Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-13 / 37. szám

1970. február 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP * 3 Aranyérmes őztrófea Kisújszálláson Nyolc országban mutatkozik be az idén a magyar építészet Több nemzetközi építészeti díj elnyerésével szerzett már külföldön is elismerést a magyar építészet. A hazai eredmények iránt megnyil­vánuló nemzetközi figyelem és érdeklődés kielégítésére az építésügyi tájékoztatási központ az idén a tavalyi kettő helyett nyolc ország­ban rendez kiállítást Ma­gyarország építészetéről, építő- és építőanyagiparáról. Ta­vasszal Bécs fogad kiállítást. Hasonló anyaggal mutatko­zik be a magyar építészet Belgrádban és Rómában is. Bulgária kérésére a magyar porcelánipar fajansztermé- keinek gazdag választékát vonultatja fel Szófiában. Ha­marosan magyar kiállítás nyílik Prágában, az év má­sodik felében pedig Moszk­vában és két közel-keleti országban. Cserében az idén Budapest fogadhatja Bulgá­ria, Hollandia, Románia és az NDK építészeti kiállítását. Az építésügyi tájékoztatási központ a hazai érdeklődés kielégítésére az idén 17 kü­lönféle építő- és építőanyag­ipari témából 35 kiállítást mutat be Budapesten és a vidéki városokban. Többek között országjáró útra indítja az állami építés-tervezés első két évtizedes fejlődését be­mutató, valamint a magán­lakásépítés lehetőségeit, — eredményeit ismertető ván­dorkiállítást Az ősszel meg­rendezik az építésügyi ága­zat jubileumi kiállítását, — amely a felszabadulás óta elért eredményeket tárja majd a látogatók elé. Hat Szolnok megyei va­dásztársaság 1969-ben lőtt őzeinek díszes trófeáit minő­sítette két napig tartó ala­pos munkával Szolnokon a vadak legjobb ismerőiből ál­ló bíráló bizottság. A nem­zetközileg elfogadott képle­tek alapján, sokrétű vizsgá­lattal állapították meg me­lyik trófea jogosult arany­éremre. — Vizsgálták az agancsszár hosszát, magassá­gát, súlyát és köbtartalmát. A szépséget illetően tanul­mányozták a felvonultatott agancsok színét, gyöngyö- Zöttségét, rózsakoszorú fej­lettségét, a két agancs kö­zötti távolságot. — Számos agancs közül a legkiemelke­dőbbnek a kisújszállásiak által lőtt őzbak trófeája bi­zonyult: A nemzetközi mér­ce szerint 189.55 pont után ítélték annak az aranyérmet. A jelenleginél szebb agan­csot egyszer találtak Szomok megyében. A szajoliak ta­valyelőtt zsákmányolt őztró­feája akkor — csaknem 200 pontot kapott. Ébred Karcag? Fiatalok álldogálnak a karcagi Déryné művelődési ház — városi művelődési központ — előcsarnokában. Kiderült, Zoránékat várják. — Bocsánat, fiúk, karca­giak? — Igen, azok... miért? Kölcsönös bemutatkozás: szakmunkások, ipari tanu­lók. gimnazisták. Rögtön jól elverik rajtam a port: — Maga Tárta meg a cik­keivel a pinceklubunkat. Magyarázkodom. Talán em­lékeznek olvasóink: a kar­cagi fiatalok a volt kórház épület alagsorában akar talc pinceklubot-. Ä karcagi Déryné művelő­dési házban — városi műve­lődési központ? — szakkép­zett, hivatásszerető népmű­velők dolgoznak. Ha igaz, hogy a munka rang — minden tiszta közeg­ben igaz! — akkor nyugodtan bekopogtathatnak bárhová. A munkájukkal ismerkedő úgy látja: működésük alatt lábolt ki a művelődési ház a kátyú­ból. Irodalmi színpad: a fizikai dolgozókból álló együttes a Zádor és Ágota című kunsá­gi legenda előadására készül. Az anyaggyűjtést is ők végez­ték. Szép sikereik voltak már eddig is — hát még ha több fellépésre volna lehetőségük! A „Lakodalmasukat”, -úgy hírlik, meghívja bemutatóra a Népművelési Intézet is. Előadóestek: Baranyi Fe­rencet januárban kétszázöt­ven ember hallgatta meg — ptt voltak a Béke Tsz-ből is — Arról írtam, hogy az a helyiség nem jó céljaiknak. És talán arra is emlékeznek, hogy szerkesztőségi cikkben helyeseltük a klub létesíté­sének gondolatát és szembe­szálltunk a nagyon is egy­szerű ,miért akarnak a fia­talok a föld alá bújni” né­zettel. A szakáll „kérdésről” — hogy ez még mindig kér­dés?! — is véleményt mond­tunk: nem ez dönti él a ma­gatartás formái. De végül is csináltak pinceklubot? Más­hol, alkalmasabb helyen. Szájelhúzás, legyintés: — Ugyan... Vas}alakba üt­köztünk. vagy ötvenen, saját jószán­tukból, megelégedéssel. Feb­ruárban Szentpál Mónika jön Karcagra. Hangversenyek: az ifjúsági hangversenysorozatnak há­romszáz bérlője van. Antal Imre és Szendrey-Karper László hangversenyén is há­romszáz felnőtt volt. Filmkor, filmklub: a film­barátok köre hetenként tart foglalkozást, szűkkörű ugyan, de nívós, izgalmas tematiká­jú. A filmklubnak viszont négyszáz tagja van, az elő­adásokat jónevű esztéták tartják. Jelenleg a francia film korszakai — hat előadás — van műsoron. Művészetbarátok köre: a művészetek legkülönbözőbb területéről hangzanak el elő­adások, viták alakulnak ki. Ízelítő a tematikából: „Kas­sák képelemzés”. Huszárik Zoltán filmrendezőt várják a következő foglalkozások egyi­kére. A vitavezetők kritiku­sok, alkotóművészek Egyebek: vándormozi, is­meretterjesztő előadások beat-hangversenyek és szak­körök. Foltok A Szigligeti Színház már olyan régen járt a városban, hogy a karcagiak fejből meg sem tudták mondani. A pon­tos adatok; Örkény István: Tóték, tragikomédia, 1969. jú­nius 7., Karcag, Déryné mű­velődési ház, százötven néző. Ki érti ezt? A 24 ezer la­kosú városból csupán eny- nyien voltak kíváncsiak Ör­kény európai sikerére? Az­óta a Szigligeti Színház nem játszott Karcagon, a tájcent­rumban. Okok: a művelődési ház fűtése rossz, a kályhák „gázolnak”, a zenekari árok­ba beszivárog a víz (állítólag a művelődési ház melletti vízműtelepről), a díszleteket nem tudják a hatsó díszlet­ajtón behordani, csak a né­zőtéren keresztül, rossz a zsi­nórpadlás stb. Ha az arra illetékesek nem találnak megoldást az akadá­lyok elhárítására, Karcag vá­ros is jó időre színház nélkül marad. A város zenei élete mindig is fejlett volt (az adott lehe­tőségekhez és más hasonló városokhoz viszonyítva). — Ezért is sajnálatos, hogy fel­oszlott a munkásőrség fúvós­zenekara. A népművelők bi­zakodnak ... A tanyaközpontokban foly­tatott ismeretterjesztés is dilemma tárgya.' Eddig a filmvetítések előtt mindig tartottak előadást. Mondják megszüntetik, mert teljes uz érdektelenség. Oda-vissza alapon kellene ezt megvizs­gálni. Még egyszer a fiatulok Az elmúlt évekhez viszo­nyítva sokkal elevenebb, szí­nesebb a város kulturális élete. Mégis,.. A fiataloknak, kevés! Nem az elégedetlen­ségé a fő hang, hanem a többre vágyásé. Van itt ez is, az is, de ritkán, több felé el tudnánk mi menni, és el is mennénk, mondják. Szóval több, jobb lenne. Nem egy, de nem is négy­öt karcagi fiatal gondolja így Tavaly Keres Emillel, a Központi Bizottság tagjával, a Thália Színház igazgatójá­val készítettem interjút. Így mondta: „Mindenre odafi­gyelni. Aki feltartja a kezét, arra oda kell figyelni!” Tiszai Lajos Kitérőt „mennyi** a népművelő Művészeti előadó. szak­képzett. hivatásszerető fia­talasszonyka. — Amikor valami sikerül, megint életre kapunk egy időre, hajt bennünket. a mo*'''.. Aztán, bizony sok­szor letörünk. Siker és ku­darc, így élünk. Helyünk, „rangunk”? Mi „csak” nép­művelők vagyunk. Nem, nem a városi vezetésre gon­doltam, részükről jóindula­tot látunk. Hanem bizonyos körök. — Kik? — Nem erőltetem a vá­laszt. Bizonyára oka van rá, hogy erről nem beszél. De aztán mégis feltűnt valami. — Amikor Antal Imre zon­goraestjét szerveztük, meg­kértem egy tanár ismerősö­met; együtt járjuk végig a tantestületeket, ő mégis ta­nár, neon csak népmű­velő... (!) hátha így.■ - _ *Nem keresek az előzőek­kel összefüggést Eszembe jut egy, más városban dolgozó fiatal, szakképzett népmű­velő kifakadása. — Január végén, amikora Népszabadságban megjelent Garami László cikke. ta­lálkoztam az egyik potentát­tal, városatya-félével. Gú­nyosan vállon veregetett: „Na, kulturosok, jó a helye­tekre tett benneteket a Nép- szabadság!” Ö mondja ezt akit még birkavacsorán kí­vül sehol sem láttam, nem hogy valamit tenne a műve­lődésért! Garaminak külön­ben igaza van abban a cikk­ben (a népművelők közötti képzetlen hátramozdítókról ír). Csakhát! Kik nevezik ki a művelődési házak igazga­tóit? Kik tartják természe­tesnek, hogy ha valakin már mindenhol eliárt az idő, — jó lesz népművelőnek. A sok Össze-vissza, kiebrudalt em­ber miatt nincs tekintélyünk. Tudom, linknek tartanak bennünket! A munka beszél Az első tagfelvétel Kezdetben kilencen voltak Megyénk egyik legújabb üzemóriása a Beton- és Vasbe­tonipari Művek szolnoki gyára. Az űj létesítmény hivatalosan ez év első napjai óta üzemel. Amint minden új gyárban, itt is sok a gond, a kezdettel járó nehézség. Ezért kértük meg Busku József párttitkárt, az üzem gépészeti osztályának ve­zetőjét, beszéljen munkájukról. — Minden kezdet nehéz, de egyben biztató is — hangzott a vaiasz. — Különösen egy ilyen Fő célunk most, hogy közre­működjünk a termelés zökke­nők nélküli biztosításában. Idén 260 millió forint értékű termé­ket kell az üzemnek előállíta­ni és 840 lakás építéséhez az anyagot biztosítani. A pártveze­tőség ezért főleg a termelő- munka útjaiban lévő akadályok elhárítására törekszik. Ezért hívtuk össze a közelmúltban az üzemvezetőket, akikkel minden problémát megvitattunk. Azzal a szándékkal, hogy mindezeket a gazdasági vezetők tudomásá­ra hozzuk és közösen határoz­A pártvezetőség által feltárt tények, nehézségek ismereté­ben az üzemünk igazgatója folytatta a hasonló hangnemű beszélgetéseket a művezetők­kel, brigádvezetőkkel és mind­azokkal, akik az egyenletes sokra hivatott üzemben, mint a mi gyárunk. Két évvel ezelőtt alakult itt a pártszervezet, összesen kilenc taggal. Akkor alig ismertük egymást és a megfelelő összhanghoz kellett az a két év, ami azóta eltelt. A vezetőség aránylag szeren­csés összetételű. Bár mindany- nyian nagyon elfoglaltak va­gyunk, — van közöttük he­gesztő, darus, stb — mindenki az alapvető gazdasági teendők segítésére törekszik. zuk meg a teendőket Az emberek őszinték, segí­tőkészek voltak. Elmondták például a vázszerkezeti üzem dolgozói, hogy a kiadott nor­mák nem ösztönzik a munkáju­kat és javaslatokat tettek en­nek módosításárá. Azt is töb­ben felvetették, hogy nincs vá­lasztási lehetőség. Azokkal az emberekkel kell dolgozni, akik éppenséggel jönnek a gyárba. Ezért nagy türelemre és szak­mai begyakoroltatásra van szükség ahhoz, hogy boldogul­junk. munka kialakításában közre­működhetnek. Az az alapvető elvünk, hogy ez az év sorsdön­tő az üzem életében. Pártszer­vezetünk is ebben a szellemben dolgozik, különösen sokat bí­zunk a pártcsoportokra. Elké­szítettük az első félévre szóló politikai intézkedési tervünket is. Ebben a munkaverseny, a marxista képzések megszerve­zése, az anyagi érdekeltség érvényesülésének mérlegelése egyaránt szerepel. / Ismerni a hangulatot Ugyanakkor a pártvezetőség mellett két társadalmi bizottsá­got hoztunk létre, az egyiket tá'ékoztatási feladatokkal bíz­tuk meg. Ezek az elvtársak az üzem mintegy nyolcszáz dol­gozójának hangulatáról, — az ellátási gondoktól, a gazdasági jellegű javaslatok összegyűjté­séig — mindenről tájékoztatnak bennünket. Egy másik bizottság a különböző ünnepségek meg­szervezését vette kézbe. Ebben főleg a száz tagú KISZ szerve­zet legaktívabb tagjai működ­nek. A tavaszi társadalmi ün­nepségek előkészítésétől, az üzemi sportkör létrehozásáig sok mindenben segítenek. A két év után most elérkez­tünk oda, hogy pártszerveze­tünk párttagokat is vehet fel. A legközelebbi .taggyűlésen a pártvezetőség javaslatára sza­vazásra bocsátjuk két dolgo­zónk tagfelvételi kérelmét. Ez nagy esemény lesz a mi alap- szervezetünk életében. És re­mélem, egyre többen leszünk, akik közös erővel segíthetjük az üzemnek a tevékenységét. • B X. Véleményt kértek Ez az év sorsdöntő r „Átképzett" baktériumok vegyi kombinátja az olajkutakban Megfelelően. „kiképzett” baktériumokkal ismét terme­lésre lehet bírni a kimerülő­ben levő olajkutakat. Ezt bi­zonyították azok a kísérletek, amelyeket a Magyar Állami Földtani Intézet mikrobioló­gusai folytattak Járányi Ist­ván tudományos munkatárs vezetésével. A Magyar Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszt felkérésére az utóbbi tíz évben több ezer csatornaiszap-baktériumtör­zset próbáltak hozzászoktat­ni az olajkutakban uralkodó viszonyokhoz. Pontosan megállapították — minden ilyen kiszemelt elöregedett kút olajának és vizének összetételét és hőmérsék­letét, s ennek alapján állították elő laboratóriumban a kút- beli állapotokat. Ebbe a kör­nyezetbe helyezték a bakté­riumokat, hogy kiválasszák közülük azokat a törzseket, amelyek annyira képesek al­kalmazkodni ezekhez az adottságokhoz, hogy a továb­biakban már csak ilyen vi­szonyok között tudnak élni, szaporodni, és közben azt a munkát is elvégzik, amit tő­lük elvárnak. A kísérlet további folya­mata az, hogy ezeket „az átképzett” baktérium- törzseket szerves anyagok­kal és tápsókkal együtt lebocsátják a kútba, még­pedig olyan oldatban, — amelynek minden köbcen­timétere körülbelül egy- milliárd baktériumot tar­talmaz. Ezek az apró élőlények ott, a már megszokottá vált kör­nyezetben igen gyorsan el­szaporodnak és a számukra „fáltálalt” tápanyagból meg­lehetősen bonyolult táplál­kozási láncon keresztül vé­gül is kialakítják azokat az úgynevezett — felületaktív anyagokat, amelyek élesen leválasztják egyrészt a kőzet­ről a rátapadó vizet, más­részt a vízről a rajta hajszál­vékony „filmként” szétterülő olajat. Ugyanakkor a bakté­riumok olyan gázokat is termelnek, amelyeknek fe­szítő ereje mindjárt segíti is az olaj felszínre jutását. A baktériumok azonban a kőzetek résein, likacsain át elvándorolnak a szomszédos kutakba is. Ennek következ­tében egyrészt megállapítha­tó lesz. hogy — mely kutak vannak közvetlen kapcsolat­ban egymással, — másrészt megnövekszik ezeknek a kör­nyező kutaknak az olaj ho­zama is. A magyar kutatók által „beiskolázott” baktériumtör­zsek egy része eredményesen végezte el a „tanfolyamot” s a gyakorlati munkában is megállta helyét: létrehozta a kutak mélyén a mestersége­sen kialakított természetes vesyikombinátot. Módszerüket a kutatók ed­dig körülbelül 30 kútban próbálták ki. Ennek során beigazolódott. Élelmezési vitaülése A Magyar Agrártudományi Egyesület Szolnok megyei szer­vezete, a KÖJÁL, a MEDOSZ megyei bizottsága, valamint a megyei tanács vb mezőgazda- sági és elelmezésügyi osztálya a második világélelmezési kongresszus előkészítésének keretében vitaülésre hívott meg tegnapra több mint száz élelmezési szakembert. A rendezvényen dr. Kasza Béla, a megyei tanács vb osz­tályvezetője mondott megnyi­tót. Elmondotta; sokat fejlő­dött hazánk mezőgazdasága és élelmiszeripara a felszabadulás óta. Említette azt is, hogy élel­miszergazdaságunk jelentős le­hetőségekkel rendelkezik táp­lálkozási struktúránk tovább­fejlesztéséhez. Elmondta töb­bek között, hogy amíg a hábo­rú előtti magyar életszínvonal­ra az volt jellemző, hogy az átlagos napi kalóriaérték 2770 volt, addig a mai megállapított mennyiség 3000—3200 kalóriaér­ték. Az elnöki bevezető után dr. Tarján Róbert egyetemi tanár a FAO magyar memzeti bi­zottságának tagja tartott elő­adást. A magasabb életszínvo­nal és a jobb étkezési lehetősé­gek biztosítása címmel. Közért­hető érvekkel, példákkal bizo­nyította, magyarázta a korszerű táplálkozás lehetőségeit, köve­telményeit, amelyeket megte­remthetünk magunknak. El­hogy olyan környezetben, — ahol a kőzetek áteresztő ké­pessége elég nagy és így ré­seiken, likacsaikon a bakté­riumok át tudnak férkőzni, az eljárás valóban meghozza a sikert. Például — csupán egy közepes eredményt idéz­ve — az egyik kút a mikro­biológiai kezelés előtt 19.84 százalékban olajat és 80.16 százalékban vizet hozott fel­színre, a baktériumok közre­működése révén viszont az olaj aránya 37.34 százalékra nőtt. szakemberek Szolnokon mondotta, hogy az ország la­kosságának mintegy 25 százalé­ka most nagyobb testsúlyú az indokoltnál. Jó tanácsként mondottá, hogy a jelenleginél sokkal több tejet, zöldséget, gyümölcsöt és konzervfélét fo­gyasszunk. Felmérések bizo­nyítják azt is, hogy sok magyar háztartásban többet költenek alkoholra, mint tejre, gyü­mölcsre, tojásra együttvéve. A nagy érdeklődéssel kísért elő­adást élénk vita követte. Az 1970/71. tanévre me­zőgazdasági szakmunkás- tanulókat veszünk fel, állattenyésztő, ezenbelül setéstenyésztő szakmára. Tanulmányi idő 3 év. Ösztöndíjat, munka­ruhát, kollégiumi el­látást biztosítunk. A szakmunkásbizonyít­vány megszerzése után továbbtanulás lehetséges a mezőgazdasági szakkö­zépiskolák XII. osztályá­ban. Mezőgazdasági Szak­közép- és Szakmun­kásképző Iskola, Abaúi szántó, Kassai u. J

Next

/
Oldalképek
Tartalom