Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-12 / 36. szám

1970. február 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Biztonságunk rr • őrei Százmilliós üzemcsarnok Üzembe helyezés előtt áll a MÁV legújabb létesítménye, a 100 millió forintért épí­tett. 120x90 méteres alapterületű szerelőcsarnok Miskolcon. Február elejétől megin­dult itt a munka és ennek nyomán évente 600 db tehervagonnal többet tudnak majd javítani a MÁV részére. (MTI foto — Kunkovács László felv.) Gyáregységi önállóság a Ganz Villamossági Műveknél z élmúlt hónapok egyik legtragikusabb televí­zió-adósának képei villannak fel előttem, amikor hozzáfo­gok ehhez az íráshoz. Az AlföldÖin törtánit rendőrgyil- kosság képei, Börcsök törzs- őrmester halála, családjának szomorúsága a ravatalnál és a fiatal gyilkos közönyös arca. A rendőr — a társadalmi rend, a közbiztonság fegy­veres őre — ritkán fősze­replő a mi sajtónk hasáb­jain. Nem kenyerünk a di­csekvés, így hát derekas tet­teik. helytállásuk is inkább csak egy-egy kiugróan ör­vendetes eredmény, vagy valljuk be, kiugróan tragikus esemény alkalmából kerül nyilvánosság elé. A „Kék fény” azonban — az egész társadalmat veszélyeztető bűnözőikre, garázdákra, a legkülönbözőbb rendű és ran­gú káros elemekre világít. Beszéljünk most azokról, akik ezt a nélkülözhetetlen fénycsóvát a sötét zugokba irányítják. Az a korábban táplált, tiszta indokokból fakadó el­képzelés, amely szerint a szocialista társadalmi rend felépítésével az emberek szinte automatikusan, egy­két emberöltő alatt megvál­toznak és mindenki magas erkölcsiségű, humánus, szor­galmas építők közé sorako­zik: illúziónak bizonyult. Igaz, közbiztonságunk álta­lában jó és szilárd — és igaz az is, hogy helyzetünk kiállja az összehasonlítást világviszonylatban. De ez ■nem csökkenti a rendőrség, a Belügyminisztérium szer- ír cinek érdemét: inkább alá­húzza. Mert a helyzet mai színvonala: sok tekintetben nekik köszönhető, túlzás nél­kül áldozatosnak nevezhető munkájuknak, kemény és fá­radságos nappaloknak és éj­szakáknak. Munkájuk természete és érthető megfontolások miatt biztonsági és bűnüldöző szer­veink kiemelkedő munkásai Titkán kerülnék nemhogy képernyőre, de természete­den nevük is alig szerepel. Pedig túlzás nélkül mond­hatjuk, hogy nekünk is meg­vannak a magunk Maigret felügyelőd és egy-egy nyo­mozásukból különb krimi le­hetne, mint amilyet a detek- tívregényírók fantáziája ki­agyal. A névtelen rendőr. X. fő­hadnagy és X. Y. őrmester és törzsőrmester az, akiről beszélni szeretnék most, meg a tizedesek és szakaszveze­tők keményen fegyelmezett szürkeruhás seregéről. Ami­kor a magyar demokratikus rend kialakult és megszilár­dult, a rendőr nemzetiszínű karszalaggal ás sokszor mad­zagon viselt puskával állt őrhelyén, küzdött feketézők­kel, banditákkal, gazdasági kártevőkkel. Hol van már az a korszak — elég rendőrsé­günk technikai felkészültsé­gére. felszereltségére, gépko­csi, sőt repülőgép-parkjára utalni, hogy az embert jogos büszkeség fogja el. De a legtöbbet maguk az emberek változtak, azok, aki­ket a hivatalos szóhasználat „személyi állománynak” ne­vez. Fejlődtek tudásban, mű­veltségben, tapasztalatban — és harcedzettségben. Fejlőd­tek abban a bizonyos tudat­ban. hogy mögöttük áll a lákosság óriási többsége — háromszázezren tevőlegesen is. gondolunk itt az önkén­tes rendőrök önkéntes tűz­oltók, határőrsegítők tevé­kenységére. Néhány hónap­Elnézését kérem, a szolnoki 61-es számú élelmiszerbolt ve­zetői ének, amiért a múlt csü­törtökön friss kávét keresve betértem a boltjukba. Sokan vagyunk, akik a friss pörkölésű kávéra esküszünk. Meglepődve tapasztaltam, hogy ebben a boltban a „Café do Brasil” hat hétig tartó szava­tossági ideje pár napja lejárt. Ahogyan a dobozról leolvastam pal ezelőtt az MSZMP Köz­ponti Bizottsága megtárgyal­ta a Belügyminisztérium munkáját, egész tevékenysé­gét — tizenhárom eszitendő óta először. Ez a tény, a munka napirendre tűzése, aláhúzza az állam- és köz- biztonság védőinek szerepét, hivatásuk teljesítésének or­szágos fontosságát Hol tart ma a mi rendőr­ségünk? Ott. hogy a párt Központi Bizottsága elismeréssel álla­píthatta meg: közrendünk, közbiztonságunk szilárd, s ebben messzemenően méltá­nyolta a Belügyminisztéri­um érdekeit. Hogy egy ilyen elismerés mögött a bűnüldö­ző és a rendészeti-igazgatási funkciók ellátásának meny­nyi megoldott feladata, szét­ágazó tennivalója. napról napra növekvő követelmé­nye rejlik, arra a közrend által nyugalmat kapott ál­lampolgár ritkán gondol. Hi­szen általában ritkán talál­kozik rendőri intézkedéssel: s igazán megeshet, hogy egy- egy községben, vagy akár kisvárosban hétsizámra nem történik „port felverő” eset, kivéve talán a közúti bal­eseteket. Mert az, sajnos, van bő­ven — gyorsabb tempójú növekedés gyümölcseként, mint amilyet gépkocsipar­kunk létszámemelkedése in­dokolttá tenne. Nem vélet­lenül emelem ki rendőrsé­günknek ezt a munkaterüle­tét. mert itt kiemelkedően bizonyítható az, hogy ered­ményesebb munka az egész lakosság részvétele nélkül szinte elképzelhetetlen. A i egpéldásabb rendőri szigor és a leggyorsabb intézkedés sem védhet meg a balesetek számának növekedésétől, ha nem javul a közúti morál, ha az útra induló gyalogos­tól a kerékpároson át a szép személykocsi és a húsztton- nás camion vezetőjéig nem tesz mindenki önmagában egy-egy lépést a szabályos magatartás, az előzékenység, a körültekintés és az udva­riasság együttesének elsajátí­tásában. Italában a közösség ér­dekéről van szó. Ak­kor is, amikor bűnöző, rom­boló, lányokat szerencsétlen­né tevő galerik megfékezé­séről kell beszélnünk, akkor is. amikor a társadalmi rend ellen uszítok, vagy a tár­sadalmi tulajdont sikkasz­tok. elrablók kerülnek rend­őrkézre. És politikai érdek az is, hogy minden egyes állampolgár érezze: szemé­lyes biztonságát, munkával szerzett tisztességes vagyonát is védik a szürkeruhás férfiak. JJ? end őrnek lenni, termé­szetesen nem minden­ki előtt népszerű hivatás. A rendbontók, vagy a mások — egyének és közösségek — megkárosításából élők, a za­varosban halászók és a tár­sadalmi rend kisszámú, de elszánt ellenségei jobban sze­retnének gyenge, rosszul irá­nyított, a lakosságra támasz­kodni nem tudó rendőri szer­vezettel szembenállni. Az emberek rendben, bé­kében és biztonságban akar­nak élni. Ez a szándékuk — milliók szándéka — a rend­őri munka legjobb alapja. Hogy szocialista módra, tör­vénytisztelőén és a törvé­nyesség védelmében élnek és élhetnek: ez a mi rend­őreink munkájának legszebb dicsérete. B. F. 1969. december 20-án csoma­golták. Meglepetésem fokozó­dott, amikor 10 dekás „Amigó" kávé került a kezembe. Ennek a csomagolási ideje ugyanis 1969. november 13-a volt. Természetesen mindkét kávé­nak az eredeti ára volt feltün­tetve, vagyis így hozták forga­lomba. Nekem ez annál is fel­tűnőbb, mert tudomásom sze­rint ilyenkor le kell árazni. A Manapság gyakran lehet hallani a gyáregységek veze­tőitől, hogy többet és job­bat tudnának termelni,, ha valóban érvényesülne náluk is a vállalati — üzemi ön­állóság, ha szabadabban, ön­állóbban dolgozhatnának, s helyben dönthetnek el a ter­melést közvetlenül befolyá­soló kérdéseket. A problé­mát vizsgálva kereste fel munkatársunk Vígh Sán­dort, a Ganz Villamossági Művek Hegesztett Gépszer­kezeti Gyárának igazgatóját. — A Ganz Villamossági Műveket az igazgatósági ta­nács irányítja. Ennek, mint a szolnoki gyáregység igaz­gatója, én is tagja vagyok. Tagja a bajai gyáregység igazgatója is. Természetesen a tanács ülésein elsősorban a saját gyáregységgel kap­csolatos kérdésekre reflektá­lunk, de igénylik javaslata­inkat az egész vállalatot érin­tő kérdések eldöntésekor is. A szolnoki gyáregység a nagy gyáron belül eléggé speciális szerepet tölt be, mert rendszerint nem kész árut, hanem félkész terméket állítunk elő. — Milyen vállalati funk­ciókat gyakorolhat önállóan a szolnoki gyáregység? — önállóan döntünk lét­szám és bérgazdálkodási kér­désekben, és az anyagbe­szerzési, újítási ügyekben is döntési jogkörünk van. Az éves gyártási alapkapacitás kitöltése a gyártási profil­nak megfelelően nem függ­het csak tőlünk, hiszen fél- késztermékeink más vállala­ton belüli munkahelyeken válnak kész áruvá. így nem is képzelhető el az önálló pénzgazdálkodásunk sem. Termelési értékünk a buda­pesti anyavállalatnál csapó­dik le, míg kiadásainkat központi egyszámláról finan­szírozzuk. A gyártmányaink minőségi vizsgálatát és a helyszínre szállítását viszont szintén önállóan bonyolítjuk. — Van-e közvetlen dön­boltvezető védekezését, amely szerint ők is pár napja kapták a kávét — és nem is gondolták, hogy olyan régi, — kétkedve bár, de elfogadtam Most mégis levelet Írok és szeretném meggyőzni a bolt ve­zetőjét arról, hogy nem rossz­májúságból teszem ezt. De meglepett boltjának az a „lele ményessége”, ahogyan a kávét felújították. Pénteken estére ugyanis lekaparták a gyártási év két utolsó számjegyét és a hónap megjelölést, így a kávé csomagolási ideje 19 ......... 13-a. E gy kávéfogy aszté tési jogkörük a rövid és hosszútávú. tervek kidolgozá­sában? — Ebben nincs ugyan köz­vetlen döntési jogköre a szolnoki gyáregységnél?, de véleményét az igazgatói ta­nácsban kifejtheti. Itt vi­szont mind a negyedik öt­éves terv előkészítésébe, mind a villamossági művek távlati tervezési kérdéseibe is beleszólhatunk. E téren azonban a túlzott önállóság termelési anarchiához ve­zetne, mivel a gyáregység tevékenysége szerves része az anyavállalaténak. így csakis közösein kialakított rö­vid és hosszútávú stratégiát követhetünk. Ezt az élet és a piac is így diktálja, s a túlzott önállóság negatív eredményt hozna. — Milyen a fejlesztést le­hetősége a gyáregységnek? — A beruházási és fej- lesztési lehetőségeink a ter­vezett termelési érték eléré­sétől függnek és ez nem is kis tételt jelent számunkra. Már megkezdődött egy 5 millió forintos beruházás ki­vitelezése, amely a jelenlegi szűkös szociális lehetősége­inket fogja javítani már ez évben is- Joggal elvárjuk, hogy a kivitelező is tartsa adott szavát az átadási ha­táridőt illetően, hiszen a száztíz fős étkezdénkben A folyóirat cikkeinek sorát Köpeczi Bélának, a Magyar Tu­dományos Akadémia főtitkár- helyettesének Lenin és töme­gek kultúrája című tanulmánya nyitja meg. Lenin az első mar­xista ideológus, aki mint a győztes proletariátus vezetője az új, szocialista állam művelő­déspolitikai elveit és gyakorla­tát kialakítja. Lenin hívta fel először a figyelmet arra, hogy a kultúra nemcsak tudás, ha­nem magatartás is, a demokrá­cia nem képzelhető el a kultú­rának széles tömegek körében vafó elterjesztése nélkül, a kul­túra javát kell adni. a tömegek nek és nincs olyan uj kultúra, amelynek ne kellene támasz­kodnia a régi értékekre. Nemzetközi együttmúködé sünk hatékonysága és a hosszú távú importpolitikáról dr. Szita János, á Minisztertanács Nem­zetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának vezetője írt elemző tanulmányt. Jakab Sán­dor, az MSZMP K. B. Agitációs és Propaganda Osztályának ve­négyszeres a túlterhelés. Gyártmányfejlesztésünk szintén központi függőségű. Prototípusok gyártásában is csak olyan mélységben ve­szünk részt, ahogy abban a gyáregységi profilunkra szükség van. Változatlanul egyedi gyár jellegünk van, mart egy 5—6 darabos ren­delést már szinte sorozat- gyártásnak tekintünk. — Milyen szervezési vagy jogkörváltcmást tart szüksé­gesnek a jövőben? — Szervezés tekintetében mi rengeteget tanultunk a Ganz régi szervezői rutinjá­ból. de annyit azért még nem, hogy a kialakult jó rendszeren, már javítani va­lót is találjunk. Meg va­gyunk győződve, hogy csak rontani lehetne a már ki­alakult összhangon. Maga az átállás gyorsasága, — egy megyei vállalati telepből kor­szerű gyáregységgé — is ezt bizonyítja. Van azonban több apró hiba, amit jó lenne a jövő­ben. kiküszöbölni. Alaposabb bizonylati rendszert dolgoz­hatnánk ki. a gyártási doku­mentációk időbeni érkezése a gyártáselőkészítést tenné kiegyensúlyozottabbá. pre­cízebbé. F. I. zetője a tömegkommunikációs rendszerek hatékonyabb mun­kájának kérdéseit vizsgálja. A tömegtájékoztatási eszközök, — mutat rá — a szocialista épí­tést segítő közvélemény for­málás mással nem helyettesít­hető csatornái, az ideológiai harc fegyverei. A sajtó jelentő­sége napjainkban sem csökken. Az újságírás jelentős eredmé­nyekről számolhat be, fejlődése azonban nem mindig arányos a követelményekkel. A gazda­sági írásök egyoldalúságának még mindig egyik oka, hogy a gazdasági újságírók — tisztelet a kivételnek — nem eléggé fel­készültek, képzettek és tájéko­zottak. Még ma is meglehető­sen gyakran jelennek meg a szerkesztőségek hibájából szak­szerűtlen és pontatlan informá­ciók, — állapítja meg a Köz­ponti Bizottság oszályvezetője. Farkas János, a Szociológiai Tanulmányok című sorozat ed­dig megjelent köteteit ismerte­ti és adja e művek szakszerű kritikáját. Gazdá- szoknak ajánljuk ! A korszerű mezőgazdaság két alappillére a gépesítés és a vegyszerek használata. Valójá­ban a kettő egymást kiegészítő tényező. Egyre inkább terjed annak felismerése; a gépesítés nélküli kemizálás vagy pedig a kemizálás nélküli gépesítés esetén a mezőgazdaság csupán „félkarú óriás”. Hazánk mezőgazdasaga a vegyszerek felhasználásában az utóbbi évek során az élenjárók közé zárkózott fel. A kémiai anyagoknak a mezőgazdaságba való behatolása azonban akkor lesz igazán hatékony, ha az em­berek körében is ugyanilyen ütemben terjednek a szakisme­retek. Dr. Ubrizsy Gábor—dr. Gimesi Antal: A vegyszeres gyomirtás gyakorlata című mű­ve ezt az utóbbi folyamatot igyekszik szolgálni és segíteni. A korszerű gazdálkodásban sor­ra felmerülő kérdésekre igyek­szik választ adni. Ilyenekre például: Hogyan irtsuk az arankát a lucernából? Homok­talajon hogyan készítsük elő a talajt másodvetésnek szántás nélkül? Mivel és hogyan, mikor lombtalanítsuk a szedőgép előtt a burgonyát? De más, megyénkben is gyakran jelent­kező és felvetődő problémák megoldásában is segít. Az öntö­zőcsatornák, legelők és kultúr­növényeink szakszerű gyomir­tására vonatkozóan nyújt hasz­nálható ismereteket a 320 olda­las kézikönyv. A gazdasági eredmények ol­daláról közelíti a legelőgazdál­kodás kérdéseit Szabó János— Kovács Imre: A legelőgazdál­kodás zsebkönyvp. A szerzők foglakoznak a legelők trágyázá­sának, ápolásának és művelé­sének problémáival, u legelő­öntözéssel, a legelőn folyó munkák üzemszervezésével, a legelők hasznosításának sok-sok kérdésével. Újszerű a most megjelent kézikönyvben, hogy a legelőn folyó termelést állítják a középpontba. Barabás Endre Takarmányo­zás című munkája olvasmá­nyos, közérthető formában tár­gyalja a takarmányok összeté­telét, az állati szervezet anyag­cseréjét, az állatok takarmány­igényét. Részletes takarmányis­meretet nyújt, tájékoztat a takarmány tartósításának és tárolásának módjairól. Főleg képzett állattenyésztőknek, bri­gádvezetőknek ajánlható kézi­könyv. Harmadik, javított kiadásban jelent meg a mezőgazdasági könyvhónapra dr. Hajas József —dr. Rázsó Imre: Mezőgazda­ság számokban című, több mint 1500 oldalas munkája. Huszon­kilenc fejezetben a korszerű üzemvezetés, irányításhoz szük­séges számszerű ismereteket, tudnivalókat összegezik a szer­zők. A mostani új kiadásban olyan új fejezetek is szerepel­nek, mint például Üzemgazda­sági mutatók és számítások, statisztika, vagy Borgazdaság, továbbá Oktatás, kutatás. Mind a négy művet a Mező- gazdasági Könyvkiadó jelentet­te meg az alkalomra. A példa ragad szokták mondani. Az állami gazdaságok szolnoki mintabolt­jában szinte ősz óta kifogyha­tatlanul volt az olcsó — 2—3 fo­rintos — alma. A szomszédsá­gában lévő Kossuth téri 40-es ÁFÉSZ boltban új év után már csak 4—6 forintért mérték ked­venc gyümölcsünket. Pár nap óta viszont ott is bőven van 3 forintos szabolcsi jonatán. A példa tehát ragadós és ez alka­lommal — szerencsére — a jó példa ragadt. — bo — Szolnok megyei Gabona­felvásárló központi mű­helye felvesz 2 esztergályost, 4 laka­tost, 6 kőműves segéd­munkást. Heti 44 órás munkaidő. Külszolgálatos munkakör. Bér megegyezés szerint Jelentkezési cím: Török- szén tmiklós. Bethlen u. 45—49. Napi postánkból Felfrissítették a kávét Megjelent a Társadalmi Szemle iebruárl száma

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom