Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-19 / 66. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. március 19, 25 év Szomszédunk: Bács-Kiskun megye Szoros kapcsolat fűzi megyénket harmadik szomszédunkhoz: Bács-Kiskun megyéhez is. — Egyik üzemük posztót gyárt a martfűieknek, állami gazdaságaik terményeiket küldik Szolnokra, a kecskeméti konzerveket a mi szűkebb hazánkban is szívesen fogyasztják, az ott gyártott magnetofonok a mi fiataljainknak is kedvenceik, és sportolóink is rendszeresen találkoznak a Bács megyei futballistákkal, úszókkal’ egy-egy versenyen. Egyszóval valamennyire ismerjük egymást. Am véleményünk szerint mégsem haszontalan, ha most — a szokáshoz híven — két oldalnyi terjedelemben ők szólnak hétköznapjaikról, arról az eredményes, szorgos munkáról, — amellyel az elmúlt huszonöt esztendőben gazdagabbá, tartalmasabbá, kulturáltabbá tették életüket. Ezzel a mi ismereteink is még alaposabbak lesznek. Az itt megjelent cikkeket Bács megye kedvenc lapjának, a Petőfi Népe szerkesztőségének munkatársai írták. KECSKEMET a magnók gyártásának központja Az idén több lesz az üzletekben a hazai gyártású magnetofonokból — ígérte nemrég a Budapesti Rádió- technikai Gyár sajtótájékoztatóján Iklódy Gábor vezér- igazgató. Az ígéret beváltása, a munka megszervezése immár’ a BRG kecskeméti gyárán múlik, mivel 1970-től az „aranyhomok fővárosában” levő üzem vált a magyar- országi magnetofon gyártás központjává. Milyen feladatokat jelent ez a gyáregységnek? — érdeklődtünk Rudasi Károly igazgatótól. Lesz magnó alkatrész is — A tavalyi 37 ezer készülékkel szemben ebben az esztendőben 60—65 ezer magnetofont szerelünk össze. A készülékeknek mintegy a felét a belföldi kereskedelmi vállalatoknak szállítjuk A rendkívül keresett, hordozható, kazettás és egyben legolcsóbb magnónkból az idén 20 ezret értékesítünk, ami több mint ötszöröse a tavalyinak. Ezekből az MK —21-es készülékekből február közepétől folyamatosan szállítunk a megrendelőinkfelfutását szemlélteti, hogy az idén összesen 178 millió forint értékű magnetofon előállításával számolunk — folytatta a gyáregység igazgatója. — Közrejátszik a változásban, hogy nem csupán készárutermeléssel, hanem a korábbi gyakorlattól eltérően alkatrészek gyártásával is foglalkozunk. A termelésnövekedésit elsősorban műszaki fejlesztéssel és csak kisebb mértékben létszám- bővítéssel alapozzuk meg. tál magasabbra tolódott a hangvisszaadás felső határa. Egyszerre lehet vele lejátszani, illetve anyagot felvenni. Üjabb trükkök elvégzésére alkalmas. Lehetővé válik, hogy az orsók tekercsedről átmásolják a műsort, zenét, zörejeket vagy a beszédhangokat a cserélhető kazetta szalagjára. A típus ezáltal egyesíti a hagyományos készülékek nagyobb teljesítőképességét a modern, kis, kazettás gyártmányok előnyeivel. Hálász Ferenc A fejlődő Bács-Kiskun megye írfa: dr. Varga Jenő, a Bács-Kiskun megyei tanács vb elnöke M | indenekelőtt üdvözlöm a Szolnok megyei Néplap kezdeményezését, amely hozzájárul ahhoz, hogy Szolnok megye lakossága — ha vázlatosan is — összefüggéseiben megismerje Bács-Kiskun megye felszabadulás óta elért fejlődését, jelenlegi problémáit. Megyénk az 1950. évi területrendezés alkalmával Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye déli részéből, valamint Bács-Bodrog vármegyéből alakult. Területe 8 ezer 3(52 négyzetkilométer, vagyis 1 millió 475 ezer 800 katasztrális hold. amelyből 745 ezer 700 hold' szántó, 114 ezer 600 hold szőlő és 33 ezer 900 hold gyümölcsös. Bács- Kiskun megye az ország területének 9,1 százaléka. A megye lakossága a legutóbbi évekig fokozatosan csökkent, de 1968 óta az elvándorlás megszűnt. A legutóbbi, 1970-es népszámlálás adatai szerint a megye lakossága 573 ezer. Jellemző a megye települési viszonyaira, hogy a lakosság egyharmada városokban, egyharmada nagyközségekben él, míg a további egyharmad külterületi lakos és ez sok gondot okoz a megyei vezetésnek. A megye székhelye Kecskemét, lakosainak száma 77 ezer 484. Megyénk közigazgatásilag hét járásra, öt városra és száznyolc községre tagozódik. Célkitűzéseink szerint a városok és nagyközségek egyre erőteljesebb szerepet töltenek majd be a megye közigazgatásában. A felszabaduláskor igen kedvezőtlen örökséget vettünk át a múlt rendszertől. Megyénk az ország egyik legelmaradottabb területe volt, amelynek kihatásait még ma is érezzük. A már említett kedvezőtlen települési viszonyok mellett szükséges megemlíteni, hogy csupán egy községünkben volt vezetékes vízellátás és csak 45 község volt villamosítva. A megye a fertőző betegségek, különösen a tbc egyik gócpontja volt. Mind az egészség- ügyi, mind a kulturális ellátottság szempontjából úgynevezett fehér foltja volt ez az országnak. Az élelmiszeriparon kívül a megyének lényegében nem volt ipara, a mezőgazdasági termelés is igen elmaradott színvonalon mozgott. Ennyit talán a múlt örökségéről. A felszabadulást követően, de különösen az utóbbi 10—12 év alatt gyökeresen megváltozott a megye arculata. A megyei pártbizottság iránymutatásával a megyei tanács a termelési adottságoknak megfelelő differenciált fejlesztési politikát dolgozott ki a homokhátság, a Duna melléke és a déli bácskai terület fejlesztésére. A korábbi 3—4 mázsa rozsot termő homokos területek hasznosítása érdekében a második ötéves terv időszaka alatt 34 ezer hold nagyüzemi művelésre alkalmas szőlőt és mintegy 20 ezer hold gyümölcsöst telepítettünk. Hasonló előrehaladás történt a déli fekete földi részeken a növénytermesztés és az állat- tenyésztés fejlesztése érdekében. A szocialista nagyüzemi mezőgazdaság megteremtése a végi. elaprózott kisgazdaságokkal szemben ugrásszerű változásokat hozott és a mezőgazdasági termelés értéke csupán 1960-hoz viszonyítva is közel megkétszereződött — meghaladta 3 nyolcmilliárd forintot. A mezőgazdaság fejlesztésével párhuzamosan nagy gondot fordított a megyei vezetés az ipari magok kialakítására és fejlesztésére. A kormánynak az Alföld iparosítására vonatkozó határozata eredményes végrehajtásának, továbbá az iparfejlesztés öntevékeny módszereinek köszönhetjük, hogy megyénk kereső lakosai közül mintegy 55 ezren a szocialista ipar különböző szektoraiban dolgoznak. A szocialista ipar termelési értéke megközelíti az évi 10 milliárd forintot. Az egészségügyi ellátás terén a nagyarányú fejlődés ellenére is vannak gondjaink. Jelentős előrehaladást sikerült elérni a tbc és más fertőző betegségek leküzdésében, óriási eredményt jelent a körzeti orvosi ellátás bevezetése, viszont problémák vannak a kórházi ellátás tekintetében. Sok mulasztást kellett pótolnunk a kulturális ellátás vonatkozásában is. Ezért történt, hogy tanácsaink többsége nagy gondot fordított iskola, kultúrház. mozi építésére. Jelenlegi legnagyobb problémáink közé tartozik, hogy a kedvezőtlen körülmények között, főleg tanyán élő gyerekek nagy része még mindig nem részesül szakrendszerű iskolai oktatásban. Lakosságunk kereskedelmi ellátottsága, bár erősen fejlődő tendenciájú, még némileg elmarad az országos átlagtól. Nagy erőfeszítéseket tettek tanácsaink a lakosság kommunális ellátásának javítása érdekében. Befejeztük megyénk teljes villamosítását. Az öt városon kívül 59 községben vezetékes vízellátás van. s folyamatosan halad a városok és néhány nagyközség csatornázása. Jelentős előrehaladást értünk el az út- és jórdaéoítés- ben, a parkosításban, a lakásépítkezéseknél. Gyakorlatilag minden ötödik család új lakáshoz jutott. E vonatkozásban azonban még súlyos gondjaink vannak, mivel a lakásállomány nagy része vályog, illetve sár falazatú. Feladataink, célkitűzéseink lényegében a gondjainkból adódnak. A negyedik ötéves terv során és az azt követő időszakban további nagy gondot kívánunk fordítani a mezőgazdaság, illetve a teljes élelmiszer vertikum fejlesztésére, ide feldolgozás és értékesítés valamennyi. problémáját Az ipar fejlesztése érdekében a mezőgazdaságban felszabaduló munkaerő foglalkoztatására és ezzel hely- bentartására törekszünk. Az egészség- ügyi ellátás javítása érdekében szeretnénk megkezdeni Kecskeméten egy új megyei kórház építését C nnyiben kívántam rövid áttekintést "■ adni megyénk lakosságának helyzetéről, az elmúlt 25 év eredményeiről, napjaink problémáiról. Végül megragadom az alkalmat, hogy a lap hasábjain gratuláljak Szolnok megye lakosságának azokhoz a kiemelkedő eredményekhez, amelyeket a felszabadulás óta eltelt 25 év alatt elértek, s további munkájukhoz sok sikert kívánok. ^ rr VILÁGHÍRŰ iintezet r Újdonságok Baján nek. Legnagyobb mennyiséget egyébként a Bács—Szolnok Vas és Műszaki Nagykereskedelmi V. vesz át. — Üzemünk termelésének f Uj iker magnó Ismét hozzáláttak a hagyományos tárcsás, ám modem tranzisztorokkal működő M—20-as típus gyártásához is. A tervük 15 ezer ilyen készülék összeszerelése. Az egyik gyártó szalagot átállították az M'—11-es, az orsós és kazettás rendszer előnyeit egyesítő szuperkészülék sorozatgyártására. Ebből a típusból az idén ötezret állítanak elő. Ezer készüléket exportálnak, a többi belföldön marad. A kísérleti széria megindításakor a munkákat irányító Jánosi Marcell főkonstruktőrtől, a tervező csoport vezetőjétől kértünk tájékoztatást az újdonságról: — Mindenekelőtt az új, „ikermagnetofon” jellemzői: súlya 11 kiló. fa vagy műanyagdoboz adja a foglalatát, s a hagyományosnak Az új munkások felvételét mindenekelőtt a hazai magnetofon gyártás fejlődése és a még kielégítetlen kereslet indokolja. számító M—20-as típusnál valamivel nagyobb. Az igazi érdekessége pedig: egy dobozban két összeépített készülék helyezkedik eL Az egyik a közismert orsós magnetofon, a másik kazettás rendszerű. Az M—11-es magnó tehát mindkét rendszert tartalmazza — közösek egyebeik között a motoron kívül a csatlakozók, erősítők. Csak a mechanika, illetve a magnetofonfejek különállóak. A legsokoldalúbb készülék Az M—11-es ily módon a legsokoldalúbb készülék a hazai gyártmányok között Bővíti a szolgáltatások körét, nagyobb a frekvencia tartománya, és ezálAz 1943-ban létesült Állami Kertészeti Telep, a Kecskemét város által ado- rhányozott 30 holdon kezd- tp meg működését. Megalapítója és kezdeményezője az akkori Paraszt-főiskola fiatal szaktanára, Mészöly Gyula volt. Azóta csaknem három évtized telt el. Az akkori fiatal szaktanár jelenleg a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója, Kossuth-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Híres paradicsomnemesítő, fajtái nemcsak Európában, hanem a tengeren tálon is ismertek. — Még 1962-ben munka- bizottság alakult a paradicsom nemesítés, termesztés és feldolgozás tennivalóinak egyeztetésére. Ez a bizottság évente értékeli a munkát. A különböző fajtajelöltekkel összehasonlító kísérleteket végez. Ezeket közösen megszemléli és a látottakat helyszíni tanácskozásokon megvitatja, értékeli. Az eredmények birtokában évente összeül és meghatározza a további tennivalókat. így kezdi a beszélgetést a világhírű kutató, amikor kedves témája, a paradicsom felől érdeklődöm tőle. Az említett bizottságot ő irányítja. Nemrég összegezték a Kecskeméti Konzervgyárral közösen az elmúlt évben végzett kísérletek eredményeit, amelyben tizenkét fajtajelölt szerepelt. — Termőképességre és szárazanyag tartalomra nézve két hazai és két külföldi jelölt jött számításba. — Ezenkívül három jelölt különösen kitűnt koraiságá- val. — Az utóbbi években az ipar legfontosabb igényei a termés színével és szárazanyag tartalmával függtek össze — folytatja —, ami azt jelenti, hogy e két tulajdonság az értékmérő. A nemesítési munka is ezt a célt szolgálja. A hazai fajták verseny-1 képesek ma már és egyenlő értékűek a legjobb külföldiekkel. Van már gépi szedésre alkalmas és a dohánymozaik nevű vírussal szemben ellenáló' paradicsom is. A jövőben mindenekelőtt a korszerű növényvédelemre és az agrotechnika pontos betartására keli ügyelni. Az intézet nemcsak a paradicsom nemesítéséről híres. Innen indult homokhódító útjára a búza és rozs keresztezéséből származó Trifiesle és sok más új növényfajta. Kereskedő Sándor A plédek, műszálas és gyapjú takarók gyártásának hazai fellegvára a Bajai Finomposztó Vállalat. A tavaly végzett piackutatások eredményeképpen most újabb termékeket is készítenek. A martfűi Tisza Cipőgyárral például a lábbelik posztójának szállítására kötöttek szerződést. Egy másik cikkük a szőnyeg lesz. A mintaszövődében új technológiai eljárással próbálkoztak. Olvan szőnyegeket gyártanak a jövőben a Duna-parti városban, amelyeknek mind a két oldala más-más mintázatú teljes értékű anyag — mint a felvét 'en is látható. Pásztor Zoltán fotója
