Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-07 / 32. szám

1970. február T. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tervezés 75 éves a magyar állami és műszaki fejlesztés Tapasztalatok az újszászi Szabadság Tsz-ből Most készül az 1970. évi termelési és pénzügyi terv a 8 ezer holdas újszászi Sza­badság Tsz-ban. A tervké­szítés rendkívül nagy gon­dosságot igényel, mert alap­vetően befolyásolhatja a termelés gazdaságosságát. — Ezért többféle variáció­ban dolgozzuk ki az előzetes költség- és hozamterveket a növénytermesztés fő ágaza­taiban (búza, kukorica, cu­korrépa, borsó, kertészet) és az állattenyésztésben is — tájékoztat Lovász Dániel tsz- elnök. — Figyelembe vesz- szük az 1968—69. évi költsé­Űjszászan kiváló búzater­mést — holdanként 24,9 má­zsa — értek el tavaly. Ku­koricájuk talán országos re­kordot hozott, májusi mor- zsoltban 41,8 mázsát holdan­ként A búza holdankéntS költ­sége tavaly 4400, hozamérté­ke 7100 forint volt A ku­korica költsége 6000, ho­zamértéke 10 300 forintra alakult Termelésük rendkí­vül gazdaságos. geket, hozam értékeket és az árbevételt. A terv ágaza­ti elemzés szerint készül. Megvizsgáljuk, mi a gazda­ságosabb. Az utóbbi években az Űj- szász felé utazók megcsodál­ták a színpompás virágtáb­lákat. Az idén már nem ter­melnek virágmagot a tsz- ben. Rendkívül munkaigé­nyes volt. s a 23 holdon mindössze 100 ezer forint tiszta haszon maradt rajta. Bár exportra ment, a na­gyobb nyereséget a termel­tető vállalat vágta zsebre. A sertéshizlaldában egy kiló húst 19,61 forintért ál­lítottak elő. árbevétele 21 fo­rinton felül volt. Az új fel- vásárlási árak tovább növe­lik a gazdaságosságot. .Egy kiló csirkehúson 7 forint a gazdaság nyeresége. Viszont ráfizetéses volt a tehenészet, sőt a marhahizlalás is. (Az alapanyag egy részét 30 fo­rintért vásárolták kilónként.) Az előzetes költség és ho­zamszámításokat Üjszászon megkapják az ágazatok ve­zetői. Úgyszintén a főbb el­képzeléseket is. A részlet­tervek elkészítése az ő fel­adatuk. Ebbe bevonják a szakembereket és a legjobb dolgozókat A félitek tervet azután megvitatják a bri­gádokban. A terv tehát de­mokratikusan készül, s végül a közgyűlés hágj'ja jóvá. Üjszászon szokás, hogy a közgyűlésen ellenterv is ké­szül. A szocialista brigádok — most négy nyerte el a címet, s további öt álakul — vállalást tesznek a hoza­mok túlteljesítésére és a költségek csökkentésére. Erre anyagilag is ösztön­zik őket. Tavaly megszűnt a részesművelés. Ám 50 mázsa csöves kukorica termésig 5, azon felül 7 százalék prémi­um jár. De kikötik, hogy az egyéb kapások — cukorrépa, napraforgó, pasztinák — ter­vezett hozamát is teljesíte­ni kell. Erre egyénenként kötnek szerződést a tagokkal. Előírják a teljes technoló­giát, egészen a betakarításig. r Ágazatonkénti technológiai terv A Szabadság Tsz szoros kapcsolatot tart fenn a tu­domány embereivel. Ennek is köszönhetik a rekord ku­koricatermést. A Martomvá- sári Kutató Intézettel együtt­működve tavaly öt kukorica fejtát nagyüzemileg, negy­venhat fajtát pedig egy holdas kísérleti parcellákon termeltek. Ezek 1, 2, 3 vona­las hibridek. Az MV—530-as fajta 44 mázsa, az MV—570- es 45,44 mázsa átlagtermést adott májusi morzsoltban. Ám a kiváló fajtákon túl, részletesen kidolgozzák a ter­melés technológiáját. A tő­állomány 19—22 ezer volt holdanként. Szemesnkenti ve­tőgéppel vetették, s nem fattyaztak. A gépi betakarí­tás 100 százalékos volt, A cukorrépát szintén pneu­matikus vetőgéppel vetik. Az idén csak drazsírozott magot vetnek, így könnyebb az egyelése. A répa betakarí­tását NDK gyártmányú gép­sorral végzik. Nem keil kézi munka a borsó, napraforgó, szálastakarmánj'ok és a ga­bonafélék betakarításához sem. — Az idei kísérlett év lesz — mondja az elnök. — Ágazatonként dolgozzuk ki a technológiai terveket. A talajelőkészítéstől a betaka­rításig. Figyelembe vesszük a gépi szükségletet is. Lovász, elvtárs megmutat­ta az erőgépek költségeinek elemzését — Rájöttünk, hogy négy évnél tovább nem érdemes a traktorokat tartani. Magas költséggel dolgoznak, olcsóbb az új gép, ezért kiselejtez­zük a régieket Komplex szakosított telepek A Szabadság Tsz nagy beruházásokba kezdett Épül a 600 férőhelyes, komplex, szakosított tehenészeti telep. Ezt terménj'szárító, tároló és takarmánykeverő egészíti ki. A keverő belépésével a tsz évente 1,5 millió forintot ta­karít meg. Ez a beruházás 40 millió forintba kerül, s 3—4 év múlva készül el. A régi istállókat most ala­kítják át pecsenyepulyka tar­tásra. Az épületek korszerű technológiai berendezésére egjrniillió forintot fordítanak. Évente négy rotációban 80 ezer pulykát nevelnek, mely­nek 8 millió forint a terme­lési értéke. Az itt dolgozó szakmunkásokat 6 hetes ta­pasztalatcserére küldték más gazdaságba. Tovább fejlesztik a gaz­daság juhásza tát is. , Az újszásziak terve gon­dos, elemző munkával ké­szül. Szerves része lesz a korszerű technológia, a mű­szaki fejlesztés. Mindezt, a hozamok emelése, s a gazda­ságosság érdekében teszik. Máthé László Kollégák és kartársak A tréfa, miszerint a sírásó kollégának titulálta az or. vost, régi, s blőd, de szikrányit fölvillant a való­ságból. Azt, hogy a múlt mélyébe tűnt, címekkel, rangokkal, megszólításokkal terhes foglalkozásokat élesen elhatároló, embereket elválasztó munkatársi kapcsolatok helyébe vala­mi új került A megszólítás — s az annak formáiról időnként föltámadó vita — csak felszíni jelzője mélyebb, tartalmi vál­tozásoknak. A formánál, ebben az esetben is, fontosabb lett a tarta­lom. Az, hogy a munkahelyen — az úgynevezett kiscsopor­tokban — miként alakul emberek viszonya egymáshoz, meg­találják-e a közös hangot, az együtt dolgozáshoz nélkülöz­hetetlen harmóniát. A munkahely: életünk egyik fele. Munkatársaink — bármennyit tréfálkoztak is ezen — egy nagyobb család tagjai, tehát hozzátartozóink, hiszen mi magunk is e családhoz kötődünk. Ahogy a kisebb, úgy a nagyobb család­ban is minden tagnak vannak jogai és kötelezettségei. Egy­más tisztelete, a másik meghallgatása, a kölcsönös segítség, az emberi méltóság sértetlensége: nélkülözhetetlen ahhoz, hogy nagyobb súrlódás nélkül élhessünk otthon s munkahe­lyen egyaránt. A fogalmakkal, melyeket föntebb elsoroltunk, nincs Is baj, tisztában vagyunk velük. Csak éppen betartásuk megy nehezen.., papjainkban szép számmal találunk közösségeket, melyek meglelték a tartalomban, formában új munkatársi kapcsolatok kialakításának útját. Szocialista bri­gádok, egy-egy műhely, osztály dolgozói jöttek rá arra, hogy első és legfontosabb feltétel ehhez a köcsönös tiszteleten ala­puló egyenrangúság. Valóban, egyetlen embercsoport sem lehet meg nélküle. Ám éppen az adja meg újdonságát, hogy nem kritikátlan, mindent tudomásul vevő ez a tisztelet, ha­nem a közösen elfogadott mérce határozza meg. irányítja az egymás iránti magatartást Ezekben a közössegekben nem az álszent udvariaskodás, a semmitmondó készségeskedés te­remti meg a látszatra jó légkört, hanem a nyíltság, az egy­más iránti őszinteség. Jó ilyen közösségben dolgozni? Nagyon jó! Ahogy a for­dítottja, a békétlenség, az intrikusság, a nyersesség pokollá teheti a napi nyolc órát. Mert mi tagadás, sok munkahelyen utóbbiak jellemzik a légkört. Az irigykedés, az egymás háta mögötti sugdolódzás, a sértődések és sértegetések, az értet­lenség, a másik iránti közömbösség még sok helyen megtalál­ható, ha persze különböző mértékben is. Rossz légkörben nem lehet jó munkát végezni, az egészséges szellemű munka­hely viszont szárnyakat adhat az ott dolgozóknak. !/■ 'vFlégárik, kartársunk, elvtársunk számára mi olyan fontosak vagyunk, mint ő nekünk. A nyíltságért nyíltsággal fizet, a segítségért segítséggel. Igaz, akadnak kivé­telek, mert gyenge jellemű, csak magukkal törődő emberek is varinak, de nem kétséges, hogy a többség úgy viselkedik, ahogy azt másoknál, maga iránt tapasztalja. Ez döntő. Mint minden társas kapcsolat, a munkatársi viszony is kölcsön­hatások sorozatából áll, ahol a szavaknak, a cselekedeteknek másokra gyakorolt hatásával is számolni kell. Ezért szüksé­ges, hogy a felszínnél jobban, alaposabban megismerjük egy­mást, tudjuk, mit várhatunk a másiktól, s ó mire 6zámit tolunk. A puszipajtáskodás, a büfében a kávé melletti fecsegés, a semmire nem kötelező álszent együttérzés jóval kevesebbet ér, mint egyetlen őszinte, megértő mondat, mint a gyorsan kézbeadott szerszám, a megmutatott munkafogás. Minél ké­jesebb formalitás, minél több kölcsönös megbecsülésből fa­kadó tettet — így fogalmazhatjuk meg azt a módot, amely- lyel minden közösség sorait, belső, egymás közötti kapcsola­tait alakíthatja. A „kartárs, elvtárs” féle megszólítási zavar mélyeb­ben rejlő zavarok kifejezője. Attól, hogy emberek egy helyen dolgoznak, egymás számára még idegenek marad­hatnak. Ha akarják, s ha tesznek is érte, ha fölismerik közös érdekeiket, akkor akár kollégának, akár elvtársnak szólítják egymást, jó munkatársak, sőt, esetleg barátok is lesznek... M. O. Holdanként 41,8 mázsa kukorica hajó%ás „75 éves a magyar állami hajózás” címmel kiállítás nyüt Budapesten, a Közle­kedési Múzeumban. A kiállításon hajómodellek segítségével mutatják be a magyar hajózás fejlődését napjainkig. Képünkön: A kiállítás legszebb darabja, a magyar tengerhajózás büszkesége, az 1969-ben vízre bocsátott hatezer tonnás Budapest ten­gerjáró modellje. (MTI foto — Kovács Sándor felv.) A szakmunkásképzés új törvénye I. t r MI LEGYEN A GYEREKBŐL? Jp zekben a hetekben családok tízezrei töpren- ■ genek arról, hogy mi legyen a gyerekből. I Országos tapasztalatok szerint az általános iskolát I végzettek közül minden második fiatal szakmunkás- I képző iskolában tanul tovább. Elsősorban rájuk és I szüléikre gondoltunk, amikor elhatároztuk a január I 1-én hatályba lépett szakmunkásképzésről szóló új I törvény és végrehajtási re ndelkezéseinek ismerteté- i sét A szokásosnál részletesebben — négy írásban I összefoglalt — tájékoztatással szerenénk megköny­♦ nyíteni az érdekelt szülők és fiatalok döntését, to- i vábbá a szakmunkásképző iskolák jelenlegi tanulói- I nalc és hozzátartozóinak a szükséges informálódásit. * Írásainkban foglalkozunk a szakmunkás tanuló vi- I szony keletkezésének és megszűnésének témájával, a J tanulókat megillető pénz- és egyéb juttatásokkal, a $ szakmunkásképző intézményeik és a tanulók kötele- | zettségeivel, valamint a szakmunkás képzettséget t szerzett fiatalok továbbtanulási lehetőségeivel. Az új törvény rendelkezé­se alapján hazánkban szak­munkásképzés cáák az Or­szágos Szakmunkásképzési Jegyzékben megjelölt szak­mákban és feltételek szerint folyhat, A jegyzék a koráb­bi 285 helyett az 1970—71-es tanévtől kezdve 180 szakma oktatására ad lehetőséget, Ezzel megszűnik egyes szak­mák túlzott tagoltsága; egyes rokonszakmák összevonásá­val bevezetik az úgjmevezett alapszakmai képzést Ilyen rendszerű oktatást kapnak például a gépi forgácsoló, a gépszerelő, az elektrolakatos szakmában, amelyek tanu­lóit a teljes képzési idő fe­lében, vagy kétharmadában az alapszakma álalános tud­nivalóra oktatják, a megma­radó időt pedig a tanulók szakosodásának megfelelő el méleti és gyakorlati ismer©­intézménye a szakmunkás- képző iskola, amely a tör­vény értelmében középfokú oktatási intézmény, sikere­sen végzett tanulóinak szak­munkásképesítést és nem be­fejezett középiskolai képzést ad. Ezekben az iskolákban különböző ,.A”’-, „B”, „C” és „D” tagozatokon. 1—3 éves képzési idővel oktatják, il­letve -oktathatják a tanuló­kat. Az iskolák hagyomá­nyos „A”, vagy az emelt­szintű „B’ tagozatának első évfolyamára azt a fiatalt ve­hetik fel, aki eredményesen befejezte általános Iskolai tanulmányait, a Szakmun­kásképzési egyzékiben meg­állapított alsó felvételi kor­határt a felvétel évében el­éírj, a 18. életévét, középis­Szakma tanulásra a fiata­loknak a szakmunkásképző isko’ában kell jelentkezniük, minden év február 1. és má­jus 31. közötti időszakban; tők tanítására fordítják, íme erre egy példa. Te­gyük fel. hogy valaki a gép­szerelő alapszakmát választ­ja, akkor először megtanul­ja a Diesel mozdonyszerelő, az építőgépszerelő, a gépla­katos, a mezőgazdasági gép­szerelő és a vasúti jármű­szerelő szakmák közös alap­ismereteit, majd hajlama, kedve és választása szerint elsajátítja a felsorolt rokon­szakmák valamelyikének speciális tudnivalóit, nymo­don a gépszerelő szakmát tanultak, vagy más alap­szakmai képzésben részesül­tek számára — miután ál­talános és sajátos ismeretek­kel egyaránt rendelkeznek — lényegesen kibővül az el­helyezkedési lehetőségek kö­re. a helyi, vagy akár te­hetségbeli igényeknek meg­felelően. kólái végzettség esetén 20. életévét — a felvétel évében még nem tölti be, és meg­felel az adott szakmákra előírt egészségügyi követel­ményeknek. Ugyanez vonat­kozik a szakmunkásképző is- kólák „C” tagozatára jelent­kezőkre is, azzal a kiegészí­téssel, hogy számukra a kö­zépiskola IV. osztályának eredményes elvégzése — te­hát nem az érettségi bizo­nyítvány — a követelmény. Az iskolai végzettségre, va­lamint a felvételi korhatá­rokra vonatkozó előírások alól — különösen indokolt esetben — az illetékes mi­niszter. illetve a szakmun­kásképző iskola igazgatója felmentést, vagy — kizáró­lag az .-A” tagozatokon — az iskolai végzettség meg­Azok. akik a jelentkezés évében végzik el az általá­nos iskolát, felvételi lapju­kat az általános iskolában adják be, amely továbbítja azt a szakmunkásképző in­tézményhez. Akik az általá­nos- vagy középiskolát a ko­rábbi években végezték, vagy a középiskola IV. osz­tályát a felvétel évében végzők, közvetlenül a szak­munkásképző iskolákban je­lentkezhetnek tanulónak. A szakmunkásképző isko­lákban március 1. és május 31. között bonyolítják le a jelentkezések elbírálását és á tanulók felvételét. Ebből az alkalomból a szakmun­kásképzésre .jelentkezettt fia­talokat behívják az iskolá­ba, ahol felvételi beszélgeté­sekre, szakmai alkalmassa­got megállapító vizsgálatok­ra kerülhet sor. Ezek jelen­tősége és szükségessége függ az adott szakma sajátos kö­vetelményeitől és a jelent­kezők számától. A felvéte­lekről az iskola igazgatója dönt, az e célból szervezett felvételi bizottság vélemé­nye alapján. A felvételről, vagy annak elutasításáról a döntést követően 8 napon belül írásiban értesítik a ta­nulókat Mikor szűnik meg a tanulóviszony? A szakmunkásképző isko­lába való felvétel csak a ta­nuló beiratkozásával válik véglegessé. A tanulóviszony a beiratkozással, annak nap­jától jön létre, és akkor szű­nik meg, ha a tanuló az elő­írt időbén sikeres szakmun­kás vizsgát tesz. vagy ha törlik az iskola létszámából. Ez utóbbi egyebek között akkor következhet be. ha a Szakmunkásvizsga Szabály­zat szerint a tanuló már nem bocsátható újabb szak­munkás vizsgára; fegyelmi büntetésiként ar iskolából ki­zárják. vagy áthelyezik más iskolába; időközben egész­ségügyi okokból alkalmat­lanná' válik az adott szak­ma elsajátítására és gyakor­lására: a tanuló évfni vam- ismétlés után sem képes a magasabb osztályba való ju­tás követelményeit teljesíte­ni; a tanuló vagy törvényes képviselője és az iskola a gyakorlati oktatást biztosító vállalattal megállapodik a tanulóviszony megszünteté­sében. Természetesen lehe­tőség van arra, hogy a lét­számból törölt tanuló — feltéve ha nem zárják ki az ország összes szakmunkás­képző iskolájából — ugyan­abban a szakmában, továb­bá az egészségügyi okok miatt alkalmatlanná vált és a magasabb osztályba lépés követelményeit nem teljesí­tő fiatal más. számára al­kalmasabb szakmában új ta­nulóviszonyt létesítsen. Gy. Z. (Folyt, köv.) Ki lehet szakmunkás tanuló? A szakmunkásképzés alap­szerzéséhez haladékot adhat. Felvétel előtt beszélgetős

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom