Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-13 / 37. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. februári IS. RABAT. TRIPOLI, KAIRÓ A robati csúcsérte­kezletnek kellett volna elvé­geznie a jelenlegi politikai helyzetből és katonai erő­viszonyokból következő ossz- arab politika és taktika meg­fogalmazását Az arab világ jobbszárnya azonban nem volt hajlandó arra, hogy tovább lépjen a khartoumi elgondolásokon. Ennek oka nyilvánvalóan abban keres­hető, hogy — bár az Egye­sült Államok szerepe, be­folyása rendkívüli módon alászálft, még a Nyugathoz korábban egyértelműen hű arab monarchiákban is — de Szaúd Arábia, Kuwait Tunézia, Marokkó éá a sejk­ségek igyekeznek elkerülni a nyílt szakítást a kenyértö­rést. Amennyiben ugyanis túllépnek Khartoumon, s ami ezzel egyet jelent fel­sorakoznak a hatnapos hábo­rú következményeit meg­szüntetni hivatott politikai vagy fegyveres harc céljainak szolgálatában, azok a laza kötelékek is feloldódnak, amelyek a történtek ellené­re is más orientációt biztosí­tanak számukra, mint. ame­lyek akár Kairó, akár Da­maszkusz vagy Bagdad kap­csolatait jellemzik. Viszont az arab világnak az a része, amely az izraeli támadást követően egyes te­rületeit elvesztette, s amely­ben — éppen Izrael makacs­sága miatt — megrendült a bizalom a politikai rendezés lehetősége iránt, tovább akar, — mert tovább kell — lépnie. Amikor Rabathan egyér­telműen kiderült, hogy a társadalmi képletek meg­szabják az egyes arab or­szágok politikai szándékait is, elkerülhetetlen volt a polarizáció. Ennek jegyében került sor, közvetlenül Ra­bat után a líbiai Tripoliban arra a. hármas találkozóra, ahol a politikailag egymás­hoz legközelebb álló. s ami szintén rendkívül jelentős, földrajzilag is szomszédos arab országok vezetői lerak­ták egy rendkívül hatékony­nak ígérkező szövetség alap­jait. Ebben a szövetségben nem valamifajta jövőbeni fö­deráció lehetőségei figye­lemreméltóak. Az idő dönti el, hogy szükség lesz-e arra, hogy államjogi, külső for­mákkal is megpecsételjék közös céljaikat Ennél sok­kal jelentősebb az, hogy Kairó olyan fegyvertársak­kal alakíthatja, formálhatja elképzeléseit amelyekkel nin­csenek ideológiai vitái, mint a baathisftákkal, s amelyek anyagi támogatást nem igé­nyelnek, (mint például Dél­iemen), hanem maguk is je­lentékeny eszközöket képesek mozgósítani a közös ügy szolgálatában. Ennek a progresszív mag­nak a kialakulása, formáló­dása lehetőséget biztosított arra is, hogy Kairó olyan összejövetel gondolatát vet­hesse fel, ahol a közel-keleti válságban közvetlenül érde­kelt országok államfői vesz­nek részit Ezen a tanácsko­záson ugyanis nem elvek, hanem a tennivalók, az el­végzendő feladatok sorrendje körül folyhat érdemi vita. A tanácskozásra, amelyen az EAK. Szudán, Jordánia, Szíria államfői s az iraki el­nök személyes megbízottja vett részt a napokban ke­rült sor az egyiptomi fő­városban. Rendkívül kevés szivárgott ki a tárgyalóter­mekből, csupán annyi, hogy ott egy politikai és egy ka­tonai referátum vitája folyt. A közel-keleti válsággal ös­szefüggő események (a Kor szigin-üzenet amerikai rész­ről történt elutasítása, Iz­rael katonai tevékenységé­nek látványos fokozása) is­meretében azonban nem le­het kétség a határozatok irányát illetően. A záróköz- lemény — a kairói rádió is­mertetése szerint — leszö­gezi az értekezlet résztvevői­nek azt az eltökélt szándé­kát. hogy folytatják a harcot, nem hódolnak be az ellen­ségnek és felszabadítják a megszállt arab területeket. Feltehetően az elfo­gadott taktika sem más, mint amit Nasz- szer elnök, az EAK gaz­dasági, katonai és politikai helyzetét elemezve már meg­fogalmazott. Vagyis az ag­resszió áldozatai nem tűrik, hogy Izrael megtartsa az agressszió gyümölcsét, vi­szont tisztában vannak az­zal is, hogy a területek visz- szaszerzése csak hosszú, ke­mény és áldozatos harc árán lehetséges. Ezt a programot, amit az aktív ellenállás tak­tikájának neveznek, Nasszer még az elmúlt nyáron hir­dette meg. (Onody) T r r íz eves a Népek Barátsága Egyetem Hogyan kerüli a szőnyi vásártér Becsbe? Négy évvel ezelőtt egy jó- szemű osztrák turisa ügyei­men lett a szőnyi műút men­tén fekvő páratlanul pom­pás rétre. Hogy mióta nőtt ott vadon a fű, azt a leg­öregebb falubeliek sem tud­ják, ment emberemlékezet óta ezt a helyet díszítette. Régen legelő volt, s amikor a 20-as években építkezni kezdtek itt, csupán ezt a területet hagyták szabadon a híres szőnyi vásároknak. Az osztrák turistának annyira megtetszett a gaz­dagon zöldéi lő gyepszőnyeg, hogy a HUNGAROFRUCT révén megvásárolta, ötven­ezer forintot fizetett érte a községi tanácsnak. Egy kü­lönleges amerikai gyepvágó géppel 3—4 centiméteres ré­tegben szedték fel a földet. A szőnyi gyepkockák azóta már bécsi sportpályákon, útszegélyeken díszlenek. Szőnyben pedig ismét ki­hajtott az erős gyökerű ős­fű. Tavaszra már olyan dús lesz, mint négy évvel ezelőtt volt. Másodszor is eladhat­ják tehát a vásárteret a fa­lubeliek. Ez annál is in­kább időszerű, mert a nyá­ron már gyökerestől fel kell szedni. Ugyanis átadja a helyét egy sokkal nagyobb nevezetességnek. A régészek megkezdik az egykor itt fek­vő Brigetio feltárását. így Szőny valóban híressé válik, hisz a számítások szerint a római kori város romjai akkora területeit foglalnak el, mint Aquincum. Borostyánkő a tundrán Szovjet geológusok borostyán­kőre bukkantak. batszáz kilo­méterre a tengertől, a Hatangi folyó balpartján elterülő tund­rán. Világszerte kedvelik a bo­rostyántárgyakat. A gyűjtők kü­lönösen a bogártetemeket vagy növényt részeket magukban rej­tő darabokat keresik. Ezenkívül a borostyánkő a jóminőségű ipa­ri lakkok — nélkülözhetetlen nyersanyaga is. A világ legnagyobb borostyán­kő lelőhelye a Szovjetunióban található a Balti-tenger partján, a Kalinyingrádi területen. Kü­lön kombinátot építettek itt a borostyánkő kitermelésére és feldolgozására. A kalinyingrádi iparművészek borostyánékszereit magasan értékelik szerte a vilá­gon. A kalinyingrádi lelőhelyen kívül különálló borostyánkő- telepek találhatók mindenütt a Balti-tenger partvidékén. Ismeretlen Goethe levelek Szinte hihetetlen, hogy 137 évvel Goethe halála után még mindig ismeretlen kéz­irataira lehet találni. Az egyik német kulturális inté­zetnek különösen nagy sze­rencséje van ezen a téren. Nemcsak, hogy fel tudja őket kutatni, de meg is szer­zi őket így jutott nemrégi­ben birtokába Johann Wolf­gang von Goethe három ed­dig ismeretlen levele is ami közül egyik, Theodor Körner német költő apjának. Chris­tian Gottfried Kömemek szólt 1813-ból. A frankfurti Goethe-ház könyvtára szin­te minden évben értékes, is­meretlen Goethe-ritkaságok- kal — levelekkel és rövid költeményekkel — bővül. A Patrice Lumumbáról el­nevezett moszkvai Népek Barátsága Egyetem február­ban ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját. Az egyetem célja, hogy segítsé­get nyújtson az ázsiai, af­rikai és latin-amerikai or­szágok szakemberképzéséhez. Mit ért el a Népek Barát­sága Egyetem az elmúlt tíz év alatt? Említsünk meg né­hány adatot! Jelenleg nyolc­vanöt ország több mint 4000 hallgatója tanul itt. A tudo­mányos szakemberek képzé­se aspirantura segítségével történik: 225 aspiráns töké­letesíti tudását szakterüle­tén, azoknak a feladatoknak a figyelembe vételével, ame­lyek a fejlődő országok előtt állnak. Tíz év alatt 2335 hallgatónk végzett, akik önállóan dolgoznak hazá­jukban A hallgatók felkészítése a szovjet oktatási rendszer alapján történik, amely szervesen egyesíti az elmé­leti képzést és a gyakorla­tot E célból az egyetemen több mint 150 laboratóriu­mot és műhelyt, valamint 20 kabinetet létesítettünk, amelyeket a legkorszerűbb felszereléssel láttunk el. A hallgatók 200 ipari üzem­ben, szovhozotóbam, kolho­zokban, tudományos kutató- intézetekben és kutatóexpe­díciók tagjaiként végzik szakmai gyakorlatukat Az oktatási folyamat során messzemenően figyelembe vesszük az illető hallgató országának különleges Igé­nyeit (éghajlati, földrajzi, szociális körülmények stb.) A Népek Barátsága Egye­tem 82 tanszékén 149 tudo­mányág képviselőjeként 864 tanár dolgozik. Közülük 84 professzor és a tudományok doktora cím tulajdonosa. 38^-an kandidátusok és do­censek. A tanszékek tudo­mányos munkájában mint­egy 1000 hallgató aktívan vesz részt. Az egyetem ok­tatóinak és hallgatóinak tu­dományos tevékenységéről számtalan publikáció. gya­korlatban megvalósított sza­badalom és újítás tanúsko­dik. Tíz év alatt a Népek Barátsága Egyetem a tudo­mány és technika számta­lan ágában vált az ázsiai, afrikai és latin-amerikai or­szágok jól képzett szakem­bereinek előkészítő köz­pontjává Sz. Rumjancev professzor az egyetem rektora Nem adok kölcsön Frédinek, egykori iskolatársamnak emberfeletti emlé­kezőtehetsége volt. Valóságos memória-zseni. Visszaemlé­kezett a legjelentéktelenebb esetekre és emlékezete soha nem hagyta cserben. Már az iskolában rengeteg hasznát vette csodálatos memóriájának. Nem kellett tanulnia, egy­szeri olvasás után a latin szótár egész oldalait ismételte el gondolkozás nélkül. S mivel a tanulást „kiküszöbölte”, könyvekre sem volt szüksége és az értük kapott pénzt hasznos dolgokra: cigarettára, parittyára fordíthatta. Frédi volt az osztály legjobb tanulója. Jelesen érett, s egy vál­lalathoz került, ahol — különösen az igazgatót — való­sággal elkápráztatta memóriájával. Hamarosan az igaz­gató személyi titkára lett, s ettől kezdve háromszor olyan gyorsan ment a személyi ügyek kezelése, mint Giziké, a gépirónő idején. Nem kellett az akták között turkálni, fejből vágta ki, mikor, milyen ügyben járt a vállalatnál, s az ügy milyen iktatószámon fut. Csak éppen feketekávét nem szolgált fel és nem Megette magát az ügyfelek előtt, mint Giziké. Ritka emlékezőtehetségéről tett tanúságot azzal is, hogy fejében volt az egész magyar menetrend. Pontosan tudta, hogy például hány órakor kell felülni a vonatra, hogy este 7-re Zalakisszántódra megérkezzen. Nem emlékszem arra, hogy Frédi nem emlékezett volna valamire. » Fél éve aztán az történt, hogy ez a ragyogó memóriájú barátom bizalmasan ÍQV fordult hozzám: — Kérlek, ne vedd rossznéven, meg vagyok szorulva: adj kölcsön 300 forintot. A zsebembe nyúltam és kinyálaztam neki három piro­sat. Édes mindegy — gondoltam —, hogy az én zsebem­ben van-e a pénz, vagy nála. Úgysem költőm el. Az idő pedig telt. Pár hónap múlva célzásokot tettem a kölcsönre vonatkozóan, de Frédi ártatlanul nézett rám: nem értett belőle semmit. Megdöbbentem. Lehetséges vol­na? Ez a tökéletes memóriájú Frédi nem emlékezne a kölcsönre? Tegnap aztán újra felemlítettem neki a köl­csönt, mire a szemembe nézett és felhangon ennyit mondott: — Remek kirándulásra alkalmas idő van. — Nem addig az! — vágtam vissza. — Az a 300 fo­rint, amit fél éve kölcsön adtam neked, mostmár kell. Nem várhatok tovább. Remélem, emlékszel rá, hogy tar­tozol? Azt vártam, hogy zavartan dadogni fog, bocsánatot kér feledékeny ség éért és átnyújtja a tartozását. Ehelyett azon­ban gúnyosan felkacagott: — Látod, ez vagy te. Ilyen memóriád van neked. Hát nem emlékszel, hogy holnap után lesz három hete. dél­után fél négykor összetalálkoztunk a Bumbedlin utcának 47-es számú háza előtt, az úttesten éppen egy sörösládák­kal megrakott tehergépkocsi porzott el, rendszáma EX— 7608, a vezetője oörqebaiuszú 40-es férfi, a túloldalon pe­dig kint állt a borbélymühely előtt az a csinos kozmetikus lányka, és belső zsebembe nyúltam és nagy hálával át­adtam neked a kölcsönt? Pontosan két százast három hú­szast és négy tízest? Hát nem emlékszel rá, barátom? Erre a fejbevágóan pontos adathalmazra nem lehetett nemet mondani. Mindenesetre, ezentúl még a legnagyobb emlékező­tehetséggel megáldott embernek sem adok kölcsön. Dénes Géza Színváltó anyag Végre megszületett az a ruhaanyag, amiről annyi di- vathölgy álmodott! A Japán­ban előállított anyag a poli- mérek családjába tartozik és rendkívüli tulajdonságokkal rendelkezik: az anyag kü­lönböző feltételek között vál­toztatja a színét. A szálak érzékenyen rea­gálnak a levegő nyirkosságá­ra, a nap melegére stb. A hófehér fürdőköpeny például, ha víz éri, kékszínű­vé változik, majd — szára­dás közben — narancSszín- be és vörösbe megy át a színe. Kicsi a bors ... Az amerikai Delaware vá­rosban egy hét alatt megnégy­szereződött a borsfogyasztás. Az ók: egy 87 éves indián nemrégiben harmincheted­szer lett apa. Az ebből az alkalomból készített televí­Mentő-leknős A Csendes-óceánon történt. Erős vihar tombolt és egy libériái hajó fedélzetéről a szél belesodort a tengerbe egy matrózt. Hiába kutattak utá­na, nem sikerült megtalálni. Néhány nap múlva pedig: „Nicaragua partjaitól mint­egy 113 mélföldnyire lehet­tünk, amikor messze a vízben egy emberi fejet pillantot­riós interjúban, szokatlan férfierejének okát az aggas­tyán abban jelölte meg, hogy minden nap borsot eszik. Erre aztán a közönség megrohamozta Ha üzleteket, s rövid időn belül minden borsikészlet elfogyott. tunk meg” — meséli a „Cita- delle” nevű svéd hajó kapi­tánya. Néhány perc múlva már a vállát, majd a felső­testet is megpillantottuk. Az ember egy óriási teknősbéka hátán kuporgott. Alig tudtuk levenni őt a teknős hátáról — olyan gör­csösen kapaszkodott a pán­célzatba .. Tatár falvak Lengyelországban A XVII. században tatár katonák harcoltak III. Jan Sobieski király hadseregében, s az uralkodó köszönetképpen földet adott nekik Bialystok tartomány területén. így aztán napjainkban a legészakabbra fekvő moha­medán templomok, mint az akkori tatár települések ma is meglévő maradványai, Bo- honiki és Kruszyany lengyel falvakban vannak. Az akko­ri harcosok utódait ma is „Eszményi város” A Washington zöld öveze­tében újonnan épült Reston városka utcáinak és sugár- utainak tervét Leonardo da Vinci városrendezési elképze­lései alapján állították ösz- sze. Felépítését Reston lakói egy különösen vállalkozó kedvű amerikai üzletember, Robert E. Simon kezdemé­nyezésének köszönhetik. Si­Mesterséges kaviár Alinak, Musztafának, Jakub- nak vagy Jachisnak hívják, s hűségesen megőrizték őseik régi szokásait és hagyomá­nyait. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a tatár-ük­unokák már régóta ne len­gyelül beszélnének. Ennek aztán a tömegturizmus kor­szakában óriási előnyei van­nak. Hisszen ideálisabb ide­genvezetőket el sem lehet képzelni a több mint két és fél évszázados famecsetek­ben. mon szeretné megvalósítani a 2000. esztendőre az „esz­ményi várost”, amely vidéken fekszik és összesen 80 000 la­kost fogad be házaiba. Mindent elkövetnek, hogy Reston „tiszta” és „csendes” város legyen. Munkarendje négynapos munkahetet ír elő, amiből eleve nyilvánvaló, hogy mindenféle szórakozási lehetőséget is biztosítanak. Mint ismeretes az ember szervezetének naponta bizo­nyos mennyiségű fehérjére, szénhidrátra és vitaminra van szüksége. A vitaminokat már iparilag gyártják. Zsira­dékok is mesterségesen elő­állíthatok, de ez egyelőre még költségesebb lenne, mint a természetes zsiradékok fel­dolgozása. Táplálékunkban sok a szénhidrát és ezért a közeljövőben aligha válik szükségessé mesterséges elő­állításuk. Elsősorban a fehér­jék hiányoznak táplálékunk­ból. Az emberiségnek nagy le­hetősége van arra, hogy bő­vítse a mezőgazdasági terme­lést. Ezek a lehetőségek azonban nem korlátlanok, és ezért a tudósok azon fára­doznak, hogy a fehérjetartal­mú élelmiszereket iparilag is előállíthassák. Érdekes, hogy a tenyészállatok a takarmány alakjában elfogyasztott fehér­jének csak 30 százalékátad­ják vissza tej formájában és csupán 15—20 százalékát hús alakjában. Az elfogyasztott fehérjék 70—80 százalékát az állatok szervezete dolgozza fel. A takarmány feldolgozá­sával csaknem valamennyi fehérjét előállíthatjuk és ezekből aztán élelmiszereket gyárthatunk. Ilyen módszerrel a fehér­jék gyártása 3—6 szorosára emelkedhetne. Az így előál­lított fehérjéket tápértékük el­vesztése nélkül, szobahőmér­sékleten bármilyen hosszú időn keresztül tárolhatjuk. A tiszta fehérjék íztelenek és szagtalanok. Az élelmisze­rek ízét és szagát különböző vegyületek biztosítják. A korszerű vegyi technoló­gia lehetővé teszi, hogy a mesterséges kaviár szemcsés legyen, a hal réteges stb. A mesterségesen előállított ka­viárt pl. még a szakemberek sem tudják megkülönböztetni az igazitól. Alumíniumból készült közlekedési járművek A „Sínek és utak” leg­újabb járműveiről fog tájé­koztatni az a közlekedési ki­állítás, ami ez év augusztusá­nak végén Essenben kerül majd megrendezésre. A kiál­lítás attrakcióját az ún. köny- nyű járművek képezik. Ezek alapanyaga alumíniumból áll. A könnyű fémből készült közlekedési eszközök minden tekintetben megfelelnek az egyre gyorsuló közlekedés követelményeinek. — Mint ahogy a „Közlekedési jármű­vek könnyű építési módja” nevű társaság düsseldorfi közgyűlésén a németországi Alumínium Központtal együtt bejelentette, a síniközlekedé- sé a jövő, ami gyorsabb lesz s nagyobb teret és több ké­nyelmet biztosít, A közleke­dési szakemberek és város- tervezők már ma is a köny- nyű súlyú járművek építése érdekében emelik fel szavu­kat. Számos „alumínium-ro­bogót” az essenl „Sínek és utak” kiállításon tekinthet meg első alkalommal a nagyközönséa. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom