Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-11 / 35. szám
4 SZOLNOK MLGXE1 NÉPLAP 1970. február 1L Nők a film- művészetben GYILKOSSÁG A MONONGAHELA- VÖLGYBEN ,OROSZLAN" UTÓDJA AJ* á ^KÉPERNYŐJE előtt Már nem a régi 1. AZ A modem technika órák alatt világszerte ismertté tette Joseph Yakoblomski nevét — csakhogy amikor ez bekövetkezett, a név viselője már nem volt az élők sorában. Marlene Manthey, a bécsi Die Presse amerikai tudósítója jelentette: „Fehér hótakaróval borította be a förgeteg a Monon- gahela-völgy kopasz erdőit és a bányamunkások, akik Clarksville-ben, a templom előtt hosszú sorokban várakoztak, még a szokásosnál is sápadtabbaknak tűntek. Itt, Pennsylvania barnaszén-kerületében mindenki Yabloms- kiról beszél. Régi ember volt itt: Ugyanaz a pap tartotta a halotti nősét, aki sok évvel ezelőtt eskette.” A telefon nem felel A pennsylvaniai Clarksville jellegzetesen amerikai kisváros. Megvannak a maga szokásai, a szigorú hierarchiája. Ezen a ranglistán az 59 éves Joseph — becenevén Jock — Yablonski — az elsők között volt. Tekintélyes-patinás kőháza a villanegyedben állt. Csaknem egy teljes héten át nem tűnt fel senkinek, hogy e ház körül túlságosan is nagy a csend. Igaz, az ünnepekre, karácsonyra és újévre, az USA-bam is sokan' távolabb lakó szeretteikhez utaznak. így történhetett, hogy csak az áldozat egy másik A századforduló nagy magyar szobrászművészének, Stróbl Alajosnak az ,,Anyánk” című szobor felejthetetlen alkotójának — eredeti rajzsorozata került elő Pécsett. 1893 és 1895 között Stróbl többször is ellátogatott Erdélybe, a Görgényi Havasokban levő Laposnyára, ahol medvevadászatokon vett részt. Itt tartózkodása idején vendéglátója, Hoós Ernő főerdész, emlékkönyvében megörökítette a vadászatok érdekesebb eseményeit, vadásztársait. Az értékes album családi ereklyeként öröklődött nemzedékről nemzedékre és jelenleg a hajdani la- posnyai főerdész Pécsett élő unokái őrzik. Nemrég művészettörténészek vizsgálták meg a rajzokat és megállapították, hogy azok minden kétséget kizáróan Stróbl eredeti munkái. A pécsi Janus Pannonius Múzeum évkönyvében kiadta a képek reprodukcióit. A rendkívül lmom ceruzavárosban lakó ügyvéd-diának, Kenneth Yablonskinak tűnt fel, hogy a clarks-villei ház telefonja napok óta nem felel. Oda-kocsizott és borzalmas látvány tárult a szeme elé. Apját. 57 éves anyját, Margaret asszonyt és 25 éves húgát várbefagyva találta a fiú. A rendőrség megállapította, hogy a tetemek. már hat napja ott hevernek. a gyilkosságot újév napjára virradóan követte el — ahogy az első jelentés fogalmaz — „legalább két gyilkos”. A dzsungel törvényei Joseph Yablonski lengyel bevándorlók gyermeke volt. Tizenöt éves korában szállt le először a tárnák mélyére. hamar megismerte a bá- nyász-sors minden keménységét. Apja néhány év múlva bánya-szerencsétlenség áldozata lett. Jock hitt abban, hogy az öreg Yablonski a munkáltatók profitéhségének áldozatit, ez vezette a szak- szervezet soraiba. A jó fellépésű, agilis fiatalember hamarosan felemelkedett a bánya mélyéről — először az UMW (United Mine Workers, Egyesült Bányamunkások) apparátusába, majd — 1942-ben — vezetőségébe. Ezt a testületet akkor már több mint két évtizede egy rendkívüli egyéniség, az „Oroszlán”-nak becézett John L. Lewis vezette. Diktatórikus. ellentmondást nem tűrajzokban is megnyilvánul Stróbl Alajos szobrászvolta; nem elsősorban festőiek ezek a képek, inkább tiszta, határozott vonalak, s az emberekről nemcsak portrékat, hanem jellemrajzokat is adnak. A művész megörökítette az emlékkönyvben a vendéglátó főerdészt, Hoós Ernőt és a híres román medvevadászt, Vezán Demetert, valamint gróf Teleki Lászlót, ama Telekinek a fiát, aki költői kastélyában vendégül látta Petőfi Sándort és ifjú feleségét. A sorozat utolsó képén maga a mester, a 39 esztendős Stróbl Alajos látható. Az arc halvány rajzolatú, mintha ködből bontakozna ki, mögötte egy erdei manónak — az erdélyi néphit „kókisának” — árnyalakja látszik és egy kis vers olvasható, Stróbl kezeirásával: „Este berepült, reggel kirepült, azután elrepült a kákis”. rő módszerekkel. Lewis a huszadik század első felének jellegzetes amerikai szak- szervezeti figurája volt Az életet dzsungelnek tekintette, amelyben a vadon törvényei uralkodnak és amelyben az egyetlen igazi parancs — átvitt, és fizikai értelemben egyaránt — az életben-maradás. Az eszközök nem számítanak, a siker mindent igazol — ez volt az „Oroszlán” jelmondata és vezetési stílusa. S valóban, akkor még a bányászok számára legalább kiharcolt egy és mást az „Oroszlán” által anyagilag és politikailag kétségtelenül erőssé tett UMW. 1963-ban meghalt John L. Lewis és megkezdődött a szakszervezet életének egyértelműen szégyenteljes, mindmáig tartó szakasza. Az új elnök, a „Tony”-nak becézett W. A. Boyle diktatúrájával vált az UMW — még amerikai értelemben is — egyik „legsárgább”, leg- hirhedtebb szakszervezetté. Ezt a munkások is észrevették: az „Oroszlán” halála óta félmillióról mintegy százezerre csökkent a taglétszám és a Yablonski-ügy óta tovább terjedt a tömeges kilépés járványa. Ha egy mondatban akarnánk megfogalmazni az okot, az valahogy így hangzana: 1963-tól az UMW kizárólag Tony Boyle és a monopóliumok érdekeivel törődött. Harmat Endre Következik: Fegyver a folyóban Az elmúlt esztendő magyar filmművészetében „főszerepet” kaptak a hölgyek s ezúttal nemcsak a színésznőkre gondolunk, akiknek térhódítása a filmvásznon az ifjú művészet megszületésével együtt kezdődött. Tavaly megindult a női rendezők frontáttörése is s így természetszerűleg megszaporodtak a női lélek rejtelmeit kutató játékfilmek is. Játékfilmet 1968-ig Magyarországon nem rendezett nő. Az első fecske Mészáros Márta volt, akinek két éve mutatták be az Elátkozott nap című alkotását. Az elmúlt két évben pedig a huszonhárom műsorra tűzött új magyar film közül már háromnak nő a rendezője: Mészáros Márta Holdudvar, Gyarmathy Lívia Ismeri a Szandi-Mandi-t?, Elek Judit pedig Sziget a szérazföldön címmel forgatott filmet. S mivel a női rendezők filmjei nőkről szóltak, természetesen mind a háromnak a főszereplője színésznő volt, mégpedig Törőcsik Mari, Soós Edit és Kiss Manyi, akinek egyébként ez volt a 100. filmszerepe. Nemcsak a rendezők névsorában találkozhatunk Mészáros Márta és Elek Judit nevével, hanem a forgatókönyvírók között is. Holdudvar című filmjének történetét ugyanis maga a rendezőnő írta, Elek Judit pedig társszerzője volt a Sziget a szárazföldön című film forgató- könyvének. Gyarmathy Lír via filmje családi szülemény, a forgatókönyv a férjének, Legalább is a képernyőn nem; elvesztette egykori varázsát, amikor még éjszakába is nyúlva figyeltük órákon át a műkorcsolyázás szemet-lelket gyönyörködtető parádéit. Az idén már — mintha a televízió is észre vette volna a jégsport iránti érdeklődés csökkenését — felvételről vehettünk tudomást a leningrádi Európába jnokság jelentősebb eseményeiről. Csak „másodkézből” kaptuk a híreket, közvetlenül nem lehettünk jelen az egyes versenyeken. Talán ennek is része volt, hogy a több napos és rangos sportverseny semmiféle különösebb élményt nem váltott ki a tévénézők körében. Igen gyorsan napirendre tértünk felette. Még Almássy Zsuzsi harmadik helye sem tudott Igazán fellelkesíteni. Tehát a csoda, a műkorcsolyázás televíziós csodája oda, nem tartott tovább a képernyőn sem annál a bizonyos közmondásbeli három napnál. Abban viszont semmi csoda, hogy Jókai Anna népszerűsége napról-napra nő, s most még a televízió is vállalta a legszélesebb körű népszerűsítés feladatát. Vasárnap este legújabb könyvébe „olvashattunk” bele; címe Tartozik és követel. Szabó Magda és Illés Endre után egy jóformán pályakezdő író került a Nyitott könyv programjába. Ami jelzi, hogy Katkó István szerkesztőt nem kötik semmilyen protokoláris irodalmi szempontok: az izgalmas, mai művek felfedeztetésére törekszik. Sikerrel. A Jókai An- na-adás is, mint az előzőek nem csak a kérdéses regény gazdag, többrétű eszmei világába és a megformálás titkaiba vezetett el bennünket, hanem ezzel együtt az írónő plasztikus portréját is kaptuk. Élvezet volt hallgatni — szellemi élvezet — a meghívott kritikusok véleménycseréjét; s ha egy-egy kisebb botlásukon fel is sziszszentünk — például mikor a Jókai Anna — bemutatót Békéscsabának címezte helyettünk Dersi Tamás, a bemutatandó müvek fő nyitogatója — kétségtelen, hogy értőbb olvasókként vesszük majd kezünkbe a Tartozik és követelt. Az egy házasság válságát szociológiai alapossággal ábrázoló regényben az elemzés nyomán köny- nyebb lesz felfedeznünk a rejtettebb és általánosabb írói gondolatot, s a két fiatal \ házas konfliktusában jobban ráismerünk majd fontos, társadalmi gondokra és bajokra is. De jó volt hallani magát az írót is, aki tanári pontossággal nemcsak a kritikusok hibáit javította ki, de imponáló módon markánsan és szenvedélyesen védte meg írói elképzeléseit, ars poeticáját. S ami külön dicséretes, a jól választott és bőséges részletek a regény anyagából lehetővé tették, hogy mi nézők is mindig együtt haladhassunk gondolatban azzal, ami elhangzik magáról a műről: együtt lapoztuk a regényt. Még csak a képernyőn. Ezután a bemutatás után azonban bizonyára sokan kézbe vesszük Jókai Anna Tartozik és követeiét a valóságban is. Hisz az adás meggyőzhetett bennünket; Jókai Anna tudja, mivel tartozik olvasóinak és érzi, mit követelnek tőié. Az érdekesen induló pályájú írónővel ez volt az első kiadós találkozásunk a képernyőn, az amerikai O’Henry már régi ismerősünk. Műveiből évekkel ezelőtt egész estére valót válogatott a magyar televízió, most idegen feldolgozásban láthattuk négy kis elbeszélését. Most sem csalódhattunk benne. Négy kis történet az amerikai életről, a kapitalizálódó társadalom világából és embereiről. A szélhámoskodó házasságközvetítőkről, akik így kívánnak gyorsan vagyonra szert tenni, aztán arról, hogy itt a pénz az isten, a Mammon. Az álszent patikus és a zsarnok anya is megkapta a maga fricskáját abba a verembe estek, amelyet másoknak, az egymást önzetlenül szerető fiataloknak szántak. Aztán egy kis amerikai szen- timentalizmust is kaptunk — kóstolónak — a két egykori barát különös találkozásának történetében. Mindezt igen jó televíziós tálalásban. És hangulatos, szellemes bevezetővel, (Elbert János.) Kellemes estét tölthettünk tehát O’Henryvel. Annál kellemetlenebb volt hallani azokról a felháborító esetekről, melyekre a televízió bűnügyi riportműsora vetett kék fényt. Csak csodálni lehet a kitűnő riporter hármas türelmét. Nekünk nem egyszer nyílt ki a bicska a zsebünkben egyik-másik vérlázító eset hallatán. Érdekes volt látni — erre eddig nem volt példa a képernyőn — annak a megtérő bűnösnek az arcát és hallgatni töredelmes vallomását, akit a Kék fény térített észre és bírt jobb belátásra. Az első volt* milyen jó lenne, ha egyre többen követnék a példáját. Akkor á Kék fénynek is kevesebb dolga akadna. Röviden Figyelemre méltó tévéfilmsorozat indult csütörtökön este: a nagy realista író, Balzac Elveszett illúziók című regényéből készült. Az első rész néhány sikerült jelenete — például Lucien bemutatkozása Bargetonné előkelő szalonjában — az átdolgozás igényességét jelezte. Igazi értéke csak a sorozat befejeztével állapítható meg. (Még hat rész van hátra.) Aki szereti a citromízű banánt, biztosan jól szórakozott a Metro együttes műsorán. Kalmár András rendező igyekezett minél nagyobb teret engedni Zoránék sajátos adottságainak. A Muzsikáló városokban hangulatos képet kaptunk észak Velencéjéről, Szentpétervárról. V. M. „A gyűjtők boldog emberek“ Ez a Goethe-idézet különösen illik azokra az emberekre. akik napjainkban a bélyegeknek nevezett színes kis papírká- kat gyűjtik. A bélyeggyűjtés az egész világon százmilliók szenvedélye, ,,hobby”-ja lett. Az a vélemény róla, hogy élénkíti a szellemet, érdeklődést ébreszt. történelmet és földrajzot tanít, kapcsolatokat létesít és értékeket termel. A számtalan alkalmi bélyeggyűjtő mellett — akik például a levelekről levágott bélyegeket rakják el dobozokba — vannak a komoly, céltudatos és rendszeres gyűjtők, és a világszerte ismert, kiemelkedő filatelisták, akik között híres művészek, nagy tudások, politikusok- sőt királyok is akadnak. A világ egyik legszebb magángyűjteménye a jelenleg uralkodó II. 'Erzsébet angol királynő birtokában van. A gyűjtemény időnként kiállításokon is látható. Nálunk a gyűjtés megkezdése 1860-ra tehető. 1884-ben alakult meg a levélbélyeggyűjtők első hazai egyesülete. A bélyeggyűjtésnek két fő területe van: a rendszerezett gyűjtés és a motívumok gyűjtése. A rendszeres gyűjtés célja a világon bárhol megjelent valamennyi bélyegnek a megszerzése és a kiadó országok szerinti rendszerezése lenne. Ez a cél természetesen elérhetetlen. Sokan egy országra, egy világrészre egy egy körülhatárolt földrész bélyegeire korlátozzák a gyűjtést. A gyűjtés rendszerint a hazai bélyegekkel indul meg, minthogy ezekhez a legkönnyebb hozzájutni. Sokan az Osztrák—Magyar Monarchia bélyegeire specializálták magúkat, mások a Tanácsköztársaság bélyegeit vagy a különböző felülnyomásokat gyűjtik. A legutóbbi időkben divatossá vált a motívumok gyűjtése. Itt nincs szükség teljes sorokra, és az is mindegy, hogy a bélyeg melyik országból származik. A gyűjtőnek bő lehetősége van a téma kiválasztására. Választhatja például a „sport” témát, de ezen belül is gyűjt- heti csak az egyes sportágak bélyegeit: a labdarúgást, a vívást, az evezést és így tovább. Böszörményi Gézának a munkája. A Máriássy házaspár munka-megosztása fordított, az Imposztorok című film dialógusait Máriássy Judit vetette papírra, a film elkészítése pedig Máriássy Félix nevéhez fűződik. Az elmúlt évben bemutatott magyar filmek statisztikájában mintegy százötven jelentős szerepet játszott színésznő neve szerepel. A legfoglalkoztatottabb színésznő Törőcsik Mari, a legtöbb filmszerepet a táncdalénekes- nő Kovács Kati és a táncosnő Medveczky Ilona játszotta. Stróbl Alajos rajzok kerültek elő Pécsett > Sz. Komisszárén ko: Mi ráérünk... Mégis van bennem valami hipnotikus... Egyszer túróért szalaftatt 'az asz- szony. Bemegyek a.z üzletbe — hosszú sor áll. — Ki az utolsó? — kérdem. — Én — válaszolja epy polgártárs, teli szatyorral. Mögéje állok. Észreveszem, hegy valamiért állandóan engem néz. Aztán megszólal: — Úgy látszik, Ön igen elfoglalt ember. Én nem sietek. Álljon, kérem, egyenesen elém. Csak ne szerénykedjen! — Ugyan. dehogy, minek? — Higgye el — bizonygatja — jobb úgy! Eléje álltam, egy idős hölgy mögé. Az meg egyből hozzámfordul: — Itt mögöttem egy hölgy foglalt helyet. amögött meg még kettő... Inkább álljon egyből mind a négyünk elé! — Hát maguk? — Mi ráérünk! — mondja, s már lökdös is előre, egyenesen egy nyúlbőrbundás ember mögé... „Biztosan a népszerűség teszi — cikázott át agyamon. — Bár az is lehet, hogy külföldi vendégnek néznek?” — Idevalósi vagyok én — mondom a vásárlóknak. Különben közgazdász vagyok, s százhúsz rubel fizetést kapok... — Itt mindenki idevalósi, és mindnyájon fizetésből élünk —• mondja a nyúlbőrbundás úriember, s ő is maga elé enged. Ott azonban éOV kosaras atyafi megint cso,k maga elé enged: — Maga csak ne izguljon, polgártárs, mi ráérünk! Az utolsó métereket már majdnem sportvágtában teszem meg, a sor majdnem kézről kézre ad. Az eladónő meg, látom, senkit sem ereszt előre, érzem, hogy engem vár. Végre a pultnál vagyok: — Félkiló túrót. legyenszíves! Lemérte. Ideadja. Ekkor aztán körülfognak: — Mondja meg, legyen olyan kedves. nem -fagyasztott a túró? Molnár Sándor f ordítása Javítási kapacitást keresünk az alábbi típusú építőipari gépeink javítására: * J—175—275—375 típusú betonkeverőgépek BP. 500 típusú betonkeverőgépek GL—GH 200 típusú habarcskeverőgépek BH—40 típusú betonvashajlítógépek HV—11 típusú vibrátorok OETF—10 típusú sirokkó hőlégfúvók Elektromos és robbanómotors szivattyúk. Érdeklődés: Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat, Szolnok, Ady E. u. 117k:. gépészeti osztály.
