselőink számvetése Százötvenezer fogyasztási szövetkezeti tag képviseletében Megkezdődött a szövetkezeti küldöttgyűlés Elkészítették éves munká­juk értékelését megyénk or­szággyűlési képviselői. Az összefoglalót olvasgatva, az első pillantásra megállapít­hatjuk: képviselőink — és a képviselő csoport is egyúttal — az előző évekhez hason­lóan szoros munkakapcsola­tot alakítottak ki választóke­rületükkel, a párt-, az álla­mi, a tömegszervezeti és tö­megmozgalmi vezetőkkel. Tavaly tovább fejlődött munkájuk, s ez mind az or­szággyűlési szereplésükben, mind a lakossággal való kapcsolatban mérhető. Bár annakidején az or­szággyűlés ülései alkalmával rendszeresen hírt adtunk róla, most sem árt ha fel­idézzük: tavaly államhatal­mi szervünk legmagasabb fórumán vitára bocsátott té­mák tárgyalásában öt Szol­nok megyei képviselő is részt vett És ami nagyon jelentős: képviselőink felszólalásaira az érintett területek minisz­terei, vagy még az ország- gyűlésben, vagy levélben vá­laszoltak. És ezek a válaszok azt mutatták, hogy megyénk képviselői mindannyiszor közérdekű észrevételeket tettek. Az országgyűlési felszóla­lásokkal nem merül ki kép­viselőinknek parlamentben végzett munkája. Tevéke­nyen részt vesznek Ők a kü­lönböző bizottságok munká­jában is. Egy képviselő munkájának talán legfontosabb területe a választókerületében végzett tevékenysége. Megyénk ti­zenöt országgyűlési képvise­lője tavaly a különböző üze­mekben, hivatalokban, intéz­ményekben 68 beszámolót tartott. Ezeken több mint huszonegyezer ember vett részt. A képviselők ezeket a beszámolókat összekötötték különböző látogatásokkal is. Számszerint pontosan s)zúz helyen jártak. Rendszeresen megtartot­ták fogadónapjaikat is. A tavaly lezajlott negyvenhat fogadónapon mintegy hat- százan beszélgettek képvise­lőinkkel, mondták el gond­jaikat, panaszaikat, vagy észrevételeiket. Képviselőink munkájáról szólva nem lenne teljes a kép, ha a csoport tevékeny­ségéről nem emlékeznénk meg. Tavaly tovább folytat­ták azt a helyes gyakorla­tot, hogy üléseiket mindig más és más választókerület­ben tartották meg. így köze­lebbről is megismerhették a különböző területek fejlődé­sét, gondjait. Tavaly a csoport összesen öt ülést tartott. Ezenkívül a Hazafias Népfront megyei elnökségével közösen vitat­ták meg a negyedik ötéves terv megyei fejlesztési kon­cepcióiról szóló tervezetet, a megyei párt vb felkérésére. Tárgyaltak Kisújszállás-Kar- cag, Törökszentmiklós és a jászberényi járás választó- kerületeinek helyzetéről. Megvitatták az OTP megyei igazgatójának tájékoztatója alapján a kislakásépítési és egyéb hitelakció helyzetét: a tsz területi szövetségek mun­kájáról szóló tájékoztatót: a szakmunkásképzés megyei helyzetét. Látogatást tettek a karcagi háziipari szövetke­zetben, a kisújszállási tégla­gyári építkezésen, a kun- hegyesi gépjavító állomáson és húsüzemben, valamint a jászárokszállási háziipari szövetkezetben. Minden egyes alkalommal tanácsaikkal vagy azzal, hogy segítettek a helyi veze­tőknek elintézni egy-egy ügyet, hozzájárultak válasz­tókerületük fejlesztéséhez. Tanácsokat adtak az anyagi javak hatékony felhasználá­sához, segítséget nyújtottak a női munkaerő foglalkozta­tásának növeléséhez, a kul­turális színvonal, az egész­ségügyi ellátás javításához. Országgyűlési képviselőink az idén is elkészítették éves munkaprogramjukat. Esze­rint tárgyalnak a megye me­zőgazdaságának helyzetéről, arról, hogy a jelenlegi gaz­daságirányítási rendszer mi­lyen hatással van a termelő- szövetkezetek gazdálkodásá­ra, a tsz-tagok jövedelmének alakulására. Meghallgatják és megvitatják a megye sportmozí! rimának helyzeté­ről szóló tájékoztatót. Prog­ramjukban több látogatás is szerepel. Így már jártak a Tiszamenti Vegyiművekben, elmennek a Tisza II. építke­zéséhez és megnézik majd a MÁV rekonstrukció építke­zését is. S mivel az idén le­jár mandátumuk, természe­tesen megvitatják a ciklus alatt végzett képviselői mun­kájukat V. V. A munkás- mozga om forradalmi dalai a tévében Március 21-én. a Tanács­köztársaság kikiáltásának évfordulóján a televízió „Előkelőek nem vagyunk” címmel húszperces műsor­ban egy csokorra valót gyűjt össze a nemzetközi munkás­mozgalom legszebb forradal­mi dalaiból. A korábbi ha­sonló műsoroktól eltérően a dalokat ezúttal nem a meg- ruokott kórusfelállásban, ha­nem újszerű keretek között mutatják be. A dalok hang- szerelése is eltér a hagyo­mányostól. A műsor egy új sorozat első darabja. Vállalati lakásépítési akció Martfűn A Tisza Cipőgyár bejáró dolgozóinak letelepítése ér­dekében a vállalat szakem­berei kidolgozták a negye­dik ötéves terv lakásépítési programját. A terv szerint a negyedik ötéves tervben 212 lakás épül Martfűn. Az épü­lő lakások akciójában részt­vevőket a vállalat több for­rásból is támogatja. Egyrészt a vállalatfejlesztési. másrészt a részesedési alapból. A fej­lesztési alapból egy szobás lakás esetében 15, kétszobás­nál 20, háx’omszobásnál pe­dig 30 ezer forint kölcsönt adnak kamatmentesen. A kölcsön másik része azoknak a vállalati dolgozók­nak adható, akik legalább öt éve dolgoznak a Tisza Cipőgyárban. Ötéves mun­kaviszony után 5, hat—tíz év között 10, és tizenegy— húsz év közötti munkavi­szony esetében 15 ezer fo­rint kölcsönt adnak. Az úgynevezett hűségkölcsön az eltartott családtagok, gyer­mekek száma szerint növek­szik. A vállalat azt is beje­lentette. hogy a lakásépítési támogatásban részesülő dol­gozók kölcsönéből folyama­tos vállalati munkaviszony esetén többezer forintot el­engednek. Az új vállalati lakóházak Martfűn a sportpálya mel­letti részen épülnek fel, és a tervek szerint 'az első 212 lakás építése a negyedik öt­éves terv végére fejező­dik be. Tegnap megkezdte munká­ját a fogyasztási szövetkezetek megyei küldöttgyűlése. A me­gye 150 000 szövetkezeti tag­ját hetvenhat küldött képvi­selte. Sárosi Bélát, a szolno­ki ÁFÉSZ igazgatóságának el­nökét választották a tanács­kozást vezető tisztségre. Sárosi Béla javaslatára a küldöttgyűlés megváiasztotta a tanácskozás harminc tagú elnökségét, amelyben helyet foglalt dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke Csáki Ist­ván, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a me­gyei pártbizottság első tit­kára, Fodor Mihály, a me­gyei tanács vb elnöke, Tóth János, a megyei pártbizott­ság titkára és megyei köz­életünk több más vezető sze­mélyisége, valamint a megye fogyasztási szövetkezeteinek több képviselője. Sárosi Béla nyitotta meg a küldöttgyűlést. Ezután meg­választották a különböző munkabizottságokat, majd Boda Mihály elnökhelyettes a megyei szövetség új alap­szabályát ismertette. Az alapszabályhoz többen hozzászóltak. Vágó Pál jász­apáti küldött, Kiskovács Mi- hályné tiszaszentimrei taka­rékszövetkezeti elnök, dr. Sza­bó Árpád, a KPVDSZ mun­katársa, majd dr. Lázár Ot­tó, a szolnoki Fáy András lakásszövetkezet elnöke tett javaslatot a alapszabályhoz. A felszólalások és javasla­tok elhangzása után Boda Mihály tartott összefoglalót. Ezután a küldöttgyűlés a ja­vasolt módosításokkal egy­hangúan elfogadta az alap­szabályt. Ezt követően pedig tudomásul vette a mandá­tumvizsgáló bizottság tájé­koztatását. Szünet után Varga Illés, a MÉSZÖV elnöke terjesztette a MÉSZÖV választmányának beszámolóját a küldöttgyű­lés elé. Farkas Endre elő­terjesztésében pedig a fel­ügyelő bizottság jelentése következett. Az ebédszünet utón a küldöttek három szek­cióban tanácskoztak. A MÉSZÖV választmányá­nak beszámolóját és az azt követő vitát, valamint a csü­törtöki nap eseményeit, hol­napi lapszámunkban ismer­tetjük. A küldöttek egy csoportja A MÉSZÖV küldöttgyűlésének elnöksége Te sem hitted volna, Horthy• • • L. Nagy István sohasem találkozott Horthy Miklóssal. ☆ L. Nagy István, a Nimród vadgazdálkodási szocialista brigád vezetője, 43 ezer hol­das vadrezervátuim irányí­tója a Középtiszai Állami Gazdaságban. Született Túr- kevén 1918-ban, uradalmi gépész családból, fiatal ko­rában maga is uradalmi gé­pészkovács, munkásember ősei szakmáját folytatva. A partnak 1946 óta tagja, a munkásőrségben megalaku­lásától kezdve 13 esztendőt szolgált le. Három gyerme­két kitaníttatta* szárnyára bocsátotta. Napi munkáját kora reg­geltől becsülettel végzi, a gazdaság bánhalmi lakótele­pén, szép környezetben össz­komfortos lakásban él, s nyugodt szívvel várja a nyugdíjat. Horthy Miklóssal sohasem találkozott, egyszer egy szörnyű esetet ismert meg róla. Ez megrázta L. Nagy Istvánt Kétszer ke­rült a nagy úr helyére, de ez nemigen érdekelte, mert akkor már Horthy eltűnt az Országból. L, Nagy István­nak pedig sok volt a mun­kája, ☆ Forrón tűzött a nap 1938 nyarán is, mint minden nyáron így szokta. A bán­halmi cifra nagy kastélyt a körülvevő majd öt holdas fenyves és dísznövény park hűvösben tartotta. Az úrnő, gróf Nemes János lánya és ßz úr, Pirette francia báró mégis izgalommal ébredt. A gróitoő nem tartozott a szépasszonyok közé, sőt ki­mondottan csúnya lány volt, de a kastélyon kívül 1200 hold takarta rútságát. Piret­te báró pedig eLszegehyedett francia. Neve volt, s a bán­halmi házassággal vagyona is lett. Szép kastélyt is kapott. Két szárnyán, s a főszár­nyon huszonhét szoba „ lak­osztályokban. Az emeleten kápolna. Kunhegyesről járt ki a pap a családnak mi­sézni. Cselédember oda be nem teheti a lábát. S a ká­polna alatt van a lakosz­tály. A lakosztály! Ablakából távcsövei ellát­ni n cselédlakásokig. Négy szobára van egy közös kony­ha A Sóút menti cselédte- metőt is látni lehet. A mo- torutat már nem. A motorút éltéglából van kirakva. a műúttól a kasté­lyig vezet. A cselédség gon­dosan tisztántartja. Ha a környékbeli uraságok jön­nek, frissen seprik, Pirette báró vendégfogadása arról híres, az urak rang szerint hajtanak végig, s rang sze­rint érkeznek a motorúton, de egyik nem lép a másik nyomába. Amint elhajtott az egyik úri személyautó, vagy fogat, a cselédség már azonnal sepr! is az utat, s a következő vendég már is­mét nyomnélküli úton hajt­hat. Hátha most jön. A szom­széd község, Kenderes nagy- birtokosa úgy hírlik haza készül. Ha megtisztelné a nagy vendég a bánhalmi kúriát A lakosztály fenn van tartva. A kastély egvik szárnVa tiszteletből Horlhv Miklós rezidenc'ája. — Ha évenként esvszer jön. ha négy évenként tér csak be egy-egy vadászatra, ez a lak­osztály akkor is az övé. Oda senki be nem léphet. A kör­nyéken ez a szokás. A Szom­szédos uradalomban Magya­lt Kossánál is így van. ☆ Forró nyár volt A tok­lászpor csípte, az izzadság marta a cséplőmunkásokat A túrkevei búza sok port is kiad magából. L. Nagy István, a gépész nézte a haj­naltól éjszakáig izzadó, eről­ködő embereket. Napok óta suttognak már valamit a szérűn. Csak suttogva mer róla beszélni a nép. Az Ei- stein Dani esetéről. Eistein Dani, a túrkevei zsidó cséplőgéptulajdonos gőzgépével Kenderesen át akart vonulni az országúton. A kormányzó látogatásakor. Napokkal előtte hetven vá­logatott testőr szállta meg a falut. A falu határában már kakastollas csendőrök állták Eistein Daniék útját. — Mars le az útról! Dani vitatkozott, hogy ugyan hogy haladjon át, vagy hol gőzgépével „ falun, ha nem mehet az úton. A csendőrök összeverték Danit, s bedobták p pom­pás Horthy kastély hideg pincéjébe, a vízbe. Elfeled­keztek róla, vagy szándéko­san tették, ott maradt, míg a kormányzó látogatása, dá- ridozása tartott Az össze­vert ember reumát kapott. Olyan fájdalmai Vannak, hogy a rekkeriő hőségben báránybőrrel takargatja ma­gát, s fel-felordit kínjában. L. Nagy István megbor­zadt a haHottakon, ☆ L Nagy Istvánt hívatták 1949-ben. Szeretnék előlép­tetni. Kenderesen traktoros­képzés indult a Horthy kas­télyban. Oktatónak gondol­ták. Az igazgatónő szívesen fogadta. Bemutatta a romos Horthy kúriát L. Nagy István elálmélko- dott. A félig romos épület még így is pazar. Faragott kandallók, intarziás bútorok, boltíves lakosztályok, külön a kormányzónak. külön a vendégeknek, külön a Hor­thy család tagjainak. Most meg Szolnok megye kis fal- vaiból, nagyobb községeiből jönnek a parasztlányok, fiúk ide, traktorvezetést, gépész szakmát tanulni. L. Nagy Istvánék a kas­tély jobbszámyán kaptak h^vet. At is’-^ia is ett in- dúlt. az oktatók is ott lak­tak. L. Nagy István estén­ként a napi munkától fárad­tan, a boltíves szobák hű­vösében elmosolyodott oly­kor. — Na Horthy Miklós, te se igen hitted, hogy egykor majd egy túrkevei génésrkö- vács száll meg hajlékodban. # L. Nagy István Kendere­sen szerette meg „ vadásza­tot Nasv örömmel hai’ntt a szóra, mikor 13 éve vad­gazdának hívták a 27 ezer holdas Középtiszai Állami Gazdaságba. Háromszoros szocialista brigád már az övék. A gazdaságban szere­tik L. Nagy Istvánt. Pólyák István az igazgató is. Sok­szor elbeszélget vele. Egy­szer art mondta: — Tudja-e milyen híres ember maga barátom? A maga irodája volt a Horthy lakosztálya. A fóvadász nem tudta. Art észrevette, hogy a lő­szerszoba fürdőhelyiség volt valamikor. S ez az iroda is fényes napokat latort már. Régebben. A báróék az utolsó németekkel menekül­tek, aztán iskola volt ez a kastély míg meg nem ala­kult az állami gazdaság. L. Nagy István nem ille- tődött meg cseppet sem. ő teszi a dolgát. Lányából ta­nítónőt nevelt, másik lánya hivatásos katona. a fia itt dolgozik a gazdaságban Di­namikus, hatalmas üzem ez. A termelésről százmilliók­ban beszélnek. Nagy épít­kezések esztendeit éli most az üzem. a központ is el­megy innen, a kastélyt át­adják a gazdaság építő vál­lalkozásának. ☆ L. Nagv István úgy szá­mítja. nvuedrtban lesz ő már akkor. Nvugodt. pihen­tető estoken kiül maid a háza elé. « eszébe idézi, mi­lyen érdekes is ez m élet. Borzák Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom